Háromszék, 2014. december (26. évfolyam, 7362-7384. szám)
2014-12-03 / 7363. szám
Bűncselekmény lehet az idegen zászló használata Bűncselekménynek minősítené, és 10 ezer lejig terjedő bírsággal büntetné a más államok zászlóinak „szabálytalan” kitűzését Romániában egy törvénytervezet, amelyet vita nélkül elfogadottnak nyilvánított tegnap a szenátus - közölte az Agerpres hírügynökség. A tervezetet a jelenleg ellenzékben politizáló - a megválasztott, de még hivatalba nem lépett elnök, Klaus Johannis által vezetett - Nemzeti Liberális Párt (NLP) törvényhozói terjesztették a parlament elé azt követően, hogy 2013 elején a magyarság nyílt szembeszegülését váltotta ki a Ponta-kormánynak a székely jelképek ellen indított „hadjárata”. Az NLP javaslata szerint a román nemzeti jelképek használatának korlátozását 20 ezer lejig terjedő bírsággal büntetnék. A zászlókkal kapcsolatos bűncselekményt vagy kihágást a megyei prefektusok, illetve megbízottjaik, a rendőrség és csendőrség állapíthatja meg. A törvény értelmezési vitáit a tervezet úgy kerülné el, hogy minden esetben prefektusi engedélyhez kötné az idegen zászlók a közintézményekre való kitűzését. A hatályos jogszabályok szerint más államok lobogóit csak nemzetközi eseményeken, hivatalos ünnepeken szabad kitűzni Romániában. A nemzeti kisebbségek jelképeinek használatáról egy 2002 márciusában hozott kormányhatározat rendelkezik. „Az országos szervezetekbe, szövetségekbe vagy egyesületekbe tömörült etnikai kisebbségek sajátos akciókon használhatják saját megkülönböztető jeleiket” - olvasható a hivatalos közlöny magyar nyelvű kiadásában. A törvényhozás feladatmegosztása szerint ebben a kérdésben a képviselőházé lesz a döntő szó. A székely zászlóüggyel összefüggésben további három törvénytervezet szerepel még a bukaresti parlament napirendjén. BELFÖLD • Nem kerül előzetesbe Markó Attila A képviselőház jogi bizottságának tegnapi ülésén nem volt elegendő számú szavazat ahhoz, hogy Markó Attila RMDSZ-képviselő mentelmi jogának felfüggesztése kapcsán pozitív véleményezés szülessen - jelentette be Ciprian Nica, a bizottság alelnöke. A szükséges szavazatszám hiányában a testület így nem hagyta jóvá, hogy Markót előzetes letartóztatásba helyezzék. Az intézkedést az Alina Bicaügyben kérte az ügyészség az RMDSZ-képviselő ellen. Markó esetében 13 igen voksot, két ellenszavazatot, illetve két tartózkodást jegyeztek, az ügyészség kérésének jóváhagyásához azonban a testület tagjainak fele plusz egy fő, azaz 14 igen szavazatra lett volna szükség. Ugyanebben az ügyben a testület azonban megszavazta egy másik honatya, Cătălin Teodorescu képviselő előzetes letartóztatását. Mint arról korábban beszámoltunk, Markó Attila képviselőt hivatali visszaéléssel vádolják abban az ügyben, amelyben Alina Bica, a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Igazgatóság volt vezetője a fő vádlott. Városvezető volt, államfő lesz Klaus Johannis tegnap bejelentette, lemondott Nagyszeben elöljárói tisztségéből, hogy néhány nap múlva átvehesse Románia elnöki mandátumát. „Köszönetet mondok a nagyszebenieknek, akik négyszer bizalmat szavaztak nekem” - mondta Johannis, rámutatva, Nagyszeben elnyerte Európa fővárosa címet is, és ezt követően Románia egyik legismertebb és legcsodáltabb városa lett. Úgy fogalmazott, megtiszteltetés és öröm volt számára 14 és fél évig polgármesternek lenni. Nagyszebenben a városvezetői teendőket jelenleg Astrid Fodor alpolgármester látja el. Johannis 2000 óta vezette Nagyszebeni polgármesterként, akkor a második fordulóban győzte le ellenfelét, a szociáldemokrata Ioan Cindreát, megszerezve a voksok 69,18 százalékát. Anyanyelven a diszkriminációról írásban vagy szóban, anyanyelvükön fordulhatnak a jövőben az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (ODT) a kisebbségekhez tartozó állampolgárok, a testületnek pedig az érintett nyelveken kell választ adnia a hozzá intézett kérdésekben. Az RMDSZ kezdeményezéséről tegnap hallgatólagosan határozott a felsőház, a végső döntést a képviselők hozzák meg. Az intézkedés azokon a településeken érvényesíthető, ahol az adott kisebbség a lakosság számarányának több mint 20 százalékát teszi ki. A kezdeményezők indoklása szerint az új határozat jelentős előrelépést jelent a kisebbségben élőket érintő diszkrimináció visszaszorításában, hiszen az érintetteknek így esélyük nyílik arra, hogy anyanyelvükön fordulhassanak az ODT-hez. