Háromszék, 2015. február (27. évfolyam, 7409-7432. szám)
2015-02-02 / 7409. szám
Mészárszékre küldik az ukrán újoncokat? Brutális veszteségeket szenved el az ukrán hadsereg a szakadárokkal folytatott harcokban - erről szólnak azok a dokumentumok, melyeket a CyberBerkut nevű hackercsoport szivárogtatott ki. Miközben újabb 45 ezer újoncot soroztak be, az adatok szerint két hét alatt 1100 Kijevhez hű katona esett el, és több mint száz tankot veszítettek. A hackercsoport a Sputniknews.com csoportra hivatkozva arról számol be, az Ukrán Biztonsági Szolgálat megtiltotta a védelmi minisztériumnak, hogy pontos adatokat adjon a hadsereg veszteségeiről. Sokan dezertálnak, megadják magukat, fiatal férfiak csoportjai pedig menekülnek, többek közt Oroszországba. A CyberBerkut azt állítja, hogy ezeket az információkat az ukrán katonai főügyész számítógépéről szerezték. Az MNO.hu portál által megkérdezett biztonságpolitikai szakértő, Nógrádi György szerint nem lehet megállapítani az adatok hitelességét, a valós veszteségekről ugyanakkor mindig hazudnak az érintett felek. Arra a kérdésre, hogy ha a hír igaz, miért szenvedhetett Kijev ekkora veszteségeket, kijelentette: az ukrán hadsereg a konfliktus kezdetén egyáltalán nem állt készen egy háborúra, a kiválóan képzett titkosrendőrség zöme átállt az oroszokhoz, két hét alatt pedig példátlan módon három vezérkari főnököt „fogyasztottak el”. Nógrádi szerint, ahogy a szakadárok mögött az oroszok, úgy Kijev mögött az Egyesült Államok áll, Oroszország viszont a Fekete-tengeren százszoros, egyéb fegyvernemekben pedig nyolc-tizenkétszeres túlerővel rendelkezik Ukrajnával szemben. Mindeközben Petro Porosenko ukrán elnök bejelentette, hogy az idei első mozgósítás első kilenc napja alatt 45 ezer újoncot soroztak be. Arra a kérdésre, hogy a behívott újoncok mégis mire számíthatnak, Nógrádi csak annyit mondott: fel kell készülniük, hogy egy ilyen konfliktusban sajnos mindig súlyos orosz túlerő vannak veszteségek. Az ukrán hadsereget felkészületlennek nevezte, amely nem rendelkezik modern technikával, és ugyan külföldről rengeteg fegyvert kapnak, ezek használatának betanulása hosszabb időt vesz igénybe. Megosztott Európa Nógrádi György elmondta: az európai államok egy része - Németország vezetésével - kiegyezéspárti, míg mások - így például a balti államok és Lengyelország - az orosz befolyás visszaszorításának esélyét látják a konfliktusban. A kijevi vezetés sem egységes: ugyan a harcias miniszterelnök, Arszenyij FOTÓ: MN-GRAFIKA Jacenyuk sok esetben még Barack Obama amerikai elnöktől is jobbra áll, Petro Porosenko államfő a „német vonalat” követi. Nógrádi szerint míg Magyarország számára Ukrajna szomszéd állam jelentős magyar ki Mekkora mozgásteret remélhet Skócia? A tavaly szeptember 18-ai (a függetlenségellenes tábor ötvenöt százalékos győzelmét eredményező) népszavazást megelőző kampány utolsó napjaiban a konzervatív-liberális-munkáspárti Nem-kampány közös nyilatkozatot adott ki, melyben ígéretet adnak át Skóciának - amennyiben az országrész a Az elmúlt időszakban a brit és a skót miniszterelnök több ízben tárgyalt arról a megszövegezett tervről, mely további jogköröket adna át a helyi törvényhozásnak az új parlamenti ciklust követően. Január 22-én David Cameron látogatott el skót kollégájához, a referendum után lemondott Alex Salmond miniszterelnök utódjához, Nicola Sturgeonhöz, hogy ismertesse azt a törvénytervezetet, mely Skócia kiszélesedő devolúciójáról szól. A májusi választások előtt esélytelen, hogy Westminster és Holyrood (a skót parlament) ratifikálja az egyezményt, amely a szigetország északi nemzetének enged nagyrészt széles pénzügyi és gazdasági függetlenséget. Míg London sikerként éli meg a tervezetet, addig Edinburgh csalódásként fogadta a Lord Smith of Kelvin által elnökölt bizottság ajánlásait. Sturgeon az egyik legnagyobb problémának azt tartja, hogy a tervezetben nem szerepel konkrétan a brit parlament vétójának tiltása, azaz bármely, a skót nemzetgyűlés által foganatosított törvényt a központi kormányzat továbbra is felülírhat, visszavonulhat. Cameron sietett a sajtó előtt is kijelenteni, hogy ígéretéhez híven Westminster a jövőben nem él vétójogával. A megállapodást a nagy parlamenti pártok hozták tető alá, így semmi kétség afelől, hogy a következő kormányzati ciklusban életbe lép. Természetesen, mint a BBC is megjegyzi, nem szabad elfelejteni, hogy a nyilvánosságra került tervezet része a tavasz végi választási kampánynak is. Noha a tervezeten még lehetőség van módosítani, a legnagyobb változás abból fakadhat majd, hogy Skócia szinte teljes egészében rendelkezik az adóbevételei