Háromszék, 2015. március (27. évfolyam, 7433-7458. szám)
2015-03-02 / 7433. szám
11 KÖZÉLET Háromszék A MOGYE-ügy politikai rendezését kérik Politikai megoldásra van szükség a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar képzéseinek ügyében - hívta fel a figyelmet az Erdélyi Magyar Néppárt. Hétvégi közleményükben rámutatnak: az erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés ügye huszonöt éve vár érdemi megoldásra. A módszerek egész skáláját kipróbálták már, voltak egyetemen belüli megbeszélések, bukaresti kormányon belüli egyeztetések, diák-, oktató- és civil tiltakozások, civil és politikai nyomásgyakorlás a médián keresztül, ám mindeddig eredménytelenül. Megállapítják, hogy a MOGYE ügye elsősorban nem adminisztratív, hanem politikai kérdés, amelynek a tétje közösségünk egyik alapvető jogának, az egészségügyi ellátásban való anyanyelvhasználatnak a biztosítása. Kitérnek a politikai képviseletek felelősségére, meglátásuk szerint „az állami adminisztrációban jelen levő szereplők eddigi próbálkozásai a kérdésnek adminisztratív érvekkel és eszközökkel való megoldására csupán annyit jelentenek, mintha egy rákos beteg esetében az áttét okozta tüneteket fájdalomcsillapítással akarnánk megszüntetni”. Felhívással fordulnak az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt vezetőségéhez, hogy a három párt a legrövidebb időn belül alakítson ki egy közös, egységes és határozott álláspontot, amelyet aztán az erdélyi magyar közösség nevében tárhatnak a bukaresti politikai hatalom képviselői elé, és közösen követelhetik a megfelelő politikai szintű megoldást. Ésszerűtlen adórendszer Az alacsony bérekre kivetett adó mértéke tekintetében Románia jelenleg a listavezetők közt helyezkedik el Európában. A hazánkban jegyzett 43,4 százalékos adóteher az olaszországihoz és az osztrákhoz - 44,7 százalék, illetve a Németországban alkalmazotthoz - 45,1 százalék - közelít. Bulgáriában a kis fizetéseket érintő illetékek mértéke 33,6, míg Lengyelországban 34,7 százalék. Szakemberek arra figyelmeztetnek, a munkát terhelő adók eredményeként visszaesett a szerződéssel foglalkoztatottak aránya, akik után naprakészen törlesztik a kötelező illetékeket, ugyanakkor pillanatnyilag emiatt jelentős a társadalombiztosítási költségvetésben tapasztalható hiány is. A Ziarul financiar gazdasági lap közölte, jelenleg mintegy négy és fél millió munkavállaló után adóznak foglalkoztatóik - ez az ország munkaképes lakosságának felét jelenti. Ellenzéki kormányprogram Bemutatta kormányprogramját szombaton a román ellenzéki jobbközép erők fúziója nyomán létrejött új Nemzeti Liberális Párt (NLP), amelynek éléről novemberben Klaus Johannist államfővé választották. Kormányra kerülése esetén az NLP az oktatás, az egészségügy és a kultúra támogatását tekinti fő feladatának, amihez gazdaságélénkítő programmal akar költségvetési fedezetet teremteni - mondta ismertetőjében Cătălin Predoiu, az NLP miniszterelnök-jelöltje. Az NLP a jelenlegi 24-ről 19 százalékra csökkentené az áfát, és fokozatosan kivezetné azokat a különadókat, amelyeket a szociáldemokrata kormány vetett ki az ipari létesítményekre és az üzemanyagra. Predoiu szerint az adócsökkentést az állami kiadásokat ésszerűsítő intézkedések előzik majd meg, a bürokráciát is mérsékleni akarják. A szombati sajtóértekezleten elhangzott: az NLP a romániai lakosság több mint felét kitevő középosztályt akarja megszilárdításának, és kiemelt jelentőséget tulajdonít a jogállamiság megerősítésének, a korrupció megfékezésének. A 130 oldalas program külön fejezetet szentel a határon túli románoknak, a hazai kisebbségekről azonban nem esik szó benne. Alina Gorghiu és Vasile Blaga, a párt két társelnöke közölte: a közvitára bocsátott program alapján tárgyalásokat kezdenek minden parlamenti párttal - Victor Ponta miniszterelnök Szociáldemokrata Pártjának kivételével hogy új többséget hozzanak létre, amely még a jövőre esedékes törvényhozási választások