Háromszék, 2014. november (26. évfolyam, 7337-7361. szám)

2014-11-01 / 7337. szám

áromszéki VILÁGFIGYELŐ Az emberek megkérdőjelezik a távközlési adó kiterjesztésének ésszerűségét, ezért az ebben a formában nem vezethető be, így módosítani kell a parlament előtt fekvő adótörvény-javaslatot - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap este kezde­ményezte a távközlési adóról szóló törvény kiterjesztéséről szóló javaslat visszavonását az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökénél. Az ellenzéki pártok egymásnak ellentmondva ítélték meg Orbán bejelentését, az előző két tüntetés szervezői sikerként értékelték a döntést. Tegnap este újabb tüntetés kezdődött az internetadó ellen­ hozzá. A kormányfő a rádióműsorban kiemelte, továbbra is cél, hogy legkésőbb 2020-ra min­den magyar lakásban elérhető legyen a széles Orbán Viktor a döntés indoklásaként azt évének, fél évének végére várható - frízte mondta: azért nem vezethető be az új adótí­pus ebben a formában, mert kialakult egy félelmeket előhívó vízió, amely kezelhetet­lenné teszi a vitát, vagyis a vita félrecsú­szott, nincs meg a közös alap, hiszen az emberek internetadót látnak, miközben a kormány egy technikai módosítással a táv­közlési adót akarta kiterjeszteni - mert a távközlés áthúzódik az internetre -, ráadá­sul ezt is a szolgáltatóknak kellett volna fi­zetniük. Az emberek azonban megkérdője­lezik az egész ésszerűségét, ilyen körülmé­nyek között nem lehet bevezetni semmit sem - szögezte le Orbán Viktor. Hang­súlyozta: a kormánynak el kell fogadnia, hogy az ésszerűség mércéjével meg kell mérni minden intézkedést, és ha az embe­reknek nemcsak hogy nem tetszik egy lé­pés, hanem ésszerűtlennek is tartják azt, akkor nem szabad megtenni. „Nem va­gyunk kommunisták, nem az emberek ellen kormányzunk, hanem az emberekkel közö­sen kormányzunk” - mondta a miniszterel­nök. Közölte egyúttal, hogy január közepén nemzeti konzultációt kell indítani az inter­netről, benne az internet szabályozásáról és a pénzügyi kérdésekről, mert „választ kell kapnunk arra a kérdésre, hogy az interneten keletkező hatalmas extra profit hova lesz, és nem lehetne-e annak egy részét itt tartani Magyarországon és bevonni a költségvetés­be”. A konzultáció vége 2015 első negyed­sávú internet, az erről szóló megállapodásokat a szolgáltatókkal már megkötötték. Ez egy több száz milliárd forintos projekt, és ezzel Európa élmezőnyébe fog Magyarország ke­rülni - közölte a miniszterelnök. Győzelemnek nevezték a tervezett inter­netadó elleni tüntetések szervezői, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdemé­nyezte az új adótípusról szóló javaslat vissza­vonását. A tüntetők ismét a József nádor téren gyűltek össze. Gulyás Balázs, a Százezren az internetadó ellen című, az új közteher ellen szerveződő Facebook-oldal alapítója azt mondta: Orbán Viktor kormányfő most elő­ször volt kénytelen beismerni, hogy a többség nem támogatja az adóját. A demonstráció résztvevői megtöltötték a tér nagy részét. A rö­vid tüntetés ezúttal nem folytatódott vonulás­sal, a beszédeket követően az emberek szét­széledtek. „Győztünk!” - jelentette ki Várady Zsolt, az iwiw közösségi portál alapítója, majd úgy folytatta, visszaszerezték a hitet, hogy ala­­kíthatják saját országukat. Talán a legfonto­sabb, ami történet az elmúlt napokban, hogy tömegek fordultak át az eddigi passzivitásból egy aktív állapotba - fűzte hozzá. Hangsúlyoz­ta: ebben az aktív állapotban kell maradni, mert még „rengeteg dolog van hátra”. Füzessy Károly diákaktivista hangsúlyozta: a javaslat visszavonása azt jelenti, hogy a civileknek si­került visszaszerezniük a politikát. Megjegyez­te azt is, hogy nincs szükség az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett nemzeti kon­zultációra, hiszen az már megtörtént, így