Háromszék, 2017. február (29. évfolyam, 8012-8035. szám)

2017-02-01 / 8012. szám

aromszeék 2017. FEBRUÁR 1., SZERDA BELFOLD-KÜLFOLD 4­ H Megnyitották a reformáció jubileumi emlékévét­ ­ A Magyar Református Egyház reformációs jubileumi emlékévét ünnepi istentisztelettel nyitották meg a debreceni Református Nagytemplomban (fotó) tegnap délután. Ezt megelőzően Bethlen Gábor fejedelem, Debrecen patrónusa címmel nyitottak meg kiállítást a helyi Déri Múzeumban. Ez utóbbi eseményen Papp Lász­ló, Debrecen polgármestere kiemelte: Bethlen Gábor fejede­lem többször járt Debrecenben, több alkalommal erősítette meg a város kiváltságait, s a tűzvész­ben leégett András-templom új­jáépítése érdekében lemondott a város egyévi hűbéri díjáról, s az építkezést saját vagyonából is támogatta. Fekete Károly tiszán­túli református püspök arról a hármas örökségről beszélt, ame­lyet a debreceni reformátusok köszönhetnek Bethlen Gábor­nak. Ő rendelte el a debreceni kollégiumi diákok tógaviseletét, amellyel „Erdély színeibe öltöz­tetett bennünket” - mondta a püspök, hozzátéve: útmutatá­sával pedig - tudománnyal és fegyverrel harcolunk - „belső, lelki öltözetet adott” a lelkipász­toroknak. Végezetül megörö­költék Bethlen híres mondatát, amelyet a halálos ágyán vetett papírra: „Ha Isten velünk, kicso­da ellenünk?” Kató Béla erdélyi református püspök a kiállítás megnyitóján úgy fogalmazott, hogy „Bethlen Gábor fejedelem nélkül ez az ötszáz év nem volna igazán ün­nepelhető”. Az erélyi fejedelem, bár a református értékek sze­rint vezette Erdélyt, megköve­telte a vallási türelmet, a szabad vallásgyakorlást, elsődleges­nek mindig a haza, azaz Erdély értékeit tekintette. Kató Béla felidézte, a protestánsok össze­fogása mellett Bethlen Gábor a katolikusokat, de még a román ortodox egyházat is támogatta. Nevéhez fűződik a gyulafehér­vári román főiskola alapítása és a biblia román nyelvű fordítása is. Az erdélyi püspök végezetül megjegyezte: Bethlen Gábornak „a különböző vallások, etnikai népcsoportok iránt tanúsított türelmét a mai politikusok is példának tekinthetnék”. A debreceni Déri Múzeum kupolatermében rendezett ka­maratárlaton Bethlen-kori er­délyi relikviákat, pénzérméket, írásos dokumentumokat tekint­hetnek meg az érdeklődők feb­ruár 26-ig. Mint ismert, Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi meg­újulást követelő reformtéziseit a wittenbergi vártemplom ka­pujára, ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét. A refor­máció emlékévében csaknem négyszáz programot tartanak szerte a Kárpát-medencében. Lech Walesa írta az ügynökjelentéseket A grafológiai vizsgálat kizárta, hogy meghamisították az ügynökmúlttal gyanúsított Nobol-békedíjas volt munkásvezér, későbbi államfő, Lech Walesa beszervezésére utaló dossziét - közölte tegnap a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN). Az IPN varsói székhelyén meg­tartott sajtóértekezleten Andr­zej Pozorski, az intézet ügyészi osztályának vezetője kiemelte: a krawcói igazságügyi szakér­tői intézetben elvégzett grafo­lógiai vizsgálatnak nem az volt a célja, hogy Walesa esetleges ügynöki múltját bebizonyítsa, a volt elnök itt károsult sze­mélyként szerepelt. Tanúként hallgatták ki őt, s azt állította, hogy a dosszié iratain nem az ő kézírása látható. A 235 lap­­nyi szakértői vélemény alapján egyértelműen leszögezhető: az együttműködési nyilatkozaton, nyugtákon, több tucat kézzel írt jelentésen Walesa kézírása sze­repelt Csak egyetlen - hatoldalas -jelentést nem ő írt, de saját ke­zűleg írta alá minden oldalát. Az IPN