előtt leválthatja a Ponta-kabinetet. Victor Ponta miniszterelnök február közepén maga is adócsökkentések ígéretével és egyéb gazdaságélénkítő tervekkel igyekezett kifogni a szelet az NLP vitorlájából. Az adócsökkentési „versenyfutás” láttán a Nemzetközi Valutaalap óvatosságra intette Romániát, rámutatva: a kormánynak csökkentenie kell a kiadásokat, vagy egyéb forrásokból kell fedeznie az áfa csökkentése nyomán keletkező bevételkiesést az államháztartási hiánycél teljesítése érdekében. Az új NLP két ellenzéki erő - a liberálisok és a jobbközép Demokrata Liberális Párt - összefogásából jött létre 2014-ben. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Farkas Réka (folytatás az első oldalról) A kolozsvári környezetvédők ugyanakkor felhívják a figyelmet a visszalépésekre is: az eddig hatályos erdészeti kerettörvény tiltotta a tarvágást a nemzeti parkokban. A mostani módosítás ezt megengedi, igaz, csak kivételes esetekben, de anélkül, hogy ezeket meghatározná. Ez annál súlyosabb, mivel Romániában a nemzeti parkok természeti értékeinek őrzésével és az erdőgazdálkodással egy és ugyanaz, a Romsilva foglalkozik, így nyilvánvaló az érdekkonfliktus, hiszen fát kell kivágatnia, hogy a bevételből megvédhesse az erdőt. Az új módosításokkal az erdők védelmére és megújítására szánt pénzalap bevételeit is jelentősen csökkentették, miközben megengedték, hogy az erdőtulajdonosok ezentúl 200 négyzetméternyi területet kompenzálás nélkül kiírathassanak az erdőalapból és beépíthessenek. Ez a nyaralók térfoglalását és a járulékos zavarás (forgalom, fény-, zaj-, hőszennyezés, hulladék, szennyvíz) fokozódását segíti elő — az erdő kárára. Gazdasági szempontból A legígéretesebb módosítás az elsődleges fafeldolgozó iparban utazó cégek monopolhelyzetbe jutásának megakadályozására, valamint a bútorgyártók segítésére vonatkozik. A törvényben megjelenik, hogy egyetlen vállalat vagy cégcsoport sem vásárolhatja vagy dolgozhatja fel egy adott faipari nyersanyag (pl. rönkfenyő) több mint 30 százalékát, a bútorgyártóknak pedig elővásárlási joguk lesz az állami erdőkből származó faanyagra. Csakhogy a kerettörvény ezeket nem írja elő közvetlenül, hanem csak követendő elvekként sorolja fel azon kormányhatározat kidolgozásához, amelyben majd ténylegesen rögzítik az állami erdőkből származó faanyag értékesítési szabályait. .Árnyalatnyi különbségnek tűnhet, azonban kiskapu a csűrés-csavaráshoz, és kételkedésünket csak alátámasztani tudja az eddigi bukaresti gyakorlat. Az erdészeti kerettörvény 2008 óta közvetlenül előírja, hogy Románia kétmillió hektár területet beerdősít 2035-ig. 2010-ben meg is született a Nemzeti erdősítési program terve, amely azonban már csak 422 ezer hektár erdő telepítésében gondolkodott, és a mai napig nem hagyták jóvá, illetve nem kezdték el megvalósítását” — áll a közleményben. Megállapítják azt is, hogy a jelenlegi módosításokkal nem valósult meg összességében az erdészeti kerettörvény szükséges reformja, továbbra is hiányzik a kerettörvény átfogó jellege. A jogi egyértelműséget és a tisztánlátást a járulékos jogszabályok kusza sokasága nehezíti. Az erdészeti szektorra nehezedő, nyilvánvalóan erős politikai befolyást nem igyekszik feloldani. Nincs szándék a szabályozás, a végrehajtás és ellenőrzés hatékonyabb szétválasztására és a decentralizációra. Nincs törekvés az átláthatóság növelésére sem. Még gyalogtúrázóként is tilos az erdőbe menni, letérni a kijelölt útvonalakról, az erdészet külön engedélye nélkül (!). Magyarán: illegális fakitermelésnek is csak akkor lehet valaki szemtanúja, ha maga is törvénytelenséget követ el. Ellenben az új erdei utak létesítése - ami egyértelműen a motorizált forgalmat, a legális és illegális fakitermelést, valamint a járulékos zavarást segíti - továbbra is prioritás maradt. , Amit nyertünk a réven, elvesztettük a vámon. Az elviekben megjelenő pozitívumokat a nagyon is konkrét engedmények ellensúlyozzák. Nem látom, hogy az