Háromszék, 2016. október (28. évfolyam, 7914-7939. szám)
2016-10-18 / 7928. szám
2016. OKTÓBER 18., KEDD 21|Háromszeék Barcaföldvárra zarándokoltak Barcaföldvári magyar golgotaként említette a földvári fogolytábor utolsó tömegsírja helyén kialakított emlékkertet annak kezdeményezője, az emlékmű állítója, Ungvári Barna András volt hídvégi, jelenleg uzoni református lelkipásztor a helyszínre érkező autóbusznyi magyarországi zarándoknak tartott előadásában múlt héten. SZEKERES ATTILA » A Gulágemlékév, magyarán a Szovjetunióba hurcolt foglyok és kényszermunkások emlékévének rendezvényei keretében a felsőzsolcai Megbékélésért Polgári Szövetség szervezésében, Fehér Tibor elnök vezetésével rendhagyó zarándoklatot szerveztek. A közel félszáz résztvevővel szerdán Kolozsváron Benkő Levente történész, újságíró, a Háromszék volt szerkesztője ismertette a földvári fogolytábor történetét. Csütörtökön a helyszínen Ungvári Barna András köszöntötte a vendégeket. Sofonius könyvéből vett igét (3:16-17) idézett. Isten szava a prófétai üzeneten át szólt az Ószövetség népének, Jeruzsálemnek, Sionnak, annak a népnek, amely elcsüggedt, elbátortalanodott, szíve nehezen nyílt meg a jó hír előtt, kishitű, kételkedő volt. Az emberek nem tudták, mit hoz a holnap, ki tartja meg őket. Hasonlóképpen a barcaföldvári 2-es számú fogolytáborban sínylődök is sokszor feltették ezt a kérdést, mondotta a lelkész, hozzátéve, úgy gondolták, meghalt a reménység is. Milyen csodálatos gondviselése Istennek, hogy elhangzott és ma is hangzik a biztatás. A bűn súlya alatt nyögő embernek szól a biztatás, a bátorítás: ne félj, én vagyok a te Megváltód! Veled vagyok, nem hagylak el, sem el nem távozom tőled. Itt, a Barcaföldváron, Ligeten vagy más fogolytáborokban sínylődők számára is hatalmas biztatás, reménykeltő fénysugár lehetett az isteni üzenet, hogy nincs minden elveszve, nem fordult el az Úr, lehet őt keresni és meg is lehet találni - zárta igemagyarázatát a tiszteletes. Ezt követően az emlékműállítás nehézségeit sorjázta: az 1999-ben a I. földvári fogolytáboros megemlékezésen nem sikerült az emlékműavatás, de 2000. június 24-én már igen. Aztán az emlékművet traktorral lehúzatták, de sikerült elérni annak visszaépítését 2001. június 21-én, és újraavatni augusztus 4-én. Gulybán Tibor felsőzsolcai görögkatolikus lelkész, esperes liturgiai szolgálatot tartott, és imádkozott az elhunyt foglyok üdvéért. Fehér Tibor elnök megköszönte a fogadtatást, és elhelyezték az emlékezés koszorúit. Hidvégen, a volt kántortanítói lakásba átköltöztetett földvári fogolytáboros emlékszobában Nagy János helybeli lelkipásztor fogadta és köszöntötte a felsőzsolcai zarándokokat. Az emlékszoba létrejöttének körülményeiről és 2001. november elején történt avatásáról szólt Ungvári Barna András, aki Páll Domokos csíkszépvízi elhunyt fogoly példájával felhívta a figyelmet a kettétört személyes sorsokra, életekre, megcsonkított családokra. Benkő Levente Bacsó Lajos feldobolyi túlélő szabadulásának történetét mesélte el az általa adományozott drótvágó ollót felmutatva. Nagy János Nagy B. Imre szárazajtai túlélő szabadulásának történetét idézte. A magyarországi zarándokok Háromszékről a foksányi fogolytáborhoz utaztak. FOTÓ: BENKŐ LEVENTE A tűzkárosultak javára gyűjtenek » HECSER LÁSZLÓ» Tegnap a helyszínen meglátogatták a kárt szenvedett Bács Piroskát és családját. Az asszony és fiai panaszolták: több hónapnyi takarékoskodással új kályhát vettek, s éppen az okozta tragédiájukat, minden ruhájuk, bútoruk és élelmük odaveszett. Kétségbeesésük határtalan: nem tudják, mi lesz velük a télen. Szakács László alpolgármester és az egyik szomszéd, Kelemen Lajos azzal