Háromszék, 2015. szeptember (27. évfolyam, 7585-7610. szám)

2015-09-11 / 7594. szám

2015. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK Háromszék KÖZELET FÜVENYESTETŐ Kitárul a rézkori település Folytatják a Székely Nemzeti Múzeum (SZNM) által tavaly meg­kezdett ásatást a Málnásfürdő fölötti Füvenyestetőn. Az elmúlt három hétben tizenöten dolgoztak az Olt és Somos-patak által határolt magaslaton Sztáncsur Sándor József régész, az SZNM történelmi részlegének vezetője és Berecki Sándor, a Maros Megyei Múzeum régésze irányításával. SZEKERES ATTILA , Sztáncsur Sándor József érdeklődésünk­re elmondta, a budapesti Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem Régészettudományi Intézetének diákjai, a kolozs­vári Babeş-Bolyai Tudomány­­egyetem mesterképzős diákjai és régészet szakos hallgatói közreműködésével kutattak. Az idei ásatás sikeresebb volt, mint a tavalyi, egyrészt töb­ben dolgoztak, másrészt ked­vező időjárási körülmények között és időben is többet. A tavalyi magnetometriai méré­sek alapján most azt is tudták, hol kell kutatni a föld alatt. A helyszínen az erősdi kultúrá­hoz tartozó rézkori (Kr. előtti 5. évezred második fele) tele­pülés egyik részén megfigyelt koncentrikus közárkok nyo­mait tárták fel. A település egy másik részén házromokat is találtak. Jövőben továbbás­nak lefelé, és a korábbi telepü­lésmaradványokat is kutatni akarják. Kőeszközöket, kerá­­miaedény-töredékeket, em­bereket és állatokat formázó agyagfigurákat találtak. Az ásatáskor talált állatcsontokat a közeljövőben radiokarbon kormeghatározásnak vetik alá. A lelőhely ismert, 1909- ben kisebb ásatást végeztek itt László Ferenc múzeumőr vezetésével, Huber Schmidt német régész közreműködé­sével. László Attila régész 1976 és 1989 között kutatott a területen. Az SZNM kutatá­si tervében egy tavaly elkez­dett négyéves ciklus szerepel, Sztáncsur Sándor József remé­li, ezt majd meghosszabbítják. A csapatépítésre összpontosítanak­ ­» FEKETE RÉKA» A sikeres 25. évad lezárása után sok vaká­ció nem jutott az együttes tag­jainak: június végén Erdélyt képviselték nyolc nemzet kö­zös rendezvényén, a X. Euró­pai Tánckaravánon, júliusban a Magyar Nemzeti Lovas Szín­ház művészeivel együtt fellép­tek a Székely Vágtán bemuta­tott Mátyás, az igazságos című rockoperában, augusztusban Szigetszentmiklóson és Mo­sonmagyaróváron tapsolt a közönség a Háromszéknek A banda, illetve Az én mesém előadásokon. Az új évad első nagyobb kiszállására október elején utazik az együttes, a budapesti Nemzeti Színházban lép fel a társulat, műsoron A banda, ok­tóberben Székelyudvarhelyen vesz részt az erdélyi profi nép­táncegyüttesek találkozóján, decemberben a budapesti Ha­gyományok Házában mutatja be Az én mesém című produk­cióját és az új előadást, az Er­­dély-menyegzőt Mihályi Gábor, a Magyar Állami Együttes mű­vészeti vezetője rendezésében. nagyon alacsonyak a fizetések, emiatt a táncosok kényte­lenek pluszmunkát vállalni A hagyományosan novem­berben szervezett népzene- és néptánctalálkozó idei kiemelt meghívottja a pozsonyi Ifjú Szívek Táncszínház, amely egy stúdió- és egy nagytermi előadással érkezik Sepsiszent­­györgyre. Tavaly öt, idén három új férfi táncos érkezett az együt­teshez, a női kar egy tagja, aki alapítástól részt vesz a társu­lat munkájában, nyugdíjba megy, a folyamatos cserék miatt nehéz a művészi szin­tet tartani, de olykor a szer­vezés is bonyolult, mert van olyan előadás, amelyben ki­lenc külsős is táncol - közölte Ivácson László, aki sokadszor teszi szóvá, hogy nagyon ala­csonyak a fizetések, emiatt a táncosok kénytelenek plusz­munkát vállalni, legtöbben néptáncot tanítanak iskolák­ban, óvodákban, és szintén az alacsony bérek