Háromszék, 2016. február (28. évfolyam, 7710-7732. szám)
2016-02-01 / 7710. szám
Háromszék 2016. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ KÜLFÖLD BUDAPEST ELVÁRÁSA A magyarokat ne érje hátrányos bánásmód Magyarország nemcsak Romániától, hanem minden olyan országtól, ahol magyarok élnek, elvárja, hogy a magyarokat ne érje hátrányos bánásmód csak azért, mert magyar nemzetiségűek, magyar vagy kettős állampolgárok-hangoztatta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter bukaresti látogatása után pénteken este a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban. A magyar diplomácia vezetőjétől a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete terrorizmussal gyanúsított elnökének esetéről kért állásfoglalást a riporter. „Tény, hogy az elmúlt időszak román rendvédelmi fellépései alkalmasak olyan kép kialakítására, hogy magyar tisztségviselőket, magyar nemzetiségű vagy állampolgárságú embereket mintha kiemelt figyelemben részesítenének. Azt gondolom, Romániának nem érdeke, hogy kialakuljon róla ilyen kép, és ezért határozott elvárásunk Romániával szemben is, hogy jogszabályait ne diszkriminatívan, ne szelektíven alkalmazza” -mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: a terrorizmus a legsúlyosabb vádak egyike, ezért különösen nagy a felelősségük a román hatóságoknak, hogy a gyanúsított jogait tiszteletben tartó, átlátható, az igazság kiderítésére irányuló eljárást folytassanak le. Megjegyezte: vannak törekvések- és nem csak Romániában -, amelyek a kisebbségi kártyát belpolitikai haszonszerzésre akarják gátlástalanul felhasználni, de ezt nem szabad megengedni, ez nem érdekük sem a román, sem a magyar embereknek. Például bizonyos bűncselekmények elkövetésének gyanújával azonosítani egy teljes kisebbségi közösséget, az megengedhetetlen akárhol a világban - mutatott rá Szijjártó Péter. A miniszter elismerte, hogy sok megoldatlan kérdés terheli a kisebbségi területen a magyarromán együttműködést, azonban úgy vélte, az új román kormánnyal megkezdett higgadt, pragmatikus párbeszéd elvezethet a legkényesebb kérdések megoldásához is. Ehhez közös sikertörténetre, higgadtságra és egymás kölcsönös tiszteletére van szükség - hangsúlyozta Szijjártó Péter. Kifejtette: a nemzeti közösségekre és gazdasági kapcsolatokra mint erőforrásra kell tekinteni, és ki kell használni, hogy a sorsdöntő európai kérdések többségében hasonló álláspontot foglal el Románia és Magyarország. Ezáltal újra stratégiai szintre lehet fejleszteni a magyar-román kapcsolatokat, a mostani román kormánnyal ennek az alapjait le lehet fektetni - összegezte a tárcavezető. Bukarest feltételekhez köti támogatását Az új moldovai kormány európai elkötelezettségét bizonyító reformok megkezdéséhez kötötte a Chişinăunak ígért hitel folyósítását a román kormány-írta Dacian Cioloş miniszterelnök moldovai partneréhez, Pavel Filip kormányfőhöz intézett levelében. Cioloş hét pontban foglalta össze, milyen lépéseket vár Moldovától ahhoz, hogy a tavaly aláírt 150 millió eurós hitelszerződés első, 60 milliós részletét Chişinău lehívhassa. Bukarest ugyanis elvárja, hogy Moldova előbb elkezdje valóra váltani az EU-val kötött társulási egyezményében foglalt reformokat. Bukarest a korrupció visszaszorítását célzó jogszabályok elfogadására, az ebben érintett igazságszolgáltatási szervek megerősítésére kiemelt hangsúlyt helyez. Az elvárások között szerepel, hogy Moldovában feddhetetlen, szakmailag hiteles kormányzót nevezzenek ki a jegybank élére, mérjék fel a bankrendszert fenyegető veszélyeket, erősítsék meg a nemzeti bank hatáskörét a pénzmosás visszaszorítása érdekében, továbbá dolgozzák ki a Nemzetközi Valutaalappal kötendő hitelmegállapodás menetrendjét és feltételeit. Bukarest olyan gazdaságélénkítő törvénycsomagot is elvár Chisinautól, amelynek kidolgozásába az üzleti és civil szféra képviselőit is bevonják. Ciolos levelében megerősítette: Románia támogatni kívánja Moldovát, hogy sikeresen kilábaljon a válságból, amelyre szerinte csak az EU által szorgalmazott reformok társadalmi párbeszéden alapuló, eltökélt végrehajtása hozhat megoldást. Az új moldovai miniszterelnök beiktatása utáni első külföldi útja múlt hétfőn Bukarestbe vezetett, ahol a román államfő és miniszterelnök támogatásáról biztosította Moldova európai közeledését. Pavel Filip és Dacian Cioloş KÉPERNYŐN A COLECTIV. Dokumentumfilmet készít a Colectiv-tragédiáról a Discovery Networks. Az október 30-án történt eseményeket feldolgozó filmet tervek szerint a csatorna tavasszal mutatja be Romániában. A(z eddig) 63 halálos áldozatot követelő tragédiáról a filmben szemtanúk szólalnak meg, az alkotás az ő szemszögükből is bemutatja az eseményeket. A dokumentumfilm vezető producere Charlotte Reid, de készítésében több romániai szakember is részt vesz Mihai Predescu vezetésével. Paul Welling, a Discovery Networks Kelet-Európáért is felelő vezetője elmondta, világszinten elismert csatornaként céljuk, hogy hitelesen mutassák be a Colectiv-tragédia éjszakáját. Leíró jellegű filmet készítenek, amely az október 30-ai események objektív átvilágításában a szemtanúk visszaemlékezésére és a hatóságok