Háromszék, 2016. június (28. évfolyam, 7810-7834. szám)
2016-06-01 / 7810. szám
2016. JÚNIUS 1., SZERDA 4 .Haromszek VÁLASZTÁSI KAMPÁNY HÁROMSZÉKI EMNP Tőkés továbbra is rendszerváltásban reménykedik Sepsiszentgyörgy volt az első állomása Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt fővédnöke háromszéki kampánytámogató körútjának. Az európai parlamenti képviselő mindenekelőtt óvatosságra intette az alakulat önkormányzati jelöltjeit az erdélyi, illetve székelyföldi magyarság ellen kialakult közhangulat és a román hatalom megnyilvánulásai okán, valamint szót ejtett az RMDSZ ellenzéket megosztó politikájáról is. NAGY D. ISTVÁN » A kezemben a sorsom című hétfő esti fórumra mintegy százan gyűltek össze, aktív tagok és szimpatizánsok. Tőkés Lászlón, valamint Toró T. Tiboron, az EMNP országos alelnökén kívül az alakulat helyi jelöltjei szóltak az egybegyűltekhez: Bálint József sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt, Fazakas Péter, a megyei önkormányzati lista vezetője, valamint Csákány László tanácsosjelölt. A rendezvényt Czegő Zoltán költő saját előadásban elhangzott, Tőkés Lászlónak ajánlott versei tették ünnepélyessé. Beszédében Tőkés László leszögezte: huszonhat évvel a rendszerváltást követően sem sikerült kiszabadulni a szolgaság házából, mivel „az elvtárs urak” továbbra is a Bukarest felé mutató utat tartják járhatónak. Az EMNT vezetője kifejtette: mind ő, mind az általa támogatott nemzeti oldal a románokkal közösen, megegyezésben képzeli el az erdélyi magyarság jövőjét, de a jelenlegi érdekképviselet módszereit nem fogadhatják el. Tőkés László felidézte: volt rá példa, hogy a románság és a magyarok összefogva léptek fel, különösebb hívószó nélkül, amint történt ez 1989-ben Temesváron, majd az egész országban, de korábban is. Ezt az együttállást viszont titkosszolgálati módszerekkel szisztematikusan rombolták - a marosvásárhelyi véres március egyike volt a csúcspontoknak-, és ez a folyamat máig nem állt le. A néppárt védnöke ugyanakkor egy másik veszélyre is felhívta hallgatósága figyelmét, éspedig az RMDSZ okozta törésre, amely a nemzeti oldal, az erdélyi magyar ellenzék kettészakadásához vezetett. Tőkés László szerint a „nagyobbik testvér mesterkedéseinek” tudható be, hogy a Magyar Polgári Párt, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt között létrejött a mostanra egyre hangsúlyosabb törésvonal. Ezt a különutas politikát helyenként, így Sepsiszentgyörgyön is sikerült valamelyest visszaszorítani, és az autonómia, a nemzeti ügyek iránt elkötelezett emberek most egy alakulatban találtak egymásra, az Erdélyi Magyar Néppártban. Tőkés László szerint számtalan példája létezik annak, hogy az RMDSZ milyen módszerekkel igyekszik szétzülleszteni az ellenzéket, hiteltelenné tenni vezéregyéniségeit: mára már a történelmi egyházak között tíz éve még létező nemzeti egységet is megbontották, intézményi viszonnyá silányítva az egykori feltétel nélküli együttműködést. „Az RMDSZ vezetői csak pártegységben tudnak gondolkodni, amely szerint csak egy pártnak lehet létjogosultsága, és noha a szövetségen belül vannak a jó irányba tájékozódni, mozdulni kívánó emberek, a párt nómenklatúrája nem engedi őket kilépni a keretek közül. Háromszéken is úgy tűnt, vannak, akik képesek erre, de egy ideje megváltozott a helyzet, magam is össze vagyok zavarodva, nem tudom, mit gondoljak” - részletezte Tőkés