Háromszék, 2015. szeptember (27. évfolyam, 7585-7610. szám)
2015-09-11 / 7594. szám
2015. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK Háromszék KÖZELET FÜVENYESTETŐ Kitárul a rézkori település Folytatják a Székely Nemzeti Múzeum (SZNM) által tavaly megkezdett ásatást a Málnásfürdő fölötti Füvenyestetőn. Az elmúlt három hétben tizenöten dolgoztak az Olt és Somos-patak által határolt magaslaton Sztáncsur Sándor József régész, az SZNM történelmi részlegének vezetője és Berecki Sándor, a Maros Megyei Múzeum régésze irányításával. SZEKERES ATTILA , Sztáncsur Sándor József érdeklődésünkre elmondta, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetének diákjai, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem mesterképzős diákjai és régészet szakos hallgatói közreműködésével kutattak. Az idei ásatás sikeresebb volt, mint a tavalyi, egyrészt többen dolgoztak, másrészt kedvező időjárási körülmények között és időben is többet. A tavalyi magnetometriai mérések alapján most azt is tudták, hol kell kutatni a föld alatt. A helyszínen az erősdi kultúrához tartozó rézkori (Kr. előtti 5. évezred második fele) település egyik részén megfigyelt koncentrikus közárkok nyomait tárták fel. A település egy másik részén házromokat is találtak. Jövőben továbbásnak lefelé, és a korábbi településmaradványokat is kutatni akarják. Kőeszközöket, kerámiaedény-töredékeket, embereket és állatokat formázó agyagfigurákat találtak. Az ásatáskor talált állatcsontokat a közeljövőben radiokarbon kormeghatározásnak vetik alá. A lelőhely ismert, 1909- ben kisebb ásatást végeztek itt László Ferenc múzeumőr vezetésével, Huber Schmidt német régész közreműködésével. László Attila régész 1976 és 1989 között kutatott a területen. Az SZNM kutatási tervében egy tavaly elkezdett négyéves ciklus szerepel, Sztáncsur Sándor József reméli, ezt majd meghosszabbítják. A csapatépítésre összpontosítanak » FEKETE RÉKA» A sikeres 25. évad lezárása után sok vakáció nem jutott az együttes tagjainak: június végén Erdélyt képviselték nyolc nemzet közös rendezvényén, a X. Európai Tánckaravánon, júliusban a Magyar Nemzeti Lovas Színház művészeivel együtt felléptek a Székely Vágtán bemutatott Mátyás, az igazságos című rockoperában, augusztusban Szigetszentmiklóson és Mosonmagyaróváron tapsolt a közönség a Háromszéknek A banda, illetve Az én mesém előadásokon. Az új évad első nagyobb kiszállására október elején utazik az együttes, a budapesti Nemzeti Színházban lép fel a társulat, műsoron A banda, októberben Székelyudvarhelyen vesz részt az erdélyi profi néptáncegyüttesek találkozóján, decemberben a budapesti Hagyományok Házában mutatja be Az én mesém című produkcióját és az új előadást, az Erdély-menyegzőt Mihályi Gábor, a Magyar Állami Együttes művészeti vezetője rendezésében. nagyon alacsonyak a fizetések, emiatt a táncosok kénytelenek pluszmunkát vállalni A hagyományosan novemberben szervezett népzene- és néptánctalálkozó idei kiemelt meghívottja a pozsonyi Ifjú Szívek Táncszínház, amely egy stúdió- és egy nagytermi előadással érkezik Sepsiszentgyörgyre. Tavaly öt, idén három új férfi táncos érkezett az együtteshez, a női kar egy tagja, aki alapítástól részt vesz a társulat munkájában, nyugdíjba megy, a folyamatos cserék miatt nehéz a művészi szintet tartani, de olykor a szervezés is bonyolult, mert van olyan előadás, amelyben kilenc külsős is táncol - közölte Ivácson László, aki sokadszor teszi szóvá, hogy nagyon alacsonyak a fizetések, emiatt a táncosok kénytelenek pluszmunkát vállalni, legtöbben néptáncot tanítanak iskolákban, óvodákban, és szintén az alacsony bérek miatt többen elhagyják az