Háromszék, 2016. augusztus (28. évfolyam, 7862-7887. szám)

2016-08-01 / 7862. szám

4®H Jaromszeck 2016. AUGUSZTUS 1HÉTFŐ KÜLFÖLD-BELFÖLD ■ RÖVIDEN Szavazni akarnak a külföldi románok Klaus Iohannis államelnöknek címzett nyílt levélben kéri a diaszpórában élő románok szer­vezeteinek szövetsége, hogy biztosítsanak elegendő számú külföldi szavazókörzetet az idei parlamenti választásokra. „Nem hittük volna, hogy lehetséges­sé válik, hogy újra átéljük azt a megalázást, amit 2014-ben szenvedtünk el. De úgy tűnik, a legsötétebb rémálmaink válnak valóra, és még nagyobb meg­aláztatásban lesz részünk, mint 2014-ben" - áll a nyílt levélben, amelyben az államfő közbenjá­rását kérik a helyzet rendezésé­re. Emlékeztetnek: az Állandó Választási Hatóság július 25-i adatai szerint mindössze 3613 külföldön élő román állam­polgár regisztrált a választási névjegyzékbe, közülük 2913-an kívánnak levélben szavazni, 700-an pedig szavazókörzet­ben voksolnának. A választási törvény módosításai gondokat okoztak a külföldön élő romá­noknak, hiszen csak a diplomá­ciai szolgálatoknál és azokon a helyeken lehet szavazókörzetet nyitni, ahol legalább százan kérik azt. Minthogy ez idáig sehol sem gyűlt össze száz ilyen kérés, könnyen előfordulhat, hogy azokban az országokban, ahol jelentős létszámú román közösség él, négyszer kevesebb szavazókörzetet alakítanak ki, mint 2014-ben. Mint ismert, a két évvel korábbi elnökválasztá­son óriási problémákat okozott, hogy nem volt elég külföldi sza­vazókörzet. A választási törvény módosítása révén lehetővé tették a levélben szavazást a külföldön élő románok szá­mára, ám ezt regisztrációhoz kötötték. A diaszpórában élő románok sérelmezik, hogy a regisztrációs kötelezettségről és a külföldi szavazókörzetek létrehozásának feltételeiről a hatóságok nem tájékoztatták őket megfelelően. Ellenőrizzék az RHSZ-t Kíméletlen ellenőrzésnek kell alávetni a Román Hírszerző Szolgálatot - jelentette ki Traian Basescu volt államfő, a Népi Mozgalom Pártjának el­nöke, aki szerint nyilvánvalóan gondok vannak a titkosszolgá­lat civil kontrolljával. Szerinte ezt egy nagyon erős parla­menti ellenőrzés révén lehetne megoldani. Szólt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség­ről is: a hatóság túlkapásainak szerinte az ügyészi felelősség­ről szóló törvény elfogadásá­val lehetne gátat vetni. Bases­cu annak kapcsán beszélt a két intézményről, hogy pár nappal korábban Călin Popescu Tari­­ceanu, a szenátus elnöke úgy vélekedett: Romániát az RHSZ és a korrupcióellenes ügyész­ség vezeti. Traian Basescut televíziós műsorban kérdezték Tariceanu kijelentéseiről. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond EU-TÁBOR Szükségünk van az Európai Unióra ! A régióknak nagyobb szerepet kellene kapniuk az Európai Unióban, és nekünk, erdélyi magya­roknak szükségünk van az EU-ra-világított rá Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ két európai parlamenti képviselője Zeteváralján a Magyar Ifjúsági Értekezlet nyári táborában. Demokrácia az EU-ban, régi­ók Európája vs. nemzetálla­mok Európája címmel tartot­tak előadást az EU-táborban - tájékoztatott hírlevelében az RMDSZ. Winkler Gyula EP-képviselő az előadás so­rán kiemelte, nekünk, erdélyi magyaroknak szükségünk van az Európai Unióra. „Kép­zeljük el egy pillanatra, mit jelentene, ha holnap reggeltől megszűnne az Európai Unió, vagy mi nem lennénk már az unióban. Útlevélre és vízum­ra lenne szükség, hogy Buda­pestre utazzunk, nem része­sülhetnénk a mezőgazdasági támogatásokból, azokból az uniós alapokból, amelyeknek köszönhetően az elmúlt