Háromszék, 2015. január (27. évfolyam, 7385-7408. szám)

2015-01-13 / 7392. szám

STABILIZÁLNI A TÖBBSÉG-KISEBBSÉG VISZONYT Politikai egyezményt javasol az RMDSZ Románia a hazai össztermék két százalékát fordítja honvédelemre 2017-től a jelenlegi mintegy 1,4 százalék he­lyett - ebben állapodott meg tegnap Klaus Johannis állam­fő a parlamenti pártokkal. A megállapodás azon a konzul­táción történt, amelyet az államfő kezdeményezett a pár­tokkal a védelmi kiadások növelése érdekében. Az RMDSZ az oktatás és az egészségügy finanszírozásáról, illetve a ro­mán többség és a nemzeti kisebbségek viszonyáról is párt­közi egyezmény megkötését javasolta. A megbeszéléseket követő­en Johannis bejelentette: a védelmi büdzsé növeléséhez megvan az egyetértés a pártok között. Utalt arra, hogy az uk­rán válság teszi szükségessé Románia védelmi költségei­nek növelését. Mint mondta, a második világháború óta Euró­pának és a NATO-nak a legna­gyobb biztonsági válsággal kell szembesülnie azt követő­en, hogy egy állam önhatalmú­lag átrajzolta az országhatáro­kat. Románia nem várhat má­sokra, hogy növeljék a régió biztonságát, lépnie kell hadse­regének korszerű technikával való felszerelése érdekében. (folytatása a 2. oldalon) BÁRÓT Visszaszereznék elárverezett tulajdonukat SpHECSER LÁSZLÓ Bárót tanácsa legutóbbi ülésén közvagyonba vette a vá­ros végén található Kisbodosi-tó mellett húzódó utat és a tó fölös vizét elvezető csatornát. Az MPP javaslatára köz­vagyonba sorolták a bibarcfalvi fürdő területét is, így az elkövetkezőkben az valószínűleg nem lesz elárverezhető. Mint arról beszámoltunk, fürdőt is meg lehetett vásárol­ Barót tavait tavaly júliusban a m­ - egy hivatalosan szántó- Ligapress Rt.-vel szembeni­ként nyilvántartott - lénye­­tartozása miatt verték dobra, gében tavat jelentő 97 530 Az árverésre bocsátottak kő­ négyzetméteres kültelket a s­­zal­­ tömbházlakásokat, kal­­tak el 130 ezer lejért, telkeket, de még a bibarcfalvi (folytatása a 3. oldalon) A vallásszabadság ünnepe SZEKERES ATTILA Elsőként a világon az erdélyi rendek az 1568. január 6-13-a között Tordán tartott országgyűlésen törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot és kimondták: „a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikál­ják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse”. A Magyar Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben janu­ár 13-át egyházi ünneppé, a vallásszabadság napjává nyilvánította. Az unitárius egyház az 1568. évi ország­gyűlési határozattól számítja létét. A mai napon ünne­pi istentiszteletet tartanak Tordán, majd megtekintik Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festményét a városi múzeumban. Este a püspöki szék­helyen, Kolozsváron lesz alkalmi istentisztelet. Az ün­nepi műsorban közreműködik a János Zsigmond Uni­tárius Kollégium Péterffy Gyula Kórusa, a sepsiszent­györgyi Kriza János Unitárius Dalárda és a Concordia vonósnégyes. Benda Kálmán írása az 1568-as eseményekről az 5. oldalon Kúnok unokái közt ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Bizonyára az olvasó sem a történelmi népcsoportra gondol, hanem a Kún családra, melynek tagja volt Kún Kocsárd, a székelyek kapitánya, hadvezére, akinek nevét hordozza az ozsdolai iskola. Messzire vitték Ozsdola hírnevét, életük­kel, hadi tetteikkel, a nemzetért végzett munkájukkal kiemelkedtek. Illő, hogy tudjunk róluk, miként a mai falu életéről is, amely munka és küzdelem árán üli meg a Nagyág- és