együttest, és jobb megélhetési lehetőséget keresnek. Kultúrával nyit a Főtér 1» Az első rendezvénnyel ezeket sem várják meg: a városimázs iroda vezetője, Barta Mónika szerint fontos, hogy a teret belakják az emberek, és a kultúra beépüljön a mindennapok szövetébe. Ezért ma este a Sepsi Kamarazenekar Vonósnégyese ad hangversenyt, utána a TIFF filmfesztiválon díjazott Miért én? filmet vetítik le az érdeklődőknek, de szombaton és vasárnap is lesz filmvetítés. A kezdeményezés Kónya Attilától és Cserkész Emese zenésztől ered, akik már összeállították a következő fellépők névsorát is: a szabadtéri koncertsorozat a Főtér december 20-ra tervezett átadásán nagyzenekari előadással ér véget. Addig azonban még sok a tennivaló, bár a tempó gyorsulni fog, mivel az időigényesebb földalatti munkálatokat megoldották már. A parkot az 1848-as emlékmű körül újraburkolták (vannak kisebb és nagyobb kövezetű sétányok is), és maga az emlékmű is megújul, kicsit letisztogatják a rárakódásoktól, itt-ott megrepedezett talapzatát megerősítik. A feltárt zöldövezetekre új földet hoztak, már el is egyengették, az új növényzet betelepítését szakcég végzi. A Sárkányölő Szent György-szoborhoz vezető sétány mellett egy öreg hársfa árnyékába helyezett, kör alakú vizes üldögélő nagyrészt elkészült, kitűnő rálátás nyílik onnan a Bazár épületére. A kis kőszínpad formát öltött, a szökőkút azonban még nem, bár a kövezet már csak méterekre van tőle, a következő napokban elérik a régi úttest vonalát, és megkezdik a Korzón is a park határainak bővítését. A kivitelező Conico cég vezetője, Szőcs Gyula mérnök elmondta: egyelőre csak a már lezárt sávon dolgoznak, október elején a központi városmag vízelvezető rendszerének és a gépkocsiforgalmat átvevő utcáknak (Kossuth Lajos, Gábor Áron) az átadása után azonban a színház és a Mikó előtt is lezárják a most még használható egyetlen autós sávot. Utoljára marad a tér sarkára költöztetett szobortól a városházáig tartó rész, de az is meglesz. Egészében 7700 négyzetméter újraburkolásáról van szó, ennek bő egyharmada, magának a térnek több mint fele elkészült már. A megyeháza és a prefektúra elé tervezett Sárkánydomb kialakítása nem tartozik ide, az egy más munkálat lesz. Az új főtér a gyalogosoké és a kerékpárosoké lesz, de a szakmai tanulmány szerint a gépjármű-forgalom sem szenvedi meg a központ átalakítását - közölte Czimbalmos Kozma Csaba városgondnok, kiemelve, hogy a főtéri intézmények, cégek számára lehetővé teszik az autós bejárást (bizonyos órákra és tevékenységekre, például anyagellátásra korlátozva), és természetesen a mentő- és tűzoltókocsi is bemehet, ha szükség lesz rá. A főtér kialakítása 5,2 millió lejbe kerül, ebből 700 ezer az önrész, a többi uniós támogatás, a nagy városfejlesztési projekt része (ebből újult meg több utca, a vadászati múzeumnak otthont adó Bene-ház, a textilgyári villából kialakított bölcsőde is). Év végéig a Tamási Áron Színház kopott homlokzatát is újrafestik, erre már kiutalták a pénzt - tette hozzá Antal Árpád az elhangzottakhoz, megköszönte a városlakók által tanúsított türelmet és a sajtó támogatását a kultúrfővárosi pályázathoz. álláspont Háború a tisztánlátás ellen Mi történik? - teszik fel sokan a kérdést. Mi történik a világban, mi történik Európában? Mint egy lavina, lepett el bennünket a menekültáradat, ahogy a sajtó nevezi: a migránsok áradata. Vannak gyanús dolgok. Mintha gombnyomásra indult volna el ez a lavina az utóbbi két-három hónapban, Európa pedig nem akar hatékonyan cselekedni. S ha valaki cselekszik, vagy cselekedni próbál, arra rázúdul a balliberálisok elítélő lavinája. Ez nem tehetetlenség, hanem