Háromszék, 2016. július (28. évfolyam, 7836-7861. szám)

2016-07-15 / 7848. szám

Háromszék 2016. JÚLIUS 15., PÉNTEK Nem lehetne csak úgy zöldövezet? A sárkánydomb a sepsiszentgyörgyi tanács tegnapi rendkívüli ülésén is újra szóba került, az SZDP-s tanácstagok foglaltak állást ellene. ( DEMETER).ILDIKÓ » Rodica Pâr­van az újságból értesült arról, hogy lebontották a főteret sze­gélyező ideiglenes kerítést, és ott maradt fedetlenül a félbeha­gyott építkezés, az „úgynevezett sárkány”. Nem lehetne oda egy szép zöldövezetet létrehozni, amelynek mindenki örülhet? - kérdezte, kollégája, Adrian Co­­chior pedig arra volt kíváncsi, hogy minek kell nekünk „az a földhányás”, amelytől az állami intézményekhez nem lehet gép­kocsival odaférni. A két szoci­áldemokrata szerint nincs még egy olyan ország, ahol a törté­nelmi műemlékeket eltakarják, és ahol a komoly munkát végző hivatalok előtt zajos játszóteret hoznak létre. Rodica Pârvan pedig azt is tudja: a Mihai Vi­­teazul-szoborcsoport elrejtése mellett a másik cél annak a megmutatása, hogy ki szab tör­vényt a városban. Pontosan erről van szó - válaszolta Antal Árpád pol­gármester, rámutatva, hogy a törvényeket nem itt hozzák, ám a városrendezésről a lakók által törvényesen megválaszott testületnek kell döntenie, nem egy Bukarestből kinevezett hi­vatalnoknak. Ami a térrende­zést illeti, zöldövezetei a dolgok jelenlegi állása szerint akkor sem tudnak a prefektúra és a megyeháza előtt létrehozni, ha akarnak, mert az új övezeti városrendezési tervet megtá­madták a bíróságon, a régiben pedig még kövezet szerepel azon a részen, és ha ezt tekint­jük érvényesnek, akkor el kell indítani a közbeszerzési eljá­rást, és esetleg jövő ősszel lesz ott is valami, de semmiképp sem parkbővítés. A tervezett térelemnek egyébként csak he­likopterből lesz sárkány formá­ja, a járókelők egy füves púpot fognak látni, amelyre a gyer­mekek felmászhatnak, és akár Szent György lovagnak is kép­zelhetik magukat, aki legyőzte a sárkányt. Ettől még nem válik játszótérré a hely, a főtér sem az, de azért tele van futkározó, mászó, bicikliző gyermekekkel, és ez nem baj, sőt. A közigazga­tás az emberekért van - nyoma­tékosított -, de akit zavarnak a kinti hangok munka közben, az becsukhatja az ablakot, a vá­rosházán is ezt teszik, ha nagy az utcazaj. A prefektus baja a sárkánydombbal Sajtóközleményben reagált a prefektúra a sepsiszentgyörgyi városimázs-iroda kedden kiadott közlemé­nyére, amelyben többek között az is szerepel, hogy a kormányhivatal előtt- a félbemaradt sárkánydombnál - „a folyamatos akadályoztatás miatt egyelőre semmiféle beavatkozás sem lehetséges”, az önkormányzat azonban mindaddig folytatja a jogi vitát, „amíg a végleges engedélyeket megkapja a parkbővítéshez”. DEMETER­­. ILDIKÓ : A kor­mányhivatal ezt spekulatív vádaskodásnak minősítette, a „feltételezett akadályoztatást” határozottan visszautasította, és néhány pontosítást is megfo­galmazott. Elsőként azt, hogy a sepsiszentgyörgyi helyi tanács­nak a központi városrendezési terv módosítására vonatkozó határozatát egy bíróság semmi­sítette meg, és ezt csak oly mó­don lehet akadályoztatásnak te­kinteni, hogy a kezdeményezők önmagukat akadályozták egy törvénytelen határozat elfoga­dásával. A kormánybiztosi hi­vatal szerint a törvény tisztelet­ben tartása a civilizált világban alkotmányos kötelesség, nem akadályoztatás. A közlemény rámutat, hogy a városimázs-iro­da logikája szerint a bűnözők is vádolhatnák az ügyészeket, bí­rókat és a büntető törvényköny­vet, hogy megakadályozza őket abban, ahogy ők meg akarnak nyilvánulni a társadalomban. A törvény uralma minden ter­mészetes és jogi személy és kü­lönösen a közhivatalok esetében meghatározó egy jogállamban, és a prefektusi intézményre vonatkozó törvény szerint a hi­vatal fő feladata éppen a törvé­nyek betartásának ellenőrzése területi szinten - figyelmeztet a közlemény, amelyből végül a sárkánydomb ellenzésének konkrét okát is megtudjuk: „ugyanabban a törvényes keret­ben”, a társadalmi béke megőr­zésére vonatkozó kötelességének eleget téve a Kovászna megyei prefektusi hivatal