Háromszék, 2016. június (28. évfolyam, 7810-7834. szám)

2016-06-01 / 7810. szám

2016. JÚNIUS 1., SZERDA 4 .Haromszek VÁLASZTÁSI KAMPÁNY HÁROMSZÉKI EMNP Tőkés továbbra is rendszerváltásban reménykedik Sepsiszentgyörgy volt az első állomása Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt fővédnöke háromszéki kampánytámogató körútjának. Az euró­pai parlamenti képviselő mindenekelőtt óvatosságra intette az alakulat önkormányzati jelöltjeit az erdélyi, illetve székelyföldi magyarság ellen kialakult közhangulat és a román hatalom megnyilvánulásai okán, valamint szót ejtett az RMDSZ ellenzé­ket megosztó politikájáról is. NAGY D. ISTVÁN » A kezemben a sorsom című hétfő esti fórumra mintegy százan gyűltek össze, aktív tagok és szimpatizánsok. Tőkés Lászlón, valamint Toró T. Tiboron, az EMNP országos alelnökén kívül az alakulat helyi jelöltjei szóltak az egybe­gyűltekhez: Bálint József sep­siszentgyörgyi polgármester­jelölt, Fazakas Péter, a megyei önkormányzati lista vezetője, valamint Csákány László taná­csosjelölt. A rendezvényt Czegő Zoltán költő saját előadásban el­hangzott, Tőkés Lászlónak aján­lott versei tették ünnepélyessé. Beszédében Tőkés László leszögezte: huszonhat évvel a rendszerváltást követően sem sikerült kiszabadulni a szolga­ság házából, mivel „az elvtárs urak” továbbra is a Bukarest felé mutató utat tartják járha­tónak. Az EMNT vezetője ki­fejtette: mind ő, mind az általa támogatott nemzeti oldal a ro­mánokkal közösen, megegye­zésben képzeli el az erdélyi magyarság jövőjét, de a jelen­legi érdekképviselet módsze­reit nem fogadhatják el. Tőkés László felidézte: volt rá példa, hogy a románság és a magya­rok összefogva léptek fel, külö­nösebb hívószó nélkül, amint történt ez 1989-ben Temesvá­ron, majd az egész országban, de korábban is. Ezt az együtt­állást viszont titkosszolgálati módszerekkel szisztematiku­san rombolták - a marosvá­sárhelyi véres március egyike volt a csúcspontoknak-, és ez a folyamat máig nem állt le. A néppárt védnöke ugyan­akkor egy másik veszélyre is felhívta hallgatósága fi­gyelmét, éspedig az RMDSZ okozta törésre, amely a nem­zeti oldal, az erdélyi magyar ellenzék kettészakadásához vezetett. Tőkés László szerint a „nagyobbik testvér mesterke­déseinek” tudható be, hogy a Magyar Polgári Párt, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt kö­zött létrejött a mostanra egyre hangsúlyosabb törésvonal. Ezt a különutas politikát helyen­ként, így Sepsiszentgyörgyön is sikerült valamelyest vissza­szorítani, és az autonómia, a nemzeti ügyek iránt elkötele­zett emberek most egy alaku­latban találtak egymásra, az Erdélyi Magyar Néppártban. Tőkés László szerint számtalan példája létezik annak, hogy az RMDSZ milyen módszerekkel igyekszik szétzülleszteni az ellenzéket, hiteltelenné tenni vezéregyéniségeit: mára már a történelmi egyházak között tíz éve még létező nemzeti egységet is megbontották, in­tézményi viszonnyá silányít­va az egykori feltétel nélküli együttműködést. „Az RMDSZ vezetői csak pártegységben tudnak gondolkodni, amely szerint csak egy pártnak le­het létjogosultsága, és noha a szövetségen belül vannak a jó irányba tájékozódni, moz­dulni kívánó emberek, a párt nómenklatúrája nem engedi őket kilépni a keretek közül. Háromszéken is úgy tűnt, vannak, akik képesek erre, de egy ideje megváltozott a hely­zet, magam is össze vagyok zavarodva, nem tudom, mit gondoljak” - részletezte Tőkés László. A szövetség