Háromszék, 2017. szeptember (29. évfolyam, 8188-8213. szám)

2017-09-11 / 8196. szám

Háromszék 2017. SZEPTEMBER 11., HÉTFŐ KÖZÉLET Tej, kifli csak hetek múlva Az államilag támogatott tízórait szabályozó kormányhatározat gyakorlati útmutatója késése miatt az óvodások, elemi és gimnáziumi tanulók csak hetek, netán egy-két hónap múlva kapják meg a napi 2,05 lej értékű harapnivalót. A tej-kifli program Háromszéken közel 24 ezer gyermeket érint, a megyei önkormányzat ígéri, a hosszú távú keretszerződés megkötéséig ideiglenes megol­dást keresnek a tízórai beszerzésére - közölte Henning László, a megyei tanács alelnöke. FEKETE RÉKA » Az új tanévtől hetente öt pékterméket, két adag gyümölcsöt, zöldséget, két adag tejet és egy adag tejterméket kapnak a gyermekek, amelynek részleteiről a prefektus vezette megyei monitorizálóbizottság dönt - mondta Henning László. A vonatkozó kormányhatározatot, amely rögzíti a tízórai napi ke­retösszegét és annak elosztását, augusztus 25-én tették közzé, a módszertant a múlt csütörtöki kormányülésen fogadták el, és mindez felülírta az eddigi in­tézkedéseket, amelyeket a me­gyei önkormányzat tett az újabb négyéves keretszerződés megkö­tése érdekében - magyarázta az alelnök. A késés oka, hogy a pék­termék kivételével a kormány a többit uniós forrásokból biztosít­ja, és a rábólintásig várni kellett. Henning hangsúlyozta: a következő hetekre megoldást keresnek, hogy az óvodások és diákok megkapják a tízórait, de az újabb keretszerződés megkö­tése a közbeszerzési folyamattól függ, aminek soha nem lehet látni előre a végét. Az alelnök azt mondta, a megyei önkormányzat inkább a minden gyermeknek ingyenes meleg ebéd programot támogatná, még akkor is, ha a megyei költségvetésből kellene kiegészíteni azt, amit az állam nem folyósít. Egyelőre csak kí­sérleti szakaszban zajlik az or­szágos program, megyénként két önkormányzat tanodáit ré­szesítik ebben a kedvezményben - Háromszéken Bölönt, Málnást és Berecket javasolta a megyei ta­nács, mivel ezek az önkormány­zatok vállalták, hogy biztosítják a törvényes feltételeket a lebo­nyolításhoz. Tavaly Gelence sze­repelt a kísérleti programban, de mivel nem tették meg a kellő lé­péseket, elestek a támogatástól. A megyei tanács továbbra is támogatja az ingyenes meleg ebéddel együtt járó délutáni oktatást, amelyet a sepsiszent­györgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány működtet tizenhét önkormányzat területén, 350 szociálisan hátrányos helyzetű gyermekről gondoskodva. BARÓTON NYITOTT KÉPVISELŐI IRODÁT KULCSÁR-TERZA JÓZSEF A jobboldalt építik Baróti képviselői irodájának megnyitóját péntek délután tartotta Kulcsár-Terza József. A Magyar Polgári Párt (MPP) politikusa úgy fogalmazott: az erdővidéki emberekhez nagyon közel érzi magát, ezt pedig azzal is ki akarta fejezni, hogy a két megyeszékhely, Sepsiszentgyörgy és Csíksze­reda után itt nyit irodát. Egyelőre szerdán és pénteken 8-12 óráig fogadja az érdeklődőket Román Attila irodavezető, de hamarosan bővítenék a programot, s honosítási ügyintézési és regisztrációs irodaként is működnének. HECSER LÁSZLÓ : Az MPP me­gyei vezetőségének tagja, a baróti iroda vezetője, Román Attila üdvözölte a meghívotta­kat - szinte kivétel nélkül a párt baróti és vargyasi szervezetének tagjai közül kerültek ki -, majd Kulcsár-Terza Józsefet dicsérte: olyan ember, aki hallatni tudja hangját ott, ahol sok a süket fül: Bukarestben. Kulcsár-Terza József az erdő­vidékieknek köszönetet mon­dott, amiért az elmúlt években kitartottak a polgári értékek mellett, szavazataikkal támo­gatták megválasztását. ígér­te, az elkövetkezendőkben is a nemzeti ügyek szószólója marad abban a román parla­mentben, ahol a „Grindeanu­­hisztéria” óta nagyon rossz a hangulat. A politikus úgy vélte, sokkal erőteljesebb politizá­lásra van szükség Bukarest­ben, nem szabad az asztalra csapástól sem visszariadni. Ennek eszköze lehet