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter Virág Katalin Célkeresztben a jövő évi büdzsé Megkezdte romániai látogatását a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság (EB) közös küldöttsége, amely a jövő évi költségvetésről tárgyal a román hatóságokkal. A december 2. és 10. között zajló látogatás első napján a küldöttség tagjai Victor Ponta miniszterelnökkel találkoztak. A kormányfő az első megbeszélést ,jónak” minősítette. Elmondta, az államháztartási hiány a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékát teszi ki tizenegy hónap után. Emlékeztetett, hogy Románia 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélban egyezett meg nemzetközi hitelezőivel, s ez lehetővé teszi a kormánynak, hogy a jövő évre beütemezett bizonyos kiadásokat már idén kifizessen. Ponta ezek közé sorolta a különböző közalkalmazottak számára jogerős bírósági ítéletek alapján megítélt juttatások kifizetését, valamint a kormány és az önkormányzatok tartozásainak törlesztését. Közölte, összesen 2,5-3 milliárd lejt tudnak kifizetni olyan kiadásokból, amelyeket eredetileg a jövő évre ütemeztek be. A média szerint azonban a kormánynak így is megoldást kell találnia a jövő évi államháztartási hiány egyensúlyban tartására. Románia 2015- re 1,4 százalékos GDP-arányos deficitet vállalt, de az idén végrehajtott 5 százalékos munkáltatói nyugdíjjárulékcsökkentés és egyéb kiadásnövelő intézkedés nyomán a hiány elérheti a 2-2,1 százalékot. Ezért a kormány vagy megpróbálja újratárgyalni a vállalt államháztartási hiánycélt, vagy csökkenti a kiadásokat. A Mediafax hírügynökség szerint, amennyiben Románia nemzetközi hitelezői engedékenyek lesznek, a 0,6- 0,7 százalékos többletkiadást a honvédelemre és az uniós projektek önrészének biztosítására fordítják. Ponta ugyanakkor ismét leszögezte, hogy 2015-ben nem lesz adóemelés, így a 16 százalékos személyi jövedelemadó és társasági adó továbbra is érvényben marad. Bejelentette, hogy az IMF felülvizsgálati látogatására január végén kerül sor. A mostani vizit nem minősül ilyen jellegűnek, mert a felek kizárólag a jövő évi állami költségvetésről tárgyalnak, amelyet a parlament a tervek szerint december 20-ig fogad el. Új kormány, új felállás (folytatás az első oldalról) Mivel új politikai erő lép be a kormánykoalícióba, Pontának bizalmi szavazást kell kérnie a parlamenttől. Egyúttal az új kormányzati struktúrát is el akarja fogadtatni ezzel a voksolással, amelyet a megváltozott koalíció prioritásaihoz igazítanak. A parlamenti szavazás időzítésénél Ponta arra hivatkozott, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa csak december 13-án hozza meg a hivatalos döntést a szövetség minisztereinek visszahívásáról. Tariceanu jelezte: pártja nem az RMDSZ helyett lép be a kormányba, az LMP-nek mások a prioritásai, és egy gazdasági jellegű tárca irányítására is igényt tart. Ezért kell átalakítani a kormány szerkezetét is, amelyet márciusban az akkor kormányra lépő RMDSZ igényeihez igazítottak. A magyar szövetség távozása után vélhetően a kulturális tárca vezetője már nem miniszterelnök-helyettesi rangban vesz majd részt a kormány munkájában. Tegnap Ponta megkapta az SZDP, valamint a koalíció két kisebb pártja- a Románia Haladásáért Országos Szövetség és a Konzervatív Párt - frakcióinak támogatását a kormányzás folytatásához. A miniszterelnököt a (nem magyar) kisebbségek parlamenti frakciója is támogatásáról biztosította. A 2012 decemberében kezdődött parlamenti ciklus 2016 végén jár le, Victor Ponta most próbál támogatást szerezni, hogy a parlamenti mandátum végéig folytassa a kormányzást a 2012- ben elfogadott