tavaly februárban hozta nyilvánosságra Wale­sa terjedelmes beszervezési és munkadossziéját, amely az 1970-ben aláírt együttműkö­dési nyilatkozatát, valamint az 1976-ig a kommunista belbiz­tonságnak (LB) adott jelentéseit és a saját kezűleg aláírt bevételi nyugtákat is tartalmazza. Wale­sa azóta többször hamisítvány­nak minősítette az iratokat. Az IPN ügyészi osztálya ennek nyo­mán - a volt elnököt kompro­mittáló dokumentumok nyivá­­nossá tétele után néhány nappal­­ vizsgálatot indított, hogy kide­rítse, az LB tisztviselői anyagi haszonszerzés céljából tényleg meghamisították-e a Walesára vonatkozó dokumentumokat. A grafológiai vizsgálat ezen eljá­rás része volt. Jaroslaw Szarek, az IPN elnöke rámutatott: azt, hogy Walesa Balek fedőnéven együttműködött az SB-vel, és ezért pénzt is kapott, már 2008- ban bebizonyították az IPN ku­tatói, Slawomir Cenckiewicz és Piotr Gontarczyk. Beszervezését maga Walesa is beismerte egy­­ 1992-ben a PAP hírügynök­ségnek adott­­ nyilatkozatban, jóllehet később visszavonta azt. Walesának az 1980 (a Szolidari­tás megalapítása) után betöltött szerepét firtató újságírói kér­désre válaszolva az IPN elnöke elmondta: a lengyel független szakszervezet egyik alapítója a 80-as évektől nemcsak Len­gyelországban, hanem az egész világon jelkép volt, II. János Pál pápa mellett ő volt a leghíresebb lengyel. „Ezt a tőkét azonban nagyon gyorsan szétforgácsolta, az önrombolás útjára lépett”, a múltjához való rendezetlen vi­szonya miatt mára teljesen elve­szítette tekintélyét - vélekedett Szarek. „Nem az a szándékunk, hogy Lech Walesát kitöröljük a történelemből. (...) Ma elmondha­tó, ezentúl nem fér kétség Wale­sának az LB-vel folytatott együtt­működéséhez” -jelentette ki. Walesa az elhangzottakra egyelőre nem reagált, külföl­dön tartózkodik. Ügyvédje, Jan Widacki azt mondta, hogy a krakkói igazságügyi szakértői intézet véleménye semmit sem bizonyít. A Polsat News lengyel hírtelevíziónak nyilatkozva a jogászprofesszor kilátásba helyezte, hogy kezdeményezni fogja a jelentést készítő szakér­tők kihallgatását, új szakértők felkérését. A fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke tegnap délután úgy értékelte: az IPN sajtóérte­kezlete „annak a háborúnak eleme volt, melyet a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) Walesa ellen, a lengyel történelem ellen folytat”. Stanislaw Karczewski, a PiS jelöltjeként megválasztott szenátusi elnök úgy kommen­tálta a fejleményeket: csalódott Walesában, akire az 1990-es elnökválasztáson maga is sza­vazott. „Már bevallhatta volna együttműködését” - mondta. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond Amerika miatt aggódik az EU Az Európai Uniót még soha sem fenyegette akkora veszély, mint most, a világhelyzet megválto­zása miatt- üzente Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a tagállamok vezetőinek küldött egyik tegnapi levelében, a nem hivatalos máltai EU-csúcstalálkozó közeledtével, a legfőbb fenyegetések sorában említve meg a Donald Trump vezette új amerikai kormány „aggasztó nyilatkozatait”. Egyszerre több olyan veszélyfor­rással kell szembenézni, ame­lyek korábban nem léteztek, vagy nem igen szinten; „a tengereken egyre magabiztosabb” Kína, Oroszország agresszív politikája, a közel-keleti és afrikai terror­­cselekmények, háborúk és anar­chia, amelyekben a radikális iszláim alapvető szerepet játszik, „csakúgy mint az új amerikai adminisztráció aggasztó nyilat­kozatai, mind nagy mértékben kiszámíthatatlanná teszik a jö­vőnket” - vélekedett Tusk. Az Európai Tanács elnöke