által már nyilvánosságra hozott adatokra alapoz - mondta Welling. (Transindex) SÜTŐ-SZOBOR HARMADIK NEKIFUTÁSRA. A magyarság szempontjából sok fontos tétel is bekerült Marosvásárhely költségvetésébe, többek közt ■ HÍRSALÁTAM immár zsinórban harmadik éve szerepel benne Sütő András szobrának felállítása. Soós Zoltán polgármesterjelölt szerint a Színház tér tervét elkészítő kolozsvári cégnek kell megterveznie, hogy hova lehet a szobrot állítani, de egyelőre az nem hajlandó erre. Megoldás lehet, hogy lemond az előjogáról, de ennek érdekében újabb tárgyalásokra van szükség. Idén, legalábbis papíron, lesz pénz a Bodor-kút másolatára s mellette egy Bethlen Gábor-szobor felállítására is. Utóbbi azért lenne időszerű, mert Erdély fejedelme épp 400 éve, 1616-ban írta alá a Marosvásárhelyt szabad királyi várossá nyilvánító okiratot. Soós Zoltán reméli, hogy az idei költségvetési évet már nem a jelenlegi polgármester zárja, így minden magyar vonatkozású költségvetési tétel megvalósulhat. (Székelyhon) LÁTVÁNYOSAN NÖVEKVŐ TURIZMUS. Rekordot döntött a vendégéjszakák száma 2015- ben az Európai Unióban, 3,2 százalékkal 2,8 milliárdra emelkedett az egy évvel korábbihoz képest - tette közzé előzetes adatait az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A legnagyobb, 15,9 százalékos növekedést Romániában regisztrálták, majd Szlovákia következik 11,5 százalékkal, megelőzve a 10,3 százalékos növekedést felmutató Csehországot. A legjelentősebb, 7,4 százalékos visszaesést Litvániában mérték. Tavaly az unión belül a külföldi vendégéjszakák aránya 46 százalék volt, míg a belföldi vendégéjszakáké 54 százalék. Ezek alapján átlagosan még mindig több ember utazik a saját országán belül, Málta, Ciprus és Horvátország esetében azonban például 90 százalék fölött volt a külföldi vendégéjszakák aránya. (MTI) A romániai visszásságok ellen Balassagyarmat képviselő-testülete arról döntött, hogy a Civitas Fortissima városünnep alkalmával hagyományteremtő szándékkal minden évben felhívja a figyelmet a határon túli magyarságot érő kisebbségi jogsérelmekre. Az idei első határozatban a romániai magyar kisebbség jogaiért áll ki a Nógrád megyei város önkormányzata. Csach Gábor alpolgármester utalt arra: 97 évvel ezelőtt, 1919. január 29-én magyar katonák és polgárok űzték ki a megszálló csehszlovák katonaságot Balassagyarmatról, és ezzel elérték, hogy a település Magyarország része maradt. Az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz A legbátrabb város címet adományozta a Nógrád megyei településnek. Az évfordulón ez évtől kezdve felszólalnak a határon túl maradt magyarság védelmében, akiket magyarságukért és sorozatosan hátrányos megkülönböztetés - tette hozzá. A határozatban a képviselő-testület az Európai Unió alapokmánya értelmében nyilvánította ki tiltakozását „a romániai magyarság kisebbségi jogait és a székely autonómiatörekvéseket érő, még mindig tapasztalható visszásságok ellen”. Egyben kezdeményezik Magyarország önkormányzatainál hasonló szolidaritási nyilatkozatok megtételét. OROSZ-TÖRÖK VISZONY A tűzzel játszanak ! Narancssárga riasztás lépett életbe a török légierő több támaszpontján, a készültség értelmében a pilóták engedély nélkül lőhetnek a határsértő vadászgépekre. A vezérkar azt követően adta ki a parancsot, hogy a török külügyminisztérium szombati közleménye szerint egy Szu- 34-es orosz harci gép többszöri figyelmeztetés ellenére pénteken megsértette Törökország légterét a szíriai határnál. Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton kijelentette, a határsértés a térségbeli válság fokozására irányuló lépés Oroszország részéről. Ha Oroszország továbbra is megsérti Törökország szuverén jogait, akkor szembe kell majd néznie ennek következményeivel. Az Aksam török napilap szerint Putyin orosz elnök a tűzzel játszik. Az újság címlapján szereplő szófordulat Erdogan tavaly novemberi kijelentését idézi vissza, miután a török légierő többszöri figyelmeztetést követően lelőtt egy orosz Szu- 24-es vadászbombázót a szíriai határ közelében. Az Aksam tudni véli, hogy a török védelmi minisztérium nagy számban rendelt F-16-osokat a délkelettörökországi Diyarbakir tartományban fekvő 8-as számú fő légi támaszpontra. A török külügyminisztérium még pénteken este bekérette Oroszország ankarai nagykövetét, hogy kifejezze erélyes tiltakozását. Moszkvában szombaton cáfolták, hogy légtérsértés történt volna. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője továbbá minden alapot nélkülöző propagandának minősítette az ankarai külügyminisztérium közleményét. Az amerikai védelmi minisztérium kiállt a NATO-tag Törökország oldalán, a Pentagon szerint is megsértette egy orosz gép a török légteret pénteken. Törökország tavaly november 24-én lelőtt egy Szu-24-es orosz vadászbombázót, amely a török álláspont szerint 17 másodpercen át megsértette az ország légterét a török-szíriai határnál. Oroszország szerint a gép egy pillanatra sem hatolt be a török légtérbe. Az incidens rendkívül kiélezte a feszültséget Ankara és Moszkva között, és visszavetette a két ország gazdasági kapcsolatait. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Szekeres Attila