Háromszék, 2016. augusztus (28. évfolyam, 7862-7887. szám)
2016-08-01 / 7862. szám
4®H Jaromszeck 2016. AUGUSZTUS 1HÉTFŐ KÜLFÖLD-BELFÖLD ■ RÖVIDEN Szavazni akarnak a külföldi románok Klaus Iohannis államelnöknek címzett nyílt levélben kéri a diaszpórában élő románok szervezeteinek szövetsége, hogy biztosítsanak elegendő számú külföldi szavazókörzetet az idei parlamenti választásokra. „Nem hittük volna, hogy lehetségessé válik, hogy újra átéljük azt a megalázást, amit 2014-ben szenvedtünk el. De úgy tűnik, a legsötétebb rémálmaink válnak valóra, és még nagyobb megaláztatásban lesz részünk, mint 2014-ben" - áll a nyílt levélben, amelyben az államfő közbenjárását kérik a helyzet rendezésére. Emlékeztetnek: az Állandó Választási Hatóság július 25-i adatai szerint mindössze 3613 külföldön élő román állampolgár regisztrált a választási névjegyzékbe, közülük 2913-an kívánnak levélben szavazni, 700-an pedig szavazókörzetben voksolnának. A választási törvény módosításai gondokat okoztak a külföldön élő románoknak, hiszen csak a diplomáciai szolgálatoknál és azokon a helyeken lehet szavazókörzetet nyitni, ahol legalább százan kérik azt. Minthogy ez idáig sehol sem gyűlt össze száz ilyen kérés, könnyen előfordulhat, hogy azokban az országokban, ahol jelentős létszámú román közösség él, négyszer kevesebb szavazókörzetet alakítanak ki, mint 2014-ben. Mint ismert, a két évvel korábbi elnökválasztáson óriási problémákat okozott, hogy nem volt elég külföldi szavazókörzet. A választási törvény módosítása révén lehetővé tették a levélben szavazást a külföldön élő románok számára, ám ezt regisztrációhoz kötötték. A diaszpórában élő románok sérelmezik, hogy a regisztrációs kötelezettségről és a külföldi szavazókörzetek létrehozásának feltételeiről a hatóságok nem tájékoztatták őket megfelelően. Ellenőrizzék az RHSZ-t Kíméletlen ellenőrzésnek kell alávetni a Román Hírszerző Szolgálatot - jelentette ki Traian Basescu volt államfő, a Népi Mozgalom Pártjának elnöke, aki szerint nyilvánvalóan gondok vannak a titkosszolgálat civil kontrolljával. Szerinte ezt egy nagyon erős parlamenti ellenőrzés révén lehetne megoldani. Szólt az Országos Korrupcióellenes Ügyészségről is: a hatóság túlkapásainak szerinte az ügyészi felelősségről szóló törvény elfogadásával lehetne gátat vetni. Basescu annak kapcsán beszélt a két intézményről, hogy pár nappal korábban Călin Popescu Tariceanu, a szenátus elnöke úgy vélekedett: Romániát az RHSZ és a korrupcióellenes ügyészség vezeti. Traian Basescut televíziós műsorban kérdezték Tariceanu kijelentéseiről. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond EU-TÁBOR Szükségünk van az Európai Unióra ! A régióknak nagyobb szerepet kellene kapniuk az Európai Unióban, és nekünk, erdélyi magyaroknak szükségünk van az EU-ra-világított rá Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ két európai parlamenti képviselője Zeteváralján a Magyar Ifjúsági Értekezlet nyári táborában. Demokrácia az EU-ban, régiók Európája vs. nemzetállamok Európája címmel tartottak előadást az EU-táborban - tájékoztatott hírlevelében az RMDSZ. Winkler Gyula EP-képviselő az előadás során kiemelte, nekünk, erdélyi magyaroknak szükségünk van az Európai Unióra. „Képzeljük el egy pillanatra, mit jelentene, ha holnap reggeltől megszűnne az Európai Unió, vagy mi nem lennénk már az unióban. Útlevélre és vízumra lenne szükség, hogy Budapestre utazzunk, nem részesülhetnénk a mezőgazdasági támogatásokból, azokból az uniós alapokból, amelyeknek köszönhetően az elmúlt