szociál-liberális kormányprogram alapján. HIRSALÁTA EZREK MENNEK, KEVESEN JÖNNEK. Az egészségügyi rendszer legsúlyosabb gondja továbbra is az orvosok kivándorlása: évente több mint 2700 orvos megy el az országból, és csupán 30-40 tér vissza, így az ultramodern kórházak nemsokára múzeummá válnak - jelentette ki Vasile Astărăstoae, az Orvosi Kamara elnöke, aki szerint az orvosok itt tartásához vissza kell adni a méltóságukat. Fontos lépés, hogy 2014-től az orvosok már nem számítanak köztisztviselőknek, de vannak még rendezetlen kérdések, így minél előbb a parlamentbe kell kerülnie az orvosi működés törvényének, jelenleg sem az orvosok, sem a páciensek nem védettek. A páciens nem részesül kártérítésben, ha kárt szenvedett, az orvos pedig nem védett, ha ez az ő hibáján kívül történt. Az új törvény hozzásegíthet ahhoz, hogy kissé leállítsuk a kivándorlást - vélekedett a kamaraelnök. (Mediafax) MÉGISCSAK KELLENE AMNESZTIA. Kollektív megkegyelmezésre vonatkozó törvénytervezetet készül benyújtani Nicolae Păun SZDP-s képviselő, melyben mindazok büntetését elengedné, akik nem erőszakos bűncselekményekért kaptak egytől öt évig terjedő börtönbüntetést. Nicolae Păun és Mădălin Voicu volt annak az amnesztiatörvény-tervezetnek a kezdeményezője is, amelyet a képviselőház másfél évig halogatott, de a Klaus Johannis elnökké választása utáni második napon mindössze egy ellenszavazattal elutasított. Az SZDP szóvivője, Gabriela Firea határozottan állítja, hogy a pártnak „semmi köze nincs a kollektív kegyelmi törvény kidolgozásához vagy támogatásához”. (Hotnews.ro) TÖMEGES ELŐLÉPTETÉS. Közel húszezer belügyminisztériumi alkalmazottat léptettek elő a december elsejei állami ünnepen, egyharmaduk a rendőrség munkatársa, de csendőrök, katasztrófaelhárításban dolgozók és határrendészek is szép számban kapnak magasabb hivatali besorolást (és ehhez igazított fizetést). A december elsejei előléptetést törvény szabályozza, ezenkívül a saját fegyvernem napján megengedett, más időpontban csak rendkívüli érdemek esetén. (Ziare.com) 2014. december 3., szerda Büntetnének a gyászlobogók miatt folytatás az Szabad országban élünk, de a demokrácia nemcsak jogokkal, hanem kötelezettségekkel is jár, a törvényeket mindenkinek be kell tartania — hangsúlyozta Popica. Hogy milyen törvény tiltja a gyászlobogó kifüggesztését, azt nem tudta megmondani, de sajnálatát fejezte ki, hogy a büntető törvénykönyvből törölték az állami jelképek megsértésére vonatkozó cikkelyt, mert a román nemzeti ünnepen kifüggesztett fekete zászló véleménye szerint odasorolható lenne. Egyelőre nem tudott választ adni arra, milyen jogszabályt sértettek, mint mondta, lehet, hogy a zászlók kifüggesztésére vonatkozót, de az is megtörténhet, hogy a reklámpannók kihelyezését szabályozót. „Létrehozzuk a bizottságot, amely kivizsgálja az ügyet, nagyon alaposan elemezzük, és azt követően pontosan tudjuk majd, kik az elkövetők, és milyen törvény alapján, milyen intézkedést hozhatunk ellenük.” Az illetők megbírságolása a kézdivásárhelyi városi rendőrség, illetve a pelelső oldalról agármesteri hivatal hatáskörébe tartozik - mondotta. Tegnap délelőtt a megyei rendőrség hárította a felelősséget, azt nyilatkozták, nem tartozik hatáskörükbe a kézdivásárhelyi eset. Újságírói kérdésként érkezett a felvetés, hogy az elvárt kölcsönös tisztelet jegyében megbírságolják-e azokat az Új Jobboldal színeiben felvonulókat, akik magyarellenes jelszavakat skandáltak Sepsiszentgyörgyön, többek között azt is, hogy ki a magyarokkal az országból. Marius Popicának erről nem volt tudomása, mint mondotta, ő csak a Mihai Viteazul-szobornál tartott ünnepségen vett részt, és ott a jobbosok „csendben voltak, rendesen viselkedtek”. „Én egyetértek azzal, hogy őket is megbüntessék, ha van bizonyíték arra, amit önök mondanak” - kezdte véleményét, majd kissé elbizonytalanodott, és függőben maradt a lehetőség. Azt azért még kifejtette, hogy minden szélsőséges megnyilvánulást, kisiklást bírságolni kellene, függetlenül attól, melyik oldalról érkezik.