Háromszék, 2016. május (28. évfolyam, 7786-7809. szám)
2016-05-03 / 7786. szám
4 UHáromszék 2016. MÁJUS 3., KEDD Ami röviden Fellebbeztek Seselj felmentése ellen Fellebbezést nyújtott be tegnap az ügyészség az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék márciusi ítélete ellen, amely felmentette Vojislav Seseljt, a háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolt szerb ultranacionalista politikust. A vádhatóság beadványában arra kérte a bíróságot, hogy fogadja be a felmentő ítélet elleni fellebbezést, és nyilvánítsa bűnösnek a Szerb Radikális Párt elnökét, vagy rendelje el a per újratárgyalását. A hágai székhelyű bíróság március 31-én a vádpontok mindegyike alól felmentette és szabadlábra helyezte Vojislav Seseljt, amit a horvátországi politikai pártok és civil szervezetek általános felháborodással fogadtak. Seselj ellen a törvényszék ügyészsége háborús és emberiesség elleni bűnök miatt kilenc pontban emelt vádat. A most 61 éves Seseljt azzal vádolták, hogy felelős a Bosznia- Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban 1991 és 1994 között elkövetett bűncselekményekért. Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, a Szerb Radikális Pártot vezető politikusnak pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei - amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették - hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához. Nemet a szabadkereskedelmi megállapodásra Az Európai Unió és az Egyesült Államok között formálódó szabadkereskedelmi egyezmény a jelenlegi formájában menthetetlen, az Európai Bizottságnak el kell ismernie, hogy hibázott, és újra kell kezdenie a tárgyalásokat - hangoztatták a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet képviselői tegnap Berlinben a megállapodásról folytatott tárgyalásokról megszerzett titkos dokumentumok bemutatóján. Stefan Krug, a Greenpeace németországi politikai képviseletének vezetője elmondta, hogy a ttp-leaks.org oldalon közölt 248 oldalas összeállítás az Európai Bizottság és az amerikai kormány képviselői által folytatott titkos tárgyalások áprilisi állását mutatja be 13 témakörben. Jürgen Knirsch, a Greenpeace németországi szervezetének szakértője kiemelte: a szövegben nincs szó génmanipulációról vagy más konkrét ügyről, csak a tervezett egyezményben rögzítendő elvekről. Azonban ezeknek az elveknek az érvényesülése gyökeres változást hozhatna az uniós állampolgárokat szolgáló fogyasztóvédelmi szabályozásban, mert az amerikai szemlélet átvételét jelentené, amely szerint csak akkor lehet betiltani valamely eljárást vagy terméket, ha tudományos bizonyíték áll rendelkezésre ártalmasságáról. Ezzel a szemlélettel ellentétben az uniós szabályozás a megelőzés elvén alapul, ami azt jelenti, hogy tilos minden olyan termék forgalmazása vagy termelési eljárás alkalmazása, amely esetleg veszélyes lehet. A tervezett szerződés a környezetvédelem elvein is átgázolna, mert azon a szemléleten alapul, hogy a környezetvédelmi előírások korlátozzák a kereskedelem szabadságát. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond KÜLFÖLD Európa határait védi Magyarország Senki nem kényszerítheti Magyarországot arra, hogy migránsokat fogadjon be -jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Expresso című portugál lapnak adott interjúban. A kormányfő védelmébe vette Magyarország alaptörvényét, valamint azt, hogy visszautasította a menekültek szétosztási tervét, és kerítést építtetett a határon. Magyarország a szerb, a horvát és a román határon is védelmezi az EU-t, ezzel érvényt szerez a schengeni egyezménynek, mégis kritizálják. Emlékeztetett: Magyarország megpróbálta határzár nélkül megoldani a helyzetet, a migránsok azonban ezt „nem fogadták el”, ezért kellett „falakhoz” folyamodni. Orbán Viktor elmondta: Schengen 2.0 javaslatának lényege, hogy minden befogadóközpontnak és menekülttábornak az EU-n kívül kell lennie. Magyarország számára az a fontos, hogy a kvóta önkéntes legyen. „Pénzt küldtünk a törököknek, magyar határőröket küldtünk Görögországba, és mindenre készen állunk, kivéve arra, hogy a program részesei legyünk” - hangsúlyozta. „Van összefüggés a migránsok és a terrorizmus között. Európa hadbann áll azokkal az országokkal, még magyar csapatok is harcban állnak Irakban, Afganisztánban... Nincsenek jelen Szíriában, de vannak ott más európai országok. Sokan azok közül, akik ezekben az országokban élnek, ellenségnek tartanak minket, európaiakat, akár tetszik ez nekünk, akár nem” - jelentette ki a miniszterelnök. Ezek az emberek bosszút akarnak állni az európai országokon. Fel tudják használni a migránshullámot, ahogy ezt a terroristatámadások már bizonyították - emelte ki. A szabad mozgás az EU legfontosabb része, ezért is kell megvédeni a külső határokat. Orbán Viktor nem ért egyet azzal a véleménnyel, amely szerint Magyarország alaptörvénye csorbítja az Alkotmánybíróság hatáskörét és a legfelsőbb bíróság fölé helyezi az Országgyűlést. Egy demokráciában a népé a vezető hatalom, amely megválasztja az Országgyűlés tagjait, akik