Háromszék, 2015. augusztus (27. évfolyam, 7559-7584. szám)

2015-08-01 / 7559. szám

2 UH­­aromszek 2015. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT KÖZELET Az utolsó vízdrágítás 1 . Ez lényegében a falvak tá­mogatását jelenti, mert egy megfelelő rendszert ötszáz fogyasztóval gazdasági és mű­szaki szempontból nehezebb fenntartani, mint ötvenezerrel, a falvakon befizetett vízdíj még a berendezések működtetésé­re elhasznált villamos energia árát sem fedezi - magyarázta Kozsokár, aki szerint a köbmé­terenként 1-2 lej­es vízdíj (van ilyen az Aquacovhoz nem csat­lakozott helyeken) nem a reális költségeket tükrözi, valószínű­leg más forrásból is pótolnak a vízszámlába. Egy kicsit visszás­nak hat, de a környezetszennye­zés kivédésére megépített új hálózatok nagyon energiaige­jövő évtől már csak az inflációval iga­zítják ki a vízdíjakat nyesek, az eddigi egy-két áteme­lő állomás helyett tíz továbbítja a vizet; még a szakembereket is meglepte, hogy egy kisebb falu ötvenezer lejes vízfogyasztá­sára hetvenezer lejes villany­­számlát kaptak. A megyében jelenleg csak a sepsiszentgyörgyi derítőállomás rendelkezik saját, biogázalapú áramfejlesztővel, de ebből csak a telep szükségleteinek négyötö­dét tudja előállítani. Mégis, or­szágszinten a 33., a szomszédos megyék közül pedig az utolsó helyen állunk, ami a víz árát il­leti, eddig minden alkalommal a lehető legkisebb mértékben drágított rajta a közüzemek - hangsúlyozta az igazgatóhe­lyettes. Elismerte, hogy a mun­kabérek nem emelkedtek ilyen ALBERT LEVENTE FELVÉTELE arányban (2009-ben még 1,89 lej volt a víz- és 0,87 a csatorna­díj, azaz összesen 2,76 lejt fizet­tünk köbméterenként!), de azt is elmondta: ez az utolsó ilyen jellegű áremelés, jövő évtől már csak az inflációval igazítják ki a vízdíjakat, évente egyszer. Ezzel a részlettel valószínűleg két hó­napot nyerünk: szabály szerint júliustól kellett volna az új ta­rifát alkalmazni, de a bürokrá­cia miatt megkésett az eljárás, így szeptembertől számláznak majd többet a vízfogyasztásért. Felfordulással és drágulással is jár a vízhálózat korszerűsítése Eső áztatta emlékezés­ t­e Kovács István lelkipásztor után Czegő Zoltán költő, városi tanácstag szólt a jelenlévők­höz Petőfi haditudósítói szavait idézve, és rámutatva, hogy a né­pek ma is megütköznek a zsar­noksággal, mert az elnyomó szándék máig nem csitult, a csá­­szárok-cárok-Rothschildok saját érdekeiket szem előtt tartva ma a „népözönlést” pénzelik. A rendezvény során Kocsis Emese, a művészeti líceum diákja Petőfi Jövendölés című versét szavalta, majd Bálint József MPP-s önkormányzati képviselő felszólalása követ­kezett, aki szerint ma sokan vitatják, hol és mikor halt meg Petőfi Sándor, de mivel nemze­ti ünnepeinken és hétköznap­jainkban, szerelmeinkben és vágyainkban gyakran idéz­zük őt, nem halt meg, hanem él bennünk örökké. A megemlékezés - melynek második felében az eleredő eső és a gyenge hangosítás mi­att olykor alig lehetett érteni a felszólalókat - a kőröspata­ki fúvószenekar által kísért székely és magyar himnusz eléneklésével ért véget. Élhetőbbé tenni Bölönt­ ­» HECSER LÁSZLÓ » A közösség által igényelt szolgáltatások elvégzésére hét alkalmazottat vesznek fel. A három pedagó­gus három korosztály - 7-11, 12-15 és 16-18 évesek - számá­ra tart életvezetési tréninget, a két-két szociális munkás, illet­ve egészségügyi szakember a