évek­ben településeink fejlődtek. Különösen titeket, fiatalokat érintene, ha megszűnne az Erasmus-program, jelentő­sen beszűkülnének a külföl­di tanulási lehetőségek, és a sor folytatható a roaming-dí­­jakkal, a fapados repülőjára­tokkal, mindenki bővítheti a maga élethelyzetének megfe­lelően” - sorolta. Hangsúlyoz­ta: olyan Európát szeretnénk, amely a régiók Európája, a közösségek Európája, ahol er­délyi magyarként, nemzetal­kotó közösség tagjaként mi is otthon érezhetjük magunkat. Sógor Csaba a brexit kap­csán úgy fogalmazott: az a leg­útlevélre és vízum­ra lenne szükség, hogy Budapestre utazzunk fontosabb, hogy megmaradjon az egyensúly az Európai Unió nagy tagállamai között. Mint mondta, az Európai Parla­mentben a brit népszavazást követően mindenki a helyzet alapos elemzésének szük­ségességére és a közvetlen demokrácia intézményének tiszteletben tartására figyel­meztetett, ugyanakkor egyes képviselők részéről tapasztal­ható volt a regionális öntudat megnyilvánulása is. Arra a kérdésre, hogy a régiók Euró­pája vagy a nemzetállamok Eu­rópája felé kellene tartanunk, Sógor Csaba úgy nyilatkozott: első körben a fogalmakat kel­lene tisztázni. „A nemzetál­lamok Európája fogalom - az angol terminológia miatt is - félreértelmezhető. Ezért tag­államok Európájáról és régi­ók Európájáról szerencsésebb beszélni.” Véleménye szerint mindkettőre szükség van, még akkor is, ha a válság időszaká­ban kevesebbet beszélünk a régiók Európájáról. „Az uniós struktúrákban szükség van az uniós és a tagállami dön­tésekre is, nem lehet a kettőt szembeállítani egymással” - szögezte le a képviselő. Bajor bírálat Merkelnek Németország az eddig követett politikával nem tudja megolda­ni a menekültek beáramlásával keletkezett problémákat, „ez így nem fog sikerülni” - mondta Horst Seehofer bajor minisz­terelnök a Bild am Sonntag vasárnapi német lapban, szembehe­lyezkedve Angela Merkel kancellár minap ismét megerősített álláspontjával, miszerint „sikerülni fog” („wirschaffen das”), Németország megbirkózik a menekültválsággal és az iszlamis­­ta terrorizmussal is. Az Angela Merkel vezette jobboldali CDU bajor testvér­pártja, a CSU elnöke elmondta, hogy a tartományi kormány szombaton véget ért tanács­kozásán a biztonsági szervek­től számos elemzést kapott, amelyek azt mutatják, hogy a problémák súlyosak, ezért a biztonság területén jobban kell teljesítenünk. Nem erő­södhet fel ismét a menedék­kérők beáramlása, a tavalyi helyzet semmiképpen nem fordulhat elő megint, ezért felső határt kell bevezetni, legfeljebb évi 200 ezer mene­kültet szabad befogadni. Azt is sürgette, hogy alkotmány­­módosítással szélesítsék a né­met hadsereg (Bundeswehr) belföldi bevetésének lehető­ségét. Horst Seehofer szomba­ton a kormány tanácskozása után tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a legjobb aka­rattal sem tudja magáénak érezni Angela Merkel meg­győződését a problémákkal való sikeres megbirkózásról, és ugyan fair kapcsolatra törekszik a kancellárral, de nem akarja valótlansággal hitegetni a közvéleményt. A menekültek ügyét a terror­veszéllyel közvetlenül össze­kapcsolva hangoztatta, hogy csak a bevándorlás korláto­zásával lehet gondoskodni a biztonságról. Vasárnapi adatok szerint az utóbbi két hét támadásai nem módosították a kormány­pártok támogatottságát, az Emnid közvélemény-kutató cég által a Bild am Sonntag számára készített felmérés alapján a CDU/CSU 35 száza­lékon, az SPD 23 százalékon stagnál, viszont a legnagyobb Bundestagon kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága egy hét alatt 2 százalékponttal - 12 százalékra - emelkedett. A YouGov közvélemény-kutató cég azt vizsgálta meg, miként viszonyul a lakosság Angela Merkel Sikerülni fog! mottó­jához. Adatai szerint 27 szá­zalék ért egyet a kancellár kijelentésével. Az egyetértők aránya legutóbb januárban, a többnyire észak-afrikai fér­fiak által szilveszterkor nők ellen elkövetett zaklatások és rablások után volt hasonlóan alacsony. ROMÁNOK KÉRNEK KÉT­NYELVŰSÉGET. Tolmácsgép megvásárlását kérte a ma­rosvásárhelyi tanács ülésén Mark Christian Hermann, a Szabad Emberek Pártjának képviselője: felolvasta az anyanyelvhasználatot sza­vatoló törvénycikkelyeket idéző beadványát, és kérte, hogy a polgármesteri hivatal mihamarabb vásárolja meg a tolmácsgépet, és alkalmaz­zon tolmácsot, aki románra fordítja a magyar tanácsosok anyanyelven való felszólalá­sát. Román nyelvű felszólalá­sa végén arra kérte a román önkormányzati képviselőket, írják alá a kérést, hogy jó pél­dát mutassanak. Peti András magyarul szólt hozzá a té­mához: emlékeztetett, hogy az elmúlt évek során több tanácsi határozatot fogadtak el, és pénzt is megszavaztak a tolmácsgép beszerzésére. Tudomása szerint meg is vá­sárolták, az előző mandátum utolsó ülésén bemutatták. Némi nehézség akad a tolmács alkalmazásában, de bíznak abban, hogy ez is hamarosan megoldódik. (Székelyhon) 15 ÉV A MEGYEVEZETŐNEK. 30 millió lejes kárt okozott a me­gyének, egymilliót az állam­nak, és hatrendbeli vissza­élést, pénzmosást, illetve bűnözői csoport szervezését bizonyították rá. Konstanca megye volt szociáldemokrata tanácselnökét, Nicusor Cons­­tantinescut mindezért tizenöt évi börtönre ítélte a bukares­ti táblabíróság, s bár a döntés fellebbezhető, aligha enyhí­tenek rajta, mert az úgyne­vezett erdőfüggönyök miatt négy külön ítélettel sújtották: öt, hat, hét és 12 évet kapott egy-egy ügyért, és egy másik, a konstancai katonai központ miatti perben már véglegesen öt évre ítélték. A büntetések összevonásával kapott végül 15 évet, és szabadulása után sem dolgozhat felelős köz­tisztségben tíz évig. Az SZDP egyik vidéki kiskirályát 18 másik személlyel együtt fog­ták perbe, ellene az a vád, hogy ötmillió eurónál na­gyobb összegek törvénytelen kifizetését rendelte el. (Hot­­news) CSAK KÓRHÁZBA NE KERÜL­JÜNK. Két hét alatt két beteg vércsoportját tévesztették el két bukaresti kórházban, egyikük meghalt a vérátöm­lesztés után, a másik mester­séges kómában van. Az első végzetes tévedés július 14-re virradóra az égési sérülteket kezelő kórházban történt, egy hatvanéves nőnek más vér­csoportú vért adtak (A helyett B típusút), s bár az eset nagy port vert fel, július 26-án egy másik fővárosi kórházban műtét közben vették észre, hogy a 39 éves daganatos be­teg nem a vércsoportjának megfelelő készítményt kapja. A család kérésére a beteget más kórházba szállították, csütörtökön erősen vérezni kezdett, de stabilizálták. (Zia­­re.com) DRÁGÁBB, MINT IBIZA. Năvo­dari városát 2013-ban nyil­vánította gyógyüdülővé a kormány, de már több éve felismerhetetlenül elromlott az egykori csendes halászfa­lu, amelynek tengerpartjára éppen a természetes körül­mények vonzották a hangos mamaiai szórakozóhelyek­től megcsömörölt családokat. Most a novodari-i a legpisz­kosabb partszakasz, a bokrok több tonna szemetet rejtenek, a homokra betonfallal övezett „sétányt” építettek, a szállo­dai árak pedig a főszezonban - augusztus 7-14. között - el­­képesztőek: egy háromágyas szobáért hét éjszakára 49 680 lejt, azaz 11 ezer eurót kérnek, amiért Ibiza szigetén ötcsil­lagos szállodai ellátást lehet kapni. (România liberă) HÍRSALÁTA

Next