Háromszék, 2014. november (26. évfolyam, 7337-7361. szám)

2014-11-01 / 7337. szám

áromszer KÖZELET BELFÖLD­I Szabadlábon védekezhetnek a háromszéki bírák Feloldották a bírósági felügyeletet, így szabadlábon vé­dekezhet a törvénytelen visszaszolgáltatások ügyében a Kovászna megyei törvényszék két bírája, Ördög Loránd András és Gabriel Uţă. Erről a Legfelsőbb Semmítő- és ítélőszék döntött tegnap. Mint arról korábban beszámol­tunk, a két háromszéki bírót különösen súlyos következ­ménnyel járó hivatali visszaéléssel gyanúsítják abban a visszaszolgáltatási perben, amelynek során az állami erdő­gondnokságot megkárosítva, több mint 43 ezer hektár er­dőt és mezőgazdasági területeket ítéltek oda egy magán­­személynek. Az ügyben a napokban előzetes letartóztatás­ba helyezte a legfelsőbb bíróság Viorel Hrebenciucot - őt befolyással való üzérkedéssel, pénzmosással és bűnszö­vetkezetben való részvétellel gyanúsítják - és a szociálde­mokrata politikus fiát, Andrei Hrebenciucot is. A százévesekre is számítanak Több mint kétszázezer 18 éves fiatalt várnak holnap az államelnök-választások első fordulóján az urnák elé, ugyanakkor az állandó szavazólistákon 2538 olyan sze­mély is szerepel, aki a 100. évét betöltötte - derül ki az Állandó Választási Hatóság statisztikáiból. A 18 és 35 év közötti, szavazati joggal rendelkező állampolgárok száma 5,6 millió, a 80 év fölötti, voksolásra jogosultak száma pe­dig 845 ezer.­­ Gabriel Oprea belügyminiszter tegnap is­mertette: a kampány időszakában közel hatvan bűncselek­mény történt, ezek nyomán 25 személy ellen folytatnak kivizsgálást, a hatóságok ugyanakkor 85 bírságot is kirót­tak. Vasárnapra egyébként több mint 58 ezer alkalmazott­ját mozgósította a belügyi tárca, a közrendet és a választá­sok zavartalan menetét 31 ezer rendőr és 12 500 csendőr is vigyázza, de tízezer tűzoltó és közel négyezer határőr is szolgálatot teljesít majd az elnökválasztás napján. Bírság rendbontásért, rasszizmusért Mindkét felet szektorbezárással és pénzbírsággal súj­totta az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) fegyelmi bizottsága az október 11 -i botrányos román-magyar Eb­selejtezőn történtek miatt. Az UEFA honlapjának be­számolója alapján a Magyar Labdarúgó-szövetséget (MLSZ) emellett 30 ezer euróra, míg a Román Lab­darúgó-szövetséget 32 ezer euróra is megbüntette. Az MLSZ-nek ezen felül harminc napon belül meg kell té­rítenie azokat a károkat, amelyeket a magyar szurkolók okoztak a bukaresti Nemzeti Stadionban. Az 1-1-es döntetlennel zárult összecsapással kapcsolatban a romá­nokat nézőtéri rendbontás, tűzijáték és petárda használa­ta, illetve dobálása, valamint lézerfény alkalmazása és rasszizmus miatt vonták felelősségre, és a testület a játé­kosok helytelen viselkedésével is foglalkozik, mivel öt sárga lapot gyűjtöttek be a hazai futballisták. A magyar felet a vendégdrukkerek nézőtéri rendbontása, tűzijáték­­használat és a magyar futballisták túl sok - hét­­ sárga lapja mellett a szurkolók rasszista megnyilvánulásaiért büntették. Moldovában is sugároz a köztévé Kirendeltséget nyit a Moldovai Köztársaságban a ro­mán közszolgálati televízió - az intézmény tegnapi köz­leménye szerint a Ponta-kormány a legutóbbi ülésén fogadta el azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy megnyissák a kirendeltséget, amely televíziós és rádiós műsorokat fog gyártani és sugározni, s tevékenysége a filmgyártásra is kiterjedhet. A köztévé igazgatótanácsa két nappal a kormányzati döntés előtt hagyta jóvá a mol­dovai kirendeltség megalapítását, amely „függetle­nül” fejti ki tevékenységét, magán­jogi személyként. Ügyvezetővé Liviu Fettert nevezték ki, aki korábban a közszolgálati televízióban dolgozott hasonló beosztás­ban. Korábban vita volt Románia és Moldova között az RTV műsorának moldovai sugárzásával kapcsolatban, miután ahhoz a moldovai hatóságok nem járultak hozzá. Ez a vita 2013 decemberében rendeződött. A román köz­televízió idén október elején jelentette be, hogy televízi­ós műsorokat vásárol Moldovából, és ezeket naponta sugározza a határon túli románoknak szóló TVR In­ternaţional csatornáján. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter Virág Katalin Az államfőválasztásba való beavatkozással vádolta meg a román és a francia titkosszolgálatokat Traian Basescu elnök. Románia első embere azt követően nyilatkozott erről, hogy fényképek jelentek meg az interneten az általa támogatott Elena Udrea államelnökjelöltről, amint februárban Párizsban szabadidejét töltötte egy román vezető ügyésznővel, aki Udrea állítása szerint a barátnője. A kiszivárogtatott képek mellett a két hölgy nevére kiállított szállodai számlák is megjelentek. A média úgy értelmezte a képeket, hogy ezek a Basescu által támogatott Udrea és­ az ügyészek közötti szoros kapcsolatot akarják leleplezni. A Szociáldemokrata Párt többször azzal vádolta az állam­főt, hogy az ügyészség az ő utasításai­ra vizsgálja ki a korrupciós ügyeket. Basescu nem nevezte meg konkré­tan, hogy melyik intézményekre gon­dolt, úgy fogalmazott, hogy egy román és egy francia titkosszolgálatot gyanít az ügy mögött, szerinte ugyanis a számlákat csak ők szerezhették meg. Leszögezte, nem hagyja annyiban a dolgot, és hivatalos úton kér tájékozta­tást, mert szerinte arról van szó, hogy egy román állampolgár kémkedési ak­ció áldozatául esett. Victor Ponta miniszterelnök szerint Basescu nem teheti meg államelnök­ként, hogy általánosít, és szerinte meg kellene neveznie, pontosan melyik tit­kosszolgálatokat gyanúsítja. Titus Cor­­lăţean külügyminiszter a tárca honlap­­­ján tegnap közzétett közleményben fejezte ki sajnálatát amiatt, hogy az ál­lamelnök „nyilvánvaló” politikai meg­fontolásból a francia állam egyik in­tézményét gyanúsítgatja. Úgy vélte, az államfő súlyosan megsértette a diplo­mácia íratlan szabályait, és alaptalanul ártott a román-francia stratégiai part­nerségi viszonynak. Corlăţean szerint Románia nemzeti érdekeinek hosszú távon ártanak azok a kijelentések is, amelyek az állambiztonsági szervek hitelrontására és megfélemlítésére irá­nyulnak. Basescu a kampány során többször felhívta a figyelmet arra, hogy a román politikumnak hatékonyabban kellene ellenőriznie a titkosszolgálatokat, ame­lyek az elmúlt tíz évben nagyon meg­erősödtek, és hatékonnyá váltak a vég­rehajtott reformoknak köszönhetően. Álláspontja szerint a jelenlegi parla­menti ellenőrzés nem hatékony, és fennáll a veszély, hogy maguk a titkos­­szolgálatok ellenőrzik majd a politiku­sokat, a hírszerzési szervek pedig ezál­tal túl nagy hatalomra tesznek szert. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a szavazati jog drágán megszerzett kivált­ság, ezért a választásokon való részvételt kötelezőnek kell tekinteni. Mozgósító szándékú nyílt levelében Adorjáni Dezső Zoltán, a romá­niai evangélikus-lutheránus egyház püspöke „a közömbösség állapo­tából való felemelkedést” hangsúlyozza. „Nem mindegy, hogyan tudunk egymás szemébe nézni. Emberi és társadalmi kötelességünk élni szavazati jogunkkal” - fogalmazott az egyházi méltóság. Adorjáni Dezső Zoltán arra kéri a felelősen gondolkodó közösségi tagokat, hogy vegyenek részt az államfőválasztáson, és az erdélyi magyar nemzet érdekeit, törekvéseit felvállaló magyar érdekképvi­seletre voksoljanak. Az államfőválasztáson való részvételre buzdít körlevelében Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is, emlékez­tetve, hogy erre már a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia is közös felhívásban kérte híveit. Bálint Benczédi Ferenc, a magyar unitárius egyház püspöke főpásztori üzenetében rámutat: vasárnap „két magyar államelnökjelölt közül is választhatunk, amely lehető­ség remélhetőleg több erdélyi nemzettársunkat szólítja urnákhoz a korábbi hasonló választásokon részt vevőknél”. HIRSALÁTA KÖRÖZÉS ALATT KEREKES. Nemzetközileg kö­rözik Kerekes Gábort, akinek nevére európai elfogatópa­rancsot bocsátottak ki, amiért megszegte a bírósági fel­ügyelet előírásait, amikor elhagyta az országot - tudta meg a