Háromszék, 2017. február (29. évfolyam, 8012-8035. szám)
2017-02-01 / 8012. szám
aromszeék 2017. FEBRUÁR 1., SZERDA BELFOLD-KÜLFOLD 4 H Megnyitották a reformáció jubileumi emlékévét A Magyar Református Egyház reformációs jubileumi emlékévét ünnepi istentisztelettel nyitották meg a debreceni Református Nagytemplomban (fotó) tegnap délután. Ezt megelőzően Bethlen Gábor fejedelem, Debrecen patrónusa címmel nyitottak meg kiállítást a helyi Déri Múzeumban. Ez utóbbi eseményen Papp László, Debrecen polgármestere kiemelte: Bethlen Gábor fejedelem többször járt Debrecenben, több alkalommal erősítette meg a város kiváltságait, s a tűzvészben leégett András-templom újjáépítése érdekében lemondott a város egyévi hűbéri díjáról, s az építkezést saját vagyonából is támogatta. Fekete Károly tiszántúli református püspök arról a hármas örökségről beszélt, amelyet a debreceni reformátusok köszönhetnek Bethlen Gábornak. Ő rendelte el a debreceni kollégiumi diákok tógaviseletét, amellyel „Erdély színeibe öltöztetett bennünket” - mondta a püspök, hozzátéve: útmutatásával pedig - tudománnyal és fegyverrel harcolunk - „belső, lelki öltözetet adott” a lelkipásztoroknak. Végezetül megörökölték Bethlen híres mondatát, amelyet a halálos ágyán vetett papírra: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” Kató Béla erdélyi református püspök a kiállítás megnyitóján úgy fogalmazott, hogy „Bethlen Gábor fejedelem nélkül ez az ötszáz év nem volna igazán ünnepelhető”. Az erélyi fejedelem, bár a református értékek szerint vezette Erdélyt, megkövetelte a vallási türelmet, a szabad vallásgyakorlást, elsődlegesnek mindig a haza, azaz Erdély értékeit tekintette. Kató Béla felidézte, a protestánsok összefogása mellett Bethlen Gábor a katolikusokat, de még a román ortodox egyházat is támogatta. Nevéhez fűződik a gyulafehérvári román főiskola alapítása és a biblia román nyelvű fordítása is. Az erdélyi püspök végezetül megjegyezte: Bethlen Gábornak „a különböző vallások, etnikai népcsoportok iránt tanúsított türelmét a mai politikusok is példának tekinthetnék”. A debreceni Déri Múzeum kupolatermében rendezett kamaratárlaton Bethlen-kori erdélyi relikviákat, pénzérméket, írásos dokumentumokat tekinthetnek meg az érdeklődők február 26-ig. Mint ismert, Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő reformtéziseit a wittenbergi vártemplom kapujára, ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét. A reformáció emlékévében csaknem négyszáz programot tartanak szerte a Kárpát-medencében. Lech Walesa írta az ügynökjelentéseket A grafológiai vizsgálat kizárta, hogy meghamisították az ügynökmúlttal gyanúsított Nobol-békedíjas volt munkásvezér, későbbi államfő, Lech Walesa beszervezésére utaló dossziét - közölte tegnap a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN). Az IPN varsói székhelyén megtartott sajtóértekezleten Andrzej Pozorski, az intézet ügyészi osztályának vezetője kiemelte: a krawcói igazságügyi szakértői intézetben elvégzett grafológiai vizsgálatnak nem az volt a célja, hogy Walesa esetleges ügynöki múltját bebizonyítsa, a volt elnök itt károsult személyként szerepelt. Tanúként hallgatták ki őt, s azt állította, hogy a dosszié iratain nem az ő kézírása látható. A 235 lapnyi szakértői vélemény alapján egyértelműen leszögezhető: az együttműködési nyilatkozaton, nyugtákon, több tucat kézzel írt jelentésen Walesa kézírása szerepelt Csak egyetlen - hatoldalas -jelentést nem ő írt, de saját kezűleg írta alá minden oldalát. Az IPN tavaly