biztatja a megtört károsultakat: minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a hideg hónapokat átvészeljék. Az önkormányzat valószínűleg gyorssegélyt utal ki, a szomszéd szerint a baróti közbirtokosság már ígért tűzifát, a református egyháztól ágyneműt és ruhát kaphatnak. A tanácsteremben a városvezetés mellett a Gondviselés Segélyszervezet, a Zöld Ifjak Környezetvédő Egyesület tagjai, a károsultak rokonsága és barátai voltak jelen. Lázár- Kiss Barna András polgármester szerint nehézkes lesz a segítségnyújtás: a leégett ház hivatalosan nem is létezett, a telekkönyvben nem szerepel. Továbbá az új ház építkezési engedélyének kiváltásával járó költségek alól nem lehet mentesülni. Mint mondotta, nem annyira a hivatal szolgáltatásainak költsége nagy, hanem a topográfiai felmérés és a tervrajz elkészítése, a jóváhagyások beszerzése megközelítőleg ötezer lejes kiadással jár. Azt pedig nem tehetik meg, hogy eltekintenek ezektől, mert nekik kell bírságolniuk, sőt, végső esetben még le is kell bontatniuk az engedély nélkül épült házat. A Mihály Klárával való tanakodást követően Bácsék úgy döntöttek, vállalják az engedélyek kiváltásához szükséges összeg előteremtését. Eddig már kaptak ezer lej támogatást, s ha a városra kiterjedő gyűjtés eredménnyel jár, nem lesz gond az anyagiakkal. Bácsék abban bíznak, a két idősebb gyermek munkát kap, s tavaszig, amíg az építkezés elkezdődhet, ők is előteremtenek néhány ezer lejt. A károsultak érdekében történő adománygyűjtés a jövő héten veszi kezdetét. Azért nem lehet nyomban nekilátni, mert Bácsék minden okirata odaveszett, azok hiányában még a legelemibb lépést, a bankszámlanyitást sem tudják megtenni. Ez nem is olyan nagy baj volt az egyhangú vélemény: legalább lesz idő elkötelezett önkénteseket toborozni s népszerűsíteni a készülő eseményt. A siker érdekében megkeresik a vállalkozókat, bíznak a diákság, a nagyobb létszámú cégeknél dolgozók együttérzésében, délutánonként és esténként pedig meghatalmazott, igazolvánnyal ellátott önkéntesek fognak a barátiak ajtaján kopogtatni, de a polgármesteri hivatal titkárságán is gyűjtik az adományokat. Bács Piroska köszönetet mondott az egybegyűlteknek: bármit és bármennyit kapjanak majd, hálásak az összefogásért és az őszintén nyújtott segítő jobbért. ■R a múlt hét Medveballada Mostantól a turisztikai vállalatok azzal csalogathatják legkönnyebben a külföldi vadászokat, hogy ha medvét akarnak lőni, nem kell egyebet tenniük, csak eljönnek Nagyszebenbe, megszállnak egy ötcsillagos szállodában, kikönyökölnek az ablakba, és meglőhetik az éppen arra sétáló vadat. A múlt heti brumi kilövésének felvételeit illusztrációként lehet mutogatni, azzal a szöveggel, hogy lám, itt annyi a barlanglakó, hogy még a háztetőkön is mászkálnak, nem csak a holdkórosak. Aztán az is jó reklám, ha bemutatják, amint a helyi rendőrség, a sürgősségi helyzetek felügyelőségének emberei és maszkosok ingyen vesznek részt a medvék puskacső elé terelésében. Ha meg másként nem sikerül leteríteni a szelíd fenevadat, akkor egy rögtönítélő bíróság halálra ítéli, falhoz állítják, és végez vele egy kivégző vadászosztag, ahogy ez most Szebenben történt. A kilövési kvóták növelését elérők éppen előre ittak a medve, farkas, hiúz, vadmacska bőrére - de most már az állatvédők a maci meggyilkolása kapcsán országszerte tüntetnek ellenük. A szebeni medvét még a volt szebeni polgármester, Klaus Iohannis államelnök is meggyászolta. Azt mondta: el kellett volna kábítani, de az illetékesek felkészületlenek voltak. Biztos azért, mert ilyesmi ritkán fordul elő. (Az viszont érdekes, hogy tudjuk, minden évben lesz tél, de arra sem vagyunk soha felkészülve.) Van, aki