tudomásul vette a román civil szervezetek beadványait, amelyekben elége­detlenségüket fejezik ki a főtér egy részének tervezett elrende­zése miatt. A hét méter magas mesterséges domborzati forma célja megítélésük szerint a Mi­hai Viteazul-szoborcsoport és a román nemzeti ünnepen vagy más alkalmakon szervezett köz­téri vagy kulturális rendezvé­nyek vizuális elzárása - ezért a megyei kormánybiztosi hivatal azt javasolja Sepsiszentgyörgy helyi közigazgatásának, hogy a kérdéses zöldövezetet a beadvá­­nyozók szerint „törvénytelen és diszkrimináló” domb „fölösle­ges felemelése” nélkül alakítsa ki, mert ez zavaró elem lenne a város társadalmi légkörében. KÖRNYEZETVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK Főképp hanyagság miatt bírságoltak Közzétette a megyei környezetvédelmi őrség az április és június kö­zött végzett ellenőrzések összesítését. Eszerint többen még mindig hanyagul kezelik a környezetvédelmi előírások betartását, illetve a felszólítások ellenére sem hajlandóak eleget tenni az elvárásoknak. Tízezer lejes rekordbírság is született a három hónapos időszakban. NAGYD.ISTVÁN : A környezetvé­delmi őrség felügyelői 142 ellen­őrzést végeztek, ebből 89 előre tervezett volt, a többi rajtaütés­­szerű. Utóbbi vizsgálatokat 27 esetben az országos hatóság uta­sítására indították, 13 alkalom­mal hivatalos panasz nyomán szálltak ki. Az ellenőrzésekkor a leggyakrabban tapasztalt rend­ellenességek a faanyag szállí­tását, folyóvíz melletti tárolását, a hulladékkezelést, valamint a környezetvédelmi engedé­lyeket érintették. Továbbra is gyakran tapasztalható a hul­ladék elhelyezése a patakok, folyók partján, illetve a háztáji szemét nyílt égetése. Több he­lyen azzal szembesültek, hogy vagy nem volt felelőse a hulla­dék kezelésének, vagy az illető nem rendelkezett képesítéssel e téren. A vizsgálatok során több olyan helyre is kiszálltak, ahol korábban is tapasztaltak rend­ellenességeket. Mint kiderült, a figyelmeztetések pár esetben nem érték el a kellő hatást. Az ellenőrzések során elsőbbséget élveztek a feljelentés alapján kezdeményezettek: a panaszok legtöbbje a szennyvíz patakok­ba való kivezetésére, a hulladék égetésére vagy nem megfelelő elhelyezésére vonatkozott. A rendellenességek nyomán a felügyelők 25 bírságot róttak ki 67 ezer lej értékben, a leg­nagyobb elérte a 10 ezer lejt, és környezetvédelmi engedélyezési eljárás elmulasztása miatt osz­tották ki. A hatóság továbbá be­számolt arról is, hogy mindössze egy jelentős környezeti baleset történt a megyében: egy veszé­lyes anyagokat szállító teherautó balesete nyomán egyebek mel­lett kénsav került a talajba, kis felületet érintve. A környezetvé­delmi őrség közbeavatkozását követően a szennyezett talajt el­távolították, és semlegesítették a veszélyes anyagot. kármentő Építsünk luxusbörtönöket? A hétfő­n a különleges biztonságú jászvásári börtönben lázadoz­tat­ni kezdtek a rabok, ami kedden is folytatódott, sőt, szerdáig JS JL szolidaritásból még kilenc börtön lakói is akcióba léptek. A lázadások oka a börtönökben uralkodó viszonyok, elsősorban a nagy zsúfoltság, mert egy rab helyén kettőt tartanak. Bár, akár a luxusszállodákban, ezekben az intézményekben is teljes ellátás van, a rabok elégedetlenek, mert úgy vélik, nem erre fizettek be. Ha rekla­málnak, megoldásként kapnak egy jó verést. Elégedetlenek az orvosi ellátással is, pedig őrzőik gyakran alaposan megkezelik őket. Például 2010-ben egy hőbörgő alkoholistának, akin kiütöttek az elvonási tünetek, 13 smasszer kézzel-lábbal úgy ellátta a baját, hogy az illető belehalt a rögtönzött elvonókúrába. Most a forrófejűeket­­ a napszúrás elkerülése végett - vízsu­gárral hűtik, ami ily égető nyári napokon egészen kellemes lehet. Valószínű, ezért is folytatódtak és terjednek tovább a börtönbeli zavargások. Közben támogatók is érkeznek kintről, a szintén hűsölni vágyó hozzátartozók, akik igazságot, kegyelmet és házi őrizetet követelnek szeretteiknek, akik közül sokan gyilkossági kísérletért, rablásért vagy más erőszakos cselekményért vannak hosszú, nehéz börtönévekre ítélve. Az csak természetes, hogy