Háromszék, 2016. július (28. évfolyam, 7836-7861. szám)
2016-07-15 / 7848. szám
Háromszék 2016. JÚLIUS 15., PÉNTEK Nem lehetne csak úgy zöldövezet? A sárkánydomb a sepsiszentgyörgyi tanács tegnapi rendkívüli ülésén is újra szóba került, az SZDP-s tanácstagok foglaltak állást ellene. ( DEMETER).ILDIKÓ » Rodica Pârvan az újságból értesült arról, hogy lebontották a főteret szegélyező ideiglenes kerítést, és ott maradt fedetlenül a félbehagyott építkezés, az „úgynevezett sárkány”. Nem lehetne oda egy szép zöldövezetet létrehozni, amelynek mindenki örülhet? - kérdezte, kollégája, Adrian Cochior pedig arra volt kíváncsi, hogy minek kell nekünk „az a földhányás”, amelytől az állami intézményekhez nem lehet gépkocsival odaférni. A két szociáldemokrata szerint nincs még egy olyan ország, ahol a történelmi műemlékeket eltakarják, és ahol a komoly munkát végző hivatalok előtt zajos játszóteret hoznak létre. Rodica Pârvan pedig azt is tudja: a Mihai Viteazul-szoborcsoport elrejtése mellett a másik cél annak a megmutatása, hogy ki szab törvényt a városban. Pontosan erről van szó - válaszolta Antal Árpád polgármester, rámutatva, hogy a törvényeket nem itt hozzák, ám a városrendezésről a lakók által törvényesen megválaszott testületnek kell döntenie, nem egy Bukarestből kinevezett hivatalnoknak. Ami a térrendezést illeti, zöldövezetei a dolgok jelenlegi állása szerint akkor sem tudnak a prefektúra és a megyeháza előtt létrehozni, ha akarnak, mert az új övezeti városrendezési tervet megtámadták a bíróságon, a régiben pedig még kövezet szerepel azon a részen, és ha ezt tekintjük érvényesnek, akkor el kell indítani a közbeszerzési eljárást, és esetleg jövő ősszel lesz ott is valami, de semmiképp sem parkbővítés. A tervezett térelemnek egyébként csak helikopterből lesz sárkány formája, a járókelők egy füves púpot fognak látni, amelyre a gyermekek felmászhatnak, és akár Szent György lovagnak is képzelhetik magukat, aki legyőzte a sárkányt. Ettől még nem válik játszótérré a hely, a főtér sem az, de azért tele van futkározó, mászó, bicikliző gyermekekkel, és ez nem baj, sőt. A közigazgatás az emberekért van - nyomatékosított -, de akit zavarnak a kinti hangok munka közben, az becsukhatja az ablakot, a városházán is ezt teszik, ha nagy az utcazaj. A prefektus baja a sárkánydombbal Sajtóközleményben reagált a prefektúra a sepsiszentgyörgyi városimázs-iroda kedden kiadott közleményére, amelyben többek között az is szerepel, hogy a kormányhivatal előtt- a félbemaradt sárkánydombnál - „a folyamatos akadályoztatás miatt egyelőre semmiféle beavatkozás sem lehetséges”, az önkormányzat azonban mindaddig folytatja a jogi vitát, „amíg a végleges engedélyeket megkapja a parkbővítéshez”. DEMETER. ILDIKÓ : A kormányhivatal ezt spekulatív vádaskodásnak minősítette, a „feltételezett akadályoztatást” határozottan visszautasította, és néhány pontosítást is megfogalmazott. Elsőként azt, hogy a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsnak a központi városrendezési terv módosítására vonatkozó határozatát egy bíróság semmisítette meg, és ezt csak oly módon lehet akadályoztatásnak tekinteni, hogy a kezdeményezők önmagukat akadályozták egy törvénytelen határozat elfogadásával. A kormánybiztosi hivatal szerint a törvény tiszteletben tartása a civilizált világban alkotmányos kötelesség, nem akadályoztatás. A közlemény rámutat, hogy a városimázs-iroda logikája szerint a bűnözők is vádolhatnák az ügyészeket, bírókat és a büntető törvénykönyvet, hogy megakadályozza őket abban, ahogy ők meg akarnak nyilvánulni a társadalomban. A törvény uralma minden természetes és jogi személy és különösen a közhivatalok esetében meghatározó egy jogállamban, és a prefektusi intézményre vonatkozó törvény szerint a hivatal fő feladata éppen a törvények betartásának ellenőrzése területi szinten - figyelmeztet a közlemény, amelyből végül a sárkánydomb ellenzésének konkrét okát is megtudjuk: „ugyanabban a törvényes keretben”, a társadalmi béke megőrzésére vonatkozó kötelességének eleget téve a Kovászna megyei prefektusi hivatal