februárban hozta nyilvánosságra Walesa terjedelmes beszervezési és munkadossziéját, amely az 1970-ben aláírt együttműködési nyilatkozatát, valamint az 1976-ig a kommunista belbiztonságnak (LB) adott jelentéseit és a saját kezűleg aláírt bevételi nyugtákat is tartalmazza. Walesa azóta többször hamisítványnak minősítette az iratokat. Az IPN ügyészi osztálya ennek nyomán - a volt elnököt kompromittáló dokumentumok nyivánossá tétele után néhány nappal vizsgálatot indított, hogy kiderítse, az LB tisztviselői anyagi haszonszerzés céljából tényleg meghamisították-e a Walesára vonatkozó dokumentumokat. A grafológiai vizsgálat ezen eljárás része volt. Jaroslaw Szarek, az IPN elnöke rámutatott: azt, hogy Walesa Balek fedőnéven együttműködött az SB-vel, és ezért pénzt is kapott, már 2008- ban bebizonyították az IPN kutatói, Slawomir Cenckiewicz és Piotr Gontarczyk. Beszervezését maga Walesa is beismerte egy 1992-ben a PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatban, jóllehet később visszavonta azt. Walesának az 1980 (a Szolidaritás megalapítása) után betöltött szerepét firtató újságírói kérdésre válaszolva az IPN elnöke elmondta: a lengyel független szakszervezet egyik alapítója a 80-as évektől nemcsak Lengyelországban, hanem az egész világon jelkép volt, II. János Pál pápa mellett ő volt a leghíresebb lengyel. „Ezt a tőkét azonban nagyon gyorsan szétforgácsolta, az önrombolás útjára lépett”, a múltjához való rendezetlen viszonya miatt mára teljesen elveszítette tekintélyét - vélekedett Szarek. „Nem az a szándékunk, hogy Lech Walesát kitöröljük a történelemből. (...) Ma elmondható, ezentúl nem fér kétség Walesának az LB-vel folytatott együttműködéséhez” -jelentette ki. Walesa az elhangzottakra egyelőre nem reagált, külföldön tartózkodik. Ügyvédje, Jan Widacki azt mondta, hogy a krakkói igazságügyi szakértői intézet véleménye semmit sem bizonyít. A Polsat News lengyel hírtelevíziónak nyilatkozva a jogászprofesszor kilátásba helyezte, hogy kezdeményezni fogja a jelentést készítő szakértők kihallgatását, új szakértők felkérését. A fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke tegnap délután úgy értékelte: az IPN sajtóértekezlete „annak a háborúnak eleme volt, melyet a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) Walesa ellen, a lengyel történelem ellen folytat”. Stanislaw Karczewski, a PiS jelöltjeként megválasztott szenátusi elnök úgy kommentálta a fejleményeket: csalódott Walesában, akire az 1990-es elnökválasztáson maga is szavazott. „Már bevallhatta volna együttműködését” - mondta. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond Amerika miatt aggódik az EU Az Európai Uniót még soha sem fenyegette akkora veszély, mint most, a világhelyzet megváltozása miatt- üzente Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a tagállamok vezetőinek küldött egyik tegnapi levelében, a nem hivatalos máltai EU-csúcstalálkozó közeledtével, a legfőbb fenyegetések sorában említve meg a Donald Trump vezette új amerikai kormány „aggasztó nyilatkozatait”. Egyszerre több olyan veszélyforrással kell szembenézni, amelyek korábban nem léteztek, vagy nem igen szinten; „a tengereken egyre magabiztosabb” Kína, Oroszország agresszív politikája, a közel-keleti és afrikai terrorcselekmények, háborúk és anarchia, amelyekben a radikális iszláim alapvető szerepet játszik, „csakúgy mint az új amerikai adminisztráció aggasztó nyilatkozatai, mind nagy mértékben kiszámíthatatlanná teszik a jövőnket” - vélekedett Tusk. Az Európai Tanács