Háromszék, 2015. szeptember (27. évfolyam, 7585-7610. szám)
2015-09-16 / 7598. szám
áromszék 2015. SZEPTEMBER 16., SZERDA KÖZÉLET Magyar állami kitüntetést kapott Hegedűs Ferenc Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán, a Lázár-ház eskütermében Zsigmond Barna Pál főkonzul Áder János köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket adott át erdélyi közéleti személyiségeknek tegnap este. SOCHOM ISTVÁN » A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét kapta dr. Feszt György, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott tanszékvezető professzora (betegségére való tekintettel neki otthonában adják át a kitüntetést) és dr. Jakab Sámuel, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Nyárádszeredai Levelező Tagozatának vezetője. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta Baricz Lajos szentszéki tanácsos, marosszentgyörgyi római katolikus plébános, Bodolai Gyöngyi, a marosvásárhelyi Népújság szerkesztője és Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Egyetlen háromszékit tüntettek ki: Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át a főkonzultól Hegedűs Ferenc kézdivásárhelyi vállalkozó, kultúramecénás. „Hegedűs Ferencről bátran kijelenthető, hogy nemcsak szereti és értékeli a művészeteket, hanem lehetőségeihez mérten támogatja, akár anyagi hozzájárulással is. Fontosnak tartja, hogy Kézdivásárhely és környéke fejlődő pályán maradjon mind infrastrukturális, gazdasági, mind pedig kulturális szempontból” - hangzott el a laudációban. Az ünnepségen Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és a Kosztándi művész házaspár is jelen volt. SOCHOM ZSOLT FELVÉTELE Hegedűs Ferenc átveszi a kitüntetést Zsigmond Barna Páltól Sokat ígért az agrárminiszter Megoldást keresnek a gazdák legégetőbb gondjaira, és ez több esetben körvonalazódik is - jelentette ki Daniel Constantin agrárminiszter hétfőn a háromszéki gazdák képviselőivel tartott megbeszélésen. A Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete már korábban, írásban jelezte az agrártárcának azokat a problémákat, melyekkel a gazdák szembesülnek. Megvitatásukra hívta Bukarestbe az elégedetlenkedőket a tárcavezető. A küldöttséget Ötvös Mózes, a megyei egyesület elnöke vezette, Erdővidéket Farkas Sándor, az Olt mentét Jákó Tibor, a Bodza-vidéket Vlad Constantin, Kovászna környékét Bokor Gábor képviselte. Jelen volt Dániel Botanoiu államtitkár, az állat-egészségügyi hatóság elnöke, Dumitru Băiculescu és Maria Toma, az agrártárca igazgatója. A miniszter párbeszédre nyitottan fogadta a küldötteket, látszott: nem maradt eredmény nélkül a háromszéki gazdák idei tüntetése. A tej árával kapcsolatosan a tárcavezető elmondta, kilátásban, hogy Románia is részesül az unió által az árkrízis enyhítésére elkülönített 500 millió eurós keretből. 10-12 millió euróra számíthat az ország, azt szeretnék, ha ezt a pénzt egészében a tejár kiegyenlítésére fordíthatnák. Ha csak ötmillió euró lesz a keret, akkor is 35 lejes felárat kaphatnának tonnánként a gazdák - számolták ki helyben a hivatalnokok. Megoldódni látszik a szarvasmarha- és juhexport kérdése. Egyiptom már feloldotta a kéknyelv-betegség miatt bevezetett importzárlatot, hamarosan Jordániában, Marokkóban, Tunéziában is tárgyalnak a kereskedelem újrafelvételéről-mondta a miniszter. Rövid időn belül kifizetik a hivatalos teljesítmény-ellenőrzés állami támogatását. A júniusra és júliusra elszámolt összeget a napokban kapják meg a szolgáltatók. Az Európai Bizottsággal egyeztetnek majd, hogy engedélyt kapjanak az állatok termeléshez kötött támogatása egy részének előlegként való kifizetéséhez. A tejtermelők 125 euróra, a húsmarhatenyésztők 150 euróra lennének jogosultak állatonként - ha állományukban van legalább tíz törzskönyvezett, termelési ellenőrzésben lévő, nyolc évnél nem öregebb, évente legalább 3500 liter tejet adó szarvasmarha. Aki eleget tesz a fenti követelményeknek, idén összesen 1600 lejes támogatásra számíthat egyedenként - hangsúlyozta a miniszter. A jelenlegi szabályok szerint nem kaphatnak SAPS-előleget, sem kedvezményes banki hitelként felvett támogatási előleget azok a gazdák, akiket pillanatnyilag ellenőriz a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA). Az unió több országa - Románia is - kérte az Európai Bizottságtól, tegyék lehetővé, hogy mindenki megkaphassa az előleget. A miniszter elmondta, azon is dolgoznak, hogy kártérítést fizethessenek az aszálykárt szenvedett állandó gyepek után. Ha tervük megvalósul, 100 lejjel kárpótolják hektáronként a gazdákat károsult kaszálóik, legelőik után. (szentkereszty) Eredményes volt a miniszterrel való tanácskozás kármentő Háromkút új iskolája Ma már csak emlék, de a felső-háromszéki Lassúágban - az azóta felszámolt (megszűnt?, átalakult?) csángó telep szocreál nevén Gyertyánosként is és a köztudatban - egykor aprócska elemi iskolában tanultak a kisdiákok. Mára