Háromszék, 2017. július (29. évfolyam, 8136-8161. szám)
2017-07-15 / 8148. szám
Képeslapok mesélnek a régi Barótról Meglehetősen visszafogottan ünnepel Barót: hiába volt jó, sétáláshoz, nézelődéshez megfelelő idő, hiába voltak felszerelve a sörcsapok és tettrekészek a lacikonyhákon dolgozók, hiába szólt a központi színpadon a fúvószene, a kora délutáni órákban sem a barótiak, sem az Erdővidék többi településén lakók nem mondtak igent a kínált programra - pedig a városnapok első napjának legérdekesebb pillanataira éppen akkor került sor.»2 A Barót 1890-1920 nevet viselő szabadtéri kiállítás HECSER LÁSZLÓ FELVÉTELE CSERNÁTONI TÁBOR RÁSZORULÓKNAK Éheznek a szeretetre FOTÓ: KOVÁSZNA MEGYEI VÖRÖSKERESZT Tizenöt önkéntes segédkezik a Kovászna Megyei Vöröskereszt rászoruló gyermekek számára szervezett huszonhatodik ingyenes táborában, és talán mindannyiuk nevében fogalmazta meg a XI. osztályt végzett Tompos Szabolcs, hogy ez a munka minden fáradságot megér, mert azt látják, a gyermekek éheznek a szeretetre. FEKETE RÉKA » Az ötven gyermek, két vöröskeresztes táborvezető és tizenöt önkéntes kedden népesítette be a felsőcsernátoni Hanna Panziót, a Háromszék több településéről érkező táborozók hamar összebarátkoztak. A gyermekeket a Vörökereszt alegységei választják ki a helyi önkormányzatok segítségével olyan családokból, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy fizetős táborba küldjék kicsinyeiket.» 2 IOHANNIS SZÉKELYFÖLDÖN Anyanyelvén köszöntik az államfőt ! Felhívásban kérte a székelyeket a Minta, az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete, hogy Klaus Iohannis államfő keddre tervezett székelyföldi látogatására tűzzék ki házaikra a székely zászlót. A szervezet szerint a gesztussal egyfelől a székely vendégszeretetről üzenhetnének az államfőnek, másfelől pedig azt mutathatnák meg, hogy Székelyföld igenis, létezik, a székelyek autonóm közösségként szülőföldjükön akarnak jövőt építeni maguknak. „A székely zászló nemcsak nemzeti szimbólumunk, hanem ebben testesül meg az autonómia gondolata: az, hogy mi itthon akarunk maradni és itt akarjuk megteremteni magunknak azt a környezetet, amelyben kiteljesedni, fejlődni tudunk” - nyilatkozta Tőke Ervin, a Minta elnöke. Hozzátette: sok román politikus úgy gondolja, az autonómia jelszava csak arra szolgál, hogy a magyar vezetők szavazatokat szerezzenek Székelyföldön, de nincsen erre igazi társadalmi igény. „A zászló kitűzésével azt jelezhetnénk, hogy a lakosság is akarja az autonómiát” - vélte a Csíkszeredát önkormányzati képviselőként is tevékenykedő politikus. Tőke Ervin megjegyezte: felhívásukban azért írták német nyelven az Isten hozta Székelyföldre! köszöntést, hogy emlékeztessék Klaus Iohannist német, kisebbségi voltára. Magyarázatként hozzátette: Iohannis több esetben magyarellenes megnyilvánulásokkal kívánta bizonyítani, hogy ő milyen jó román. Zene mindenkinek Valójában leginkább ezzel a közhelyes címmel lehet ajánlani az érdeklődők figyelmébe a Sepsiszentgyörgyön hétvégén kezdődő Dzsessz és Improvizációs Zenei Tábort, hiszen a képzés több mint hangszeres vagy vokális tudásszerzés, a zenei gondolkodás kialakításának, fejlesztésének lehetőségét ajánlja műfaji megkötés nélkül.» 3 máról holnapra Eltékozolt segítség ". Töröm és fél évvel az új, 2014-2020-as r "■/ európai uniós pénzügyi ciklus megnyiJL Ja tása után Romániának sikerült egy még sehol sem látott teljesítmény: a rendelkezésére bocsátott több tízmilliárd euróból egyetlen centet se (vagy csak nagyon keveset-ez máig nem tisztázható) hívott le. Úgy tűnik, egyelőre azt a nagy eredményt ünnepelhetjük, hogy néhány pályázatot legalább kiírtak, és pár nagyobb munkálat esetében a közbeszerzést is meghirdették. Azonban innen a pénz megérkezéséig még nagyon hosszú az út. 2014 tavaszán azon keseregtek a szakemberek, politikusok, hogy Romániának mennyivel kevesebb jutott, mint más kelet-közép-európai államoknak. Összegszerűen Lengyelországnak ítélték meg a legtöbbet, lakosságra leosztva Szlovákia vezet, fejenként 369 euróval, Magyarországnak polgáronként 316 euró jár, Romániának alig 164 euró. Úgy tűnik azonban, korai volt a bánat, mert még ezzel a legkisebb összeggel sem tudunk mit kezdeni, három év múltán az a legnagyobb öröm, hogy 600 millió eurót sikerült felszabadítani. Ezzel dicsekedett brüsszeli villámlátogatása után Mihai Tudose miniszterelnök, s az is kiderült, végre talán elkezdődhet a pénzek kezelésére létrehozott szakhatóságok akkreditálása, ami eddig azért nem volt lehetséges, mert nem működött a programok lebonyolításához szükséges informatikai rendszer. Egymást váltották a kormányok, de még a brüsszeli bürokratákból összeverbuvált szakértői kabinet sem tudta kimozdítania a holtpontról az EU-s támogatások lehívását. Nehezen indult be a korábbi, 2007-2014-es pályázati ciklus is, ám a véghajrában csak sikerült felhasználni az országnak szánt összeg 80 százalékát. Azt hihettük volna, az akkori tapasztalat elegendő, hogy immár gördülékenyen menjen minden, de nem így történt. Csak az ország költségvetésében csillog-villog szépen minden évben a betervezett jó néhány milliárd euró, hiába vannak tervek, pályázatok, és elméletileg hiába van pénz is, mégsem épül, fejlődik semmi. Az előző ciklusban kínkeservesen, későn lehívott pénzek egy részét sikerült fölösleges dolgokra elkölteni. Csak itt, a környékünkön épült park az erdőben, borvíz nélküli gyógyfürdő. S vannak hasznos létesítmények - például a Lécfalván felhúzott integrált hulladéktároló vagy a Sepsiszentgyörgy határában elkészült napelempark, amelyek egy-másfél évvel átadásuk után sem működhetnek különböző engedélyeztetések, bürokratikus akadályok miatt. Nem tudjuk felhasználni a nekünk szánt pénzt, és még azt sem működtetjük, amit nagy nehezen összehoztunk. Eltékozoljuk a segítséget, így egyre távolabb tolódik a remény, hogy valaha felzárkózunk a Nyugathoz, életszínvonalunk bár közelít az ottanihoz. S mutogatnunk sincs kire, mert ezért bizony nem az Európai Unió a hibás. FARKAS RÉKA