Háromszék, 2014. március (26. évfolyam, 7132-7157. szám)

2014-03-01 / 7132. szám

H VILÁGFIGYELŐ aromszer UKRÁN VÁLSÁG A kijevi parlament az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását kérte az országban kialakult helyzet megvitatására, és felszólí­totta Oroszországot, hogy állítsa le az Ukrajna területi integritását fenyegető lépéseket Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök összehívta a nem­zetbiztonsági szervek vezetőit, miután ismeretlen - de orosz jelképeket viselő - fegyveresek elfoglaltak két repülőteret, és ellenőrzőpontokat állítottak fel egy kulcsfontosságú közlekedési útvonalon a Krím félszigeten tegnap. A feloszlatott Berkut rendőri ro- légikikötőjébe is. A történtekre reagál­­hamosztag egyenruhájába öltözött va Olekszandr Turcsinov összehívta a fegyveresek, illetve karszalagot — az orosz zászló színeivel­­ viselő civilek tucatjai betonakadályokat létesítettek, és golyószóróknak tüzelőállásokat építettek ki (szintén orosz zászlókkal fellobogózott homokzsákokkal) a Krímbe vezető Perekopi-földszoro­­son. A fegyveresek újságíróknak azt állították, hogy céljuk megakadályoz­ni ukrán nacionalisták bejutását a Krímbe, s elérni a félsziget csatlakoz­tatniát, hogy garantálják Ukrajna szá­­rását Oroszországhoz. Később - közel verenitását, húsz katonai teherautón érkezett­­ is- Arszen Avakov ügyvezető belügy­­meretlen fegyveresek egy csoportja miniszter Oroszország fegyveres beka­­lezárta a szevasztopoli nemzetközi re­­tolásának és megszállásnak nevezte a pülőtérre vezető utat, másik csoportja történteket, és azt állította, hogy az pedig egy időre behatolt Szimferopol orosz hadiflotta egységei vonták blokád nemzetbiztonsági szervek vezetőit, és azzal vádolta az orosz erőket, hogy közreműködnek az események fokozá­sában a Krím félszigeten. A kijevi par­lament az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását kérte. Továbbá felszólította Oroszországot, hogy állítsa le az Ukrajna területi integ­ritását fenyegető lépéseket, és felkérte az Egyesült Államokat és Nagy-Bri­ alá a szevasztopoli repülőteret. A repü­lőtéren belül ukrán katonák és határ­őrök tartózkodnak. Kívül álarcos fegy­veres katonák jelzés nélküli egyenruhá­ban vannak, nem titkolva ugyanakkor hovatartozásukat. Ez nyíltan a fegyve­res vérontás kiprovokálását szolgálja egy szuverén állam területén - szögezte le Avakov. Az AP hírügynökség Ava­­kovra hivatkozva azt írta, hogy orosz katonák akadályozták Szevasztopolban, a közeli orosz haditengerészeti támasz­pontnál lévő katonai repülőtér működé­sét. Az Unian ukrán hírügynökség szin­tén Avakovra hivatkozva azt írta, a re­pülőtéren fegyveres összetűzés nem volt, az orosz katonák ugyanakkor meg­figyelik a repülőtér munkáját, amelybe azonban nem avatkoznak be. Az ukrán katonai és belügyi erőket megerősítet­ték a repülőtér környékén. A feszültség egyre növekszik, az ukrán rendfenntar­tók azonban nem képesek ellenállni a reguláris katonai erőknek - mondta Avakov. A Zn.ua hírportál értesülései szerint Szevasztopolban nyolc katonai heli­kopter szállt le, és elképzelhető, hogy az egyiknek a fedélzetén Viktor Janu­­kovics szökésben lévő volt elnök tért vissza Oroszországból Ukrajnába. A portálnak név nélkül nyilatkozó forrás közölte, hogy a helikopterek az orosz­­országi Anapából érkeztek. Az orosz fekete-tengeri Flotta cáfolta, hogy erői belekeveredtek a Belbek repülőtér el­foglalásába vagy blokád alá vételébe. A flotta egyben hangsúlyozta, hogy tekin­tettel a bizonytalan helyzetre, terrorel­hárító egységeik fokozott intézkedése­ket