csak az épület maradt, az Esztelnek közelében lévő csángó tanyavilág a nyolcvanas évek derekára megszűnt. A faház a kilencvenes évek közepétől a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör erdei iskolájaként működött az értékes lápvidéken, újabban - önkormányzati segédlettel felújítottan - iskolások, természetbarátok nyári kalandozásait szolgálja. De az új köntösbe öltöző ház egyfajta szimbóluma maradt kisfalvak egykori iskoláinak. Mert ha a nagy községek iskolái is csak nehézségek közepette tudnak létezni, kisebb falvakban még nagyobb a baj. Már megszüntették vagy éppen megszűnőfélben a peremvidéki tanodák, noha az ott élő gyermekek számára az iskolabuszoztatás sem mindig bizonyul jó megoldásnak, mert a legveszélyeztetettebbek, a lemorzsolódásnak leginkább kitettek éppen az elszigetelt településeken, gyakran nehéz körülmények között élő gyermekek. De íme a jó példa: magyar állami segítséggel újjáépítették a Székelyföld keleti határvidékén, a Gyilkos-tó közelében fekvő Háromkút kis iskoláját. A három tantermes tanodában 22 gyermek tanul, akiknek a gyimesi település elszigeteltsége miatt nem lenne lehetőségük más iskolába ingázni. Fábián Kornélia a települést bemutató dokumentumfilmjében az is látható, amint „a legcsángóbb település” távoli házaiból Nagy Erzsébet falugondnok asszony reggelente kisbusszal szállítja iskolába a gyermekeket. Szimbolikus tehát a mostani háromkúti iskolaavató is, melyen Kövér László, a budapesti Országgyűlés elnöke hangoztatta: az élhető európai jövő érdekében minden nemzeti közösségnek gazdaságilag és kulturálisan is növelnie kell teljesítményét, a magyaroknak és románoknak egymás érdekeit nem sértve kell összeadniuk erőiket. A politikus tanulásra biztatta a háromkúti iskola diákjait azért, hogy a megszerzett tudás által jól képviselhessék „az önmagát megőrizni képes és mindig az életre szavazó magyarságot és európaiságot”. Mert összeadva nemcsak anyagiakat, hanem erőt is, megmenekült egy kis, mindössze száznyolcvan lelkes magyar település iskolája. Míg a kommunizmusban a felső-háromszéki Lassúág elveszett, most a gyimesi Háromkút újabb esélyt kap az életre. Kis településeink még mindig létező iskolát, hivatásukat vállaló tanítói, tanárai legalább annyi figyelmet és törődést érdemelnek, mint patinás kollégiumaink, hiszen apró, ám lélegző magyar falvak nélkül nincs Székelyföld, nincs Erdély. MÓZES LÁSZLÓ ítélet egy hét múlva 1 Bő másfél órán keresztül türelmesen, kitartóan vártak az egybegyűltek, és fél tizenkettő körül, amikor lejárt az első, 9 órás rend, dugig telt a tárgyalóterem, állni is alig lehetett. A két bíró papírok mögé bújva váltott néhány mondatot, majd egyikük, miután megkérdezte, érti-e mindenki a román szót, igen udvariasan kifejtette: mindenkinek joga van részt venni a tárgyaláson, ezt ő tiszteletben tartja, de rendnek kell lennie, hogy érdemben folyhasson a munka, más ügyek is vannak, ezért arra kéri azokat, akiknek nincs ülőhelyük, hagyják el a termet. Zúgolódás kezdődött a teremben, többen bekiabáltak, hogy nem mennek el, majd Tamás Sándor, a megyei tanács jogi végzettséggel rendelkező elnöke szólalt fel. Kifejtette: a törvény nem írja elő, hogy állva nem hallgatható egy tárgyalás. A bíró nem erőltette a távozást, ám nem valósult meg az alperes MPP óhaja sem, a prefektúra képviselőjének hiányzása miatt nem hozták előre az ügyet. Újabb másfél órás várakozás után háromnegyed egy körül kerülhetett sor az érdemi tárgyalásra. A kormányhivatal jogásza ekkorra sem érkezett meg, de érveiket a fellebbezésben megfogalmazták, halasztást senki nem kért, újabb bizonyítékok bemutatását sem igényelték, így nem volt akadálya annak, hogy az MPP ügyvédje kifejtse álláspontját. Mint mondta, az alapfokon javukra döntő bíró alapos indoklást állított ki, abban minden érv megtalálható, kérik a prefektúra fellebbezésének elutasítását és az alapfokú ítélet megerősítését. A bíró lehetőséget adott, hogy további írásbeli indoklást csatoljanak az iratcsomóhoz, és bejelentette: szeptember 22-én hirdet ítéletet. Mint ismeretes, a Kovászna megyei prefektúra tavaly december elején 5000 lejre bírságolta a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetét, amiért az általuk szervezett június 4-i trianoni megemlékezésen az egybegyűltek elénekelték a magyar himnuszt. A kormányhivatal szerint más állam himnusza csak hivatalos alkalmakkor hangozhat fel, amikor jelen van az adott állam képviselője, és ilyenkor kötelező a román himnusz eléneklése is. Az MPP megfellebbezte a büntetést, és a sepsiszentgyörgyi bíróság áprilisban nekik adott igazat, a bíró indoklásában egyértelműen fogalmazott: a magyar himnusz bárhol, bármikor elénekelhető, ám hivatalos alkalmakkor kötelező módon fel kell csendülnie a román himnusznak is. A kormányhivatal azonban megfellebbezte a döntést. Mivel tegnap nem jelentek meg a tárgyaláson, érvelésüket, indokaikat nem ismerhettük meg.