döntéseket hoznak. Orbán Viktor szerint a kereszténység olyan hagyomány, amelyet tiszteletben kell tartani, mert nélküle „nem éltük volna túl az elmúlt ezer évet”. „Úgy véljük, hogy egy nemzet alapja a család, és ezt védeni kell. Világossá tesszük azt, hogy csak egy férfi és egy nő házasodhat össze és alapíthat családot.” A Polgári törvénykönyv szerint (...) a homoszexuálisok „csinálhatnak, amit akarnak”, de nem köthetnek az állam által elismert házasságot - mondta a miniszterelnök. „Egy alma nem kérheti azt, hogy hívják körtének. (...) Ha egy ember egy másikkal él együtt, és nem akarnak gyerekeket, nem ápolja a több ezer éves magyar hagyományt, amelynek értelmében a férfi és a nő házasodik. Ha egy férfi és egy nő együtt él, összeházasodik, gyerekeik születnek, ezt hívjuk családnak. Ez nem emberi jogi kérdés, hanem nevén nevezzük a dolgokat” - szögezte le Orbán Viktor. Vízágyú, könnygáz, tüntetések a munka ünnepén Világszerte felvonulások, helyenként tüntetések, vízágyú, könnygáz és füttykoncert kísérte az 1886-ban Chicagóban született munka ünnepe alkalmából tartott idei rendezvényeket vasárnap. Könnygázos, vízágyús összecsapásba torkollott tüntetők és rendőrök között a május elsejei felvonulás Isztambulban (fotó), és haláleset is történt: egy embert elgázolt egy vízágyús jármű. A felvonulás békésen kezdődött az arra engedélyezett külvárosi területen, ám tüntetők egy csoportja megpróbált eljutni a város központjában lévő Takszim térre, ezt pedig a rendőrség könnygázgránátokkal és vízágyúkkal akadályozta meg. Ekkor történt a halálos baleset. A Takszim tér jelképes erejű emlékhely, tüntetések hagyományos tere, ahol 1977. május elsején 34 demonstráló vesztette életét. Isztambul kormányzója amúgy 24 ezer 500 biztonsági embert parancsolt szolgálatba, akik 207 embert vettek őrizetbe. Franciaországban is feszült hangulatban telt a munka ünnepe, a szakszervezetek hét év után először egységesen vonultak fel a munka törvénykönyvének tervezett módosítása ellen tiltakozva Párizsban. A szakszervezetek menete több ezer ember részvételével délután fél háromkor kezdődött erőteljes rendőri felügyelet mellett. A szakszervezetek 70 ezer résztvevőről beszéltek, a rendőrség viszont 16 ezerre tette a párizsi megmozdulás résztvevőinek számát. Nem sokkal a kezdet után a menetelés eldurvult: esődzsekis, sisakos fiatalok kukákból gyűjtött dobozokkal, üvegekkel támadtak rá a rend őreire „mindenki utálja a rendőröket” felkiáltással. A felvonulók nagy része higgadtan vett részt az ünnepen. Kifütyülték és lemondásra buzdították az elnökválasztás első fordulójában elszenvedett kínos vereség miatt Werner Faymann osztrák kancellárt pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) május 1-jei bécsi gyűlésén. „Törvényekre és a rendet biztosító eszközökre van szükségünk” - bizonygatta a kancellár a városháza előtt összegyűlt mintegy 80 ezer embernek a kormány egyre keményebb bevándorlási politikáját igazolva. A tömeg kifütyülte és lehurrogta a pódiumon megjelenő kancellárt, és erős nemtetszésének akkor is hangot adott, mikor csak megemlítették a nevét. Amikor Obama viccelődik Elnöksége utolsó, a fehér házi tudósítóknak rendezett gálavacsoráján vett részt szombat este Barack Obama. Az elnök nem takarékoskodott az élcelődéssel, odaszúrt Donald Trumpnak és Hillary Clintonnak egyaránt. A Fehér Ház tudósítói minden évben megrendezik gálavacsorájukat, és ez a washingtoni politikai és társadalmi élet egyik fontos eseménye, megjelenik rajta a mindenkori amerikai elnök, a kormány sok tagja, politikusok, közéleti személyiségek, a művészvilág reprezentánsai. Az estély megnyitóbeszédének elején Obama mindjárt oda is szúrt Hillary Clintonnak, amikor így fogalmazott: „Ez a nyolcadik és utolsó részvételem elnökként a gálán, és izgatott is vagyok, mert ha a beszédem jól sikerül, akkor felhasználom jövőre a Goldman Sachsnál tartandó beszédemben.” Az utalás egyértelmű: Hillary Clintont a kampányban támadják, mert a Goldman Sachsnál és a Wall Street más nagybankjainál több százezer dollárral honorált előadásokat tartott. Obama, akinek népszerűsége az elnökjelöltségért folyó kampány idején folyamatosan növekszik, híres a humoráról, és most sem okozott csalódást. Hillary Clintont, a demokraták elnökjelöltjét nagynénihez hasonlította, aki azért nem sikeres a fiatal választók körében, mert alig van fogalma arról, hogyan kell használni a Facebookot. „Kicsit meg vagyok bántva, hogy Donald Trump nincs itt ma este, hiszen olyan jól éreztük magunkat legutóbb. Igazán meglepő: tele a terem riporterekkel, hírességekkel, ő pedig nincs itt?! Vajon mit csinál ehelyett? Otthon eszik egy Trump-sztéket és inzultáló twittereket küld Angela Merkelnek?” - tette fel a kérdést az elnök. Említette Trump külpolitikai tapasztalatlanságát is. „A republikánus elit azt állítja, hogy Donaldnak nincs elég külpolitikai tapasztalata ahhoz, hogy elnök legyen. Dehogynem! Éveket töltött azzal, hogy találkozott a világ vezető személyiségeivel: Svédország szépével, Miss Argentínával és Azerbajdzsán szépével” - mondta.