Háromszék, 2015. március (27. évfolyam, 7433-7458. szám)

2015-03-02 / 7433. szám

11 KÖZÉLET Háromszék A MOGYE-ügy politikai rendezését kérik Politikai megoldásra van szükség a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar képzéseinek ügyében - hívta fel a figyelmet az Erdélyi Magyar Néppárt. Hétvégi közleményükben rámutatnak: az erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés ügye huszonöt éve vár érdemi megoldás­ra. A módszerek egész skáláját kipróbálták már, voltak egyete­men belüli megbeszélések, bukaresti kormányon belüli egyezte­tések, diák-, oktató- és civil tiltakozások, civil és politikai nyo­másgyakorlás a médián keresztül, ám mindeddig eredménytele­nül. Megállapítják, hogy a MOGYE ügye elsősorban nem admi­nisztratív, hanem politikai kérdés, amelynek a tétje közösségünk egyik alapvető jogának, az egészségügyi ellátásban való anya­nyelvhasználatnak a biztosítása. Kitérnek a politikai képvisele­tek felelősségére, meglátásuk szerint „az állami adminisztráció­ban jelen levő szereplők eddigi próbálkozásai a kérdésnek admi­nisztratív érvekkel és eszközökkel való megoldására csupán annyit jelentenek, mintha egy rákos beteg esetében az áttét okoz­ta tüneteket fájdalomcsillapítással akarnánk megszüntetni”. Felhívással fordulnak az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt ve­zetőségéhez, hogy a három párt a legrövidebb időn belül alakít­son ki egy közös, egységes és határozott álláspontot, amelyet aztán az erdélyi magyar közösség nevében tárhatnak a bukaresti politikai hatalom képviselői elé, és közösen követelhetik a meg­felelő politikai szintű megoldást. Ésszerűtlen adórendszer Az alacsony bérekre kivetett adó mértéke tekintetében Románia jelenleg a listavezetők közt helyezkedik el Európában. A hazánkban jegyzett 43,4 százalékos adóteher az olaszországi­hoz és az osztrákhoz - 44,7 százalék­­, illetve a Németországban alkalmazotthoz - 45,1 százalék - közelít. Bulgáriában a kis fize­téseket érintő illetékek mértéke 33,6, míg Lengyelországban 34,7 százalék. Szakemberek arra figyelmeztetnek, a munkát ter­helő adók eredményeként visszaesett a szerződéssel foglalkoz­tatottak aránya, akik után naprakészen törlesztik a kötelező ille­tékeket, ugyanakkor pillanatnyilag emiatt jelentős a társadalom­­biztosítási költségvetésben tapasztalható hiány is. A Ziarul fi­nanciar gazdasági lap közölte, jelenleg mintegy négy és fél mil­lió munkavállaló után adóznak foglalkoztatóik - ez az ország munkaképes lakosságának felét jelenti. Ellenzéki kormányprogram Bemutatta kormányprogramját szombaton a román ellen­zéki jobbközép erők fúziója nyomán létrejött új Nemzeti Liberális Párt (NLP), amelynek éléről novemberben Klaus Johannist államfővé választották. Kormányra kerülése esetén az NLP az oktatás, az egészség­ügy és a kultúra támogatását tekinti fő feladatának, amihez gazdaságélénkítő programmal akar költségvetési fedezetet te­remteni - mondta ismertetőjé­ben Cătălin Predoiu, az NLP miniszterelnök-jelöltje. Az NLP a jelenlegi 24-ről 19 százalékra csökkentené az áfát, és fokozatosan kivezetné azokat a különadókat, amelyeket a szoci­áldemokrata kormány vetett ki az ipari létesítményekre és az üzem­anyagra. Predoiu szerint az adó­­csökkentést az állami kiadásokat ésszerűsítő intézkedések előzik majd meg, a bürokráciát is mér­­sékleni akarják. A szombati sajtóértekezleten elhangzott: az NLP a romániai la­kosság több mint felét kitevő kö­zéposztályt akarja megszilárdításá­nak, és kiemelt jelentőséget tulaj­donít a jogállamiság megerősítésé­nek, a korrupció megfékezésének. A 130 oldalas program külön feje­zetet szentel a határon túli romá­noknak, a hazai kisebbségekről azonban nem esik szó benne. Alina Gorghiu és Vasile Blaga, a párt két társelnöke közölte: a közvitára bocsátott program alapján tárgyalásokat kezdenek minden parlamenti párttal - Victor Ponta minisz­terelnök Szociáldemokrata Párt­jának kivételével hogy új többséget hozzanak létre, amely még a jövőre esedékes törvény­hozási választások