Háromszék, 2015. január (27. évfolyam, 7385-7408. szám)
2015-01-13 / 7392. szám
STABILIZÁLNI A TÖBBSÉG-KISEBBSÉG VISZONYT Politikai egyezményt javasol az RMDSZ Románia a hazai össztermék két százalékát fordítja honvédelemre 2017-től a jelenlegi mintegy 1,4 százalék helyett - ebben állapodott meg tegnap Klaus Johannis államfő a parlamenti pártokkal. A megállapodás azon a konzultáción történt, amelyet az államfő kezdeményezett a pártokkal a védelmi kiadások növelése érdekében. Az RMDSZ az oktatás és az egészségügy finanszírozásáról, illetve a román többség és a nemzeti kisebbségek viszonyáról is pártközi egyezmény megkötését javasolta. A megbeszéléseket követően Johannis bejelentette: a védelmi büdzsé növeléséhez megvan az egyetértés a pártok között. Utalt arra, hogy az ukrán válság teszi szükségessé Románia védelmi költségeinek növelését. Mint mondta, a második világháború óta Európának és a NATO-nak a legnagyobb biztonsági válsággal kell szembesülnie azt követően, hogy egy állam önhatalmúlag átrajzolta az országhatárokat. Románia nem várhat másokra, hogy növeljék a régió biztonságát, lépnie kell hadseregének korszerű technikával való felszerelése érdekében. (folytatása a 2. oldalon) BÁRÓT Visszaszereznék elárverezett tulajdonukat SpHECSER LÁSZLÓ Bárót tanácsa legutóbbi ülésén közvagyonba vette a város végén található Kisbodosi-tó mellett húzódó utat és a tó fölös vizét elvezető csatornát. Az MPP javaslatára közvagyonba sorolták a bibarcfalvi fürdő területét is, így az elkövetkezőkben az valószínűleg nem lesz elárverezhető. Mint arról beszámoltunk, fürdőt is meg lehetett vásárol Barót tavait tavaly júliusban a m - egy hivatalosan szántó- Ligapress Rt.-vel szembeniként nyilvántartott - lényetartozása miatt verték dobra, gében tavat jelentő 97 530 Az árverésre bocsátottak kő négyzetméteres kültelket a szal tömbházlakásokat, kaltak el 130 ezer lejért, telkeket, de még a bibarcfalvi (folytatása a 3. oldalon) A vallásszabadság ünnepe SZEKERES ATTILA Elsőként a világon az erdélyi rendek az 1568. január 6-13-a között Tordán tartott országgyűlésen törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot és kimondták: „a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse”. A Magyar Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben január 13-át egyházi ünneppé, a vallásszabadság napjává nyilvánította. Az unitárius egyház az 1568. évi országgyűlési határozattól számítja létét. A mai napon ünnepi istentiszteletet tartanak Tordán, majd megtekintik Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festményét a városi múzeumban. Este a püspöki székhelyen, Kolozsváron lesz alkalmi istentisztelet. Az ünnepi műsorban közreműködik a János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffy Gyula Kórusa, a sepsiszentgyörgyi Kriza János Unitárius Dalárda és a Concordia vonósnégyes. Benda Kálmán írása az 1568-as eseményekről az 5. oldalon Kúnok unokái közt ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Bizonyára az olvasó sem a történelmi népcsoportra gondol, hanem a Kún családra, melynek tagja volt Kún Kocsárd, a székelyek kapitánya, hadvezére, akinek nevét hordozza az ozsdolai iskola. Messzire vitték Ozsdola hírnevét, életükkel, hadi tetteikkel, a nemzetért végzett munkájukkal kiemelkedtek. Illő, hogy tudjunk róluk, miként a mai falu életéről is, amely munka és küzdelem árán üli meg a Nagyág- és a Kápolna-patak völgyületeinek