a Kápolna-patak völgyületeinek környékét. Kisgyörgy Zoltán riportja a 7. oldalon Ősztől bezár a hilibi iskola Nem telik el esztendő anélkül, hogy ne kerülne veszélybe egy-két három­széki kisiskola, óvoda fennmaradása, minden alkalommal a gyermek- és pénzhiány az oka az esetleges bezárás­nak. Két hét sem telt el az idei év kez­detétől, Hilibben máris meghúzták a vészharangot: az ozsdolai iskola, mint pénzügyi központ, az egyetlen össze­vont hilibi osztály megszüntetéséről határozott, amelyhez kérte az önkor­mányzat beleegyezését. A döntés meg­született: az óvoda marad, de ősztől Ozsdolára kell ingázniuk a hilibi 6-10 éves gyermekeknek. Jakab-Fancsali Kálmán ozsdolai plébános, címzetes esperes és dr. T. Szabó Levente az inter­neten is közzétett petíciót fogalmazott meg a hilibi iskola védelmében, amely­hez támogató aláírásokat gyűjtenek. Részletek a 3. oldalon T MÁRÓL HOLNAPRA • A terrorizmus diktatúrája Bele kell törődnünk szabadságjogaink megnyirbálásá­ba biztonságunkért? Van más kiút a párizsi vérengzés te­remtette helyzetből? - ilyen kérdések foglalkoztatják a köz­véleményt, és nem véletlenül, máris számos jele mutatko­zik, hogy fel- vagy kihasználva a helyzetet, megszorítások, korlátozások egész sorát készítik elő számunkra. A párizsi tragédia másnapján a román nemzetvédelmi bizottság előkapta a fiók mélyéről a korábban alkotmányel­lenesnek nyilvánított, telefonjaink lehallgatását, adatforgal­munk ellenőrzését lehetővé tevő Big Brother-törvényt, és kihasználva az Európán eluralkodott pánikot, sürgetni kezd­ték elfogadását. Szükség van a jogszabályra, nélküle nem azonosíthatóak a kockázati tényezők, magyarázták a titkos­­szolgálatok, bűnüldöző hatóságok vezetői, az ország fő­ügyésze, Tiberiu Nisu pedig határozottan kijelentette: vagy az életünket védjük, vagy magánéletünk szentségéhez ra­gaszkodunk, a kialakult helyzetben mindkettő nem lehetsé­ges. Magyarán, ha biztonságban szeretnénk élni, el kell fo­gadnunk, hogy bírói engedély nélkül is lehallgassák telefon­jainkat, kövessék világhálón való bolyongásunkat, levelezé­seinket, s ha kedvük tartja, érdekük kívánja, felhasználják ellenünk. Segíthet a terroristaakciók előkészítésének kiszű­résében, de súlyosan sérti a magánélethez való jogunkat. Valóban csak ily módon, ily eszközökkel védhetjük meg magunkat? A 2001-es amerikai merényletek után számos hasonló intézkedést vezettek be az Egyesült Államokban, segítségükkel bizonyára sikerült megakadályozni újabb akciókat, de lám, a terroristák is tanulékonyak, új módsze­reket találnak ki, könnyedén kijátsszák megfigyelőiket. Most a párizsi szörnyűséget követően felmerült az is, vissza kellene vezetni a schengeni határok ellenőrzését, szigorítani az európai utazást. Mi alapján döntenek majd, hogy beengednek vagy sem valakit egy országba? Megnézik bőrszínét, vallását, anyanyelvét? Elemzi a határőr, hogy terroristának néz-e ki az illető? Listák lesznek gyanús ele­mekkel, akiktől óvakodni kell? Ha mindez megvalósul, em­beri jogok egész sora sérülhet életünk, biztonságunk félté­sének jegyében. Nem lesz könnyű dolguk Európa, a nagyhatalmak veze­tőinek megfelelő megoldást találni a felmerülő kérdésekre. Az iszlám nevében gyilkoló terroristák világunkat, demok­ráciánkat, szabadságunkat akarják eltüntetni. A félelem szülte, az említettekhez hasonló válaszok az ő sikerüket igazolják. Ha nem figyelünk, a terrorizmus lehet a mostani időszámítással kezdődött új világunk diktatúrája. Farkas Réka

Next