években településeink fejlődtek. Különösen titeket, fiatalokat érintene, ha megszűnne az Erasmus-program, jelentősen beszűkülnének a külföldi tanulási lehetőségek, és a sor folytatható a roaming-díjakkal, a fapados repülőjáratokkal, mindenki bővítheti a maga élethelyzetének megfelelően” - sorolta. Hangsúlyozta: olyan Európát szeretnénk, amely a régiók Európája, a közösségek Európája, ahol erdélyi magyarként, nemzetalkotó közösség tagjaként mi is otthon érezhetjük magunkat. Sógor Csaba a brexit kapcsán úgy fogalmazott: az a legútlevélre és vízumra lenne szükség, hogy Budapestre utazzunk fontosabb, hogy megmaradjon az egyensúly az Európai Unió nagy tagállamai között. Mint mondta, az Európai Parlamentben a brit népszavazást követően mindenki a helyzet alapos elemzésének szükségességére és a közvetlen demokrácia intézményének tiszteletben tartására figyelmeztetett, ugyanakkor egyes képviselők részéről tapasztalható volt a regionális öntudat megnyilvánulása is. Arra a kérdésre, hogy a régiók Európája vagy a nemzetállamok Európája felé kellene tartanunk, Sógor Csaba úgy nyilatkozott: első körben a fogalmakat kellene tisztázni. „A nemzetállamok Európája fogalom - az angol terminológia miatt is - félreértelmezhető. Ezért tagállamok Európájáról és régiók Európájáról szerencsésebb beszélni.” Véleménye szerint mindkettőre szükség van, még akkor is, ha a válság időszakában kevesebbet beszélünk a régiók Európájáról. „Az uniós struktúrákban szükség van az uniós és a tagállami döntésekre is, nem lehet a kettőt szembeállítani egymással” - szögezte le a képviselő. Bajor bírálat Merkelnek Németország az eddig követett politikával nem tudja megoldani a menekültek beáramlásával keletkezett problémákat, „ez így nem fog sikerülni” - mondta Horst Seehofer bajor miniszterelnök a Bild am Sonntag vasárnapi német lapban, szembehelyezkedve Angela Merkel kancellár minap ismét megerősített álláspontjával, miszerint „sikerülni fog” („wirschaffen das”), Németország megbirkózik a menekültválsággal és az iszlamista terrorizmussal is. Az Angela Merkel vezette jobboldali CDU bajor testvérpártja, a CSU elnöke elmondta, hogy a tartományi kormány szombaton véget ért tanácskozásán a biztonsági szervektől számos elemzést kapott, amelyek azt mutatják, hogy a problémák súlyosak, ezért a biztonság területén jobban kell teljesítenünk. Nem erősödhet fel ismét a menedékkérők beáramlása, a tavalyi helyzet semmiképpen nem fordulhat elő megint, ezért felső határt kell bevezetni, legfeljebb évi 200 ezer menekültet szabad befogadni. Azt is sürgette, hogy alkotmánymódosítással szélesítsék a német hadsereg (Bundeswehr) belföldi bevetésének lehetőségét. Horst Seehofer szombaton a kormány tanácskozása után tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a legjobb akarattal sem tudja magáénak érezni Angela Merkel meggyőződését a problémákkal való sikeres megbirkózásról, és ugyan fair kapcsolatra törekszik a kancellárral, de nem akarja valótlansággal hitegetni a közvéleményt. A menekültek ügyét a terrorveszéllyel közvetlenül összekapcsolva hangoztatta, hogy csak a bevándorlás korlátozásával lehet gondoskodni a biztonságról. Vasárnapi adatok szerint az utóbbi két hét támadásai nem módosították a kormánypártok támogatottságát, az Emnid közvélemény-kutató cég által a Bild am Sonntag számára készített felmérés alapján a CDU/CSU 35 százalékon, az SPD 23 százalékon stagnál, viszont a legnagyobb Bundestagon kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága egy hét alatt 2 százalékponttal - 12 százalékra - emelkedett. A YouGov közvélemény-kutató cég azt vizsgálta meg, miként viszonyul a lakosság Angela Merkel Sikerülni fog! mottójához. Adatai szerint 27 százalék ért egyet a kancellár kijelentésével. Az egyetértők aránya legutóbb januárban, a többnyire észak-afrikai férfiak által szilveszterkor nők ellen elkövetett zaklatások és rablások után volt hasonlóan alacsony. ROMÁNOK KÉRNEK KÉTNYELVŰSÉGET. Tolmácsgép megvásárlását kérte a marosvásárhelyi tanács ülésén Mark Christian Hermann, a Szabad Emberek Pártjának képviselője: felolvasta az anyanyelvhasználatot szavatoló törvénycikkelyeket idéző beadványát, és kérte, hogy a polgármesteri hivatal mihamarabb vásárolja meg a tolmácsgépet, és alkalmazzon tolmácsot, aki románra fordítja a magyar tanácsosok anyanyelven való felszólalását. Román nyelvű felszólalása végén arra kérte a román önkormányzati képviselőket, írják alá a kérést, hogy jó példát mutassanak. Peti András magyarul szólt hozzá a témához: emlékeztetett, hogy az elmúlt évek során több tanácsi határozatot fogadtak el, és pénzt is megszavaztak a tolmácsgép beszerzésére. Tudomása szerint meg is vásárolták, az előző mandátum utolsó ülésén bemutatták. Némi nehézség akad a tolmács alkalmazásában, de bíznak abban, hogy ez is hamarosan megoldódik. (Székelyhon) 15 ÉV A MEGYEVEZETŐNEK. 30 millió lejes kárt okozott a megyének, egymilliót az államnak, és hatrendbeli visszaélést, pénzmosást, illetve bűnözői csoport szervezését bizonyították rá. Konstanca megye volt szociáldemokrata tanácselnökét, Nicusor Constantinescut mindezért tizenöt évi börtönre ítélte a bukaresti táblabíróság, s bár a döntés fellebbezhető, aligha enyhítenek rajta, mert az úgynevezett erdőfüggönyök miatt négy külön ítélettel sújtották: öt, hat, hét és 12 évet kapott egy-egy ügyért, és egy másik, a konstancai katonai központ miatti perben már véglegesen öt évre ítélték. A büntetések összevonásával kapott végül 15 évet, és szabadulása után sem dolgozhat felelős köztisztségben tíz évig. Az SZDP egyik vidéki kiskirályát 18 másik személlyel együtt fogták perbe, ellene az a vád, hogy ötmillió eurónál nagyobb összegek törvénytelen kifizetését rendelte el. (Hotnews) CSAK KÓRHÁZBA NE KERÜLJÜNK. Két hét alatt két beteg vércsoportját tévesztették el két bukaresti kórházban, egyikük meghalt a vérátömlesztés után, a másik mesterséges kómában van. Az első végzetes tévedés július 14-re virradóra az égési sérülteket kezelő kórházban történt, egy hatvanéves nőnek más vércsoportú vért adtak (A helyett B típusút), s bár az eset nagy port vert fel, július 26-án egy másik fővárosi kórházban műtét közben vették észre, hogy a 39 éves daganatos beteg nem a vércsoportjának megfelelő készítményt kapja. A család kérésére a beteget más kórházba szállították, csütörtökön erősen vérezni kezdett, de stabilizálták. (Ziare.com) DRÁGÁBB, MINT IBIZA. Năvodari városát 2013-ban nyilvánította gyógyüdülővé a kormány, de már több éve felismerhetetlenül elromlott az egykori csendes halászfalu, amelynek tengerpartjára éppen a természetes körülmények vonzották a hangos mamaiai szórakozóhelyektől megcsömörölt családokat. Most a novodari-i a legpiszkosabb partszakasz, a bokrok több tonna szemetet rejtenek, a homokra betonfallal övezett „sétányt” építettek, a szállodai árak pedig a főszezonban - augusztus 7-14. között - elképesztőek: egy háromágyas szobáért hét éjszakára 49 680 lejt, azaz 11 ezer eurót kérnek, amiért Ibiza szigetén ötcsillagos szállodai ellátást lehet kapni. (România liberă) HÍRSALÁTA