Transindex a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóságtól. Kerekes a hazaárulás néven elhíresült stra­tégiai privatizációs perben szerepel vádlottként, többek között Nagy Zsolt és Codruţ Şereş volt miniszterrel együtt. Kerekest október 7-én helyezték bírósági felügyelet alá, az intézkedés a per végéig maradt volna érvényben. FELJELENTÉS HAMIS NYILATKOZAT MIATT. Nem válaszolt az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség Ludovic Orbán keresetére, így a Nemzeti Liberális Párt al­­elnöke úgy döntött, bűnvádi panaszt tesz a Legfelső Semmítő- és ítélőszék ügyészségénél Victor Ponta kor­mányfő ellen, akit vagyonnyilatkozataiban elkövetett hamis nyilatkozattétellel vádol. „ Családjával együtt Victor Ponta hét ház és több más tulajdon birtokosa, amelyek nem szere­pelnek a vagyonnyilatkozatában. Az pedig, hogy négy éven át nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban a családja tu­lajdonában levő vagyon összességét, hamis nyilatkozatté­telnek minősül és bűncselekménynek számít ” —jelentette ki Orbán. (Mediafax) ÉTELJEGY HELYETT KÁRTYA. Ételjegyek he­lyett hamarosan bankkártyát kapnak a hazai alkalmazot­tak. A kártyával a szelvények értékének megfelelő össze­get lehet majd levásárolni az üzletekben - írja az Economica.net-re hivatkozva a Maszol. Cosmin Vla­­dimirescu, a Mastercard Románia vezérigazgatója arról tájékoztatott, az ételjegyek digitalizálásáról szóló törvény már életbe lépett, csupán alkalmazási szabályaira vár­nak a bankkártyákat kibocsátó cégek. Az intézkedés mintegy kétmillió alkalmazottat érint Romániában. A Mastercard vezetője szerint az új rendszer megkönnyíti a kereskedők dolgát is, a jogosultak pedig tetszés sze­rinti értéket vásárolhatnak le az összegkorláton belül, így kiiktatható a készpénzhasználat a pénztárnál. A Romániában évente kibocsátott ételjegyek összértéke egymilliárd euró. ÉLÉNKÜL AZ INGATLANPIAC. Nőtt az ingatlan­tranzakciók mértéke az év első kilenc hónapjában, az or­szágos kataszteri hivatal adatai szerint az előző év hason­ló időszakához képest mintegy 3 százalékos növekedést, azaz több mint 600 ezer adásvételt jegyeztek. Szeptem­berben országszerte 67 ezer ingatlan cserélt gazdát, kö­zel félezerrel több, mint augusztusban. A legtöbb ingat­lanmozgást -47 ezer adásvételt - a fővárosban jegyezték, majd Ilfov, illetve Temes megye következik 37, illetve 31 ezer tranzakcióval. A január-szeptember közötti időszak­ban Teleorman megyében regisztrálták a legkevesebb, ingatlanokat érintő tranzakciót (4800 esetet), míg Besz­­terce-Naszód megyében 5200, Háromszéken pedig 5800 hasonló ügylet zajlott. (Ziarul Financiar) TÖBB PÉNZT A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ­EKNEK. Magasabb havi juttatást kaphatnak jövő évben a fogyatékkal élő személyek, a munkaügyi minisztérium már közvitára bocsátotta az erre vonatkozó határozattervezetet. A dokumentum szerint a szaktárca közel 16 százalékkal emelné meg az érintetteknek kifizetett összegeket 2015 januárjától. (Agerpres) HÉTVÉGE 2014. november 1., szombat (folytatás az első oldalról) Ahhoz, hogy valaki már az első fordulóban el­nyerje az ötéves államelnöki mandátumot, a Romániában nyilvántartott 18 296 567 állampol­gár legalább felének és még egynek a szavazatát kellene megszereznie. Erre azonban senkinek nincs reális esélye, így valószínűsíthető, hogy két hét múlva, november 16-án második fordulót tar­tanak, és a most első két helyen végző jelölt közül kerül ki az, aki Traian Băsescut váltja az államfői tisztségben. Közvélemény-kutatások szerint erre a legesélyesebb Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt jelöltje, illetve Klaus Johannis, a Keresztény- Liberális Szövetség képviselője. A legfrissebb mé­rések szerint Ponta 40, Johannis 29 százalékot kaphat az első fordulóban, őket messze lemaradva követi Călin Popescu Tăriceanu 8 százalékkal, Elena Udrea 6, Monica Macovei,Teodor Melescanu és Dan Diaconescu 3-3 százalékot érhet el. A rész­vételi arányt 60 százalékosra becsülik.

Next