miatt többen elhagyják az együttest, és jobb megélhetési lehetőséget keresnek. Kultúrával nyit a Főtér 1» Az első rendezvénnyel ezeket sem várják meg: a városimázs iroda vezetője, Barta Mónika sze­rint fontos, hogy a teret belakják az emberek, és a kultúra beépül­jön a mindennapok szövetébe. Ezért ma este a Sepsi Kamara­­zenekar Vonósnégyese ad hang­versenyt, utána a TIFF filmfesz­tiválon díjazott Miért én? filmet vetítik le az érdeklődőknek, de szombaton és vasárnap is lesz filmvetítés. A kezdeményezés Kónya Attilától és Cserkész Emese zenésztől ered, akik már össze­állították a következő fellépők névsorát is: a szabadtéri koncert­sorozat a Főtér december 20-ra tervezett átadásán nagyzeneka­ri előadással ér véget. Addig azonban még sok a tennivaló, bár a tempó gyorsulni fog, mivel az időigényesebb föld­alatti munkálatokat megoldották már. A parkot az 1848-as emlék­mű körül újraburkolták (vannak kisebb és nagyobb kövezetű sé­tányok is), és maga az emlékmű is megújul, kicsit letisztogatják a rárakódásoktól, itt-ott megrepe­dezett talapzatát megerősítik. A feltárt zöldövezetekre új földet hoztak, már el is egyengették, az új növényzet betelepítését szak­cég végzi. A Sárkányölő Szent György-szoborhoz vezető sétány mellett egy öreg hársfa árnyéká­ba helyezett, kör alakú vizes ül­dögélő nagyrészt elkészült, kitű­nő rálátás nyílik onnan a Bazár épületére. A kis kőszínpad for­mát öltött, a szökőkút azonban még nem, bár a kövezet már csak méterekre van tőle, a következő napokban elérik a régi úttest vonalát, és megkezdik a Korzón is a park határainak bővítését. A kivitelező Conico cég vezetője, Szőcs Gyula mérnök elmondta: egyelőre csak a már lezárt sávon dolgoznak, október elején­­ a központi városmag vízelvezető rendszerének és a gépkocsifor­galmat átvevő utcáknak (Kossu­th Lajos, Gábor Áron) az átadása után­­ azonban a színház és a Mikó előtt is lezárják a most még használható egyetlen autós sá­vot. Utoljára marad a tér sarkára költöztetett szobortól a városhá­záig tartó rész, de az is meglesz. Egészében 7700 négyzetméter újraburkolásáról van szó, ennek bő egyharmada, magának a tér­nek több mint fele elkészült már. A megyeháza és a prefektúra elé tervezett Sárkánydomb kialakí­tása nem tartozik ide, az egy más munkálat lesz. Az új főtér a gyalogosoké és a kerékpárosoké lesz, de a szak­mai tanulmány szerint a gépjár­mű-forgalom sem szenvedi meg a központ átalakítását - közölte Czimbalmos Kozma Csaba város­gondnok, kiemelve, hogy a főté­ri intézmények, cégek számára lehetővé teszik az autós bejárást (bizonyos órákra és tevékeny­ségekre, például anyagellátásra korlátozva), és természetesen a mentő- és tűzoltókocsi is beme­het, ha szükség lesz rá. A főtér kialakítása 5,2 millió lejbe ke­rül, ebből 700 ezer az önrész, a többi uniós támogatás, a nagy városfejlesztési projekt része (ebből újult meg több utca, a va­dászati múzeumnak otthont adó Bene-ház, a textilgyári villából kialakított bölcsőde is). Év végéig a Tamási Áron Színház kopott homlokzatát is újrafestik, erre már kiutalták a pénzt - tette hozzá Antal Ár­pád az­ elhangzottakhoz, meg­köszönte a városlakók által tanúsított türelmet és a sajtó támogatását a kultúrfővárosi pályázathoz. álláspont Háború a tisztánlátás ellen M­i történik? - teszik fel sokan a kérdést. Mi történik a világban, mi történik Európában? Mint egy lavina, lepett el bennünket a menekültáradat, ahogy a sajtó nevezi: a migránsok áradata. Vannak gyanús dolgok. Mintha gombnyomásra indult volna el ez a lavina az utóbbi két-három hónapban, Európa pedig nem akar hatékonyan cselekedni. S ha valaki cselekszik, vagy cselekedni próbál, arra rázúdul a balliberálisok elítélő lavinája. Ez nem