Háromszék, 2015. szeptember (27. évfolyam, 7585-7610. szám)

2015-09-16 / 7598. szám

áromszék 2015. SZEPTEMBER 16., SZERDA KÖZÉLET Magyar állami kitüntetést kapott Hegedűs Ferenc Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán, a Lázár-ház eskü­­termében Zsigmond Barna Pál főkonzul Áder János köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket adott át erdélyi közéleti személyiségeknek tegnap este. SOCHOM ISTVÁN » A Magyar Ér­demrend Tisztikeresztjét kapta dr. Feszt György, a Marosvá­sárhelyi Orvosi és Gyógysze­részeti Egyetem nyugalma­zott tanszékvezető professzora (betegségére való tekintettel neki otthonában adják át a ki­tüntetést) és dr. Jakab Sámuel, a Budapesti Corvinus Egye­tem Kertészettudományi Kar Nyárádszeredai Levelező Ta­gozatának vezetője. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta Baricz Lajos szentszéki tanácsos, marosszentgyörgyi római katolikus plébános, Bo­­dolai Gyöngyi, a marosvásár­helyi Népújság szerkesztője és Burus-Siklódi Botond, a Ro­mániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Egyet­len háromszékit tüntettek ki: Magyar Arany Érdemkeresz­tet vehetett át a főkonzultól Hegedűs Ferenc kézdivásárhe­­lyi vállalkozó, kultúramecénás. „Hegedűs Ferencről bátran kijelenthető, hogy nemcsak szereti és értékeli a művé­szeteket, hanem lehetősége­ihez mérten támogatja, akár anyagi hozzájárulással is. Fontosnak tartja, hogy Kéz­­divásárhely és környéke fej­lődő pályán maradjon mind infrastrukturális, gazdasági, mind pedig kulturális szem­pontból” - hangzott el a laudá­­cióban. Az ünnepségen Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgár­­mestere és a Kosztándi művész házaspár is jelen volt. SOCHOM ZSOLT FELVÉTELE Hegedűs Ferenc átveszi a kitüntetést Zsigmond Barna Páltól Sokat ígért az agrárminiszter Megoldást keresnek a gazdák legégetőbb gondjaira, és ez több esetben körvonalazódik is - jelen­tette ki Daniel Constantin agrárminiszter hétfőn a háromszéki gazdák képviselőivel tartott megbe­szélésen. A Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete már korábban, írásban jelezte az agrártárcának azokat a problémákat, melyekkel a gazdák szembesülnek. Megvitatásukra hívta Bukarestbe az elégedetlenkedőket a tárcavezető. A küldöttséget Ötvös Mózes, a megyei egyesület elnöke ve­zette, Erdővidéket Farkas Sán­dor, az Olt mentét Jákó Tibor, a Bodza-vidéket Vlad Constan­tin, Kovászna környékét Bokor Gábor képviselte. Jelen volt Dániel Botanoiu államtitkár, az állat-egészségügyi hatóság elnöke, Dumitru Băiculescu és Maria Tom­a, az agrártárca igazgatója. A miniszter párbe­szédre nyitottan fogadta a kül­dötteket, látszott: nem maradt eredmény nélkül a háromszé­ki gazdák idei tüntetése. A tej árával kapcsolatosan a tárcavezető elmondta, kilátás­ban, hogy Románia is részesül az unió által az árkrízis enyhí­tésére elkülönített 500 millió eurós keretből. 