politikáját taglalva az elnök rámutatott: megerősítést nyerhetnek, hogy jó úton járnak, már csak abból kiindulva, hogy a román hata­lom határozottan kijelentette: az RMDSZ az egyetlen elfogad­ható magyar érdekképviselet. Tőkés László továbbá fel­idézte mindazokat a kísérle­teket, amelyek az összefogást szolgálták, de amelyeket ké­sőbb az RMDSZ újból és újból megbotlasztott, olyannyira, hogy a marosvásárhelyi mos­tani jelöltállítás már karikatú­rájává vált az összefogásnak. A politikus szerint az el­lenzék is megpörkölődött, nyolc éve úgy tűnt, hogy hi­teles lehetőség, mára viszont ennek a hitelességnek a vissza­szerzése lett a fő feladat, nél­küle ugyanis elveszíthetik a szavazók bizalmát. A helyze­tet súlyosbítja, hogy a román hatalom a magyar képviselet, az autonómia, a közéleti sze­replők teljes elhiteltelenítésén dolgozik, a szélsőségesség, irredentizmus, az idegengyű­lölet sablonját igyekezve rá­húzni mindenre. Tőkés Lász­ló éppen ezért óvatosságra intette a néppárti jelölteket önkormányzati szereplésük, politikai szerepvállalásuk so­rán. „Temesváron már a falig hátráltunk, nem volt tovább, ezért Isten segedelmével meg­történt a változás. Temesvár­hoz­ hasonlóra lenne most szükség, és bíznunk kell, hogy az idő lassan elhozza ezt a jö­vendőt” - fogalmazott. Toró T. Tibor beszédében egyrészt Háromszéket mél­tatta, amely eddig is az auto­nomista mozgalom fellegvára volt, illetve örömét fejezte ki, hogy minden nehézség elle­nére sikerült a csapatot össze­állítani. Az EMNP alelnöke az autonomista tábort ért tá­madásokról is szólt, illetve az MPP és az RMDSZ közötti látszatösszefogást is kritizál­ta. A Néppárt kapcsán Toró megjegyezte: az alakulat bi­zonyította, hogy igenis helye van a döntéshozatalban, ahol meggyőződése, hogy jelöltjeik érdemben képviselni tudják a párt programjának három alappillérét: a korruptak ki­zárását, a döntéshozatal köze­lebb hozatalát a közemberhez, valamint a közpénzek ésszerű és átlátható felhasználását. Tőkés Lászlót fogadják a fórum résztvevői ALBERT LEVENTE FELVÉTELE SEPSISZENTGYÖRGYI RMDSZ Bíznak a gazdasági fellendülésben Új munkahelyek létesítéséről, a Design Bank startup és inno­vációs központ létrehozásáról, a még idén kaput nyitó szépme­zői ipari parkban megtelepedő befektetők révén remélhető gazdasági fejlődésről tartottak tegnap tájékoztatót az RMDSZ sepsiszentgyörgyi önkormányzati jelöltjei élükön Antal Árpád­dal, aki a választások után is városvezetőként szeretné folytatni tevékenységét. A kampányoló csapat az ipari park korszerű irodaházában találkozott a sajtó képviselőivel. FEKETERÉKA : 2008-ban Kovász­­na megye a negyvenedik helyen volt a munkanélküliségi rang­sorban, csupán Mehedinţi és Vaslui megyében volt magasabb a munkanélküliségi ráta az or­szágban, majd a 2010-es gazda­sági válságra adott válaszaink jónak bizonyultak, elindult egy pozitív tendencia, 2015-ben már tizenhét megye volt mögöttünk, a következő öt évben még leg­alább tíz pozíciót kellene változ­tatnunk - vázolta Antal Árpád polgármester. Elmondta, 2015 decemberében 1766-tal több munkahely volt Sepsiszentgyör­gyön, mint egy évvel korábban, említett esztendőben pedig a nettó átlagjövedelem 14,13 szá­zalékkal nőtt, de ez még javítha­tó, és ebben az ipari parknak is szerepe lehet, ha a munkaadók között kialakul a versengés a munkaerőért. Célként említet­te, hogy a mélyszegénységben élőket is bevonják a munka­erőpiacra, ami ugyan alacsony