nem kell elkölteni több száz millió forintot. A mind­össze félórás, a Nemzetgazdasági Minisz­térium épülete elé szervezett megmozdulást a szónok tüntető ünnepnek nevezte, amivel arra utalt, hogy a javaslat visszavonása az ellene fellépők közös sikere. Az ellenzéki pártok vegyesen fogadták és eltérően értelmezték Orbán Viktor szavait. Novák Előd, a Jobbik alelnöke pártja sikeré­nek is tartja, hogy a kormány kihátrált az in­ternetadó mögül. Ugyanakkor úgy vélte: in­kább az ingyenesen elérhető, alapszintű inter­net bevezetését kell tervbe vennie a kormány­nak, hogy olyanok is tudjanak élni a távmunka vagy éppen a távügyintézés lehetőségével, akiknek erre eddig nem volt módjuk a Magyarországon nemzetközi összehasonlí­tásban is kiugróan drága internethasználat mi­att. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy ne ködösítsen, hanem teljes egészében és vég­legesen vonja vissza az internetadót. Szél Bernadett és Schiffer András, az LMP két társelnöke közleményében azt írta: Orbán Viktor miniszterelnök a hatalmas és példaér­tékű társadalmi tiltakozást látva meghátrált, de nem zárta le egyértelműen az internetadó­­ról kialakult vitát, csupán elhalasztotta azt. Az ellenzéki politikusok szerint a kormány vár­hatóan újra megpróbálja majd bevezetni az internetadót, az LMP azonban mind az or­szággyűlésben, mind azon kívül is mindent meg fog tenni ennek megakadályozására. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióveztő­­jének véleménye szerint a miniszterelnök va­lójában azt jelentette be, hogy lesz internet­adó. Nem így, nem ebben a formában, nem most és nem ezen a néven, de egy álszent kon­zultációt követően más néven, máshogyan be lesz nyújtva - vélekedett. Értékelése szerint a miniszterelnök nem meghátrált ez ügyben, csak egyet hátralépett, időnyerés a célja, hogy saját akaratát érvényesíteni tudja. NMM­HNHMNM Tüntető ünneplés a József nádor téren Aláírták a téli időszakra vonatkozó gázmegállapodást tegnapra virradóra Brüsszelben Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió képviselői. A háromoldalú meg­állapodás jegyzőkönyvét Günther Oettinger, az unió energiaügyi biztosa, Jurij Prodan ukrán és Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter látta el kézjegyével. A Gazprom orosz gázipari vállalat ezer köbméterenként mintegy százdolláros ked­vezményt ad Ukrajnának a gáz árára a jelen­leg is hatályos gázmegállapodásban rögzí­tett árhoz képest, így az idei év végéig ezer köbméterenként 378 dollárért szállít gázt Ukrajnának, a továbbiakban pedig, jövő év március végéig 365 dollárért. Erre az idő­szakra eltekintenek a take-or-pay elvtől, vagyis a megegyezett minimális mennyiség árát nem kell kifizetni, ha a vevő annál keve­sebbet vesz át. A gázszállítások már novem­ber elején megindulhatnak, Kijevnek pedig az év végéig ki kell fizetnie a 3,1 milliárdos gázárhátralékát. Oettinger szerint Kijevnek van erre elkülönített pénze, illetve az EU- tól és a Nemzetközi Valutaalaptól az eddigi megállapodásokkal összhangban kap 1,5 milliárd dollárt, amiből március végéig négymilliárd köbméter gázt tud vásárolni Oroszországtól. A jövő év áprilisában kezdő­dő nyári időszak nem képezte a mostani brüsszeli megbeszélések tárgyát. Günther Oettinger szerint a háromoldalú tárgyalások „kemények és nehezek” voltak, amelyek eredményeképpen aláírták az összességében 4,6 milliárd dolláros gázmegállapodást. A jegyzőkönyv aláírásakor jelen lévő José Manuel Barroso, az Európai Bizottság távo­zó elnöke azt hangoztatta, hogy az Európai Bizottság a gázmegállapodásban szereplő előírások maradéktalan végrehajtását várja Oroszországtól és Ukrajnától. Reményét fe­jezte ki, hogy a megállapodás növelni fogja a két ország közötti kölcsönös bizalmat, ami alapvető fontosságú a kelet-ukrajnai válság rendezésében. Ukrajna