Háromszék, 2016. február (28. évfolyam, 7710-7732. szám)

2016-02-01 / 7710. szám

Háromszék ÚJABB TÜNTETÉS KEZDI VÁSÁRHELYEN Az MVSZ elnöke is tiltakozott Szombat délután huszonhetedik alkalommal vonultak az utcára azok a kézdivásárhelyiek, akik a terror­vád miatt vizsgálati fogságban lévő Beke István Attila és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását és a bizonyíté­kok bemutatását követelik. A szimpátiatüntetésen mintegy nyolcvanan vettek részt. A rendezvényen Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, Fuksz Sándor és Borsos Géza alel­nök, valamint vitéz Hompoth Zoltán elnökségi tag is jelen volt, a magukkal vitt transzparensen magyarul és rovásírással a Velünk az Isten! Önrendelkezést a székely népnek! szöveget lehetett olvasni. SOCHOM ISTVÁN : Beke Ernő, István Attila édesapja szólt az egybegyűltekhez. Elmond­ta: Létünk a tét! Évek óta egy visszarendeződési folyamat szenvedő alanyai vagyunk, azé, amely Victor Ponta és dí­szes társasága színre lépésével még jobban felerősödött, és saj­nos bukásukkal sem ért véget, hanem azóta is napról napra fokozódik. Következményei súlyosak, és életünk minden területére negatív hatást gya­korolnak. Látván, hogy ma­gyarellenes megnyilvánulásaik köreinkben nem váltanak ki ál­talános felháborodást, hanem csak itt-ott tiltakoznak kisebb csoportok, vérszemet kaptak, és a kezdeti óvatosság helyett egyre durvább intézkedéseket foganatosítanak ellenünk. El­telt két hónap, és napról nap­ra kérjük, követeljük, hogy mutassák fel a bombát vagy annak alkatrészeit mint bizo­nyítékot, tegyék a bíróság asz­talára. Ez nem történt meg. Ha az egy napon át tartó házku­tatás során sem találták meg, akkor milyen terroristavádról beszélhetünk? A tortacsillag­­szórókról vagy a 196 pukkan­­tós petárdáról? Nevetséges vá­dak! Ezeknek a magyarellenes intézkedéseknek egyetlen jól meghatározott céljuk van: be­olvasztásunk és/vagy elüldö­­zésünk, hogy egyszer és min­denkorra megszabaduljanak tőlünk. Tóth Bálint, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szóvivője lapunknak nyilatkozva arról számolt be: a vármegyések és a fogságban tartott fiatalok hozzátartozói azt sérelmezik, hogy amikor látogatásra vagy csomagát­adásra került sor, mindkét esetben órákon keresztül vá­rakoztatták őket, az iratcsomó­jukkal foglalkozó ügyész több­szöri hívásra sem veszi fel a telefont, Szőcs Zoltánnal letar­tóztatása óta nem találkozhat­tak családtagjai. A védőügy­véd szerint az ő vádiratában nem indokolták meg, hogy miért tartják fogva. Ugyan­akkor a küldött levelek el sem jutnak a fogvatartottakhoz, és ez fordítva is érvényes, az ál­taluk írt levelek nem érkeznek meg a címzettekhez. Nemrég Szőcs Zoltán vissza akart kül­deni a fogdából egy könyvet, amelybe be volt írva, hogy Boldog születésnapot, a köny­vet a rendőrök lefoglalták és átadták az ügyészségnek, hát­ha kódolt írásról van szó. Egy keresztrejtvényfüzetet szin­tén elkoboztak ugyanazzal az indokkal, abban is kódolt szöveget véltek felfedezni. A szóvivő arról is tájékoztatott, hogy február 7-én Kézdivá­­sárhelyen jótékonysági Kl-es gálát szerveznek, amelynek bevételét a két fogva tartott vármegyés ügyvédi költségei­nek a fedezésére fordítják. Ugyanakkor azt is elmondta: örömmel fogadták, hogy Szíj­­jártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Digi 24 hír­televíziónak adott interjúban a kézdivásárhelyi terrorügyet is érintette, és álláspontja sze­rint „a terrorizmus a legsú­lyosabb vádak egyike, ezért különösen nagy a felelősségük a román hatóságoknak, hogy a gyanúsított jogait tiszteletben tartó, átlátható, az igazság ki­derítésére irányuló eljárást folytassanak le”. Patrubány Miklós elmond­ta: számára úgy tűnik, az egész ügy provokáció a román hatalom részéről, amelyet előre eltervelt szándékkal hajtottak végre. Értesülése szerint elkészült az ország régiósítási terve, amelynek során fel akarják szabdalni