azt állítja: megpróbálták elkábítani, de az altatólövedék nem használt. Lehet, nem került, aki felírja neki a kábítólövedéket, az embernek sem adnak recept nélkül, csak úgy altatót a patikában. Ráadásul, ha az egészségügyi kártya(vár)rendszer éppen összeomlott, akkor a beteg álmatlanul várhatja, míg az ismét feléled. Ki tudja, lehet, hogy a brummogónál nem volt egészségügyi kártya, vagy a rendszer nem működött, ezért nem lehetett neki felírni a kábítószert. De az is lehetséges, hogy az altatógyártó, amint nálunk szokás, felhígított szert forgalmazott, és ezért az annyit használt a medvének, mint halottnak a szenteltvíz, így aztán, bár ő nem kérte, végül eutanáziát hajtottak rajta végre. Ezt az emberbetegeken is lehetne gyakorolni, és így látványosan csökkenne számuk. A társadalom általában emberpárti. Chilében egy állatkertben egy férfi, aki öngyilkos akart lenni, levetkőzött és bemászott az oroszlánok ketrecébe. Ahelyett, hogy hagyták volna végrehajtani merész tervét, lelőttek két oroszlánt, így mindenki rosszul járt. Az öngyilkos, bár meg akart, nem halt meg, a két oroszlán, bár nem akart, elpusztult. Amerikában egy négyéves gyerek beesett egy gorilla kifutójába. A védett állat nem bántotta, de mert izgatott lett, arra gondoltak, nem tudják egykönnyen elkábítani, ezért lelőtték. Most a majompártiak azt mondják, a szülők nem vigyáztak majomszeretettel kölykükre, és ők a hibásak a gorilla haláláért. Az állatvédők és az embervédők állandóan szembekerülnek egymással, s olyankor farkasszemet néznek. Az állatvédő úgy néz a vadászra, mint lőtt medvére és fordítva. A vadkárt szenvedők és a vadászok azt mondják, sok a vadállat, ezért sokat kell kilőni, mert pusztítják a terményt, háziállatokat, és embert is ölnek. Az állatvédők azt bizonygatják, ez nem igaz, csak a vadpusztítók állítják, hogy nagy legyen vadászzsákmányuk. Vigyázatlan autóvezetők is sok ember halálát okozzák, mégsem irtják a sofőröket. Ki tud itt kiigazodni? Van, aki azt hangoztatja, hogy a jámbor vadállatot orvul csempészték a városba, ezzel is bizonyítván, rengeteg medve van nálunk, és azok már nem férnek a rengetegben és a bőrükben, ezért ha nem irtják őket, a városokat is elárasztják. Más vélemény szerint ez egy valaki által felnevet állat volt. Az emberek kivágják az erdőket, így nincs hová elbújniuk a vadaknak. A medve ilyenkor vonul barlangba téli álmot aludni, de a barlangokban a barlangkutatók tanyáznak, így a medvék az emberek lakhelyén próbálnak maguknak búvóhelyet találni. Ez a medve hallhatott arról, hogy Nagyszeben Európa kulturális fővárosa volt, és abban reménykedett, hogy itt vele kulturált módon fognak viselkedni. Nem így történt. KUTI JÁNOS KÖZELET Egyéves az RMDSZ kézdivásárhelyi nőszervezete SOCHOM ISTVÁN • Az RMDSZ kézdivásárhelyi nőszervezete pénteken este a Kosztándi Képtárban ünnepelte fennállásának egyéves évfordulóját. A születésnapi rendezvényen a Közösségépítő nő díjjal kitüntették Bakk-Vitális Mária Kingát, a New Fashion Rt. és Zarah Moden Kft. vezérigazgatóját, aki az elmúlt évek során példaértékű közösségépítő munkát fejtett ki. A díjazott Londonból videótelefonon mondott köszönetet a figyelmességért. Fejér Melinda helyi önkormányzati képviselő, a szervezet elnöke megköszönte mindazoknak, akik az elmúlt időszakban tevékenységükkel segítették a szervezet munkáját, és vetített képes előadással szemléltette a nőszervezet egyéves tevékenységét. Az ünnepségen - melyen részt vett Fejér László Ödön parlamenti képviselő, Benkő Erika, a szövetség képviselőjelöltje és Ájgél Ágnes, az RMDSZ megyei nőszervezetének elnöke - több, a nőszervezetet segítő hölgy munkáját köszönték meg kis ajándékkal.