a belső jellegű fenyegetettségek között említette az unióellenes, nacio­nalista, idegengyűlölő érzések egyre erőteljesebb megjelenését. E kihívásokkal szemben „látvá­nyos lépéseket” kell tenni „Ha összefogunk, megmaradunk, ha széthúzunk, akkor elbukunk” - írta a politikus a pénteki máltai csúcstalálkozó előtt A vezetőknek küldött másik, hivatalos meghívóban Tusk fel­vázolta, hogy a migrációs válság megoldásának további lépései­ről is tárgyalnak majd az Euró­pai Unió állam- és kormányfői Máltán. Rendőri visszaélésért fizet az állam Ismét megbüntette Romániát az Európai Emberjogi Bíróság (CEDO) a romák ellen elkövetett erőszakos cselekedetek miatt - közli a Romani CRISS szervezet. A romák jogait védő szervezet közleménye szerint a CEDO megállapította, hogy Romá­nia nem tartotta tiszteletben az Európai Emberjogi Meg­állapodás 3. cikkelyét, amely kimondja, hogy „senkit nem szabad kínzásnak, valamint embertelen, lealacsonyító büntetéseknek vagy bánás­módnak kitenni”, ezért a CEDO a roma etnikumú panaszosok­nak 11 700 eurós erkölcsi kár­térítési összeget ítélt meg. A Romani CRISS közleményé­ből kiderül, hogy a panaszosok a romániai rendőrök romák ellen tanúsított erőszakos bánásmódja miatt tettek feljelentést a CEDO- nál A szervezet hozzáteszi, a roma lakosságot érő rendőri visszaéléseket az államnak kel­lene megvizsgálnia és megelőző intézkedéseket hoznia ezekkel kapcsolatban. A CEDO-hoz benyújtott pa­nasz értelmében 2008. augusztus 27-én a Giurgiu megyei roham­rendőrség alakulata házkutatási engedély nélkül behatolt a Boaca család Clejani településbeli ott­honába, indokolatlanul erősza­kot használt, könnygázt vetett be és kárt tett a magántulajdonban. A CEDO döntése leszögezi, hogy a romániai hatóságok nem vizsgálták ki érdemben­­. Boncu panaszát, kizárólag a rendőrök nyilatkozatait vették figyelem­be, a panaszos családjának egyetlen tagját sem hallgatták meg az ügyben. A rendőrség nem tudta megindokolni a Bo­nca család otthonában tanúsí­tott erőszakos fellépést - teszi hozzá a közlemény. Cioabă segítene Trumpnak Levelet intézett a Amerika elnökéhez az önmagát a romák nemzetközi királyává kikiáltott Dorin Cioabă (fotó), felajánlva Donald Trumpnak, ho­ a romák megépítik a Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok közötti falat, mert nincs munkájuk, és anyagilag „igen gyengén” állnak. „Beiktatása alkalmából a romák nevében jó egészséget kívánok és Isten áldását kérem a vlágbéke és a haladás érdekében hozott döntéseire. Ugyanakkor az álta­lam képviselt nemzetiség támo­gatásáról biztosítom projektjei megvalósításában, és ajánlatot tennék egy együttműködésre: a romák megépítenék a falat Ame­rika és Mexikó között. Olcsón dolgozunk, mert a romáknak nincs munkahelyük, és igen gyenge anyagi helyzetben van­nak. Nem utolsósorban tájékoz­tatom, hogy a romák jó fémmeg­munkáló szakemberek, képesek tehát megvalósítani az ön elkép­zelését” - részletezi a levél. Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete azt nyilatkozta tegnap Galacon, hogy nem volt tudomása arról a levélről, amelyben az önmagát a romák nemzetközi királyává kikiáltott Dorin Cioabă felaján­lotta Donald Trumpnak, hogy a romák megépítik a Mexikó és az AEA közötti falat, de úgy véli, az amerikai elnök vélhetően azt szeretné, hogy a falat amerikai­ak építsék. Donald Trump január 25- én rendelte el egy fal építését a 3200 kilométer hosszú mexikói határon. Az Egyesült Államok elnöke közölte: a fal tervezését már elkezdték, kivitelezéséhez hat hónapon belül hozzálátnak. FOTO: UBERTATEA.ro

Next