Háromszék, 2017. november (29. évfolyam, 8240-8265. szám)
2017-11-01 / 8240. szám
KÖZÉLET 2017. NOVEMBER 1.,SZERDA máro KIÁLLÍTÁS A REFORMÁCIÓ 500. ÉVFORDULÓJÁRA A Biblia és a reformáció Tegnap délben a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítótermében nyílt meg a reformáció 500. évfordulója tiszteletére a múzeum, a Református Kollégium és a kézdivásárhelyi református egyházközség által szervezett kiállítás, amelyen többségben a Református Kollégium tanulói és pedagógusai voltak jelen. A tárlat november 18-áig látogatható. A SZERZŐ FELVÉTELE SOCHOM ISTVÁN » A kiállítást Dimény Attila, a múzeum vezetője és Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese nyitotta meg. A múzeum vezetőjének elmondása szerint nagy megtiszteltetés számukra, hogy éppen a reformáció napján nyithatnak tárlatot az intézményben. A múzeum már májusban csatlakozott a reformáció megünnepléséhez, amikor az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségével közösen már szerveztek egy kiállítást, de a mostani a „mi kiállításunk”, helyi, Ruszka Sándor lelkipásztor és a múzeumvezető beszélgetése nyomán valósult meg, és elsősorban az volt a cél, hogy a fiatalokat próbálják megszólítani, megmozgatni, és ebbe vonják be a gyülekezeti tagságot is. A kiállításon elsősorban bibliákat és énekes könyveket állítottak közszemlére. Kezdeményezésük sikeres volt - hangsúlyozta -, hiszen negyvennégy Biblia látható a teremben, amelyek közül huszonkilencet a gyülekezeti tagoktól, tízet a Református Kollégium tanulóitól, ötöt pedig a kézdivásárhelyireformátus egyháztól kaptak kölcsön. A Magyar Bibliatársaságnak köszönhetően egy vándorkiállítás anyaga is helyet kapott a terem falain. A tárlaton egy Luther-szobor is látható, amelyet Vetró András szobrász készített az évfordulóra. Az esperes a reformáció történetét, valamint a szentírás fontosságát ismertette, és gratulált a kiállítás szervezőinek. A megnyitón közreműködtek a Református Kollégium tanulói, akik énekszóval tették ünnepélyesebbé az eseményt. Cseh Katalin alkalomhoz illő versét Dimény Erika, a múzeum munkatársa tolmácsolta. Balogh Zoltán és Dimény Attila a tárlatmegnyitón Tegyétek élővé Isten igéjét! » FEKETE RÉKA » Incze Zsolt arra, a Malakiás könyvéből vett gondolatra építette igehirdetését, amit a Sepsi Református Egyházmegye mottójául választott a reformáció évében: Térjetek hozzám, és én is hozzátok férek. Mielőtt azonban kifejtette volna, hogy mi indokolja ennek a tételnek a hangsúlyozását a jelenben. Révész Imre kálvinista tudós egyháztörténeti kutatásaira utalva magyarázta, hogy a középkorban a vallásos intézmények, a szerzetesrendek eltakarták az Istent az emberek elöl, de a reformációban Isten, az ő szeretete és kegyelme által áttörte ezt a gátat, és ezeket az intézményeket és embereket a hátramaradottságból megpróbálta kimozdítani és megújítani. Az egyházmegye elöljárója feltette a kérdést: vajon jó úton járunk-e, megteszünk-e mindent azért, hogy a mi életünkben a reformáció valóban reformáció legyen? Gyakoriak a válások a gyülekezetekben, lelkésztársai közül sokan megfáradtak, mert az igehirdetésüknek, szolgálatuknak nincs eredménye - mondotta. Az egyház feladata, hogy arra vezessen, nézzünk szembe a valósággal, saját magunkkal, hogy szolgáljunk szeretettel és hittel a nemzetért, a családért, az egyházért, a közösségeinkért, és ezt úgy tehetjük, hogy odafigyelünk embertársainkra - szögezte le az esperes. „Tegyük élővé Isten igéjét életünkben, ne féljünk naponta megtérni, naponta változni, naponta jobbá lenni”. Az úrvacsorás ágendát végző Zelenák József evangélikus lelkész-esperes arra figyelmeztetett, az egyházi tanítás legfőbb üzenete: Jézus ott áll középen, és az egyház mindenkori feladata igaz bűnbánatra buzdítani, hogy az emberek megtérjenek és eszerint éljenek. Szerinte az igazi reformációs hit kiáll minden tűzpróbát. A egyházmegye lelkészei több száz hívőnek szolgáltatták ki az úrvacsorát, majd a köszöntések következtek. A remény ünnepe Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arról