Háromszék, 2014. január (26. évfolyam, 7084-7107. szám)
2014-01-13 / 7091. szám
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÉRT AGGÓDNAK Amerikai intés Romániának Az Egyesült Államok mélyen érdekelt a román jogállamiság, igazságszolgáltatás és átláthatóság megerősítésében - jelentette ki Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese Bukarestben szombaton, miután megbeszélést folytatott Titus Corlăţean külügyminiszterrel. Nuland rámutatott: az Egyesült Államok szabad kereskedelmi megállapodást tervez az Európai Unióval, ebben a vonatkozásban fontosak számára az amerikairomán gazdasági kapcsolatok, épp ezért Amerika mélyen érdekelt a romániai reformok folytatásában és Románia demokratikus fejlődésében. „Az Egyesült Államok számára erős, gyarapodó és demokratikus Románia a legjobb partner” - szögezte le Nuland. Közös sajtónyilatkozataik alkalmával Titus Corlăţean azt hangsúlyozta: örül Nuland látogatásának, amelyet úgy értelmez, hogy az Egyesült Államok számára is fontos a Romániával megkötött stratégiai partnerség. (folytatása a 2. oldalon) Tüntetnek a rétyi beruházás ellen Közösségi érdekképviselet helyett a közösség jövőjének tönkretételét választotta Kovászna Megye Tanácsa, amikor a december 24-én kiállított építkezési engedélyével zöld utat adott a rétyi fűrésztelep megépítésére - összegzett hét végi közleményében az Indigó csoport. A civil tömörülés éppen ezért szerdán utcai megmozdulásra hívja az osztrák Holzindustrie Schweighofer csoport háromszéki beruházását kifogásolókat. Részletek a 2. oldalon SEPSISZENTGYÖRGYI UNITÁRIUS TEMPLOM A vallásszabadság ünnepe KISGYÖRGY ZOLTÁN Magasan meghaladta a mai erdélyi és hazai lelkiismeretiszabadság-gyakorlatot az a vallásszabadsági törvény, amelyet az 1568-as erdélyi országgyűlésen meghirdettek a rendek törvényhozói - hangsúlyozta tegnap ünnepi szószéki beszédében tiszteletes Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész -, mert napjainkban is olyan események zajlanak, amelyek során üldözik azt a felfogást, amely toleranciával és türelemmel viseltetik a faji, a nemzeti, nyelvi másság irányában. (folytatása a 3. oldalon) A SZERZŐ FELVÉTELE A DON-KANYARBAN ELESETT HONVÉDEKRE EMLÉKEZTEK A KATROSÁBAN Főhajtás a hősök előtt A magyar történelem egyik legnagyobb véráldozattal járó ütközetére, a hetvenegy évvel ezelőtti doni katasztrófára emlékeztek szombaton a Katrosában tavaly felavatott nagyméretű kettős keresztnél, ahol mintegy százötven érdeklődő jelenlétében, a Kézdiszéki Székely Tanács szervezésében a Don-kanyar harcait idézték fel, és hajtottak fejet az ott elesett honvédek emléke előtt. Az eseményen a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, a Magyar Ifjúsági Nemzeti Tanács (Minta), az Erdélyi Magyar Ifjak, az Erdélyi Vitézi Rend Országos Törzskapitánysága, a Történelmi Vitézi Rend székelyföldi állománya, a Történelmi Vitézi Rend sepsiszéki és kézdiszéki állománya, a Történelmi Vitézi Rend Bardoc-Miklósvárszéki állománya, a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Egyesület és az ozsdolai Sáros Közbirtokosság is képviseltette magát. Díszőrséget állt Boldizsár Béla hagyományőrző százados és egyik gyalogos katonája, valamint két honvéd egyenruhába öltözött ifjú. Hetvenegy esztendővel ezelőtt a Don-kanyarban napok alatt szinte teljesen megsemmisült a kétszázezres II. Magyar Királyi Hadsereg. 