Háromszék, 2015. június (26. évfolyam, 7506-7531. szám)
2015-06-01 / 7506. szám
11 KITEKINTŐ háromszén BALOG ZOLTÁN: Nem adjuk fel a nemzet határok feletti békés újraegyesítését A magyar nemzet határok feletti békés újraegyesítésének fontosságát hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállajon egy emlékműavatáson. Balog Zoltán a magyar-román határ mellett fekvő község egykori főjegyzője, Becsky Sándor (1882-1942) tiszteletére állított emlékmű avatásán történelmi példamutatásnak nevezte azt a békés együttélést és összefonódást, ami ezen a tájon is magyarrá tette az itt letelepedett németeket és svábokat. „Minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk, célunk az, hogy minél több magyar, magyar szívű német és sváb legyen ezen a vidéken, és ők minél erősebbek legyenek” — fogalmazott Balog Zoltán. A miniszter felidézte, a trianoni békediktátumnál a nagyhatalmak az érintett népek megkérdezése nélkül döntöttek arról, hol húzódjon az az út a határ, ami elvágta volna Vállajt Magyarországtól. Vállajon azonban volt egy bátor ember és egy bátor közösség - folytatta —, amely nem fogadta el, hogy „rólunk döntenek nélkülünk”, így ez a magyar-sváb község továbbra is Magyarország része maradhatott. Van példa a bátor és hűséges falvakra: volt, aki a szlovénoktól perelte vissza pár puskalövéssel a faluját, és volt olyan is, ahol népszavazást tartottak erről - emlékeztetett. „Mi ragaszkodunk a földhöz, ami több, mint humusz. A föld történelem, életmód, kultúra, emberi kapcsolatok, közösségi összetartozás, ha ehhez hűségesek vagyunk, akkor a közös történelemhez vagyunk hűségesek” — mondta. Jelezte, Trianon sebe még nem gyógyult be, és mindig vannak, akik „újra sót szórnak ezekbe a sebekbe”. Gondolunk azokra, akik kívül szorultak Magyarországon, és „bármi történik, nem vagyunk hajlandóak feladni a magyar nemzet határok feletti békés újraegyesítését és az egységes Kárpát-medencei térben történő gondolkodást” - jelentette ki Balog Zoltán. A miniszter szerint ma is vannak olyanok, akik ki akarják oktatni Magyarországot kisebbség- és nemzetiségpolitikából, holott a magyar történelemben voltak példák a békés együttélésre. Mindenki, aki ebben az országban élt - függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélt -, az a közös hazát építette - szögezte le Balog Zoltán. Megjegyezte, Magyarországon olyan nemzetiségpolitika van, amelynek nincsen párja Európában. ......J—E I" 1^—1«ci Balog Zoltán és Vilmos István polgármester leleplezi Becsky Sándor emlékművét, Melocco Miklós szobrászművész alkotását Vállajon FOTÓ: MTI/BALÁZS ATTILA 2015. június 1., hétfő 14 KORRUPCIÓ A NEMZETKÖZI LABDARÚGÓ-SZÖVETSÉGNÉL Svájc kihallgatná Blattert és Platinit A sváj ügyészség ki akarja hallgatni Joseph Blattert (fotó), a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) újraválasztott elnökét, Michel Platinit, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnökét és Vitalij Mutko orosz sportminisztert is a FIFA korrupciós botrányának ügyében indított büntetőeljárás során - írta bennfentes forrásokat idézve a The Sunday Times. A tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap - amely éppen egy éve hosszú feltáró riportsorozatot közölt a 2022-es világbajnokság győztes katari pályázatát övező korrupciógyanús ügyekről - most azt írta, hogy Blatter az egyike annak a tíz, jelenleg is hivatalban lévő FIFA-tisztviselőnek, akiket a svájci hatóságok ki akarnak hallgatni. A brit lap forrásai szerint egy svájci ügyészcsoport titokban már két hónapja büntetőjogi eljárást indított a 2018-as és a 2022-es vb rendezési jogáról 2010 decemberében tartott FIFA-szavazás ügyében bűncselekménynek minősülő hivatali visszaélés és pénzmosás gyanújával. E bűncselekmények a svájci törvények alapján hét és fél évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők. A 2018-as vb rendezési jogát Oroszország nyerte. A The Sunday Times szerint a svájci vizsgálat eddigi menete során már lefoglaltak dokumentumokat a FIFA székhelyén, és zárolták egyes FIFA-tisztviselők bankszámláit. Blattert és Platinit „információkat szolgáltató személyként” készülnek kihallgatni a svájci hatóságok; a svájci törvények alapján ez a meghatározás a tanú és a gyanúsított közötti jogi státust jelöli. A lap forrásai szerint ugyanezen jogi státus alapján kívánja meghallgatni a svájci ügyészség Vitalij Mutko orosz sportminisztert is. A svájci vizsgálat az amerikai igazságügyi minisztérium és az FBI által indított eljárástól elkülönülve folyik. Greg Dyke, az Angol Labdarúgó-szövetség elnöke a BBC televízió tegnapi politikai magazinműsorában kijelentette: Blatterre szinte lehetetlen nyomást gyakorolni, mert egyszerűen nem vesz tudomást a személyét közvetlenül érintő nyomásgyakorlási kísérletekről. Az elmúlt másfél évtizedben botrány botrányt követett a FIFA-ban, de Blatter mindegyiket megúszta - fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor: mindezek ellenére sem hiszi, hogy Blatter kitölti újabb elnöki megbízásának négy évét, mert a mostani botrány minden eddiginél nagyobb. Dyke egyenes utalást tett arra a lehetőségre, hogy a FIFA korrupciógyanúval őrizetbe vett vezető tisztviselői Blatter ellen vallhatnak. Kijelentette: nem tartaná meglepőnek, ha e vezetők közül néhányan vádalkut kötnek a nyomozást folytató amerikai igazságügyi hatóságokkal. Greg Dyke nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a 2022-es katari világbajnokság „kérdőjelessé válhat”, ha a svájci hatóságok hivatalosan is megállapítják, hogy Katar megvesztegetéssel nyerte el a rendezési jogot. Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László George Pataki belép az amerikai elnökválasztási küzdelembe Az amerikai elnöknek meg kell értenie Közép- és Kelet-Európa fontosságát, és több időt kell eltöltenie értelmes párbeszéddel ezen országok vezetőivel, a kommunikáció kétirányú utca - jelentette ki csütörtökön az MTI-nek a New Hampshire állambeli Exeterben George Pataki republikánus elnökjelölt-aspiráns. Pataki, akit republikánus létére három ízben is megválasztottak a hagyományosan a demokratákhoz húzó New York állam kormányzójává, azt követően nyilatkozott a távirati irodának, hogy az exeteri városházán megtartott gyűlésen bejelentette: beszáll az amerikai elnökválasztási küzdelembe. Az apai ágon magyar, anyai ágon írolasz származású politikus az első magyarországi gyökerekkel rendelkező amerikai, aki versenybe száll a Fehér Házért. A kérdésre, hogy elnökként mit tenne másképp a magyar-amerikai viszonnyal kapcsolatban, George Pataki hangot adott véleményének, miszerint az Obama-kormányzat az első naptól kezdve túl kevés figyelmet fordított Közép- és Kelet-Európára. Mint mondta, nemcsak Magyarországról van szó, hanem Lengyelországról és Csehországról is, ahol a demokrata kormány egyik első döntésének eredményeképpen - anélkül, hogy az érintett országokkal előzetesen egyeztettek volna - elmaradt az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek kiépítése. „A kommunikáció kétirányú utca. Úgy gondolom, az Egyesült Államok elnökének és külpolitikai csapatának meg kell értenie Közép- és Kelet-Európa fontosságát, több időt kell eltöltenie értelmes párbeszéddel ezen országok vezetőivel” — nyilatkozott a politikus. A felvetésre, miszerint a Republikánus Párton belül is vannak nézetkülönbségek Magyarországgal kapcsolatban (amíg John McCain szenátor kemény szavakkal illette a magyar kormányfőt, addig Dana Rohrabacher képviselő egy kongresszusi meghallgatást összegezve arra a megállapításra jutott, hogy a magyar kormányt a konzervatív mivolta miatt érik támadások), George Pataki kijelentette: „Ha az Egyesült Államok előtt álló kihívásokra tekintünk, akkor láthatjuk, hogy ezek egyike a Közép-Európával való nagyon jó, nyílt kapcsolatok fenntartásának ügye”. „De nyilvánvalóan előnyben kell részesíteni az amerikaiak szabadságának védelmét, a krízisek kezelését, legyen az a feléledő Oroszország vagy a radikális iszlám. Tudom, hogy Magyarország a NATO tagja, amelynek csapatai voltak Afganisztánban, és támogatja a Nyugatnak a radikális iszlám elleni erőfeszítéseit. És ez számít” - mondta az exkormányzó. „Egy ország belpolitikája az adott országra tartozik. Amire én fogok összpontosítani, ha lesz rá lehetőségem, az az amerikai nép és az amerikai kormány érdeke lesz. És hiszem, hogy ezt kellene tennünk” - tette hozzá. Az arra vonatkozó kérdésre, miszerint az ukrán válsággal kapcsolatban - a katonai biztonság szavatolása mellett - Washingtonnak mit kellene tennie a közép-európai országok energiabiztonságának érdekében, Pataki előbb méltatta az amerikai energetikai függetlenség felé tett elmozdulást, majd hangot adott véleményének, hogy az európaiaknak meg kell érteniük az orosz földgázforrásoktól való túlzott függőség veszélyét, és alternatív forrásokat kell kifejleszteniük (csővezetékek, hazai források, megújítható energiaforrások). A felvetésre, miszerint egy demokrata állam volt republikánus kormányzójaként, pártján belüli erős jobboldali nyomás közepette nehéz lesz megszerezni a hivatalos elnökjelöltséget, Pataki kifejtette: „Én vagyok az egyetlen, akit valaha is úgy választottak kormányzóvá New Yorkban, hogy nemcsak republikánus, de még a párton belüli konzervatív vonalat is képviseli. Sok éven át csak két republikánust választottak kormányzónak New York államban. Az egyik Nelson Rockefeller volt - egy Rockefeller! -, a másik én, akinek az apja nem beszélt angolul, mielőtt iskolába ment, mert csak magyarul tudott. Azt hiszem, bebizonyítottam, hogy a hátteremmel egy nagyon széles választói réteget tudok megszólítani, beleértve a republikánus törzsválasztókat, akik megválasztják az elnökjelöltet” - mondta.