az általa alapított, a magyar ügyekkel foglalkozó albizottság. Már jár­tak Székelyföldön, találkoztak vezetőinkkel, jegyzőkönyvbe foglalták sérelmeinket és az önrendelkezésre vonatkozó igényünket is, ezáltal olyan ki­Román Attila és Kucsár-Terza József hatalos dokumentum született, amelyet nemcsak itthon, de külföldön is lehet használni. Az albizottság jelentőségét jelzi az is, hogy a román hatalom a ter­vezett kolozsvári kiszállásukat meghiúsította, de nem hagyják magukat, hamarosan megszer­vezik azt is. Mivel több román képviselőtársa is kérdezte tőle, mi az a Ţinutul Secuiesc, illet­ve az ő meggyőződése, hogy a románsággal jobb kommuniká­cióra van szükség, közeli tervei közt szerepel egy Székelyföldet bemutató előadás megtartása Bukarestben - mondotta. Az MPP-RMDSZ viszonyról szólván kijelentette: a fontos ügyekben össze kell fognunk - aki nem így gondolja, az ügyünk ellen van -, azonkívül a jobbol­dal építésében érdekelt, s azért dolgozik, hogy a polgári párt identitása mindenki számára minél inkább láthatóvá váljék - ez lesz a frissen felavatott iro­da feladata is. „Vannak ügyek, amelyben úgy kell tudnunk összefogni, mint ahogy teszi azt az SZPD és az NLP, amikor joga­ink érvényesítése ellen lépnek fel. Nekünk közösen azt kell el­érnünk, hogy a román hatalom a maga által a Gyulafehérvári kiáltványban vállaltakat betart­sa” - jelentette ki Kulcsár-Terza József. A SZERZŐ FELVÉTELE Lesznek még magyarellenes provokációk ! » A kormánypártokkal sem felhőtlen az együttműködé­sük, javítani kell a kommuni­káción, több tárgyalásra van szükség, arról született döntés, nem szavaznak meg bármit, ha előzőleg nem egyeztettek. Zeteváralján abban is megál­lapodtak, hogy minden képvi­selő és szenátor pontszerűen megfogalmazza azokat a kor­mányzáshoz és parlamenthez kapcsolódó problémákat, ame­lyeket szeretne megoldani a következő időszakban, közösen elemzik ezeket, és így áll majd össze prioritáslistájuk - mond­ta el Kelemen Hunor. A szövetségi elnök kitért a centenárium kapcsán általa elmondottak miatti botrányra is. Nem akart senkit megbánta­ni, de tisztázni kell az állam és kisebbségek viszonyát, a romá­noknak is beszélniük kellene ez­zel kapcsolatos félelmeikről, „le­het, tudnánk válaszolni azokra” - mondotta. Egész biztos benne, hogy a magyarellenes hangulat­­keltés folytatódik, lesznek még provokációk, ám „a legsúlyo­sabb, hogy immár akadémiai szinten is bekapcsolódtak ebbe”. Az RMDSZ megpróbálja elér­ni azokat a román embereket, akik másképp viszonyulnak, az elmúlt hetekben is voltak jó páran, akik fékezni próbálták a nacionalista hangulatkeltést. Meglátása szerint segítségük­kel, rájuk alapozva kell megpró­bálni elszigetelni, blokkolni a magyarellenes provokációkat. „Ezek hatása főleg a szórvány­ban rendkívüli, félő, hogy telje­sen bezárkóznak a magyar em­berek” - fejtette ki véleményét. Kelemen Hunor megismételte korábbi álláspontját: nagyon nagy­ szükség lenne egy pár­tok fölötti többség-kisebbség paktumra, csak így lenne meg­előzhető, hogy a politikai viták során mindegyre előkerüljön a „magyar kártya”. WWBWW a múlt hét WKKHKHKKM Aknamunka "JT kitört a háborúság Magyarország és Románia között. Egye­l­­lőre még csak diplomáciai, de tovább is bővülhet. A magyar JL­V külügy bekérette a budapesti román nagykövetet, és felelős­ségre vonta forma a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumért való tüntetés ürügyén, ami felért egy hadüzenettel. A román külügy tüs­tént vissza is lőtt. És szerencsére rögtön megérkezett a hírtelevíziók nehéztüzérsége az ellenakciót támogatni. A helyzet fokozódott, mert Magyarország megtagadta Románia (és Horvátország) Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) csatlakozásának támogatását. A román miniszterelnök aztán békítőleg lépett fel, megfeddvén a külügyieket, amiért a diplomáciai adok-kapokban úgy viselkednek, „mint az ökölvívásban: de te ütsz, én is