környékét. Kisgyörgy Zoltán riportja a 7. oldalon Ősztől bezár a hilibi iskola Nem telik el esztendő anélkül, hogy ne kerülne veszélybe egy-két háromszéki kisiskola, óvoda fennmaradása, minden alkalommal a gyermek- és pénzhiány az oka az esetleges bezárásnak. Két hét sem telt el az idei év kezdetétől, Hilibben máris meghúzták a vészharangot: az ozsdolai iskola, mint pénzügyi központ, az egyetlen összevont hilibi osztály megszüntetéséről határozott, amelyhez kérte az önkormányzat beleegyezését. A döntés megszületett: az óvoda marad, de ősztől Ozsdolára kell ingázniuk a hilibi 6-10 éves gyermekeknek. Jakab-Fancsali Kálmán ozsdolai plébános, címzetes esperes és dr. T. Szabó Levente az interneten is közzétett petíciót fogalmazott meg a hilibi iskola védelmében, amelyhez támogató aláírásokat gyűjtenek. Részletek a 3. oldalon T MÁRÓL HOLNAPRA • A terrorizmus diktatúrája Bele kell törődnünk szabadságjogaink megnyirbálásába biztonságunkért? Van más kiút a párizsi vérengzés teremtette helyzetből? - ilyen kérdések foglalkoztatják a közvéleményt, és nem véletlenül, máris számos jele mutatkozik, hogy fel- vagy kihasználva a helyzetet, megszorítások, korlátozások egész sorát készítik elő számunkra. A párizsi tragédia másnapján a román nemzetvédelmi bizottság előkapta a fiók mélyéről a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított, telefonjaink lehallgatását, adatforgalmunk ellenőrzését lehetővé tevő Big Brother-törvényt, és kihasználva az Európán eluralkodott pánikot, sürgetni kezdték elfogadását. Szükség van a jogszabályra, nélküle nem azonosíthatóak a kockázati tényezők, magyarázták a titkosszolgálatok, bűnüldöző hatóságok vezetői, az ország főügyésze, Tiberiu Nisu pedig határozottan kijelentette: vagy az életünket védjük, vagy magánéletünk szentségéhez ragaszkodunk, a kialakult helyzetben mindkettő nem lehetséges. Magyarán, ha biztonságban szeretnénk élni, el kell fogadnunk, hogy bírói engedély nélkül is lehallgassák telefonjainkat, kövessék világhálón való bolyongásunkat, levelezéseinket, s ha kedvük tartja, érdekük kívánja, felhasználják ellenünk. Segíthet a terroristaakciók előkészítésének kiszűrésében, de súlyosan sérti a magánélethez való jogunkat. Valóban csak ily módon, ily eszközökkel védhetjük meg magunkat? A 2001-es amerikai merényletek után számos hasonló intézkedést vezettek be az Egyesült Államokban, segítségükkel bizonyára sikerült megakadályozni újabb akciókat, de lám, a terroristák is tanulékonyak, új módszereket találnak ki, könnyedén kijátsszák megfigyelőiket. Most a párizsi szörnyűséget követően felmerült az is, vissza kellene vezetni a schengeni határok ellenőrzését, szigorítani az európai utazást. Mi alapján döntenek majd, hogy beengednek vagy sem valakit egy országba? Megnézik bőrszínét, vallását, anyanyelvét? Elemzi a határőr, hogy terroristának néz-e ki az illető? Listák lesznek gyanús elemekkel, akiktől óvakodni kell? Ha mindez megvalósul, emberi jogok egész sora sérülhet életünk, biztonságunk féltésének jegyében. Nem lesz könnyű dolguk Európa, a nagyhatalmak vezetőinek megfelelő megoldást találni a felmerülő kérdésekre. Az iszlám nevében gyilkoló terroristák világunkat, demokráciánkat, szabadságunkat akarják eltüntetni. A félelem szülte, az említettekhez hasonló válaszok az ő sikerüket igazolják. Ha nem figyelünk, a terrorizmus lehet a mostani időszámítással kezdődött új világunk diktatúrája. Farkas Réka