Háromszék, 2015. április (27. évfolyam, 7459-7481. szám)
2015-04-01 / 7459. szám
Tiltakozik a korrupcióellenes ügyészség A korrupcióellenes ügyészség tegnap közleményben tiltakozott a büntetőeljárási törvény tervezett módosítása ellen, amelynek értelmében a gyanúsítottakat a jövőben nem lehetne előzetes letartóztatásba helyezni. A szociáldemokrata Serban Nicolae szenátor által kidolgozott módosítás az előzetes letartóztatás helyett a „szigorú elzárás” intézményét vezetné be, amely azonban csak az erőszakos bűncselekmények elkövetőire vonatkozna. A módosítás a bírósági felügyelet szabályait is módosítaná, így a súlyos bűncselekmények elkövetéséért is legfeljebb 180 napig lehetne valakit ellenőrizni a jelenleg hatályos két év helyett. Ezenkívül a bilincselés lehetőségét is csak a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire korlátozná. Az ügyészségi állásfoglalás szerint nincs szükség az új elővigyázatossági intézkedésre, ez csak arra szolgálna, hogy a korrupciós és adócsalási bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottakat ne lehessen előzetes letartóztatásba helyezni. A törvénymódosítás esetleges elfogadása után a vádhatóság senkit nem helyezhetne előzetes letartóztatásba az előbbi két bűncselekmény gyanúja miatt, függetlenül attól, hogy a bűncselekmény mennyire súlyos vagy a feltételezett elkövető mekkora veszélyt jelent. Ez szakítást jelentene a jelenlegi büntetőeljárási törvény szemléletével. A módosító indítványról az április 12-i ortodox húsvét utáni időszakban dönt a szenátus jogi bizottsága. Bäsescu veje az újabb gyanúsított Zsarolásban való bűnrészességgel gyanúsítják Radu Pricopot, Traian Bäsescu volt államfő vejét abban az ügyben, amelyben őrizetbe vették Sergiu Lucinschit, Moldovai Köztársaság volt államfőjének fiát. Lucinschit azzal vádolják, hogy négymillió eurót kért és kapott egy üzletembertől azért, hogy visszavonjon egy ellene a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóságnál tett feljelentést. Pricop tegnap délelőtt jelent meg ez ügyben először az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen, a kihallgatás a napokban folytatódik. Szabályoznák a borravaló könyvelését „Nem engedhetjük meg azt, hogy az államszervek a törvény előírásait követve visszaéljenek hatáskörükkel, főleg azokban a helyzetekben, amikor azt pontosan nem szabályozza törvényes keret. Sajnos az Adó- és Pénzügyi Hivatal képviselői ezt tették az elmúlt időszakban” - fogalmazott Moldován József, az RMDSZ Hargita megyei képviselője a parlament plénuma előtti tegnapi nyilatkozatában, amelyben a hatóság túlkapásai ellen szólalt fel. Felszólalásában arra is rávilágított, hogy a kormány által kibocsátott sürgősségi rendelet, amely az elektronikus pénztárgépek szabályozását célozza, nem tartalmazza a szükséges törvényes keretet azokra a helyzetekre is, amikor az ügyfél egy kereskedelmi egységben önszántából hagy borravalót a kiszolgáló személyzetnek. Moldován szerint a kormány sürgősségi rendeletének hatályba lépését követően az Adó- és Pénzügyi Hivatal feldúlta az országot, és minden olyan kereskedelmi egységet bezáratott, illetve megbüntetett, ahol nem egyezett az eladott ár mennyisége és ennek ellenértéke a pénztárgép kibocsátotta szalagon. Ez a tény elfogadhatatlan - véli Moldován -, mert a törvény nem biztosít lehetőséget arra, hogy a borravaló összegét a pénztárgépbe bevezessék. Határátlépési egyezmény Ukrajna és Románia politikai és gazdasági kapcsolatáról, a kelet-ukrajnai helyzet alakulásáról, valamint a Kishatárforgalmi Egyezmény ratifikálásáról egyeztetett tegnap Kijevben Borbély László, a képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke Natalia Galibarenkoval, az ukrán külügyminiszter első helyettesével. „Az ukrán kormány mai ülésén végre jóváhagyja a két ország között megkötött Kishatárforgalmi Egyezményt, ami azt jelenti, hogy hamarosan könnyített eljárással lehet közlekedni a két ország határain” - nyilatkozta az RMDSZ közleménye szerint a találkozót követően Borbély. Az egyeztetésen elhangzott még, hogy a két ország közötti parlamentáris kapcsolatokat szorosabbra kell fűzni, ezért a két kormány kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságai - amelyek 2006 óta nem találkoztak egymással - a jövőben ismét egyeztetnek a kisebbségi jogokkal kapcsolatos kérdésekről, a nyelvtörvényről. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Nagy B. Sándor 2015. április 1., szerda2 A parlamentet bírálta Klaus Johannis A tavaly novemberi megválasztása óta eltelt első száz napot értékelte Klaus Johannis államfő tegnap este az elnöki hivatalban tartott, televízióban is közvetített sajtótájékoztatóján. Mint kijelentette, legfőképpen azzal elégedetlen, hogy a parlament több olyan ügyészségi kérést is elutasított, amely képviselők előzetes letartóztatására, illetve ellenük bűnvádi eljárás indítására vonatkozott. Szerinte ez a parlamenti magatartás rontja Románia schengeni csatlakozásának esélyeit, amelyekkel kapcsolatban „mérsékelten derülátó”. Rámutatott: Romániának van esélye, de nincs bizonyossága arról, hogy a közeljövőben megvalósulhat a schengeni integráció. Szerinte a választók másfajta hozzáállást várnak a politikusoktól. Közölte továbbá, hogy április közepe után ismét egyeztet majd a pártokkal az igazságszolgáltatás zavartalan működésének kérdésében. Azokra a bírálatokra válaszolva, amelyek szerint nem lép fel elég határozottan a kormány és a parlament bizonyos döntései ellen, Johannis kifejtette, tartja magát ahhoz az elvhez, hogy visszaélésekre nem válaszolhat visszaéléssel, ezzel mintegy jelezvén elhatárolódását Traian Basescu volt elnök konfrontatív stílusától. Úgy vélte, elnöki mandátumának száz napja alatt már bizonyította, hogy sikerült a kampányban tett ígéretének megfelelően új stílust meghonosítania az államelnöki hivatalban, vagyis „nem avatkozik bele olyan dolgokba, amelyek nem az államfőre tartoznak”. A sajtótájékoztatót megelőzően az államelnök egy, a Facebook-oldalán megosztott videóban is beszámolt elnöksége első száz napjáról, kiemelve ebben a fontosabbnak ítélt pillanatokat, mint például a védelmi kiadások növelésére vonatkozó politikai egyezmény aláírását a parlamenti pártokkal, az amerikai kapcsolatok további építését politikai, katonai, biztonságpolitikai és gazdasági vonatkozásban, a NATO-tagság jelentette felelősség megerősítését, a külföldi katonai akciókban részt vevő katonák meglátogatását, lelkesítését, a Moldvai és Havasalföldi Fejedelemségek egyesülésének megünneplését (emlékeztetvén, hogy az ország népe egyesült és szolidáris), a fiatalok, Románia legnagyobb értékének támogatását. Emellett a videóban szó esik a politikai pártok és a kampányok finanszírozásáról, a levélben történő szavazásról és a parlamenti mentelmi jog megvonásának egyszerűsítésére vonatkozó törvények elfogadásának beütemezéséről, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség éves beszámolóján való részvételéről, azon összegek visszaszerzésének a támogatásáról, amelyekkel megkárosították az államot. Felidézi a Mágurelén épülő kutatóállomás meglátogatását, a Fundeni Kórház rákbetegségben szenvedő gyermekeinek támogatását, külföldi útjait Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Kijevben és Chişinăuban. NATO-nehézfegyverzet Romániában Az Észak-atlanti Szövetség (NATO) és Románia tárgyalásokat folytat arról, hogy Bukarestben állomásozhasson a NATO nehézfegyverzetet - közölte tegnap Mircea Duşă védelmi miniszter. Tegnap hivatalában fogadta a román tárcavezető Philip Breedlove-ot, a NATO európai erőinek főparancsnokát, aki elmondta: bízik abban, hogy