hoztak azoknak a területeknek a védelmére, ahol a flotta egységei állo­másoznak, illetve a legénység és csa­ládjaik szálláshelyénél. Ismeretlen fegyveresek jelentek meg Oroszország elutasítja Ukrajnának azt a felvetését, hogy a Krímben ki­alakult válsághelyzetről konzultáljanak a két ország barátsági szerződése alapján - közölte az orosz külügyminisztérium. Az új kijevi vezetés azt javasolta, hogy a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságban történt fejlemények­kel összefüggésben haladéktalanul tartsanak kétoldalú konzultációt az 1997. évi orosz—ukrán barátsági, együttműködési és partnerségi szer­ződés 7. cikke alapján. Moszkva ál­láspontja szerint azonban a Krím fél­szigeti események az ukrán belpoliti­kai folyamatok eredményeként kö­vetkeztek be. Moszkva cáfolta, hogy megsértette volna a csapatok mozgá­sáról szóló megállapodást a krími tér­ségben. A külügyminisztérium közöl­te: a szevasztopoli bázisú orosz feke­te-tengeri flotta páncélozott járműve­inek mozgása a flotta ukrajnai körle­teinek védelmével áll kapcsolatban, és a flottára vonatkozó orosz-ukrán megállapodásokkal teljes összhang­ban valósul meg. Tegnap este viszont orosz katonai szállító repülőgépek szálltak le a Krímben, és orosz páncé­lozott szállító harcjárművek kisebb oszlopa indult Szevasztopol irányá­ból a terület fővárosa, Szimferopol felé. Az Ukrainszka Pravda szerint öt Il-76-os gép ért földet a félszigeten, a Gvargyejszkij katonai repülőtér kör­zetében. Vlagyimir Putyin az erőszak to­­vábbterj­edésének megakadályozásá­ra szólított fel az ukrajnai esemé­nyekkel kapcsolatban a német kan­cellárral, a brit kormányfővel, vala­mint az Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetése során. Putyin igen fontosnak tartotta a hely­zet mielőbbi rendezését, és megálla­podott a külföldi vezetőkkel, hogy ennek érdekében kapcsolatban ma­radnak egymással. John Kerry ameri­kai külügyminiszter közben arra fi­gyelmeztette orosz kollégáját, Szer­­gej Lavrovot, hogy Oroszország ne mérgesítse el az ukrajnai helyzetet, s kérdéseket vetett fel a páncélozott járművek jelenlétéről. Közös nyilatkozatban állt ki Uk­rajna területi egységének megtartása mellett a német, a francia és a lengyel külügyminiszter. Állásfoglalásukban rámutattak: az átmeneti kormánynak hatalmas kihívásokkal kell megbir­kóznia, és csak a modernizációt szol­gáló reformok, köztük a korrupció el­leni fellépés révén javíthatnak az uk­rán polgárok életfeltételein, ezt a mun­kát pedig a demokratikus értékekhez igazodva kell elvégezni. Az Európai Bizottság a krími hely­zetre reagálva minden felet felszólít, hogy tanúsítsanak maximális önmér­sékletet, és minden eddiginél jobban tartsák tiszteletben Ukrajna területi in­tegritását. A Kijevből elmenekült Viktor Janukovics államfő a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban sajtóértekezle­ten kijelentette, hogy továbbra is ő Ukrajna elnöke. A politikus kiállt Ukrajna egysége mellett, s leszögezte, hogy az ellenzéki tüntetések és a krími feszültségek miatt nem kért és nem készül katonai segítséget kérni senki­től. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nacionalista, fasisztabarát erők ragadták kézbe a hatalmat, ame­lyek szerinte az ország népességének abszolút kisebbségét képviselik. Janukovics közölte, hogy saját és hoz­zátartozói életét féltve távozott Ukrajnából. Ausztria, Svájc és Liechtenstein is bejelentette, hogy befagyasztja volt ukrán vezetők bankszámláit. Svájcban emellett nyomozás indult Viktor Janukovics, valamint fia, Olekszandr ellen pénzmosás gyanújával. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Szekeres Attila HÉTVÉGE A visegrádi országok - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - külügyi vezetői ígéretet kaptak az újonnan kinevezett ukrán kormányfőtől, hogy mihamarabb rendezik a kisebbségi nyelvtörvény ügyét - közölte Martonyi János külügyminiszter. A V4-ek külügyi vezetői tegnap az ukrán fővárosban megbeszéléseket folytattak Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel, Andrij Descsica ideiglenes külügy­miniszterrel, Vitalij Klicskó­­val, az Ütés párt elnökével és Olekszandr Jefremoval, a kormányváltás nyomán el­lenzékbe vonult Régiók Párt­jának frakcióvezetőjével. Ta­lálkozójukon Jacenyuk elis­merte, hogy nem volt helyes lépés a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény múlt vasárnapi eltörlése. A jelenlegi helyzetben, kü­lönösen a Krím félszigeti ese­mények tükrében a legfonto­sabb az, hogy Ukrajna területi integritása ne szenvedjen sé­relmet. Ehhez pedig az ország keleti részének is olyan gesz­tusokat kell kapnia, amelyek lehetővé teszik, hogy a krími példa ne terjedjen tovább, ne alakuljanak ki újabb konflik­tusok, feszültségek az ország keleti és déli részén - emelte ki a magyar diplomácia ve­zetője. A miniszterelnök és a külügyminiszter egyaránt hangsúlyozta: az új ukrán kormány kész mihamarabb aláírni a szabad kereskedel­met is magában foglaló tár­sulási szerződést az Európai Unióval. Martonyi János úgy vélekedett, hogy ennek fényé­ben az unió döntéshozó szer­veinek mihamarabb vissza kell térnie, meg kell vizsgál­nia az ezzel összefüggő kér­déseket, és a lehetőségek ke­retein belül fel kell gyorsíta­nia a megállapodás aláírását. A Régiók Pártjának frak­cióvezetője tájékoztatta a V4 külügyi vezetőit arról, hogy nem vitatják a jelenlegi kor­mány legitimitását, és konst­ruktív ellenzéki szerepet kí­vánnak betölteni a jövőben, továbbá közre akarnak mű­ködni Ukrajna stabilitásának megteremtésében. A visegrá­di országok külügyi vezetői a találkozókon kiemelték, hogy olyan országokat képvisel­nek, amelyeknek sajátos tör­ténelmi tapasztalataik vannak azokkal a folyamatokkal kap­csolatosan, amelyek jelenleg Ukrajnában zajlanak, ezért készek átadni ez irányú ta­pasztalataikat. A visegrádi csoport országai alapvetően érdekeltek egy stabil, demok­ratikus, az emberi és kisebb­ségi jogokat teljes mértékben tiszteletben tartó Ukrajnában. Martonyi János és Vitalij Klicsko Közös nyiatkozatban üdvözölték a csütörtökön megválasztott, Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko volt miniszterelnök mögött álló Haza párt frakcióveze­tője által vezetett kormányt a visegrádi országok (V4) házelnökei, egyúttal hangsúlyozták: Ukrajna stabilitá­sa, területi integritása és demokratikus átalakulása a V4-eknek is érdekük. A visegrádi országok par­lamenti elnökeinek tegnapi találkozóját követő buda­pesti sajtótájékoztatón Kö­vér László házelnök kiemel­te: a nyilatkozatban felhív­ták a figyelmet a veszélyek­re is, így a kibontakozó krí­mi eseményekre és arra, hogy nem lehet elfeledkezni az európai demokratikus ér­tékek, valamint a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbsé­gek jogainak tiszteletben tartásáról. Kérdésre vála­szolva Kövér László közöl­te: az új ukrán házelnök­nek küldött gratulációját ki­egészítette a nyelvtörvény visszavonása miatti aggo­dalmaival. Az európai nor­mák betartásának része a kisebbségek jogainak tiszte­letben tartása is - mutatott rá. Mint mondta, a kisebbsé­gi jogok biztosításával az ország nem szívességet tesz, hanem ez a kötelezettsége.

Next