Háromszék, 2016. május (28. évfolyam, 7786-7809. szám)

2016-05-23 / 7802. szám

MADARAK ÉS FÁK NAPJA A MÚZEUMKERTBEN Egy Földünk van! Védjük! A városi környezetben is látható, hallható madarak ismertetése, közös kerti séta és madárles, a természetfotózás gyakorlati bemutatása, madarakkal kapcsolatos kézműves gyerekfoglalko­zások, valamint a múzeum gazdag természetrajzi kiállítása, vetített képes madárbemutató és különböző játékok várták az érdeklődőket szombaton az ötödször tartott madarak és fák napján a Székely Nemzeti Múzeum kertjében és az épületben. NAGY B. SÁNDOR : „Ez egy családi nap, amelyet több ok­ból is fontosnak tartunk évről évre megszervezni. Próbáljuk a múzeumkertre irányítani a figyelmet, amely gyönyörű helyszín, és bizonyos érte­lemben oázisnak számít Sep­­siszentgyörgyön, hisz olyan ritka fafajok is megtalálhatóak itt, amelyek a városban máshol nem fordulnak elő. Próbáljuk megismertetni a gyerekekkel a védett állat-, és növényfajokat, arra tanítani őket, hogy nyitott szemmel járjanak a világban olyan emberek közreműkö­désével, akik hitelesen tudják átadni a madarak, a természet szeretetét - mondta el lapunk­nak Bartha Zonga.»­3 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Élettel telt meg a múzeumkert Bárót jól mulatott A Bárót Napok programja nem volt túlterhelt, de az is megtalálta számítását, aki az eszem-iszomon túl szeretett más szórakozásra is vágyott. A színpadon különböző stílusú zenét játszó együttesek léptek fel, kiállítást lehetett megtekinteni a művelődési házban és Erdővidék Múzeumában is, több órára a néptáncosoké volt a fősze­rep, s aki bírta a gyűrődést, utcabálon is táncolhatott. HECSER LÁSZLÓ : A csütörtök esti Mácsafej-koncert csak be­melegítő volt, az igazi mulato­zás péntek délután vette kezde­tét. A színpadon először a Csala Kürtje fúvószenekar lépett fel, majd a Gaál Mózes Általános Iskola néptánccsoportja és a baróti Tanulók Háza műsora következett. A csíkszentgyör­­gyi Józsi és Mari A ma időnk­ben nem így vót című humoros előadását követően a Rúzsa Magdi dalaiból válogató Black Velvet a Magdaléna címet vi­selő koncertjére bulizhattak a barátiak, majd a Betli Duó és a Retrica lépett fel. »4 A SZERZŐ FELVÉTELE MAGYAR REFORMÁTUS EGYSÉG Hajókat megmozdítani képes erő A magyar református egység napját ünnepelték vasárnap Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban tartott ünnepi istentiszteleten. Az esemény egyben a reformáció 500. évfordulója tiszteletére 2017. október 31-ig tartó rendezvényso­rozat megnyitója is volt. Orbán Viktor miniszterelnök köszöntését Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos olvasta fel. A miniszterelnök arra emlékez­tetett, hogy a vallási megújulás ügye az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott a magyar nyelv megőrzésével, magyar mivoltunk megerősíté­sével. Kívánom, hogy ez a jövő­ben is így lehessen, és a magyar nemzet számára oly fontos re­formátus örökség újra és újra erőforrás legyen számunkra. Legyen erejük és kitartásuk, hogy ezen ötszáz éves örökség szellemével szolgálhassák a ma­gyar hazát - fogalmazott üze­netében Orbán Viktor. Kató Béla, az Erdélyi Refor­mátus Egyházkerület püspöke prédikációjában úgy vélekedett, hogy a magyar reformátussá­­got Isten szeretete fogja össze. Sok küzdelmet folytatunk azért, hogy szabadnak érezzük magun­kat. Amikor ezt elérjük, akkor jö­vünk rá, hogy mégis szükségünk van arra, hogy valakihez tartoz­zunk - jelentette ki a püspök.