elnöke a belső jellegű fenyegetettségek között említette az unióellenes, nacionalista, idegengyűlölő érzések egyre erőteljesebb megjelenését. E kihívásokkal szemben „látványos lépéseket” kell tenni „Ha összefogunk, megmaradunk, ha széthúzunk, akkor elbukunk” - írta a politikus a pénteki máltai csúcstalálkozó előtt A vezetőknek küldött másik, hivatalos meghívóban Tusk felvázolta, hogy a migrációs válság megoldásának további lépéseiről is tárgyalnak majd az Európai Unió állam- és kormányfői Máltán. Rendőri visszaélésért fizet az állam Ismét megbüntette Romániát az Európai Emberjogi Bíróság (CEDO) a romák ellen elkövetett erőszakos cselekedetek miatt - közli a Romani CRISS szervezet. A romák jogait védő szervezet közleménye szerint a CEDO megállapította, hogy Románia nem tartotta tiszteletben az Európai Emberjogi Megállapodás 3. cikkelyét, amely kimondja, hogy „senkit nem szabad kínzásnak, valamint embertelen, lealacsonyító büntetéseknek vagy bánásmódnak kitenni”, ezért a CEDO a roma etnikumú panaszosoknak 11 700 eurós erkölcsi kártérítési összeget ítélt meg. A Romani CRISS közleményéből kiderül, hogy a panaszosok a romániai rendőrök romák ellen tanúsított erőszakos bánásmódja miatt tettek feljelentést a CEDO- nál A szervezet hozzáteszi, a roma lakosságot érő rendőri visszaéléseket az államnak kellene megvizsgálnia és megelőző intézkedéseket hoznia ezekkel kapcsolatban. A CEDO-hoz benyújtott panasz értelmében 2008. augusztus 27-én a Giurgiu megyei rohamrendőrség alakulata házkutatási engedély nélkül behatolt a Boaca család Clejani településbeli otthonába, indokolatlanul erőszakot használt, könnygázt vetett be és kárt tett a magántulajdonban. A CEDO döntése leszögezi, hogy a romániai hatóságok nem vizsgálták ki érdemben. Boncu panaszát, kizárólag a rendőrök nyilatkozatait vették figyelembe, a panaszos családjának egyetlen tagját sem hallgatták meg az ügyben. A rendőrség nem tudta megindokolni a Bonca család otthonában tanúsított erőszakos fellépést - teszi hozzá a közlemény. Cioabă segítene Trumpnak Levelet intézett a Amerika elnökéhez az önmagát a romák nemzetközi királyává kikiáltott Dorin Cioabă (fotó), felajánlva Donald Trumpnak, ho a romák megépítik a Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok közötti falat, mert nincs munkájuk, és anyagilag „igen gyengén” állnak. „Beiktatása alkalmából a romák nevében jó egészséget kívánok és Isten áldását kérem a vlágbéke és a haladás érdekében hozott döntéseire. Ugyanakkor az általam képviselt nemzetiség támogatásáról biztosítom projektjei megvalósításában, és ajánlatot tennék egy együttműködésre: a romák megépítenék a falat Amerika és Mexikó között. Olcsón dolgozunk, mert a romáknak nincs munkahelyük, és igen gyenge anyagi helyzetben vannak. Nem utolsósorban tájékoztatom, hogy a romák jó fémmegmunkáló szakemberek, képesek tehát megvalósítani az ön elképzelését” - részletezi a levél. Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete azt nyilatkozta tegnap Galacon, hogy nem volt tudomása arról a levélről, amelyben az önmagát a romák nemzetközi királyává kikiáltott Dorin Cioabă felajánlotta Donald Trumpnak, hogy a romák megépítik a Mexikó és az AEA közötti falat, de úgy véli, az amerikai elnök vélhetően azt szeretné, hogy a falat amerikaiak építsék. Donald Trump január 25- én rendelte el egy fal építését a 3200 kilométer hosszú mexikói határon. Az Egyesült Államok elnöke közölte: a fal tervezését már elkezdték, kivitelezéséhez hat hónapon belül hozzálátnak. FOTO: UBERTATEA.ro