az Európába irányuló orosz gáz­szállítás legfontosabb tranzitországa. Az uk­ránok által ki nem fizetett számlák miatt Moszkva 2009 elején átmenetileg leállította az Ukrajna felé történő gáztovábbítást, azt állítva, hogy az ukránok megcsapolják a gáz­vezetéket, és maguknak vesznek le az Európának szánt gázból. Az orosz csapelzá­rás következtében több európai országban is hiány keletkezett az energiahordozóból a hi­deg tél közepén. A mostani orosz-ukrán gáz­árviszály idén áprilisban, a kelet-ukrajnai összecsapásokkal párhuzamosan bontako­zott ki. Az oroszok drasztikus mértékű ár­emelést jelentettek be az Ukrajnának történő szállítás tekintetében, amit Kijev gazdasági agressziónak bélyegzett, kijelentve, hogy a megnövelt árat nem hajlandó fizetni. Júniusban az oroszok a felgyülemlett kifize­tetlen számlák miatt felfüggesztették a gáz­szállítást Ukrajna számára. Kijev viszont augusztusban azzal fenyegette meg Moszk­vát, hogy leállíthatja az Európába irányuló gáz- és olajtranzitot. Szeptemberben körvo­nalazódott, e hónapban pedig elvben meg­született az átmeneti kompromisszumos megállapodás a téli hónapokra, de a fizetési garanciákat is tartalmazó, tartós és átfogó egyezség még várat magára. HÉTVÉGE 2014. november 1., szombat ! Mindenekelőtt a kárpátaljai magyar közösség stratégiai céljainak megvalósításán dolgozik majd az új ukrán törvényhozás képviselőjeként Brenzovics László. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke maga beszélt erről a saj­tónak, miután parlamenti mandátumot szerzett Petro Porosenko ukrán államfő pártjának listáján. Brenzovics - aki a múlt vasárnapi előre­hozott választásokon a 62. helyen szerepelt Petro Porosenko Blokkjának (BPP) listáján - elmondta: fontosnak tartja, hogy ismét lesz képviselője a kárpátaljai magyarságnak az ukrán parlamentben. Annak ismeretében, hogy a központi választási bizottság tegnap közzétett adatai szerint a BPP 64 képviselőt küldhet választási listájáról a parlamentbe, a KMKSZ elnöke kifejtette: örvendetes, hogy a kárpátaljai magyar szavazók teljes mellszélességgel kiálltak Petro Porosenko mellett mind az elnökválasztás, mind a par­lamenti választás során, jelezve, hogy egyetértenek az államfő és pártja európai irányultságú programjával. „Céljaink nagy­részt egybevágnak, hiszen a kárpátaljai ma­gyarok is a béke megteremtését, az európai integrációt és a hatalom decentralizációját akarják” - fogalmazott. Hangsúlyozta, azon fog munkálkodni az ukrán törvényhozás­ban, hogy sikerüljön elérni azokat a célo­kat, amelyeket a KMKSZ és az elnökjelölt Porosenko közötti választási megállapodás­ban fektettek le májusban. Ide sorolható a kárpátaljai magyarok európai szabványok­nak megfelelő nyelvhasználati jogainak a biztosítása, a magyar oktatási rendszer fej­lődéséhez szükséges feltételek megteremté­se, a tömbmagyarság érdekeinek figyelem­­bevétele az ukrajnai területi-közigazgatási reform során, és nem utolsósorban a kárpát­aljai magyarság parlamenti képviseletének lehetővé tétele. Arra a kérdésre, hogy milyen parlamenti bizottságban szeretne tevékenykedni, Bren­zovics elmondta: olyanban, ahol a legtöbbet tehetné a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében. Azt is közölte, hogy ukrajnai magyar parlamenti képviselőként szeretné előmozdítani az ukrán-magyar kapcsolatok erősödését s ezáltal Ukrajna európai integrációjának elősegítését. Kitért arra, tenni szeretne annak, érdekében, hogy javuljon Kárpátalja és ezen belül a kárpátal­jai magyarság nem mindig barátságos vi­szonya a szomszédos nyugat-ukrajnai ré­giókkal, így Galíciával és Bukovinával. Közös a történelmi múltunk egy része, és közösek az érdekeink abban, hogy együtt csatlakozzunk Európához - emlékeztetett Brenzovics László. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond

Next