tudomásul vette a román civil szervezetek beadványait, amelyekben elégedetlenségüket fejezik ki a főtér egy részének tervezett elrendezése miatt. A hét méter magas mesterséges domborzati forma célja megítélésük szerint a Mihai Viteazul-szoborcsoport és a román nemzeti ünnepen vagy más alkalmakon szervezett köztéri vagy kulturális rendezvények vizuális elzárása - ezért a megyei kormánybiztosi hivatal azt javasolja Sepsiszentgyörgy helyi közigazgatásának, hogy a kérdéses zöldövezetet a beadványozók szerint „törvénytelen és diszkrimináló” domb „fölösleges felemelése” nélkül alakítsa ki, mert ez zavaró elem lenne a város társadalmi légkörében. KÖRNYEZETVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK Főképp hanyagság miatt bírságoltak Közzétette a megyei környezetvédelmi őrség az április és június között végzett ellenőrzések összesítését. Eszerint többen még mindig hanyagul kezelik a környezetvédelmi előírások betartását, illetve a felszólítások ellenére sem hajlandóak eleget tenni az elvárásoknak. Tízezer lejes rekordbírság is született a három hónapos időszakban. NAGYD.ISTVÁN : A környezetvédelmi őrség felügyelői 142 ellenőrzést végeztek, ebből 89 előre tervezett volt, a többi rajtaütésszerű. Utóbbi vizsgálatokat 27 esetben az országos hatóság utasítására indították, 13 alkalommal hivatalos panasz nyomán szálltak ki. Az ellenőrzésekkor a leggyakrabban tapasztalt rendellenességek a faanyag szállítását, folyóvíz melletti tárolását, a hulladékkezelést, valamint a környezetvédelmi engedélyeket érintették. Továbbra is gyakran tapasztalható a hulladék elhelyezése a patakok, folyók partján, illetve a háztáji szemét nyílt égetése. Több helyen azzal szembesültek, hogy vagy nem volt felelőse a hulladék kezelésének, vagy az illető nem rendelkezett képesítéssel e téren. A vizsgálatok során több olyan helyre is kiszálltak, ahol korábban is tapasztaltak rendellenességeket. Mint kiderült, a figyelmeztetések pár esetben nem érték el a kellő hatást. Az ellenőrzések során elsőbbséget élveztek a feljelentés alapján kezdeményezettek: a panaszok legtöbbje a szennyvíz patakokba való kivezetésére, a hulladék égetésére vagy nem megfelelő elhelyezésére vonatkozott. A rendellenességek nyomán a felügyelők 25 bírságot róttak ki 67 ezer lej értékben, a legnagyobb elérte a 10 ezer lejt, és környezetvédelmi engedélyezési eljárás elmulasztása miatt osztották ki. A hatóság továbbá beszámolt arról is, hogy mindössze egy jelentős környezeti baleset történt a megyében: egy veszélyes anyagokat szállító teherautó balesete nyomán egyebek mellett kénsav került a talajba, kis felületet érintve. A környezetvédelmi őrség közbeavatkozását követően a szennyezett talajt eltávolították, és semlegesítették a veszélyes anyagot. kármentő Építsünk luxusbörtönöket? A hétfőn a különleges biztonságú jászvásári börtönben lázadoztatni kezdtek a rabok, ami kedden is folytatódott, sőt, szerdáig JS JL szolidaritásból még kilenc börtön lakói is akcióba léptek. A lázadások oka a börtönökben uralkodó viszonyok, elsősorban a nagy zsúfoltság, mert egy rab helyén kettőt tartanak. Bár, akár a luxusszállodákban, ezekben az intézményekben is teljes ellátás van, a rabok elégedetlenek, mert úgy vélik, nem erre fizettek be. Ha reklamálnak, megoldásként kapnak egy jó verést. Elégedetlenek az orvosi ellátással is, pedig őrzőik gyakran alaposan megkezelik őket. Például 2010-ben egy hőbörgő alkoholistának, akin kiütöttek az elvonási tünetek, 13 smasszer kézzel-lábbal úgy ellátta a baját, hogy az illető belehalt a rögtönzött elvonókúrába. Most a forrófejűeket a napszúrás elkerülése végett - vízsugárral hűtik, ami ily égető nyári napokon egészen kellemes lehet. Valószínű, ezért is folytatódtak és terjednek tovább a börtönbeli zavargások. Közben támogatók is érkeznek kintről, a szintén hűsölni vágyó hozzátartozók, akik igazságot, kegyelmet és házi őrizetet követelnek szeretteiknek, akik közül sokan gyilkossági kísérletért, rablásért vagy más erőszakos cselekményért vannak hosszú, nehéz börtönévekre ítélve. Az csak természetes, hogy náluk