László. A szövetség politikáját taglalva az elnök rámutatott: megerősítést nyerhetnek, hogy jó úton járnak, már csak abból kiindulva, hogy a román hatalom határozottan kijelentette: az RMDSZ az egyetlen elfogadható magyar érdekképviselet. Tőkés László továbbá felidézte mindazokat a kísérleteket, amelyek az összefogást szolgálták, de amelyeket később az RMDSZ újból és újból megbotlasztott, olyannyira, hogy a marosvásárhelyi mostani jelöltállítás már karikatúrájává vált az összefogásnak. A politikus szerint az ellenzék is megpörkölődött, nyolc éve úgy tűnt, hogy hiteles lehetőség, mára viszont ennek a hitelességnek a visszaszerzése lett a fő feladat, nélküle ugyanis elveszíthetik a szavazók bizalmát. A helyzetet súlyosbítja, hogy a román hatalom a magyar képviselet, az autonómia, a közéleti szereplők teljes elhiteltelenítésén dolgozik, a szélsőségesség, irredentizmus, az idegengyűlölet sablonját igyekezve ráhúzni mindenre. Tőkés László éppen ezért óvatosságra intette a néppárti jelölteket önkormányzati szereplésük, politikai szerepvállalásuk során. „Temesváron már a falig hátráltunk, nem volt tovább, ezért Isten segedelmével megtörtént a változás. Temesvárhoz hasonlóra lenne most szükség, és bíznunk kell, hogy az idő lassan elhozza ezt a jövendőt” - fogalmazott. Toró T. Tibor beszédében egyrészt Háromszéket méltatta, amely eddig is az autonomista mozgalom fellegvára volt, illetve örömét fejezte ki, hogy minden nehézség ellenére sikerült a csapatot összeállítani. Az EMNP alelnöke az autonomista tábort ért támadásokról is szólt, illetve az MPP és az RMDSZ közötti látszatösszefogást is kritizálta. A Néppárt kapcsán Toró megjegyezte: az alakulat bizonyította, hogy igenis helye van a döntéshozatalban, ahol meggyőződése, hogy jelöltjeik érdemben képviselni tudják a párt programjának három alappillérét: a korruptak kizárását, a döntéshozatal közelebb hozatalát a közemberhez, valamint a közpénzek ésszerű és átlátható felhasználását. Tőkés Lászlót fogadják a fórum résztvevői ALBERT LEVENTE FELVÉTELE SEPSISZENTGYÖRGYI RMDSZ Bíznak a gazdasági fellendülésben Új munkahelyek létesítéséről, a Design Bank startup és innovációs központ létrehozásáról, a még idén kaput nyitó szépmezői ipari parkban megtelepedő befektetők révén remélhető gazdasági fejlődésről tartottak tegnap tájékoztatót az RMDSZ sepsiszentgyörgyi önkormányzati jelöltjei élükön Antal Árpáddal, aki a választások után is városvezetőként szeretné folytatni tevékenységét. A kampányoló csapat az ipari park korszerű irodaházában találkozott a sajtó képviselőivel. FEKETERÉKA : 2008-ban Kovászna megye a negyvenedik helyen volt a munkanélküliségi rangsorban, csupán Mehedinţi és Vaslui megyében volt magasabb a munkanélküliségi ráta az országban, majd a 2010-es gazdasági válságra adott válaszaink jónak bizonyultak, elindult egy pozitív tendencia, 2015-ben már tizenhét megye volt mögöttünk, a következő öt évben még legalább tíz pozíciót kellene változtatnunk - vázolta Antal Árpád polgármester. Elmondta, 2015 decemberében 1766-tal több munkahely volt Sepsiszentgyörgyön, mint egy évvel korábban, említett esztendőben pedig a nettó átlagjövedelem 14,13 százalékkal nőtt, de ez még javítható, és ebben az ipari parknak is szerepe lehet, ha a munkaadók között kialakul a versengés a munkaerőért. Célként említette, hogy a mélyszegénységben élőket is bevonják a munkaerőpiacra, ami ugyan