Háromszék, 2017. november (29. évfolyam, 8240-8265. szám)
2017-11-21 / 8257. szám
2017. NOVEMBER 21., KEDD Háromszék •• ^ KÖZÉLET Marad a tankönyvhiány ! Lapunk érdeklődésére Kovács Irén Erzsébet kisebbségi oktatásért felelős államtitkár elmondta: a tankönyvek tulajdonosai a kiadók, az ő kötelességük megjelentetni a fordítások nyomtatott és digitális változatát is a nemzeti kisebbségek nyelvén. A vonatkozó versenytárgyalást az országos értékelési és vizsgaközpont hirdeti meg, a törvény előírja, hogy minden diáknak joga van anyanyelvű tankönyvből tanulni amelyre minden alternatív tankönyvvel be lehet nevezni. A kiadók a fordításokat feltöltik az oktatási minisztérium honlapjára, a pedagógusok választják ki, hogy melyiket rendelik meg, és a kiadóknak azt kell kiadniuk. Mintegy tízezer magyar ötödikessel számolva, ez tantárgyanként tízezer tankönyvet jelent, és mindegy, hogy adott tárgyból mennyit rendelnek az iskolák, példányszámtól függetlenül a kiadók kötelesek a rendelésnek eleget tenni - közölte az államtitkár. Kovács Irén Erzsébet szerint az új tankönyvtörvénnyel ez a helyzet megszűnik. Kovászna megye tizenkétezer román nyelvű ötödikes tankönyvet kapott, ami az ortodox vallás kivételével minden tantárgyat lefed, a magyar tagozaton oktató tanároknak is juttattak belőle, hogy legyen iránytű a kezükben, amiből tanítsanak - tájékoztatott Kiss Imre. A törvény előírja, hogy minden diáknak joga van anyanyelvű tankönyvből tanulni, és el is várják, hogy ez így legyen - mondotta a főtanfelügyelő. A tankönyvhiány nemcsak Háromszék közel kétezer magyar ötödikes tanulóját érinti, hanem ugyanannyi harmadikos és negyedikes magyar diákot is. Velük együtt immár három nemzedék tanul tankönyv nélkül, és még az sem adatik meg nekik, hogy a korábbi kiadványokat használják, mert már az új tantervek érvényesek. Kétszerezték a keretet Sikeres a sepsiszentgyörgyi önkormányzat 2012-ben indított de minimis programja, amellyel a helyi vállalkozók visszaigényelhetnek valamennyit a befizetett ingatlanadókból: az év elején elkülönített 500 ezer lejes pénzkeretet október végén 667 869 lejjel bővítették ki, így az eredeti összeg több mint kétszeresére, 1,16 millió lejre emelkedett. A helyi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, Miklós Zoltán lapunk érdeklődésére elmondta: a jelenleg aktív cégek az idén 9,1 millió lejt fizettek be a városi költségvetésbe. Az ingatlanadók nagyobbik hányada más városokban bejegyzett nagyvállalatoktól származik, egy részét pedig helyi cégek támogatására fordítja vissza az önkormányzat: az érdekeltek a megyei kereskedelmi kamaránál pályázhatnak a korábbi 1,2 és az öt éve bevezetett 1,8 százalékos adószint közötti különbözetre, sőt, akár ennek duplájára is. Többet azok a munkaadók kapnak, akik jobban megfizetik alkalmazottaikat, azaz ha egy cég munkavállalóinak átlagbére az országos átlagbér fölött van. A de minimis programban tavaly 88, idén 105 sepsiszentgyörgyi vállalkozás vett részt. (demeter) Kovásznai diákok Dobrudzsában Gazdag tevékenységet folytatott az év során a kovásznai Kiwanis szervezet. A Kiwanis-év októbertől októberig tart, a szervezeti évzáró alkalmával megvalósításaikról kérdeztük Dancs Ibolya elnököt. BOKOR GÁBORRA A jótékonysági munka mellett számos vetélkedőt szerveztek, arra törekedtek, hogy a nyerteseknek maradandó élményt nyújtsanak, így jutottak el kovásznai gyerekek a versenyek győztesei - például a Bucsecs- és a Retyezát-hegységbe (itt 1600 méter magasságig értek fel, megcsodálhatták a fenyők közti tavat is). A legnagyobb élmény azonban az Európa-nap alkalmával szervezett verseny nyerteseit illette: ők többnapos dobrudzsai kiránduláson vehettek részt. A versenykiírás szerint a részt vevő csapatoknak az ország egy-egy régióját kellett bemutatniuk. A Körösi Csoma Sándor Líceum kilencedikes diákjaiból álló csapat Dobrudzsa ismertetését vállalta. Első díjat nyertek, így jutalmuk a kirándulás lett - elevenítette fel az elnöknő. Szulinán szálltak meg, innen kirándultak a Duna-delta látványos helyeire, a Letea-erdőbe, a Duna torkolatához, a Szentgyörgy- és Szulina-ág csatornáihoz, tavaihoz, a szigetre, ahol nyaranta több tízezer pelikán, hattyú, százféle vízimadár fészkel. Szulinán érdekesség volt a tengeri temető, ahol húsznál több nemzet tengerésze, kereskedője, utazója és kalóza alussza örök álmát - mindannyian a környéken lelték végüket, vallási hovatartozástól függetlenül nyugszanak a nemzetközi sírkertben. FOTÓ: DANCS IBOLYA Pelikánok a Duna-deltában