beszélt, hogy mindig könnyebb az ember szíve, ha olyan rendezvényen vehet részt, ahol nem a rombolás, nem a veszteség, nem a fájdalom, hanem építkező és ünneplő közösség fogadja, és szerinte a reformáció tegnapi ünnepe a reményről és a jövőtervezésről szólt. Hangsúlyozta, hogy a magyarság nem maradhatott volna meg nemzetként Európában több mint ezer éven át, ha nem tértünk volna át a keresztény vallásra, és Székelyföld sem őrizhette volna meg önazonosságát és kultúráját, ha mi, székelyek nem tartoznánk a nyugati kereszténységhez. A városvezető szerint változás, újítás nélkül zsákutcába kerülünk, és ha egy hamis jólét oltárán feláldozzuk azt, ami a legfontosabb, a családot, a hitet, a nemzetet, ha lemondunk Istenről és a gyermekvállalást a karrier mögé helyezzük, ha a kivándorlást választjuk a szülőföldünkhöz való ragaszkodás helyett, akkor elveszíthetjük mindazt, amit elődeink az elmúlt ezer évben felépítettek. Magyarország Csíkszeredai főkonzulátusa részéről Percze László konzul szólt a nagyszámú gyülekezethez. Azt mondta, Luther fellépése történelmi volt, átalakította Európa térképét, megújította a hit világát, és hatással volt a politikára, gazdaságra, jogtudományra, az anyanyelv használatára, a modern természettudományi gondolkodásra. A reformáció egy közös örökség, amelynek eléréje a megújulás - mondotta. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a reformáció nemcsak egy vallástörténeti állomás, hanem a világtörténelem egyik legnagyobb szemléletváltását jelenti. Szemléletváltozást teológiai és egyházi szervezés tekintetében, az irodalom, a művészet, általában a kultúra tekintetében, a munkához való viszonyban, a technika fejlődésének felhasználásában és a nemzethez való viszonyulás tekintetében is - hangsúlyozta. Sajátos erdélyiségünk is a reformáció időszakában alakult ki, keményebbek, konokabbak, körültekintőbbek lettünk az elmúlt ötszáz esztendőben, amely minket, székelyeket különösen megpróbált - emlékeztetett. A megyevezető leszögezte: kell hogy legyen újra egy közös álmunk, egy gazdag és erős Székelyföld, egy olyan régió, amelyet büszke emberek építenek maguknak a saját erejükből és saját szájuk íze szerint. A reformáció sepsiszentgyörgyi emlékünnepségén fellépett a Sipos Zoltán vezette egyesített kórus (Pro Musica kamarakórus, Cantus Firmus vegyes kar és a Szemerjai Dalárda), verset mondott Virág Nimród. Az alkalomból a Református Emlékbizottság A Biblia és a reformáció elnevezésű kiállítását tekinthette meg a közösség az aréna folyosóin, a perselypénzt az erősdi református egyházközség gyülekezeti házának építésére gyűjtötték. Az ünnepi hangulatú megemlékezés himnuszaink eléneklésével ért véget. Kálvin János életútjából vizsgáztak BOKOR GÁBOR • A reformáció 500. évfordulója alkalmával református vallásversenyt szerveztek a kovásznai Körösi Csoma Sándor Líceumban. A diákoknak a szombati vetélkedőn a Kálvin János élete és munkássága témakörben kellett kérdésekre válaszolniuk, feladatokat megoldaniuk. A helybéliek mellett Kézdivásárhelyről, Csernátonból, Zaboláról is neveztek a megmérettetésre, amelynek szervezésében a líceum mellett a kovásznai belvárosi és a vajnafalvi református egyházközség is részt vállalt. A lebonyolításhoz szükséges anyagiakat a Pro Csorna Sándor Egyesület a helyi tanácshoz benyújtott pályázata által biztosították. A versenynek van előzménye, tavaly a líceum két vallástanárnője, Molnár Erzsébet és Madaras Melinda már szervezett hasonló eseményt, most úgy gondolták, a reformáció évfordulója alkalmával szélesítik a résztvevők körét. A többórás vetélkedő végén az első díjat - és az ezzel járó Kálvin-ábrázolású trikókat - a kézdivásárhelyi Kálvinusok csapata érdemelte ki. Második helyen a kovásznai Kálvin asszonyai csapat, míg harmadikon a Zaboláról érkezett 3. csapat végzett, ők jutalomként könyveket vihettek haza. A versenynapot Orbán Lajos vajnafalvi református lelkész igehirdetése zárta. A SZERZŐ FELVÉTELE Népes részvétel mellett zajlott a vallásverseny