náluk is, mint a világ bármely börtönében, minden elítélt ártatlan. A rabok felgyújtották matracaikat, de azzal védekezhetnek, hogy csak azért, mert tele vannak tetűvel és poloskával. Sokan éhségsztrájkba kezdtek, amit nem nehéz betartani, mivel rossz a koszt. Panaszolják, hogy lehallgatják és megszakítják telefon­­beszélgetéseiket, és ha panaszkodni mernek, halállal fenyegetik őket. A börtönigazgatókkal sincsenek megelégedve. Maguk közül egész biztosan jobbat tudnának választani, mint a most fungálók. Van olyan vélemény, hogy egyes tévéadók dolgozói propagan­dájukkal besegítenek berekesztett barátaiknak (esetleg elítélt főnö­keinek) a lázadások szításába, mert olyan helyen is zűr van már, mint Poarta Albă, amelyik a többi dutyihoz képest extra hely. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) sokszor bírálja és ítéli el Romániát a rossz börtönviszonyok miatt, ezért ideje lenne már nálunk is a tettek mezejére lépni és intézkedni. Erre több lehetőség is kínálkozik. Mivel léteznek korszerűsített cellák is, a hangadókat pél­dául meg lehetne vásárolni ilyen zárkával. De a börtönviszonyokat úgy is lehetne javítani, ha például felére csökkentenék a rabok szá­mát. Ennek érdekében kegyelemben kell részesíteni a fogvatartottak felét. Amnesztiát lehetne adni például a gyilkossági kísérletért elítél­teknek. A rablókat mind szélnek kellene ereszteni, csak a rablógyil­kosokat nem. Az összes politikust házi őrizetben kell tartani, akkor nem panaszkodhatnak fogva tartási körülményeik miatt. A büntető törvénykönyvet úgy kell módosítani, hogy például azt, aki részegen okoz halálos kimenetelű közlekedési balesetet, csak egy elmegyógy­intézetben végrehajtandó elvonókúrára ítéljék. Ugyanakkor a bör­tönök és férőhelyek számát is lehetne bővíteni, ha az alacsonyabb és ki nem használt szállodákat bérbe vennék a büntetés-végrehajtó intézetek. Ott, ha nem is luxuskörülmények között, de egész jól élhetnének a rabok. A tengerparti szállodák nálunk három-négy hónapig tartanak nyitva, mert csak a nyári idényben van vendégük. Ott is rengeteg rabot tarthatnának az EJEB normáinak megfelelő körülmények között. Aztán, ha minden kötél szakad, lehetne követni a norvég példát. A norvégok Hollandiában bérelnek cellákat, mert az ő foglyaik is helyszűkében vannak, így Hollandiába már tavaly megérkezett 79 elítélt egy 112-es csoportból. A többiek nem vállal­ták a holland dutyit, arra hivatkozva, hogy messze van, pedig egy gyilkosságért 17 évre elítélt rab megmondta, hogy „nagyon hangula­tos, szép börtön”. Esetleg luxusbörtönök építésébe is fektethetne az állam, bár ez nálunk meglehetősen veszélyes dolog lenne. Ugyanis az építkezésre kiírt versenypályázatot bizonyosan politikai alapon nyerné meg valaki, kenőpénz segítségével. Aztán az elnyert összeg egy részét ellopná a vállalkozó, és így se pénz, se posztó, illetve se pénz, se dutyi nem maradna. S a férőhelyek hiánya miatt végül nem lenne a korrupcióba keveredetteket hová berekeszteni. KUTI JÁNOS Készül az apácai híd !A Váncza Tibor megyei tanácstag, a megyei útügy munkatársa szerint megoldódni látszik a harmincezer lejről szóló vita. „Az előirányzott összeg 270 ezer lej volt, a kivitelező 300 ezret sze­retett volna kapni. Adott pillanatban úgy nézett ki, másnak kell adni a munkát, sőt, alvállalkozó is került volna, ám utólag az visszakozott, mondván, hiába létezik szerződés közte és a kivi­telező között, nem biztos, hogy a kialkudott pénzt meg is kapja. Úgy tudom, most már nincs konfliktus, az eredeti összegért vár­hatóan néhány hét alatt elvégzik a munkát. Ez minket, az út­­ügyet is érinti, amint ők dolgozni kezdenek, mi is elkezdjük az aszfaltozást a községközponttól a hídig” - mondotta Váncza. A másik nagyajtai hídról, az úgynevezett vashídról nemrég ál­lapotfelmérő tanulmány készült. Váncza Tibor elmondta: azt ja­vasolja, ne a még a Monarchia idejében épített átkelőt újítsák fel, hanem építsenek melléje újat. A régiről sem kellene teljesen le­mondani, hiszen technikai műemlékként, illetve gyaloghídként, esetleg kisebb járművek számára még hasznosítani lehetne. KÖZELET

Next