­­4 Múzeumok éjszakája zenével és vadállatokkal A Vadon Egyesület idén második alkalommal csatlakozik a Székelyföldi Vadászati Kiállítással a Múzeumok éjszakája elnevezésű nemzetközi eseménysorozathoz, és egyben ez az ötödik nyílt nap a múzeum 2013 májusában tartott avatóünnep­­sége óta - mondta Török Enikő, a Vadon Egyesület munkatársa a szombaton délután öt órától kezdődő és késő éjszakába nyúló rendezvény megnyitóján a Bene-házban.­­3 ■■ máról holnapra ■■ Emberibb oktatást , Vogy korszerűbb, legfőképp emberibb m­ű oktatási rendszer kellene, régi vágyálom. .. !L Ám a rendszer központosított, ezért a legfelsőbb szintekről lehetne indulni, jó és hiteles pedagógusoknak, szakértőknek kellene úgy mó­dosítani tanterven, szemléletmódon, hogy végre a diák legyen a legfontosabb s nem a tanár. A közalkalmazotti bérek kiigazításáról szóló tervezet kapcsán most újra terítékre került az ok­tatás kérdése. A bérrendezés mintegy négyszázezer közalkalmazottat érint, s főképp az egészségügy­ben, illetve a központi közigazgatásban dolgozók fizetésénél számottevő a korrekció, a tanügyben főként a pályakezdő pedagógusok helyzetén javíta­nának. A kormány szerint senkinek nem csökken a bére, a változtatással a közalkalmazottak bérezési rendszerében lévő igazságtalanságokat próbálják felszámolni. Ám a tanügyi szakszervezetek máris elégedetlenek, kifogásolják, hogy esetükben nem ugyanaz a mérce, mint az egészségügyben. Pénte­ken egyeztettek a kormány képviselőivel, s jelezték, nem fogadják el, hogy a tanügyben tervezett tízszá­zalékos béremelés csak egy, másfél év múlva lépjen életbe, ezért tiltakozást ígérnek. Természetesen a fizetés mindig lehetne több. Lehetőség szerint, amennyiben a teljesítmény indokolja, emelni is kellene, mindenkinek. A bérki­egészítési tervezet szerint az évi 2,3 milliárd lejes bérkiigazítási keretből 134 millió lejt az egészség­ügyben, 240 milliót pedig az oktatásban dolgozók prémiumalapjára fordítanak, jutalmazva az ered­ményesen dolgozókat. Ám a szakszerveztekre nem jellemző, hogy a teljesítmény kérdését feszegetnék, s az is furcsa, hogy amikor az oktatás kerül teríték­re, az állítólagos érdekvédelmiek semmi mást nem látnak, csak a pénzt. Nem gyermekeink jövőjét, az ország sorsát tekintik, a tanügyi reform kérdése esetükben a fizetéssel kezdődik és azzal is ér véget. A munkaügyi miniszter szerint egyébként tavaly a pedagógusok 26,78 százalékos béremelést köny­velhettek el, ez nem feltétlenül sok, de nem is kevés, magánszektorban illúzió egy ilyen léptékű kiegé­szítés. S az is érthető, hogy az egészségügyi gondok rendezése elsőbbséget jelent, miként az is tény, egyszerre nem lehet minden rosszul és ingatagon tákolt állami ágazaton méltányosan javítani. Az oktatási rendszer alapos reformját kellene tehát végre elkezdeni, mert ha továbbra is meg­rekedünk a bérezésnél, lényeges, hosszú távon eredményes változásban alig bízhatunk. Fel kellene számolni mindent, ami rossz, a múltbéli örökséget, a hasznos, illetve a hasznosítható tudás megszerzése kellene legyen a legfontosabb, mind szakközépiskolában, mind elméleti líceum­ban. Az iskolának megbízható válaszokat kellene adnia a mindenkori hogyan éljünk kérdésre is, s ebben a jó pedagógusok, hivatással oktatók, tanítók és tanárok bizonyosan jobb partnerek lehetnek, mint a hangoskodó szakszervezetek. MÓZES LÁSZLÓ

Next