előtt levált­hatja a Ponta-kabinetet. Victor Ponta miniszterelnök február közepén maga is adó­­csökkentések ígéretével és egyéb gazdaságélénkítő tervekkel igye­kezett kifogni a szelet az NLP vitorlájából. Az adócsökkentési „versenyfutás” láttán a Nemzet­közi Valutaalap óvatosságra in­tette Romániát, rámutatva: a kor­mánynak csökkentenie kell a ki­adásokat, vagy egyéb forrásokból kell fedeznie az áfa csökkentése nyomán keletkező bevételkiesést az államháztartási hiánycél telje­sítése érdekében. Az új NLP két ellenzéki erő - a liberálisok és a jobbközép De­mokrata Liberális Párt - összefo­gásából jött létre 2014-ben. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Farkas Réka (folytatás az első oldalról) A kolozsvári környezetvédők ugyanakkor felhívják a figyelmet a visszalépésekre is: az eddig hatályos erdészeti kerettörvény tiltotta a tarvá­gást a nemzeti parkokban. A mostani módosítás ezt megengedi, igaz, csak kivételes esetekben, de anélkül, hogy ezeket meghatározná. Ez annál sú­lyosabb, mivel Romániában a nem­zeti parkok természeti értékeinek őr­zésével és az erdőgazdálkodással egy és ugyanaz, a Romsilva foglalkozik, így nyilvánvaló az érdekkonfliktus, hiszen fát kell kivágatnia, hogy a be­vételből megvédhesse az erdőt. Az új módosításokkal az erdők védelmére és megújítására szánt pénzalap bevé­teleit is jelentősen csökkentették, mi­közben megengedték, hogy az erdő­­tulajdonosok ezentúl 200 négyzet­méternyi területet kompenzálás nél­kül kiírathassanak az erdőalapból és beépíthessenek. Ez a nyaralók tér­foglalását és a járulékos zavarás (for­galom, fény-, zaj-, hőszennyezés, hulladék, szennyvíz) fokozódását se­gíti elő — az erdő kárára. Gazdasági szempontból A legígéretesebb módosítás az el­sődleges fafeldolgozó iparban utazó cégek monopolhelyzetbe jutásának megakadályozására, valamint a bútor­gyártók segítésére vonatkozik. A tör­vényben megjelenik, hogy egyetlen vállalat vagy cégcsoport sem vásárol­hatja vagy dolgozhatja fel egy adott faipari nyersanyag (pl. rönkfenyő) több mint 30 százalékát, a bútorgyár­tóknak pedig elővásárlási joguk lesz az állami erdőkből származó faanyagra. Csakhogy a kerettörvény ezeket nem írja elő közvetlenül, hanem csak köve­tendő elvekként sorolja fel azon kor­mányhatározat kidolgozásához, amely­ben majd ténylegesen rögzítik az álla­mi erdőkből származó faanyag értéke­sítési szabályait. .Árnyalatnyi különb­ségnek tűnhet, azonban kiskapu a csű­­rés-csavaráshoz, és kételkedésünket csak alátámasztani tudja az eddigi bu­karesti gyakorlat. Az erdészeti keret­­törvény 2008 óta közvetlenül előírja, hogy Románia kétmillió hektár terüle­tet beerdősít 2035-ig. 2010-ben meg is született a Nemzeti erdősítési program terve, amely azonban már csak 422 ezer hektár erdő telepítésében gondol­kodott, és a mai napig nem hagyták jóvá, illetve nem kezdték el megvaló­sítását” — áll a közleményben. Megállapítják azt is, hogy a jelen­legi módosításokkal nem valósult meg összességében az erdészeti ke­rettörvény szükséges reformja, to­vábbra is hiányzik a kerettörvény át­fogó jellege. A jogi egyértelműséget és a tisztánlátást a járulékos jogsza­bályok kusza sokasága nehezíti. Az erdészeti szektorra nehezedő, nyil­vánvalóan erős politikai befolyást nem igyekszik feloldani. Nincs szán­dék a szabályozás, a végrehajtás és ellenőrzés hatékonyabb szétválasztá­sára és a decentralizációra. Nincs tö­rekvés az átláthatóság növelésére sem. Még gyalogtúrázóként is tilos az erdőbe menni, letérni a kijelölt út­vonalakról, az erdészet külön enge­délye nélkül (!). Magyarán: illegális fakitermelésnek is csak akkor lehet valaki szemtanúja, ha maga is tör­vénytelenséget követ el. Ellenben az új erdei utak létesítése - ami egyér­telműen a motorizált forgalmat, a le­gális és illegális fakitermelést, vala­mint a járulékos zavarást segíti - to­vábbra is prioritás maradt. , Amit nyertünk a réven, elvesztet­tük a vámon. Az elviekben megjele­nő pozitívumokat a nagyon is konk­rét engedmények ellensúlyozzák. Nem