tehetetlenség, hanem szándékos „befogom a szemem, mert nem akarok látni’’ maga­tartás. Ezt támasztják alá olyan nyilatkozatok is, melyek a pénz-világ­­tőke képviselői részéről jönnek, így pl. Soros Györgyé, aki azt mondta, hogy: „összeurópai megoldás kell, mert a külön utak, mint például a magyar-szerb határra tervezett kerítés, nem segítenek.” Vajon miért? - töpreng az ember. Úgy tűnik, nem olyan egyértelmű a helyzet. Az otthon mindenki számára szent. Annak a szerencsétlen asszonynak a helyzete - ilyene­ket is tömegével látunk-, aki mellett három apró gyermek tipeg és a negyedik az ölében, nem lehet könnyű. Vannak okok, bizonyos háttér­­helyzet is, Közel-Kelet labilissá vált. A térség hagyományos országait a világhatalomra törő erő - az ő szavukkal-„demokratizálta”, az ottani, egykor stabil(abb) hatalmi rendszerekre ráküldte fegyvereseit, rázúdí­totta bombáit. E sorok írója a 70-es években még a hagyományos keleti világban járt, s a humánum minden áldását-szépségét megtapasztalta. Ahogy ma is azt látná, ha a világ kőolajkészleteinek jelentős része nem ezeken a területeken lenne. Ezek megszerzéséért kellett a „demokrácia”, s ennek áldásaként indult meg Európa felé a lavina. A „demokratizált” országok hadszíntérré váltak, s az addig békés lakosság földönfutóvá lett, lesz. Nem igaz, hogy csak a jólétért vonzza őket Európa. Ott is jólét volt, hála a kőolajnak, míg rá nem tették a kezüket a demokrácia bajno­kai, a háború minden nyomorát zúdítva a térségre. Gyanúra van okunk. Egy régóta megszületett terv is közrejátszik a dolgok alakulásában. Sok egyéb mellett az 1871-ben keletkezett Inter­­nacionálé című dal szó szerint megfogalmazza ezt: „Ez a harc lesz a végső,/Csak összefogni hát, /Nemzetközivé válik/Holnapra a világ.” Az ember józanul teszi fel a kérdést: mi bajuk a nemzettel, a nem­zetekkel? Miért kell nekik a nemzetköziség? Európa a világ legsokszí­nűbb és legcsodálatosabb területe. Népek, kultúrák földje. Ez bántja, zavarja valamiért a „demokratákat”, a „világban” gondolkodókat, akik - nyilván, irányításuk alatt álló - világkormányról álmodoznak, s akiknek internacionalizmus kell, keveréknép kell, mely gyökértelen és irányítható gyurma. Ezért is kellett egyre több nép saját hazáját szétverni, s rázúdítani őket Európára, két legyet ütve egyszerre, hogy általuk az itteni népek hazái is szétveressenek. Európa felé még más eszközök is bevettettek. Ne szaporodjatok! Női emancipáció, szabad szerelem, azonos neműek házassága, mind e cél szolgálatában vívják már évszázados eszmei harcukat. Egyvalamiben reménykedhetünk még. Van egy másik erő is: a hité. Csak Európában és az Amerikai Egyesült Államokban sikerült elter­jeszteni az ateizmust, szétrombolni az erkölcsöt. Az Európára zúdított áradat hozza a muszlim hitet is, amely nem a bűnözők hite. Mint minden hit, ez is egy erkölcstan. Csak két rövid idézet a Koránból: Aki egy ártatlan embert megöl, az emberiséget öli meg. És aki egy bajban levő emberen segít, az emberiségen segít. Az Iszlám Állam néven futó terrorszervezet sem a Korán letéteményese, valahol az is a „demok­rata erők” hitellenes harcának a műve. Tehát: a majdani új Európa -ha a Hit jegyében szerveződik vagy születik újjá - nem biztos, hogy prédaterülete lesz a világkeverés bajnokainak. És azt se feledjük azért: mi is vagyunk még. Egy nagy harc előtt állunk, mely sok irány­ba vezethet, még a jó irányába is. A Világ Föltámadását is elhozhatja. És az út Isten felé is vezethet, szemben a Minden - hit, erkölcs, emberi jóság, szeretet - gyilkosainak szándékával. De ehhez egyebek mellett tisztán kell látnunk! És tudnunk kell, hogy e tisztánlátás ellen is folyik az öldöklő háború. DAZDA JÓZSEF

Next