1943. január 12-e reggelén indult a II. világháború számunkra sorsdöntő ütközete. A mindent elsöprő szovjet rohamnak a magyar honvédek - amíg tehették - ellenálltak, de a túlerővel nem bírtak. Pontos adatot ma sem lehet tudni, de hadtörténészek szerint 100-150 ezer magyar katona esett el, került fogságba vagy sebesült meg a harcokban és a mínusz negyven fokos orosz télben a visszavonulás során. (folytatása a 3. oldalon) IQCHOM ISTVÁN IMÁRÓL HOLNAPRA. Kié a föld? Hatalmas indulatokat szült Románia-szerte a magyar gazdasági attasé szerencsétlen nyilatkozata, azóta sem akadnak le a témáról az ügyeletes nemzetféltők, abszurdabbnál abszurdabb kirohanásokkal óvják Erdélyt, „ az ősi román földet", ravaszul manipulálnak, újra és újra gerjesztik a magyarellenes indulatokat. Január elsejétől Románia is kénytelen volt liberalizálni a földeladást, lejárt a hétéves türelmi idő, így ettől az időponttól külföldi állampolgárok szabadabban vásárolhatnak mezőgazdasági területeket, erdőket. Év végén kutyafuttában átnyomtak a parlamenten egy rossz törvényt, amely bizonyos fékeket tartalmazott, de az államelnök visszaküldte felülvizsgálatra, hát most szabad a pálya - aggodalmaskodnak sokan. Mintha felednék, hogy tulajdonképpen eddig sem volt akadály a külföldiek előtt, csupán be kellett jegyezniük Romániában egy céget, és az nyugodtan bérelhetett, vásárolhatott termőföldeket, annyit, amennyit akart. Nem véletlen, hogy most, a botrány kirobbanásakor az ország 9,4 millió hektáros mezőgazdasági területéből egymillió már más államok polgárainak tulajdonában van, kétmilliót szintén idegenek ellenőriznek, egyelőre csak bérlőként. S eme listán egyáltalán nem járnak élen a magyarországiak. A felvásárolt földek 23 százaléka olasz, 15 százaléka német, 10 százaléka arab országokból érkezettek tulajdonában van, magyar vásárló, bérlő eddig 8 százaléknyira akad. Aki akarta, vehette eddig is a drága román földet, s hogy immár magánszemélyként is megteheti, sokat nem oszt vagy szoroz. A román hatóságok nagyon későn ébredtek fel, hogy életképes agrárpolitika híján szépen, lassan kifogy a talaj a lábuk alól, nem teremtették meg azt a támogatási rendszert, amely a föld megművelésére ösztönözné a polgárokat, így szabadulnak attól, eladják, kiadják területeiket. S lám, a román állam képviselői, a mindig lesben álló ügyeletes hőbörgők ahelyett, hogy azon gondolkodnának, miként lehetne vonzóvá, a kisgazdák számára is jövedelmezővé tenni a mezőgazdasági munkát, azért aggódnak, hogy a magyarok darabonként szerzik vissza Erdélyt, a magyar állam segédletével kaparintják meg területét. Ismét előkerült a régi lemez, sorjázzák, hogy a magyarok épületek, területek sokaságát kaparintották meg a visszaszolgáltatás során, nacionálkommunista szlogenekkel már-már visszaállamosítást követelnek, s valahogy a lényegről, a miértről hallgatnak. Nem hajlandóak bevallani, pedig ismerik a történelmi tényt: Erdélyben a magyar egyházak, egykori földbirtokosok, grófok, bárók, kisnemesek, szabad székelyek stb. tulajdonlották az ingatlanvagyon jelentős részét. S erről birtoklevelek tanúskodnak. Nem beszélnek erről, hisz maguk kérdőjeleznék meg: akkor mi közük ehhez a földhöz? Jó lesz figyelni, jó lenne összezárni sorainkat, mert lehet, a magyarellenes össztűz egy sokkal alattomosabb, veszélyesebb tervet hivatott leplezni. Olyan szándékokat forralhatnak boszorkánykonyhájukban, amelyek megmaradásunkat veszélyeztethetik. farkas Réka 2014. január 13., XXVI. évfolyam 7091. szám remsze HÉTFŐ