látom, hogy az erdészeti keret­­törvény mostani foltozgatása valós lépés lenne az erdőprobléma rende­zése felé. Pedig az elmúlt húsz évben csak a hivatalosan jegyzett illegális erdőkitermelés ötmilliárd euró kárt okozott az államnak, amihez még hozzásaccolhatjuk a le nem bukott és az »elintézett« fatolvaj­lást, valamint a kapcsolódó árvizek okozta károkat. Ha a természet védelme nem is, de egy ekkora gazdasági probléma sok­kal erőteljesebb intézkedésekre kel­lene hogy sarkallja a felelős döntés­hozókat. Persze valamennyi politikus szépen beszél az erdők fontosságáról, de amikor törvényhozásról van szó, úgy tűnik, már nem látszik a fától az erdő” - fogalmaz Kovács Zoltán Csongor. A HÍRSALÁTA MINDEN POLITIKUS LOPOTT. Az utóbbi években minden hazai politikus lopott a közpénzekből, a korrup­cióellenes hatóság pedig azért dolgozik, hogy ezt a jelen­séget visszaszorítsa -jelentette ki egy hétvégi sajtótájé­koztatóján Monica Macovei. Az EP-képviselő úgy fogal­mazott: lényegében mind egyformák ezek a pártok, több mint húsz éve együtt dolgoznak, lopnak, hazudnak a ro­mánoknak, és ami a legfontosabb, az emberek zsebéből lopnak. „A polgároknak meg kell érteniük, hogy ezek a bűncselekmények nyugdíjaik, fizetéseik rovására történ­nek, azt teszik zsebre, amit az utakra, tanügyre kellene költeni ” - mutatott rá. Utalva a Victor Ponta kormányfő sógorát érintő, uniós pénzek felhasználásával kapcsola­tos korrupciós ügyre, Macovei azt mondta, a korrupció­­ellenes hatóság végzi a dolgát, a bírók letartóztatási, házi őrizeti parancsokat adnak ki, esetleg bírói felügyele­tet rendelnek el, ami azt jelenti, bizonyítékokkal rendel­keznek, nincs szó hamis vádakról. (Agerpres) SOROZÁS HELYETT JEGYZÉK: Nyugalomra intette a fiatalokat Mircea Duşa védelmi tárcavezető, kijelentve: ebben az időszakban a hadseregnél nem tör­ténik besorozás vagy toborzás az Ukrajnában zajló konfliktusok miatt. Hasonló intézkedést hivatalosan csak a törvényhozás döntése nyomán lehet kezdemé­nyezni, a katonai központok pedig jelenleg rutintevé­kenységeket végeznek, melyek a tartalékosokra vonat­kozó adatok frissítését célozzák - magyarázta. Hoz­záfűzte, minden állampolgárnak kötelessége hazáját megvédeni, ugyanakkor jogi háttér szükséges ahhoz, hogy fegyveres konfliktus esetén megkezdjék a lakos­ság megfelelő felkészítését. Emlékeztetett arra is, 2007 januárjában Romániában törölték a kötelező katonai szolgálatot. A napokban kolozsvári szülők jelezték, kö­zépiskolás fiúgyermeküknek jelentkeznie kell a helyi katonai központnál, ha betöltötte a 18 évet. Az iskolák­ba eljuttatott átirat szerint az érintett fiatalokat nyilván­tartásba veszik a központoknál, ezt a 2005/395-ös tör­vény 2010-es módosítása­dja elő. A jelentkezés pedig kötelező, a mulasztásért 100 és 300 lej közötti bírság szabható ki. (Agerpres/Maszol) ELŐZETES UTÁN VAGYONZÁR. Zár alá került pénteken Elena Udrea több ingatlanja és néhány millió feje. A korrupcióellenes ügyészek hasonlóképpen jártak el a többi, Bute Gála-ügyben vádlott estében is - idézte a Rador hírügynökség a Marius Striblea ügyvédre hivatko­zó Hotnews hírportált. Újságírói kérdésre, hogy zár alá került-e a volt turisztikai miniszter Nana községben vá­sárolt birtoka, Striblea nem tudott válaszolni. JÓL JÖVEDELMEZ A FA. Tavaly megvalósított eredményeihez képest tízszázalékos üzleti növekedésre számít idén a Romániában szálloda- és erdőiparban, energetikai ágazatban is érdekelt osztrák Holzindustrie Schweighofer csoport. Ehhez hozzájárul háromszéki fűrésztelepük beindítása is, Radócon pedig nemrég kezdte meg működését az a termelőegység, ahol kizáró­lag a japán piac számára készítenek ragasztással össze­állított gerendákat. Az osztrák csoport 14 millió eurót költött az új csarnok felszerelésére, melynek éves kapa­citása százezer köbméter fűrészáru, a beruházás nyo­mán pedig 75 új munkahely is létesült. A cégcsoport 2014-re összesen 512 millió eurós üzleti forgalmat be­csült. (Ziarul financiar) I 2015. március 2., hétfő­n 2

Next