szándékos „befogom a szemem, mert nem akarok látni’’ magatartás. Ezt támasztják alá olyan nyilatkozatok is, melyek a pénz-világtőke képviselői részéről jönnek, így pl. Soros Györgyé, aki azt mondta, hogy: „összeurópai megoldás kell, mert a külön utak, mint például a magyar-szerb határra tervezett kerítés, nem segítenek.” Vajon miért? - töpreng az ember. Úgy tűnik, nem olyan egyértelmű a helyzet. Az otthon mindenki számára szent. Annak a szerencsétlen asszonynak a helyzete - ilyeneket is tömegével látunk-, aki mellett három apró gyermek tipeg és a negyedik az ölében, nem lehet könnyű. Vannak okok, bizonyos háttérhelyzet is, Közel-Kelet labilissá vált. A térség hagyományos országait a világhatalomra törő erő - az ő szavukkal-„demokratizálta”, az ottani, egykor stabil(abb) hatalmi rendszerekre ráküldte fegyvereseit, rázúdította bombáit. E sorok írója a 70-es években még a hagyományos keleti világban járt, s a humánum minden áldását-szépségét megtapasztalta. Ahogy ma is azt látná, ha a világ kőolajkészleteinek jelentős része nem ezeken a területeken lenne. Ezek megszerzéséért kellett a „demokrácia”, s ennek áldásaként indult meg Európa felé a lavina. A „demokratizált” országok hadszíntérré váltak, s az addig békés lakosság földönfutóvá lett, lesz. Nem igaz, hogy csak a jólétért vonzza őket Európa. Ott is jólét volt, hála a kőolajnak, míg rá nem tették a kezüket a demokrácia bajnokai, a háború minden nyomorát zúdítva a térségre. Gyanúra van okunk. Egy régóta megszületett terv is közrejátszik a dolgok alakulásában. Sok egyéb mellett az 1871-ben keletkezett Internacionálé című dal szó szerint megfogalmazza ezt: „Ez a harc lesz a végső,/Csak összefogni hát, /Nemzetközivé válik/Holnapra a világ.” Az ember józanul teszi fel a kérdést: mi bajuk a nemzettel, a nemzetekkel? Miért kell nekik a nemzetköziség? Európa a világ legsokszínűbb és legcsodálatosabb területe. Népek, kultúrák földje. Ez bántja, zavarja valamiért a „demokratákat”, a „világban” gondolkodókat, akik - nyilván, irányításuk alatt álló - világkormányról álmodoznak, s akiknek internacionalizmus kell, keveréknép kell, mely gyökértelen és irányítható gyurma. Ezért is kellett egyre több nép saját hazáját szétverni, s rázúdítani őket Európára, két legyet ütve egyszerre, hogy általuk az itteni népek hazái is szétveressenek. Európa felé még más eszközök is bevettettek. Ne szaporodjatok! Női emancipáció, szabad szerelem, azonos neműek házassága, mind e cél szolgálatában vívják már évszázados eszmei harcukat. Egyvalamiben reménykedhetünk még. Van egy másik erő is: a hité. Csak Európában és az Amerikai Egyesült Államokban sikerült elterjeszteni az ateizmust, szétrombolni az erkölcsöt. Az Európára zúdított áradat hozza a muszlim hitet is, amely nem a bűnözők hite. Mint minden hit, ez is egy erkölcstan. Csak két rövid idézet a Koránból: Aki egy ártatlan embert megöl, az emberiséget öli meg. És aki egy bajban levő emberen segít, az emberiségen segít. Az Iszlám Állam néven futó terrorszervezet sem a Korán letéteményese, valahol az is a „demokrata erők” hitellenes harcának a műve. Tehát: a majdani új Európa -ha a Hit jegyében szerveződik vagy születik újjá - nem biztos, hogy prédaterülete lesz a világkeverés bajnokainak. És azt se feledjük azért: mi is vagyunk még. Egy nagy harc előtt állunk, mely sok irányba vezethet, még a jó irányába is. A Világ Föltámadását is elhozhatja. És az út Isten felé is vezethet, szemben a Minden - hit, erkölcs, emberi jóság, szeretet - gyilkosainak szándékával. De ehhez egyebek mellett tisztán kell látnunk! És tudnunk kell, hogy e tisztánlátás ellen is folyik az öldöklő háború. DAZDA JÓZSEF