Székelyföldet. Erre próbálnak most jogalapot kreálni a pári­zsi terrormerényletek utáni hangulatban. Világszerte a legsúlyosabb a terror és a ter­rorizmus vádja, és ha a ható­ságok ki tudják mutatni, hogy Székelyföld, ahol a székelyek és a magyarok tömbben él­nek, terroristafészekké válik, azt fel kell darabolni, hogy a veszélyt eloszlassák, és ebben minden európai állam igent fog mondani, és támogatni fogja ebbéli szándékukat. Ezt a szándékot kell a világszövet­ség elnöke szerint leleplezni, ennek kell elejébe menni és a vármegyések számára igaz­ságos ítélkezést követelni, egy percig sem feledve az ok­okozati összefüggést, és nagy hangsúllyal előtérbe helyezni a székely önrendelkezési kö­vetelést. A SZERZŐ FELVÉTELE Tüntetők a központban Merre tovább, székely nép?­ ­ » SOCHOM ISTVÁN » A százol­dalas kiadvány összeállítója és részben szerzője is Borsos Géza, a Székely Nemzeti Ta­nács alapító alelnöke és Pat­rubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A füzet egyértelmű választ ad a címben szereplő kérdésre, és önálló népként határozza meg a székelységet, amely nép elvá­laszthatatlan része a magyar nemzetnek. A füzet részletesen taglalja a székelység mai, őrlő­­désekkel teli önrendelkezési törekvéseit is. Hátsó borítójáról megtudjuk, mit mondott a szé­kelyekről Jókai Mór, Werbőczi István, valamint azt is, miként vall e népről a Székely-Magyar Világtalálkozó és maga a Szé­kely Constitutio. Beke Ernő házigazdaként kö­szöntötte a jeles vendégeket és az érdeklődőket, majd Ambrus Ágnes ny. egyetemi adjunktus arról beszélt, örül, hogy a Ma­gyarok Világszövetsége felvál­lalta azt, hogy ez az anyag egy helyen legyen, és világszinten is közismertté váljon. Mike Ber­nadett tanuló tréfás székely me­sét adott elő, majd Borsos Géza felolvasott egy 1918-ban Kézdi­­vásárhelyen írt nyilatkozatot, amelyet az akkor megalakult Székely Nemzeti Tanács adott ki, és amelyből kiderül, hogy itt a nemes székely nemzet ne­vében tudtak még beszélni, és egyértelműen kifejtették, hogy Magyarországhoz akarnak tar­tozni. Azt is megmagyarázta, hogy miért adták a fórumnak ezt a címet. Meglátása szerint a román hatalom stratégiai cél­pontja mindenekelőtt a székely társadalom szétzúzása, atomi­­zálása, fiataljainak szétkergeté­­se a nagyvilágban, mert akkor a többi nemzetrésszel nagyon könnyű lesz elbánni, hiszen a székelység az egyetlen ütköző­pont, amit 1918 óta a mai na­pig nem tudtak megemészteni -hangsúlyozta Borsos Géza. Fuksz Sándor felvidéki ma­gyarként szólt hozzá a témához, saját tapasztalatából ismerve a helyzetet, amikor az elszakított területeken tevékenykedő ma­gyar pártok nagyon ügyesen olyan kapcsolatba kerültek az illető ország vezető pártjaival és titkosszolgálataival, amelyektől vagy nem tudnak szabadulni, vagy örömmel, dalolva szolgál­ják őket, hangzatos szavakkal mondják, hogy céljuk az ott élő magyarság képviselete, de ami­kor azt látjuk, hogy pusztulunk, fogyunk, azt bizonyítja, hogy sajnos amit csinálnak, nagyon rosszul csinálják, vagy eleve nem az a céljuk. A felvidéki és az erdélyi magyarság, a székelység annyira meggyengült, hogy pár évtized alatt elveszíti jelentősé­gét és felmorzsolódik - hangsú­lyozta Fuksz Sándor. Sántha Attila kézdivásár­helyi költő, író, aki a füzetben a sokak által hamisítványnak vélt Csíki Székely Krónikáról értekezett, a dokumentumot nyelvészeti szempontól vizs­gálta, és teljes határozottsággal állítja, hogy hiteles. Patrubány Miklós, a kiadvány főszerkesz­tője arról szólt, hogy a székely­­ségről szóló füzet nem szerepelt a világszövetség kiadói tervei között, és pénz sem volt rá, de amikor kiadása szóba került, Fuksz Sándor vállalta, és elő is teremtette a kiadásához szük­séges anyagiakat. Patrubány a székely rovásírásra hívta fel a hallgatóság figyelmét, majd a szerzők dedikálták a füzetet. 2016. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ KÖZÉLET kármentő Van már gárda nálunk is! "IT Bogdan Diaconu, az Egyesült Románia Párt (ERP) vezére bejelentette, hogy megalakult a Vlad Ţepeş Őrjárata nevű JLJ szervezet, amelynek vezére a komoly harcművészeti múlttal rendelkező Kl-bajnok, Daniel Ghiţă. Ezt a szervezetet mindközön­ségesen Román Gárdának is becézik. A pártvezér és civilben Kazaffy Bogdan, aki igen jól ismeri a magyarokat és viselt dolgaikat, rájött arra, hogy a Magyarorszá­gon glasszáló, de aztán betiltott Magyar Gárda mintájára nálunk is alakít egyet, a Román Gárdát. És miért ne, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban is létrehozták a Nemzeti Gárdát, és azt ráadásul még be sem tiltották. Nálunk már korábban is léteztek gárdák, amelyek igen hatékonyan működtek. A Vasgárdának nagy sikerei voltak politikusok láb alól való eltevésében, de a Ma­­niu Gárdának is a magyarok számának csökkentésében. Ezeket aztán - sajna - a hatalom betiltotta. A mostani Őrjáratot nem paramilitáris (erőszak)szervezetnek szánják. Fegyverrel sem szerelik fel őket, mint az amerikai Nemzeti Gárdát. Csak egyenruhájuk lesz, a mellen nemzeti színű szalaggal, a hátán Vlad Ţepeș Őrjárata felirattal. Arról, hogy bakancsuk van-e, nem hallani, pedig az feltétlenül kellene, mert azokban egészen jól lehet csattogtatni egy-egy felvonuláson, például március 15-én. A gárdába hazafiságtól dagadó keblű és lelkes civil szimpatizánsokat várnak, akik - akár egykor a mun­kásököl, vasököl - ott lépnek föl és oda ülnek, ahol „kell”. Megvédik azokat, akiket a román állam nem. Oltalmazzák a szegényeket a bűnözőktől. Vállukon fegyver helyett hólapátot hordanak (nyáron - gondolom - rendes lapátot), azzal tiszteleg­nek, és ha a hatóságok nem tudják eltakarítani a havat, meg­nyitni egy utat, autópályát, akkor jönnek ők, és hős hóhányóként segítenek. Aztán a kéziszerszámok skáláját lehet még bővíteni: ásóval, kapával, kaszával. Addig is kezükben egy-egy vedret kell otthonról hozniuk, színültig hazafiassággal töltve. Később mindig ezzel a kézben járőröznek, hogy ha netán árvíz lesz, akkor tudják kimerni a vizet az elárasztott házakból. Szárazság esetén viszont öntözővizet hordhatnak vele. Azt is ígérik, hogy idős embereket visznek át az utca másik oldalára. Ha az illető semmiképp sem akarna átmenni, akár ketten-hárman is segítségére sietnek, ígérik: együttműködnek majd a hatóságokkal és informálják őket. Ha a hatóságok nem védik meg az elnyomott románokat, hanem félrenéznek, amikor igenis oda kellene nézniük, akkor jön a gárda, és megvédi őket. A hatóságok fejét és nézését egy jól irányzott lapátütéssel a helyes irányba terelik. A Vad Szamuráj­ként is ismert Dániel, a Kl-bajnok megmondta: „Ha a hatóságok nem védnek meg, akkor mi megvédjük magunkat.” Azt is hang­súlyozta, hogy akkor lépnek közbe, ha a bíróságok, hatóságok nem szolgáltatnak igazságot. Azt nem egészen lehet tudni, miként teszik. Ilyen esetben vajon a bírákat vagy más hivatalos személye­ket lapátokkal bírják-e jobb belátásra és becsületesebb igazság­szolgáltatásra, vagy fejükre húzzák a vizes vödröket mindaddig, amíg nem döntenek helyesen? Az ERP vezérének már számtalan hazafias megnyilvánulása és törvénykezdeményezése volt eddig is. Ilyen többek között az RMDSZ betiltása, valamint az anyanyelv kitiltása a közigazgatás­ból, a kétnyelvű feliratok megszüntetése, mivel ezek által „elül­dözték a román nyelvet... és a románok idegennek érzik magukat saját országukban”. Sajnos, épületes ötleteit a parlament nem díjazta, és így azok elbuktak a hosszú harc alatt. De most ezzel az új gárdával, annak egyszerű kéziszerszámaival és új harci módsze­rével talán még lehet mindezen segíteni. A lapátokkal a kétnyelvű táblákat, feliratokat könnyedén - mondhatni fél kézzel - le lehet ütni, a magyarul megszólalókat szájon verni és a vedrekkel némi hazafiságot importálni azokról a vidékekről, ahol az túlteng az emberekben, oda, ahol deficit mutatkozik. KUTI JÁNOS

Next