Háromszék, 2016. január (28. évfolyam, 7686-7709. szám)

2016-01-04 / 7686. szám

VISSZATEKINTŐ Háromszeék 2016. JANUÁR 4., HÉTFŐ Nőtt a román állammal szembeni bizalmatlanság­ ­ Erősödött 2015-ben az erdélyi magyarok bizalmatlansága a román állammal szemben - állapítja­­ meg a magyar közszolgálati hírügynökség, az MTI. Az év során a közösség képviselőinek a meglévő­­ jogok biztosítására, védelmére kellett összpontosítaniuk. A román hatóságoknak nem sikerült­­ meggyőzniük az erdélyi magyar közvéleményt arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség okkal csa­pott le egyes székelyföldi önkormányzati vezetőkre, és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság tényleges merényletkísérletet hiúsított meg Kézdivásárhelyen. A magyar közösség képviselői eddig gyakran hangoztatták, hogy az erdélyi magyarok mindig békésen, parlamenti úton kérték jogaikat, és sérel­mezték, hogy a belügyminisz­térium márciusban közvitára bocsátott, 2015-2020 közötti közrendvédelmi és közbizton­sági stratégia tervezete ennek ellenére az etnikai alapú auto­nómia követelését is a veszély­­források közé sorolta. A kitétel a magyar pártok és a román civil szervezetek tiltakozása nyomán kikerült a stratégia elfogadott változatából. A székelyföldi terrorvád miatt heteken át estéről estére tömegek vonultak az utcára Kézdivásárhelyen, szolidaritá­sukat fejezvén ki a meghurcol­­takkal. Kisebb utcai megmoz­dulásokat Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is tartot­tak-írja az MTI. Kétkedve fogadta a ma­gyarság azt is, hogy a kor­rupcióellenes ügyészség január végén Mezei János, Gyergyószentmiklós polgár­­mestere ellen, áprilisban pe­dig Ráduly Róbert és Szőke Domokos, Csíkszereda polgár­­mestere és alpolgármestere ellen indított eljárást hivatali visszaélés vádjával. Mindhá­rom elöljárót felfüggesztet­ték tisztségéből, Ráduly le is mondott mandátumáról. Az keltett visszatetszést, hogy a székelyföldi vezetők olyan apró ügyek miatt kerültek a vádlottak padjára, amelyek minden bizonnyal bármelyik polgármesteri hivatalban elő­fordulnak. Mezeinek azt rót­ták fel, hogy szabálytalanul képviselte a város érdekeit egy céggel szemben, amely­ben a város kisebbségi tulaj­donos. Ráduly - az ügyészség állítása szerint - azzal köve­tett el visszaélést, hogy a mű­emlékvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával adott építési engedélyt a Sa­pientia Erdélyi Magyar Tu­dományegyetem Csíkszeredai épületének hőszigetelésére, továbbá egy alkalommal ma­gáncélra használta a hivatali személygépkocsit. 2015-ben tapodtat sem haladt a Marosvásárhelyi Or­vosi és Gyógyszerészeti Egye­tem magyar tagozata a szá­mára törvényben biztosított önállóság felé, és a közösségi szimbólumok használata sem oldódott meg. Noha május­ban a helyi zászlók haszná­latáról fogadott el törvényt a parlament, a jogszabály nem biztosít jogi alapot a szé­kely zászló használatához. A szimbólumot Hargita me­gye önkormányzata a megye jelképévé nevezte ki ugyan, de a törvény kimondja, hogy több közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlaja. Újabb jelkép is született 2015- ben. Májusban a Partiumi Autonómiatanács elfogadta a Partium zászlaját. Az év során számtalan eset­ben keresték a bíróságokon az igazukat a közösség képviselői. A Magyar Polgári Párt (MPP) keresetére a Kovászna Megyei Törvényszék szeptemberben jogerős ítéletben érvénytele­nítette azt a bírságot, amelyet a megye prefektusa a magyar himnusz nyilvános eléneklé­­séért rótt ki. A marosvásárhe­lyi bíróság azokat a bírságokat érvénytelenítette, amelyeket a Civil Elkötelezettség Mozga­lom (Cemo) két önkéntesére rótt ki a helyi rendőrség. A Cemo - megelégelvén, hogy a város román polgármeste­re tizenöt éve akadályozza a kétnyelvű utcanévtáblák kitűzését - maga látott neki a táblák elkészíttetésének és kihelyezésének. A művelet a helyi rendőrség ellenlépései­nek egész sorát váltotta ki. Kolozsváron is egy civil szervezet kezdett pereskedni a város határaiba kihelyezendő magyar és német nyelvű hely­ségnévtáblákért. A Minority Rights egyesületet létrehozó jogászok tavaly egy hollandiai alapítvány képviselőiként már pert nyertek az önkormány­zat ellen a helységnévtáblák ügyében, de az ítéletet másod­fokon érvénytelenítette a tör­vényszék, úgy vélvén, hogy a holland alapítványnak nincs jogosultsága a kolozsvári ma­gyarok nevében pereskedni. Az újabb pert indító egyesület mellett 403 kolozsvári polgár is beszállt a perbe. A magyar politikai pártok a 2016 nyarán tartandó ön­­kormányzati és a 2016. őszi parlamenti választásokra ké­szültek. Az Erdélyi Magyar