munkaügyi, fogyasztóvédelmi, civil jogok és kötelezettségek, gyermekjogvédelem, a szemé­lyi jogok, diszkriminációs és a nemek egyenlőségének kérdés­körében segít a bölönieknek. Felelősek vagyunk címmel fel­­világosító kampányba is kezde­nek. Azt remélik, sikerül meg­értetniük, az apró gesztusok - például környezetük tisztán tartása - mennyire fontosak, hogy élhetőbbé, szerethetőb­­bé váljék községük, az pedig hosszabb távon minőségi vál­tozást hozhat az ő életükben is. Kernászt Huba pályázati fe­lelős segítséget ígért a kézmű­vestermékeket készítő romák­nak munkájuk ismertebbé tételében és az értékesítésben is. „Többen is szép kosarakat, gyékényből készült tartós láb­törlőt és fakanalat készítenek, de nehézségbe ütköznek pénz­zé tételükben. Bízom abban, hogy kihasználhatjuk a Vö­röskereszt honlapja adta nép­szerűsítési lehetőséget vagy az olyan közösségi oldalakat, mint a Facebook, és szélesebb körben reklámozhatjuk, azaz eladhatóvá tehetjük terméke­iket” - mondotta a Pro Nobis Egyesület képviselője. Bölön polgármestere, Sikó Imre örömét fejezte ki, amiért az elmúlt hónapokban a kö­zösségfejlesztési terv kialakí­tásában oly sokan vettek részt, észrevételeket fogalmaztak meg, és felhasználható ötlete­ket adtak a szakembereknek. „A Vöröskereszttel és a Pro Nobis Egyesülettel is régebb­ről ismerjük egymást, ezért igencsak bizakodó vagyok, hogy az új együttműködésünk is sikeres lesz, a községben be­rendezett két munkapont pe­dig hasznot hajt: nemcsak jel­szó szintjén, de ténylegesen is hozzájárul ahhoz, hogy Bölön olyan településsé váljon, ahol jól érezzük magunkat” - mon­dotta. A programba bevonják a helyi roma közösséget ■■■■■ kármentő ■■■■ Zászlókkal Székelyföldet Ő­rtüzekkel körbevilágítják Székelyföldet, így kívánják felhív­ni rá a figyelmet október 24-én. Remélhetőleg légi felvéte­lek is készülnek, hogy valóban kirajzolódjék a történelmi régió. Most viszont egy más Székelyföld-térkép kirajzolódásáról kívánunk értekezni. Kovászna Megye Tanácsa elfogadta zászlaját, hivatalosan zászlótervét. Azért csak tervét, mert a minapi törvény szerint a címerhez ha­sonlóan újabban kormányhatározattal kell elfogadtatni a zászlót is. Tehát amíg nem jelenik meg a Hivatalos Közlönyben, addig jogilag csak terv. Ám zászló is, mert azt egyszer már elfogadták, s használták is. A korábbi törvénykezés csak a címerhasználatot szabályozta, a zászlóra nem tért ki, így, mint az demokráciában megszokott, amit a törvény nem tilt, az lehetséges alapon helyi és megyei zászlókat fogadtak el az önkormányzatok, nemcsak Székely­földön, hanem országszerte. Ezzel nem lett volna semmi baj. De mégis becsapódott: előbb Kovászna megye kormánymegbízottja, később a Hargita megyéé is megtámadta a közigazgatási bíróságon ezeket a zászlókat. S láss csodát, meg is nyerték a pereket. Azaz számunkra akik itt élünk, inkább az számított volna csodának, ha elveszítik a pert. Még egy ítélőtábla szintű igazság­szolgáltatási intézmény - jelesül a Brassói Táblabíróság-is helyt adott a prefektus keresetének, azzal indokolva döntését, hogy a zászlóhasz­nálatot nem szabályozza törvény, tehát akkor nem lehet zászló. Igen sarkítva mondhatnánk, a légzést sem szabályozza semmiféle állami jogszabály, mégis levegőt veszünk. No de visszatérve a táblabíróságra: olyan helyzetben döntött így, amikor székháza előtt árbocon lengeti a szél Brassó megye zászlaját. Pedig Brassó megyének még