10-12 millió euróra számíthat az ország, azt szeretnék, ha ezt a pénzt egészében a tejár kiegyenlíté­sére fordíthatnák. Ha csak öt­millió euró lesz a keret, akkor is 35 lejes felárat kaphatnának tonnánként a gazdák - számol­ták ki helyben a hivatalnokok. Megoldódni látszik a szar­vasmarha- és juhexport kér­dése. Egyiptom már feloldotta a kéknyelv-betegség miatt be­vezetett importzárlatot, hama­rosan Jordániában, Marokkó­ban, Tunéziában is tárgyalnak a kereskedelem újrafelvételé­­ről-mondta a miniszter. Rövid időn belül kifizetik a hivatalos teljesítmény-ellenőrzés álla­mi támogatását. A júniusra és júliusra elszámolt összeget a napokban kapják meg a szol­gáltatók. Az Európai Bizottsággal egyeztetnek majd, hogy enge­délyt kapjanak az állatok ter­meléshez kötött támogatása egy részének előlegként való kifizetéséhez. A tejtermelők 125 euróra, a húsmarhate­­nyésztők 150 euróra lennének jogosultak állatonként - ha ál­lományukban van legalább tíz törzskönyvezett, termelési el­lenőrzésben lévő, nyolc évnél nem öregebb, évente legalább 3500 liter tejet adó szarvas­­marha. Aki eleget tesz a fenti követelményeknek, idén össze­sen 1600 lejes támogatásra szá­míthat egyedenként - hangsú­lyozta a miniszter. A jelenlegi szabályok szerint nem kaphat­nak SAPS-előleget, sem ked­vezményes banki hitelként fel­vett támogatási előleget azok a gazdák, akiket pillanatnyilag ellenőriz a Mezőgazdasági Ki­fizetési és Intervenciós Ügy­nökség (APIA). Az unió több országa - Románia is - kérte az Európai Bizottságtól, tegyék lehetővé, hogy mindenki meg­kaphassa az előleget. A miniszter elmondta, azon is dolgoznak, hogy kártérítést fizethessenek az aszálykárt szenvedett állandó gyepek után. Ha tervük megvalósul, 100 lejjel kárpótolják hektá­ronként a gazdákat károsult kaszálóik, legelőik után. (szentkereszty) Eredményes volt a miniszterrel való tanácskozás kármentő Háromkút új iskolája M­a már csak emlék, de a felső-háromszéki Lassúágban - az azóta felszámolt (megszűnt?, átalakult?) csángó telep szocreál nevén Gyertyánosként is és a köztudatban - egykor aprócska elemi iskolában tanultak a kisdiákok. Mára csak az épület maradt, az Esztelnek közelében lévő csángó tanyavilág a nyolcva­nas évek derekára megszűnt. A faház a kilencvenes évek közepétől a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör erdei iskolájaként működött az értékes lápvidéken, újabban - önkormányzati segéd­lettel felújítottan - iskolások, természetbarátok nyári kalandozásait szolgálja. De az új köntösbe öltöző ház egyfajta szimbóluma maradt kisfalvak egykori iskoláinak. Mert ha a nagy községek iskolái is csak nehézségek közepette tudnak létezni, kisebb falvakban még nagyobb a baj. Már megszüntették vagy éppen megszűnőfélben a peremvidéki tanodák, noha az ott élő gyermekek számára az iskolabuszoztatás sem mindig bizonyul jó megoldásnak, mert a legveszélyeztetettebbek, a lemorzsolódásnak leginkább kitettek éppen az elszigetelt települé­seken, gyakran nehéz körülmények között élő gyermekek. De íme a jó példa: magyar állami segítséggel újjáépítették a Székelyföld keleti határvidékén, a Gyilkos-tó közelében fekvő Há­romkút kis iskoláját. A három tantermes tanodában 22 gyermek tanul, akiknek a gyimesi település elszigeteltsége miatt nem lenne lehetőségük más iskolába ingázni. Fábián Kornélia a települést be­mutató dokumentumfilmjében az is látható, amint „a legcsángóbb település” távoli házaiból Nagy Erzsébet falugondnok asszony reg­gelente kisbusszal szállítja iskolába a gyermekeket. Szimbolikus tehát a mostani háromkúti iskolaavató is, melyen Kövér László, a budapesti Országgyűlés elnöke hangoztatta: az élhető európai jövő érdekében minden nemzeti közösségnek gazdaságilag és kulturáli­san is növelnie kell teljesítményét, a