Néppárt februárban vezető­cserével próbálta feledtetni azt a presztízsveszteséget, amelyet a 2014. végi állam­főválasztás versenyében szenvedett el. Toró T. Tibort Szilágyi Zsolt váltotta az el­nöki tisztségben. Az RMDSZ áprilisban tartott kolozsvári kongresszusán újraválasz­tották az elnöki tisztségbe Kelemen Hunort, aki az újra­tervezés programját hirdette meg a szövetségben. Az MPP decemberben az RMDSZ-szel együttműködési megállapo­dást írt alá, mely a 2016-os választásokra is kitér. A Szé­kely Nemzeti Tanács október­ben őrtüzekkel világította ki Székelyföld határait. Az ak­cióval azt a területet jelölte meg, amely számára területi autonómiát kér. A pártok Marosvásárhe­lyen gyakorolták az együtt­működést. Közösen szervezett előválasztáson döntötték el, hogy Soós Zoltán önkormány­zati képviselő, az RMDSZ poli­tikusa lesz a magyarság közös polgármesterjelöltje a 2016-os önkormányzati választáso­kon. A Kovászna megyei prefektúra pert vesztett himnuszügyben SZEKERES ATTILA FELVÉTELE A magyar nemzetpolitika legsikeresebb éve volt­ ­­­ Semjén Zsolt a tematikus évek elindítását is nagyon lé­nyegesnek nevezte, mert ezek egy-egy speciális területre irányítják a figyelmet, és a pénzügyi forrásokat is oda összpontosítják. Úgy fogalma­visszalépés tör­tént: a magyar-ro­mán viszony na­gyon megromlott mind államközi szinten, mind a román politikai elit és az erdélyi magyarság között t ort. „Az első finomhangolás az volt, amikor a szakkép­zésre helyezték a hangsúlyt, hiszen fontos, hogy a magyar­ság nemcsak kulturálisan, de anyagilag is meg tudjon ma­radni a saját szülőföldjén. Ez akkor lehetséges, ha nemcsak a Himnuszt énekelheti és is­kolái lehetnek, de meg is tud élni.” Kifejtette, hogy a Vajda­ságban egy példátlan kezde­ményezés indult: 50 milliárd forintot nyújtottak gazda­ságfejlesztésre részint vissza nem térítendő támogatás, ré­szint nagyon kedvezményes hitel formájában. A program egyszerre segít megtartani a magyarságot, és teszi lehető­vé a gazdasági növekedést. A fejlődés komolyan támogat­ja a magyar vállalkozókat, a szerb vállalkozókat pedig Magyarországhoz köti - fűzte hozzá. A miniszterelnök-helyet­tes elmondta, hogy Kárpát­alját is hasonló gazdaság­­fejlesztési tőkeinjekcióban kívánják részesíteni, ennek azonban az ukrán állam el­lenáll. Ukrajnában részben háborús, részben anarchikus állapotok uralkodnak, ezért az állam Magyarországgal való viszonyát­ nem lehet a magyar-szerb viszonyhoz ha­sonlítani. Kárpátalján ugyan­akkor a legnagyobb probléma a létbizonytalanság, ezért a következő nagy gazdasági fejlesztést mindenképpen ide tervezik - hangsúlyozta. Szlovákiáról és Romániá­ról Semjén Zsolt azt mondta, Semjén Zsolt hogy mivel ezek az országok tagjai az Európai Uniónak, ezért más források is rendel­kezésükre állnak. Ez az oka, hogy a magyar kormány a tá­mogatások odaítélésénél első­sorban Szerbiára és Ukrajná­ra összpontosít. A miniszterelnök-helyet­tes úgy fogalmazott, hogy szárnyalnak a szlovák-ma­gyar gazdasági kapcsolatok a Felvidéken, és a visegrádi együttműködés keretében a politikai kapcsolatok is job­bak, mint valaha. Úgy fogal­mazott: történelmi dolog, hogy szlovák katonák jöttek segíteni a magyar határ vé­delmében. Mindez megágyaz annak, hogy a nemzetiségi kérdésekben is előre lehessen lépni idővel - nyilatkozta, hoz­zátéve: ha a Magyar Közösség Pártja jövő márciusban beke­rül a pozsonyi parlamentbe, akkor ez még könnyebb lesz. A magyar-román viszony ugyanakkor nagyon megrom­lott mind államközi szinten, mind a román politikai elit és az erdélyi magyarság között, itt tehát sajnos visszalépésről kell hírt adnunk - mondta Semjén Zsolt, aki úgy gondolja, hogy a Victor Ponta-féle balol­dali kormány alatt történt a hanyatlás, amikor tudatosan rombolták a magyar-román kapcsolatokat, tönkretéve mindazt, amit a korábbi kor­mányok alatt felépítettek. A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy ha a jobb­közép végre összeszedi magát Romániában, akkor lehetővé válik Magyarország és Romá­nia együttműködése, és hang­súlyosabb lehet a magyarság érdekképviselete. Hozzátette: mindig a kiegyezés híve volt az RMDSZ-szel, s nemzetpoli­tikai célja összeboronálni az adott nemzetrészben élő ma­gyar politikai szervezeteket. Szavai szerint ha az RMDSZ esetleg kiesne a bukaresti parlamentből, akkor fenn­állna annak a veszélye, hogy román pártokba integrálódik a magyar értelmiség, ezért mivel az erdélyi magyarok a korábbi választásokon eldön­tötték, hogy az RMDSZ a leg­erősebb, parlamentbe kerül­ni képes magyar szervezet, az együttműködés nemzeti parancs. FOTÓ: MOHAI BALÁZS

Next