felett, s nem kell átutalnia a jelenleg körülbelül évi 47,6 milliárd fontra rúgó összeg nagy részét a központi kasszába. Ebben az összegben nem szerepelnek a skót partok melletti, úgynevezett offshore olajtermelésből származó bevételek - azok továbbra tettek arra, hogy további fontos döntési jogköröket brit unió része marad, is központi költségvetési források maradnak. Éppen ezek azok az elemek, melyek a függetlenségpártiak egyik központi témájaként szerepeltek az önálló Skócia gazdasági erejének megszilárdítására. A szociális támogatások felett is önállóan rendelkezhet az edinburghi parlament, ám - s ezt Nicola Sturgeon is kifogásolta - új jogcímeket nem alkothat a jóléti rendszerben. Összességében a skót miniszterelnök asszony úgy fogalmazott, hogy bár a javaslatok nem felelnek meg Skócia érdekeinek, valamennyi előrelépést sikerült elérni az ügyben. A törvénytervezetnek az előzetes elképzelések szerint már szerepelnie kell az új parlament királynő által tartott nyitóbeszédében, vagyis a ciklus programjának része. Noha Skócia maholnap a négy országrész közül a legnagyobb önállósággal bír az Egyesült Királyságban, továbbra is kérdés, miként működik majd tovább a több mint háromszáz éves múltra visszatekintő Westminster. George Osborne brit pénzügyminiszter épp a héten beszélt arról, hogy a skóciai parlamenti képviselőktől egész egyszerűen meg kellene vonni a szavazati jogot akkor, amikor olyan költségvetési tételek és törvények kerülnek sorra a Temze-parti palotában, melyek csak Angliát érintik. (Síkos Péter/Kitekinto.hu) , 2015. február 2., hétfő 1 sebbséggel, addig Oroszország nyersanyagok és a paksi atomerőmű révén stratégiai partner, így Magyarország egyértelműen a politikai megoldásban érdekelt. A szakértő szerint ugyanakkor az egész konfliktusnak csak politikai és nem katonai megoldása lehetséges. Amerikai játszma Ukrajnában Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza. Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába — ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen. A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha. (Ruzsbaczky Zoltán /MNO.hu) Az emberi jogok megsértése jelentős szerepet játszott a legtöbb jelenlegi válság kiterjedésében és súlyosbodásában - mondta Kenneth Roth, a HRW igazgatója, aki csütörtökön Bejrútban mutatta be a szervezet éves jelentését. A szakértő kifejtette: sok kormány úgy gondolja, hogy a biztonsági szempontokat az emberi jogok fölé kell helyezni, és a jelenlegi biztonsági fenyegetések elleni lépéseknek elsőbbséget kell élvezniük az emberi jogokkal szemben. „Úgy vélik, hogy az emberi jogokat - mint luxust - háttérbe kell szorítani” - fogalmazott, és kijelentette, hogy ez a fajta szemlélet rövidlátásra utal, és ellenkező hatást vált ki. Kifejtette: az Iszlám Állam szunnita dzsihadistáinak előretörését a HRW szerint egyebek mellett az okozta, hogy a Nyugat nem volt képes véget vetni a szíriai erőszakos cselekményeknek, az Egyesült Államok 2003-ban lerohanta Irakot, majd lábbal tiporták az emberi jogokat a bagdadi Abu Graib börtönben vagy a guantánamói amerikai katonai támaszponton történt visszaélésekkel. Irakban Washington és London szemet hunyt Núri al-Máliki volt síita kormányfő szektás politikája, a szunnita kisebbség üldözése, az önkényes fogva tartások és a sommás kivégzések felett, miközben egyre csak szállította a bagdadi kormánynak a fegyvereket - sorolta a példákat Kenneth Roth. A Nyugat alig reagált Az ukrajnai válságra vonatkozólag azt állapította meg: a krízist súlyosbíthatta, hogy a Nyugat viszonylag gyengén reagált arra: Oroszországban az utóbbi két évben elfojtották a másképp gondolkodók hangját és megsértették az emberi jogokat. Arra is kitért, hogy a nyugati országok a „jók a gonoszok elleni mentalitásukkal”, továbbá azzal a törekvésükkel, hogy Ukrajnát az orosz agresszió áldozataként állítsák be, nem vettek tudomást arról, hogy Ukrajnában is sérültek az emberi jogok. A Human Rights Watch ezenkívül bírálta a kormányok mindennapossá vált kémkedését. „A kormányok mindenütt tömeges megfigyelő módszereket fejlesztenek ki a műfaj bajnokai, Washington és London mintájára” - jelentette ki Cynthia Wong, a HRW internettel foglalkozó kutatója, aki figyelmeztetett: „Valóságos orwelli forgatókönyv valósulhat meg.” (MTI) Az oldalt szerkesztette: Farkas Réka wmmmmmmm Az USA is kellett az Iszlám Állam megszületéséhez? Az emberi jogoknak egyebek között az Egyesült Államok általi megsértése is hozzájárult az Iszlám Állam nevű terrorszervezet iraki megjelenéséhez, valamint az ukrajnai válság kibontakozásához - állítja a Human Rights Watch (HRW) jogvédő csoport.