hivatalosan elfogadott címere sincs, mint Kovászna megyének a kormány által hivatalosított. De ez a csekélyke tény sem térítette el a román igazság­szolgáltatást attól hogy a megyezászló ellen döntsön. A Kovászna megye zászlótervét elfogadó ülésen mondta a tanácselnök: két részre oszlik Románia - Székelyföldre, ahol betil­tották a zászlókat, és az ország körülötte levő részére, ahol nem bántották a lobogókat. Tehát ilyen szempontból őrtüzek nélkül is kirajzolódik Székelyföld térképe! És még valami, hogy ne csak negatívumként tükröződjék a zászlós helyzet. A helyi és megyei zászlók használatát szabályozó jogszabály megjelentével tör­vénytelenné vált minden egyes közigazgatási lobogó. A székelyek­nek az identitáshoz való ragaszkodását ismerve, biztosra vesszük, hogy a székelyföldi önkormányzatok zöme a közeljövőben saját zászlót fogad majd el, s azt kormányhatározatra felterjeszti. Ezál­tal is kirajzolódhat Székelyföld térképe! De itt veszélyekre is fel kell hívnunk a figyelmet. Jeleztük már, hogy a zászlókészítés nem versenyfutás, nem arra kell törekedni, kinek lesz előbb jelképe, hanem megfontoltan dönteni, szakember véleményét kikérni. Másik veszélyforrás, hogy tájidegen haszonle­ső cégek telefonon zaklatják az önkormányzatokat, rendeljék meg náluk a zászlótervet. Polgármesterek dőltek be így, megunva a sorozatos telefonhívásokat, vagy olyan is akadt, akinek mindegy, milyen, csak legyen valami. Óvatosan hát a lendülettel, ne járjunk úgy, mint számos Maros megyei település a címerével. Például Héj­­jasfalva címerében nem héja, hanem vaddisznó jelenik meg, Kuty­­falváéban nem kutya, hanem kakukk, ha csak a beszélő címereket említjük, de sok esetben az ősi történelmi jelképeket mellőzték, és a mai címer által átírták a valóságot. Jelöljük hát ki Székelyföldet zászlókkal is, de tegyük ezt szak­értelemmel! SZEKERES ATTILA Kevesebb a lopás Elkészítette féléves mérlegét a Kovászna megyei rendőr-főka­pitányság, ennek következtetéseit ismertette tegnap a Három­székkel Ion Popa parancsnok. A főtiszt pozitívnak értékelte a statisztikát, a tavalyi esztendő megfelelő időszakához viszo­nyítva a bűnözés visszaesett. SZEKERES ATTILA : A mérleg el­sősorban az erőszakos bűncse­lekmények, a színesfémlopások, továbbá a halálos áldozatot kö­vetelő közúti balesetek csökke­nését jelzi. Az első fél évben egy emberölés és két gyilkossági kísérlet történt, feleannyi, mint tavaly ilyenkor - mindhárom italozás közben, spontán vesze­kedés nyomán. Ami a kisebb erőszakos cselekedeteket vagy a bántalmazást illeti, ezek szá­ma 559-ről 483-ra mérséklődött. A vagyon elleni bűncselekmé­nyek száma 1394-ről 1103-ra esett vissza, ezek 60 százalékát lopások teszik ki. A lakásból és autóból való lopások aránya lát­ványosan csökkent. A rablások száma 7-ről 4-re esett vissza. A gazdasági bűncselekmé­nyek fejezetében 85 esetben indítottak eljárást, továbbá 33 szabálysértésért összesen 86 ezer lej bírságot róttak ki. A rendőrök 113 244 szál csem­pészett cigarettát, 591 liter szeszt, 5 bűncselekmény elkö­vetéséhez használt gépkocsit és 80 ezer lej értékű árut fog­laltak le. A csalások során az államkasszának okozott kárt közel 3,8 millió lejre értékelik, és ennek 88 százalékát behaj­tották. Az utcai bűnözés bosszantó ugyan, de nem súlyos, a tava­lyi 43-ról 38-ra mérséklődött az esetek száma. Ezek közel 90 százaléka lopás, kétharmaduk éjjel történt.

Next