erdészeti kerettörvény mostani foltozgatása valós lépés lenne az erdőprobléma rendezése felé. Pedig az elmúlt húsz évben csak a hivatalosan jegyzett illegális erdőkitermelés ötmilliárd euró kárt okozott az államnak, amihez még hozzásaccolhatjuk a le nem bukott és az »elintézett« fatolvajlást, valamint a kapcsolódó árvizek okozta károkat. Ha a természet védelme nem is, de egy ekkora gazdasági probléma sokkal erőteljesebb intézkedésekre kellene hogy sarkallja a felelős döntéshozókat. Persze valamennyi politikus szépen beszél az erdők fontosságáról, de amikor törvényhozásról van szó, úgy tűnik, már nem látszik a fától az erdő” - fogalmaz Kovács Zoltán Csongor. A HÍRSALÁTA MINDEN POLITIKUS LOPOTT. Az utóbbi években minden hazai politikus lopott a közpénzekből, a korrupcióellenes hatóság pedig azért dolgozik, hogy ezt a jelenséget visszaszorítsa -jelentette ki egy hétvégi sajtótájékoztatóján Monica Macovei. Az EP-képviselő úgy fogalmazott: lényegében mind egyformák ezek a pártok, több mint húsz éve együtt dolgoznak, lopnak, hazudnak a románoknak, és ami a legfontosabb, az emberek zsebéből lopnak. „A polgároknak meg kell érteniük, hogy ezek a bűncselekmények nyugdíjaik, fizetéseik rovására történnek, azt teszik zsebre, amit az utakra, tanügyre kellene költeni ” - mutatott rá. Utalva a Victor Ponta kormányfő sógorát érintő, uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos korrupciós ügyre, Macovei azt mondta, a korrupcióellenes hatóság végzi a dolgát, a bírók letartóztatási, házi őrizeti parancsokat adnak ki, esetleg bírói felügyeletet rendelnek el, ami azt jelenti, bizonyítékokkal rendelkeznek, nincs szó hamis vádakról. (Agerpres) SOROZÁS HELYETT JEGYZÉK: Nyugalomra intette a fiatalokat Mircea Duşa védelmi tárcavezető, kijelentve: ebben az időszakban a hadseregnél nem történik besorozás vagy toborzás az Ukrajnában zajló konfliktusok miatt. Hasonló intézkedést hivatalosan csak a törvényhozás döntése nyomán lehet kezdeményezni, a katonai központok pedig jelenleg rutintevékenységeket végeznek, melyek a tartalékosokra vonatkozó adatok frissítését célozzák - magyarázta. Hozzáfűzte, minden állampolgárnak kötelessége hazáját megvédeni, ugyanakkor jogi háttér szükséges ahhoz, hogy fegyveres konfliktus esetén megkezdjék a lakosság megfelelő felkészítését. Emlékeztetett arra is, 2007 januárjában Romániában törölték a kötelező katonai szolgálatot. A napokban kolozsvári szülők jelezték, középiskolás fiúgyermeküknek jelentkeznie kell a helyi katonai központnál, ha betöltötte a 18 évet. Az iskolákba eljuttatott átirat szerint az érintett fiatalokat nyilvántartásba veszik a központoknál, ezt a 2005/395-ös törvény 2010-es módosításadja elő. A jelentkezés pedig kötelező, a mulasztásért 100 és 300 lej közötti bírság szabható ki. (Agerpres/Maszol) ELŐZETES UTÁN VAGYONZÁR. Zár alá került pénteken Elena Udrea több ingatlanja és néhány millió feje. A korrupcióellenes ügyészek hasonlóképpen jártak el a többi, Bute Gála-ügyben vádlott estében is - idézte a Rador hírügynökség a Marius Striblea ügyvédre hivatkozó Hotnews hírportált. Újságírói kérdésre, hogy zár alá került-e a volt turisztikai miniszter Nana községben vásárolt birtoka, Striblea nem tudott válaszolni. JÓL JÖVEDELMEZ A FA. Tavaly megvalósított eredményeihez képest tízszázalékos üzleti növekedésre számít idén a Romániában szálloda- és erdőiparban, energetikai ágazatban is érdekelt osztrák Holzindustrie Schweighofer csoport. Ehhez hozzájárul háromszéki fűrésztelepük beindítása is, Radócon pedig nemrég kezdte meg működését az a termelőegység, ahol kizárólag a japán piac számára készítenek ragasztással összeállított gerendákat. Az osztrák csoport 14 millió eurót költött az új csarnok felszerelésére, melynek éves kapacitása százezer köbméter fűrészáru, a beruházás nyomán pedig 75 új munkahely is létesült. A cégcsoport 2014-re összesen 512 millió eurós üzleti forgalmat becsült. (Ziarul financiar) I 2015. március 2., hétfőn 2