is, mint a világ bármely börtönében, minden elítélt ártatlan. A rabok felgyújtották matracaikat, de azzal védekezhetnek, hogy csak azért, mert tele vannak tetűvel és poloskával. Sokan éhségsztrájkba kezdtek, amit nem nehéz betartani, mivel rossz a koszt. Panaszolják, hogy lehallgatják és megszakítják telefonbeszélgetéseiket, és ha panaszkodni mernek, halállal fenyegetik őket. A börtönigazgatókkal sincsenek megelégedve. Maguk közül egész biztosan jobbat tudnának választani, mint a most fungálók. Van olyan vélemény, hogy egyes tévéadók dolgozói propagandájukkal besegítenek berekesztett barátaiknak (esetleg elítélt főnökeinek) a lázadások szításába, mert olyan helyen is zűr van már, mint Poarta Albă, amelyik a többi dutyihoz képest extra hely. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) sokszor bírálja és ítéli el Romániát a rossz börtönviszonyok miatt, ezért ideje lenne már nálunk is a tettek mezejére lépni és intézkedni. Erre több lehetőség is kínálkozik. Mivel léteznek korszerűsített cellák is, a hangadókat például meg lehetne vásárolni ilyen zárkával. De a börtönviszonyokat úgy is lehetne javítani, ha például felére csökkentenék a rabok számát. Ennek érdekében kegyelemben kell részesíteni a fogvatartottak felét. Amnesztiát lehetne adni például a gyilkossági kísérletért elítélteknek. A rablókat mind szélnek kellene ereszteni, csak a rablógyilkosokat nem. Az összes politikust házi őrizetben kell tartani, akkor nem panaszkodhatnak fogva tartási körülményeik miatt. A büntető törvénykönyvet úgy kell módosítani, hogy például azt, aki részegen okoz halálos kimenetelű közlekedési balesetet, csak egy elmegyógyintézetben végrehajtandó elvonókúrára ítéljék. Ugyanakkor a börtönök és férőhelyek számát is lehetne bővíteni, ha az alacsonyabb és ki nem használt szállodákat bérbe vennék a büntetés-végrehajtó intézetek. Ott, ha nem is luxuskörülmények között, de egész jól élhetnének a rabok. A tengerparti szállodák nálunk három-négy hónapig tartanak nyitva, mert csak a nyári idényben van vendégük. Ott is rengeteg rabot tarthatnának az EJEB normáinak megfelelő körülmények között. Aztán, ha minden kötél szakad, lehetne követni a norvég példát. A norvégok Hollandiában bérelnek cellákat, mert az ő foglyaik is helyszűkében vannak, így Hollandiába már tavaly megérkezett 79 elítélt egy 112-es csoportból. A többiek nem vállalták a holland dutyit, arra hivatkozva, hogy messze van, pedig egy gyilkosságért 17 évre elítélt rab megmondta, hogy „nagyon hangulatos, szép börtön”. Esetleg luxusbörtönök építésébe is fektethetne az állam, bár ez nálunk meglehetősen veszélyes dolog lenne. Ugyanis az építkezésre kiírt versenypályázatot bizonyosan politikai alapon nyerné meg valaki, kenőpénz segítségével. Aztán az elnyert összeg egy részét ellopná a vállalkozó, és így se pénz, se posztó, illetve se pénz, se dutyi nem maradna. S a férőhelyek hiánya miatt végül nem lenne a korrupcióba keveredetteket hová berekeszteni. KUTI JÁNOS Készül az apácai híd !A Váncza Tibor megyei tanácstag, a megyei útügy munkatársa szerint megoldódni látszik a harmincezer lejről szóló vita. „Az előirányzott összeg 270 ezer lej volt, a kivitelező 300 ezret szeretett volna kapni. Adott pillanatban úgy nézett ki, másnak kell adni a munkát, sőt, alvállalkozó is került volna, ám utólag az visszakozott, mondván, hiába létezik szerződés közte és a kivitelező között, nem biztos, hogy a kialkudott pénzt meg is kapja. Úgy tudom, most már nincs konfliktus, az eredeti összegért várhatóan néhány hét alatt elvégzik a munkát. Ez minket, az útügyet is érinti, amint ők dolgozni kezdenek, mi is elkezdjük az aszfaltozást a községközponttól a hídig” - mondotta Váncza. A másik nagyajtai hídról, az úgynevezett vashídról nemrég állapotfelmérő tanulmány készült. Váncza Tibor elmondta: azt javasolja, ne a még a Monarchia idejében épített átkelőt újítsák fel, hanem építsenek melléje újat. A régiről sem kellene teljesen lemondani, hiszen technikai műemlékként, illetve gyaloghídként, esetleg kisebb járművek számára még hasznosítani lehetne. KÖZELET