alacsony béreket fog eredményezni és statisztikailag rontja a mutatókat, de éljenek inkább munkából, mint szociális segélyből. A polgármester hangsúlyozta, elsősorban uniós és kormányzati forrásokból kívánják fejleszteni a várost és kevésbé helyi erőkből és illetékekből, amire eddig is jó példával jártak elöl, mivel a saját költségvetéséhez viszonyítva Sepsiszentgyörgy 2015- ben országos szinten a hatodik helyen állt a lehívott uniós források tekintetében. Debreczeni László, a helyi önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke a város egyik sikeres jövedelemszerző programját ismertette, amely révén az elmúlt három év alatt több mint 6 millió lejhez jutott az önkormányzat. Az új épületadó-kulcsról van szó, ami azáltal, hogy 2013 januárjától 1,2 százalékról 1,8 százalékra nőtt a jogi személyek esetében, 8 millió lejjel emelte a bevételt, de egyben ösztönzőként is hatott, mert az adókülönbséget a helyi cégek visszaigényelhetik, s ezt sokan meg is tették, 2013-2015 között az összeg 1,7 millió lej volt. A megmaradt pénzt az uniós pályázatoknál önrészként használta fel az önkormányzat, jövőben a létesítendő Design Bank működésére is fordítanak ebből a bevételből. A startup és innovációs központ célja, hogy jól képzett fiataloknak lehetőséget biztosítson ötleteik kidolgozására, melyek eredményeként a nemzetközi piacon is versenyképes termékek szülessenek - ismertette Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az inkubációs létesítmény a nemzeti bank egykori épületében kap helyet, az informatikában és más kreatív iparágakban alkotó fiatalokat mentorok segítenék az elindulásban. Elkészült a tizenhat hektáros ipari park szabályzata, az oda telepedő befektetők kiválasztásának, illetve a számukra biztosítható kedvezményeknek a feltételrendszere, ősztől akár be is költözhet az első igénylő. Miklós Zoltán önkormányzati képviselő elmondta: az ipari park célja minőségi befektetők vonzása, munkahelyteremtés, az életminőséggel kapcsolatos mutatók javítása. Olyan romániai cégekre számítanak, amelyek legkevesebb tíz munkahelyet biztosítanak, de ezer négyzetméterenként legalább ötöt, a kedvezmények pedig nőnek az alkalmazottak számával, a befektetés nagyságával, a munkavállalóknak juttatott átlagbér növekedésével, valamint ha kutatásról, a vidék szempontjából kiemelt fontosságú tevékenységi területről van szó. Az egyre inkább nyomortanyává váló szépmezői lakótelep szomszédságában tartott tájékoztatón nem esett szó az ott élők helyzetéről, jövőjéről, az ipari park őket érintő hatásáról. Lapunk érdeklődésére Antal Árpád elmondta: jelenleg nagy a kontraszt az új irodaház és a szépmezői régi épületek között, ezt a következőkben megszüntetik, ennek érdekében elindítottak egy városfejlesztési tervet Szépmezőre vonatkozóan. Az itt lévő ingatlanokat az önkormányzat megvásárolta, az elmúlt években megoldották a csatornázást és a vízvezetést, a következőkben európai uniós forrásokból lesz lehetőség hőszigetelni ezeket a tömbházakat, ehhez a lakóknak nem kell hozzájárulniuk, és a környéket civilizálttá szeretnék tenni, leaszfaltozni az utcákat, rendbe tenni a teljes infrastruktúrát. „Azt remélem, az ipari parknál többen kapnak majd munkát az itt élők közül, ez függ végzettségtől, tudástól, de mindenképpen egy lehetőséget jelent” - vélekedett Antal Árpád. FOTÓ: HENNING JÁNOS ----------~~T~~T~ A szépmezői ipari park főépülete