magyaroknak és románoknak egymás érdekeit nem sértve kell összeadniuk erőiket. A politikus tanulásra biztatta a háromkúti iskola diákjait azért, hogy a megszerzett tudás által jól képviselhessék „az önmagát megőrizni képes és mindig az életre szavazó magyarságot és európaiságot”. Mert összeadva nemcsak anyagiakat, hanem erőt is, megme­nekült egy kis, mindössze száznyolcvan lelkes magyar település iskolája. Míg a kommunizmusban a felső-háromszéki Lassúág elveszett, most a gyimesi Háromkút újabb esélyt kap az életre. Kis településeink még mindig létező iskolát, hivatásukat vállaló tanítói, tanárai legalább annyi figyelmet és törődést érdemelnek, mint patinás kollégiumaink, hiszen apró, ám lélegző magyar falvak nélkül nincs Székelyföld, nincs Erdély. MÓZES LÁSZLÓ ítélet egy hét múlva 1­­ Bő másfél órán keresztül tü­relmesen, kitartóan vártak az egybegyűltek, és fél tizenkettő körül, amikor lejárt az első, 9 órás rend, dugig telt a tárgya­lóterem, állni is alig lehetett. A két bíró papírok mögé bújva váltott néhány mondatot, majd egyikük, miután megkérdezte, érti-e mindenki a román szót, igen udvariasan kifejtette: min­denkinek joga van részt venni a tárgyaláson, ezt ő tiszteletben tartja, de rendnek kell lennie, hogy érdemben folyhasson a munka, más ügyek is vannak, ezért arra kéri azokat, akiknek nincs ülőhelyük, hagyják el a termet. Zúgolódás kezdődött a teremben, többen bekiabáltak, hogy nem mennek el, majd Ta­más Sándor, a megyei tanács jogi végzettséggel rendelkező elnöke szólalt fel. Kifejtette: a törvény nem írja elő, hogy állva nem hallgatható egy tárgyalás. A bíró nem erőltette a távozást, ám nem valósult meg az alperes MPP óhaja sem, a prefektúra képviselőjének hiányzása miatt nem hozták előre az ügyet. Újabb másfél órás várakozás után háromnegyed egy körül ke­rülhetett sor az érdemi tárgya­lásra. A kormányhivatal jogásza ekkorra sem érkezett meg, de érveiket a fellebbezésben meg­fogalmazták, halasztást senki nem kért, újabb bizonyítékok bemutatását sem igényelték, így nem volt akadálya annak, hogy az MPP ügyvédje kifejtse állás­pontját. Mint mondta, az alap­fokon javukra döntő bíró ala­pos indoklást állított ki, abban minden érv megtalálható, kérik a prefektúra fellebbezésének elutasítását és az alapfokú ítélet megerősítését. A bíró lehetősé­get adott, hogy további írásbeli indoklást csatoljanak az iratcso­móhoz, és bejelentette: szeptem­ber 22-én hirdet ítéletet. Mint ismeretes, a Kovász­na megyei prefektúra tavaly december elején 5000 lejre bír­ságolta a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetét, ami­ért az általuk szervezett június 4-i trianoni megemlékezésen az egybegyűltek elénekelték a magyar himnuszt. A kormány­­hivatal szerint más állam him­nusza csak hivatalos alkalmak­kor hangozhat fel, amikor jelen van az adott állam képviselője, és ilyenkor kötelező a román himnusz eléneklése is. Az MPP megfellebbezte a büntetést, és a sepsiszentgyörgyi bíróság ápri­lisban nekik adott igazat, a bíró indoklásában egyértelműen fo­galmazott: a magyar himnusz bárhol, bármikor elénekelhető, ám hivatalos alkalmakkor kö­telező módon fel kell csendülnie a román himnusznak is. A kor­mányhivatal azonban megfel­lebbezte a döntést. Mivel tegnap nem jelentek meg a tárgyaláson, érvelésüket, indokaikat nem is­merhettük meg.

Next