Románia ezúttal is a megbízható szövetségese lesz az Észak-atlanti Szövetségnek, és beleegyezik a nehézfegyverzet román területen való állomásoztatásába. Duşă szerint a szakértői tárgyalások már folyamatban vannak, hamarosan döntés születik ezzel kapcsolatban. A megbeszélésen szó esett még a NATO és az Európai Unió keleti határának biztonságáról és az amerikai rakétaelhárító rendszer romániai bázisáról, amely a tervek szerint az idén válik működőképessé. Breedlove csütörtökig tartózkodik Romániában, ezalatt részt vesz a közép-európai vezérkari főnökök konferenciáján is, amelyet az amerikai hadsereg európai erőinek parancsnoksága szervez. A tanácskozás megszervezéséről már tavaly megállapodás született Románia és a NATO között. Ezen a konferencián Románián kívül Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, és Magyarország vezérkari főnökei vesznek még részt. A NATO európai erőinek főparancsnokát tegnap délután Klaus Johannis államelnök is fogadta. A HÍRSALÁTA A KOLLÉGÁK VÉDELMÉBEN. Szabályosnak tartja a Dan Şova mentelmi jogának megvonásával kapcsolatos szenátusi szavazást a házelnök. Călin Popescu Tăriceanu úgy véli, nem ismételhető meg a voksolás. Mint kifejtette, a szenátus működési szabályzata továbbra is érvényben marad mindaddig, amíg nem érkezik észrevétel az alkotmánybíróság részéről. „Az eljárásnak a szabályokhoz igazodva eleget tettünk, nem létezik fellebbezés, észrevétel, úgyhogy elfogadhatatlan a szenátusi szavazás újbóli megszervezése Dan Şovával kapcsolatosan” - fűzte hozzá Tăriceanu. A szavazás nyomán Klaus Johannis államfő és a Nemzeti Liberális Párt által benyújtott észrevételeket április 8-án vitatja meg az alkotmánybíróság. (Rador) TÜNTETÉS AZ ADÓHATÓSÁG ELLEN. Felháborodásának adott hangot Monica Macovei európai parlamenti képviselő az adóhatóság tevékenységét illetően, melynek következtében pár lejes hiányért vagy többletért több kisvállalkozást is bezártak. Úgy véli, a legsebezhetőbb magánvállalkozásokat inkább támogatni kellene, mintsem olyan büntetést kiszabni rájuk, melyet ki sem tudnak fizetni. Macovei szerint a legnagyobb adócsaló vagy -hátralékkal bíró vállalkozások képviselőivel Monacóba járnak szerencsejátékozni az adóhatóság emberei, vagy különböző szigeteken nyaralnak. Az EP-képviselő arra biztatja az embereket, vonuljanak utcára, gyakoroljanak nyomást az adóhatóságra, hogy hagyjon fel a kisvállalkozók megnyomorításával. Az ellenőrzések részeredményei szerint Erdély-szerte Hargita megyében volt a legnagyobb összértéke a kiszabott pénzbüntetéseknek - 122 ezer lej Szatmár és Bihar megye áll a második helyen. Ennek kapcsán Victor Ponta kormányfő azt mondta, ha voltak túlkapások, azt számon kérik a hatóságon. (Főtér/Székelyhon) MEGINDULT A FÖLD. Földcsuszamlás miatt közel félszáz lakost, köztük 18 gyereket telepítettek ki hétfő éjszaka Bákó megyében. Szakértők szerint nem kizárt, hogy tovább mozog a föld, így Gâşteni településen több háztartást is veszély fenyeget. A megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szerint egy egész domboldal csúszott be egy lakóházakkal teli völgybe. Buzău megyében is földcsuszamlás volt a hét elején, mely több mint 300 személyt zárt el a külvilágtól, miután a Colţii de Jos és Poiana faluba vezető út leszakadt. (Maszol) EMBERÉLETET KÖVETELT A H1NI. A kórházi cáfolat ellenére mégis H1NI-vírusfertőzés következtében hunyt el két férfi március első felében Székelyudvarhelyen — a kivizsgálás nyomán erre a következtetésre jutott a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság. A laborvizsgálatokból, melyet a bukaresti Cantacuzino-intézetben végeztek el, egyértelműen kiderül a H1 NI jelenléte. A közegészségügyi igazgatóság vezetője hangsúlyozta, nincs szó járványról, további megbetegedésekről nincs tudomásuk. (Transindex)