ütlek”. Különben is, a magyarok valószínűleg félnek komolyabb katonai fellépést megkockáztatni, mert mi egyre jobban fel vagyunk fegyver­kezve. Most vásároltunk amerikai rakétaelhárító rendszert négymil­­liárd euróra, a franciáktól rakétákat, és harci helikopterek gyártá­sába is kezdtünk. Aztán az amerikai elnök, Trump is megmondta, bármilyen baj esetén a NATO meg fog bennünket védeni. Bár ki tudja, a magyarok nagy titokban mire készülnek? A dzsúdóban elég gyengécskék, mégis megrendezték dzsúdó-világbajnokságot, bizo­nyára, hogy legyen ürügyük meghívni Putyint a megnyitóra, amikor nem lett volna szabad, hiszen vele csak Merkel kancellár asszony, a francia elnök, Macron, az amerikai elnök, Trump és a hozzájuk hasonló nagyhatalmak vezetői diskurálhatnak. Ezért Románia sem veszi jó néven, ha Orbán Viktor Putyinnal találkozgat, mert ugyebár ki tudja, olyankor miről tárgyalnak? A B1 televízióban pénteken este arról beszélt a moderátor, hogy kiszivárgott: a magyarok és az ukránok románul kitűnően beszé­lő tiszteket képeznek ki. És feltette a költői kérdést: vajon miért? Tegyük hozzá: ha a bolgárokról is kiderülne ugyanez, akkor a dolog egyértelmű lenne: ezek fel akarják osztani egymás között Romá­niát! Erre keresnek ürügyet ártó szándékú személyek, akik össze szeretnék ugrasztani az egymás mellett békében élő románokat és magyarokat. Arról is szó esett, hogy valóban provokáció lehet az udvarhelyi Kaufland-bottány hátterében, mert az elárusítónőn kívül a többi résztvevő igen jól tudott románul. (És az is lehet ugyebár, hogy az eladónő is be volt szervezve, és készakarva nem beszélte az állam nyelvét.) Ugyanígy a vásárhelyi iskolaügy esetében is. Szeren­csére vannak józanul gondolkodók, akik, íme, hipp-hopp, az egy éve tartó huzavonát percek alatt megoldották, és az iskola úgy-ahogy, de működhet. A képernyőn közben futott a felirat: Tisztelet magyar szomszédainknak. Egy ártatlan betelefonáló felháborodottan lépett adásba, de a műsorvezető rögtön tisztázta, hogy nem Magyaror­szágra gondolt, hanem a romániai románok magyar szomszédaira, akikkel nagy egyetértésben élünk. Vérlázító az is, hogy az i­demerő pontosan most veti fel az anya­nyelvhasználati küszöb 20-ról 10 százalékra való csökkentését, és erről a kormánypártok egyáltalán tárgyalnak! S hiába mosakszik a szövetség elnöke, hogy szó sincs ily rusnya dologról, azt bezzeg meg sem hallják. Két bukaresti egyetemi tanár, politikai elemző (Dan Dungaciu és Petrişor Peiu), akik folyamatosan vizsgálják a helyzetet, már korábban felhívták a figyelmet: Magyarországnak nagyhatalmi ábrándjai vannak, és a szomszédságában élő magyarokat akarja felhasználni arra, hogy körülvegye magát a környező országok „etnikai autonómiáival”. Mélyrehatóan elemzik, miket cseleksze­nek infrastrukturálisan (Paks II., gázvezetékek, autópályák), hogy nagyravágyó törekvéseiket elérjék. Hagyományosan törekszenek ugyanakkor Románia nemzetközi elszigetelésére, ezért próbálják megfúrni a pápalátogatást is. Elsősorban irigységből, mert nem Magyarországra készül. Aztán felhasználják az erdélyi magyar katolikus egyház sirámait, miszerint állítólag Románia nem akarja visszaszolgáltatni a magyaroktól elkobzott javakat, holott már megkapták azt is, ami nem is volt az övék. Az a rögeszméjük, hogy törvénytelennek tekintsék a Nagy Egyesülést, és egy pápalátogatást az egyesülés ünneplésekor annak törvényesítéseként lehetne értel­mezni. A gyulafehérvári érsek, Jakubinyi György azt is kijelentette az MTI magyar hírügynökségnek, hogy a pápalátogatás csak akkor lehetséges, ha Bukarest elfogadja a magyar kisebbség alkotmányos jogait. Ha mégis 2018-ban jönne, akkor a magyar katolikusok nem vennének részt a pápalátgatáshoz kapcsolódó eseményeken. És ráadásul még azt is kérik, hogy ne Bukarestbe, miként II. Pál pápa, hanem előbb Erdélybe jöjjön. Átok magyarok, így rombolnák szép reményeinket. KUTI JÁNOS

Next