béreket fog eredményezni és statisztikailag rontja a mutató­kat, de éljenek inkább munká­ból, mint szociális segélyből. A polgármester hangsúlyozta, el­sősorban uniós és kormányzati forrásokból kívánják fejleszteni a várost és kevésbé helyi erők­ből és illetékekből, amire eddig is jó példával jártak elöl, mivel a saját költségvetéséhez viszo­nyítva Sepsiszentgyörgy 2015- ben országos szinten a hatodik helyen állt a lehívott uniós for­rások tekintetében. Debreczeni László, a helyi önkormányzat gazdasági bi­zottságának elnöke a város egyik sikeres jövedelemszerző programját ismertette, amely révén az elmúlt három év alatt több mint 6 millió lejhez jutott az önkormányzat. Az új épü­­letadó-kulcsról van szó, ami azáltal, hogy 2013 januárjától 1,2 százalékról 1,8 százalékra nőtt a jogi személyek esetében, 8 millió lejjel emelte a bevételt, de egyben ösztönzőként is ha­tott, mert az adókülönbséget a helyi cégek visszaigényelhe­tik, s ezt sokan meg is tették, 2013-2015 között az összeg 1,7 millió lej volt. A megmaradt pénzt az uniós pályázatoknál önrészként használta fel az önkormányzat, jövőben a lé­tesítendő Design Bank műkö­désére is fordítanak ebből a bevételből. A startup és innovációs központ célja, hogy jól képzett fiataloknak lehetőséget biz­tosítson ötleteik kidolgozásá­ra, melyek eredményeként a nemzetközi piacon is verseny­­képes termékek szülessenek - ismertette Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara elnöke. Az inkubációs létesítmény a nem­zeti bank egykori épületében kap helyet, az informatikában és más kreatív iparágakban alkotó fiatalokat mentorok se­gítenék az elindulásban. Elkészült a tizenhat hektá­ros ipari park szabályzata, az oda telepedő befektetők kivá­lasztásának, illetve a számukra biztosítható kedvezményeknek a feltételrendszere, ősztől akár be is költözhet az első igénylő. Miklós Zoltán önkormányzati képviselő elmondta: az ipari park célja minőségi befektetők vonzása, munkahelyteremtés, az életminőséggel kapcsolatos mutatók javítása. Olyan ro­mániai cégekre számítanak, amelyek legkevesebb tíz mun­kahelyet biztosítanak, de ezer négyzetméterenként legalább ötöt, a kedvezmények pedig nő­nek az alkalmazottak számá­val, a befektetés nagyságával, a munkavállalóknak juttatott át­lagbér növekedésével, valamint ha kutatásról, a vidék szempont­jából kiemelt fontosságú tevé­kenységi területről van szó. Az egyre inkább nyomor­tanyává váló szépmezői lakó­telep szomszédságában tartott tájékoztatón nem esett szó az ott élők helyzetéről, jövőjéről, az ipari park őket érintő hatá­sáról. Lapunk érdeklődésére Antal Árpád elmondta: jelenleg nagy a kontraszt az új iroda­ház és a szépmezői régi épüle­tek között, ezt a következőkben megszüntetik, ennek érdekében elindítottak egy városfejlesztési tervet Szépmezőre vonatkozó­an. Az itt lévő ingatlanokat az önkormányzat megvásárolta, az elmúlt években megoldották a csatornázást és a vízvezetést, a következőkben európai uniós forrásokból lesz lehetőség hőszi­getelni ezeket a tömbházakat, ehhez a lakóknak nem kell hoz­zájárulniuk, és a környéket civi­lizálttá szeretnék tenni, leaszfal­tozni az utcákat, rendbe tenni a teljes infrastruktúrát. „Azt re­mélem, az ipari parknál többen kapnak majd munkát az itt élők közül, ez függ végzettségtől, tu­dástól, de mindenképpen egy lehetőséget jelent” - vélekedett Antal Árpád. FOTÓ: HENNING JÁNOS ----------~~T~~T~­ A szépmezői ipari park főépülete

Next