A „Szívbeteg” medvék Kovásznán Rendszeres látogatói a kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórháznak a medvék. Sorozatosan látják a vadakat a rehabilitációs kórház területén, az utóbbi napokban az egység vezetése úgy határozott, írásban is figyelmeztetik a vendégeket: a késő délutáni óráktól legyenek elővigyázatosak, hogy ne kerüljenek szemtől szembe a medvékkel. BOKOR GÁBORRÉ Gyila Sándor, a szívkórház szakembere érdeklődésünkre elmondta: a medvék jelenléte folyamatos, főként a szívkórház csendesebb részein, például az egykori gyerekrészleg körül jelennek meg. A kórház vezetősége terepszemlét is tartott, úgy értékelték, hogy a szemeteskukák vonzzák a vadakat, ezen a körülményeken kellene változtatni. A szívkórház környéki erdőkben a Katrosa-vadászegyesület folytat vadgazdálkodást. Kiss Attila, az egyesület vezetője érdeklődésünkre elmondta: a terület nagyságához képest magas a medvék száma a környéken. Kérték a veszélyes medvék kilövésének engedélyeztetését, de a procedúra hosszas, szinte lehetetlen követni. Ők három engedélyt várnak, eddig egy érkezett meg. Szombaton a felsőcsernátoni pálinkafőzde mellett lőhettek ki egy veszélyes medvét - mondta a vadászati szakember. Az egyesület próbál tenni azért, hogy a Tündérvölgy környéke medvebiztos legyen, de a korábbi riasztó hajtások nem jártak eredménnyel, az elűzött medvék visszatértek a környékre. Gyila elmondta, korábban a körzetben tartották a rendőrség napját, az eseményt csendőrökkel kellett biztosítani, akik mindent megtettek a medvék távol tartásáért. A kármentő IBMBÜIBBi Szemetes reggelen , T’abát begombolva, táska a vállon keresztbe, hogy le ne 14 csússzon, indulok. Egyik kezemben kulcs, a másikban JL V a szemetes zacskó, a harmadikban (jaj, az nincs, akkor a következő ujjamra akasztva) a műanyag és fém göngyölegek - papír majd holnap jön, az üveg holnapután, csak tudnám, hogy miért kell összetörni a tegás kártyát zsebre vágom, jól lehúzza ,mert komoly nehezéket kötöttem a kis műanyag lapra, miután az első, amit hivatalból kaptunk, észrevétlenül elhagyott a tömbház és a hulladékgyűjtő pont között, és újat kellett venni helyette a köztisztasági vállalatnál), sebaj, ajtót bezárni, lépcsőházi villanyt homlokkal felkapcsolni, a tömbházajtót könyökkel kinyitni, hurrá, kint vagyok, és egyik zacskó sem szakadt se ki, se le. A zöld házikó előtt újracsoportosítás: szemét le, kulcs a zsebbe, kártya elé, pitty-pitty, nyílik a zár, az ajtót azonban kézzel kell kinyitni, lábbal megtámasztani (mert rugós), szemetet felkapni, és gyorsan besurranni, hogy oda ne csípje a kabátot a csukódás. És akkor állj. A vegyes szemét az első konténerbe kerül, ez simán megy, a hátul elhelyezett szelektív tárolókhoz vezető kurta folyosó azonban akadályokkal telített: kibelezett zacskók - zár ide, zár oda, a kukázók mindig bejutnak valahogy -, halomba hányt kartondobozok, ócska ruha, törött fogas, szakadt matrac, üvegszilánk, néhány naponként pedig ürülék torlaszolja el a helyet, így hát odadobom a többi tetejére a gondosan különválogatott, újrahasznosítható anyagot, lenyelek néhány spontán feltoluló gorombaságot - kinek is mondanám és fordulok kifelé. Az ajtó gombja ragad, de muszáj megfogni, pitty-pitty, legközelebb hozzak nedves törlőkendőt a kezemnek. És a tároló falának, amit rászáradt löttyök és kézzel írott üzenetek tarkítanak, már hónapok óta. Mehetek dolgomra. Nézek jobbra-balra, hogy jön-e autó, de csak szemetet látok: akinek nincs (kéznél) a kártyája, az csak úgy leteszi a maga zacskóját a begyűjtő házikó tövébe, és persze a kukázók ott helyben kibontják, a szél és a kóbor kutyák pedig széthordják a maradékokat. A lerakó mögött játszótér van, a kinti szemét jelentős része ott köt ki, nem is igen látni olyan szülőt, nagyszülőt, aki ide hozná gyermekét, unokáját hintázni, pedig szép a berendezés, kicsi, de jól felszerelt a favár. Időnként néhány felügyelet nélküli kisdiák üldögél rajta, kamaszok őgyelegnek cigarettával, kutyasétáltató polgár húzza el a konzervdobozok felé szimatoló kedvencét. Odébb egy kupac levágott ág, azon is sok vegyes szemét díszeleg, no meg néhány kiselejtezett autógumi. Csendélet a harmadik évezredből, az újrahasznosítás városa címmel büszkélkedő Sepsiszentgyörgyről. DEMETER. ILDIKÓ Emlék és valóság között » NAGY B. SÁNDOR » A történet a két főszereplő, a király és az udvari bolond közti rendkívül bonyolult kapcsolatról szól. A királyné haldoklik, a gyász súlya alatt pedig krízishelyzetbe kerül a két férfi különös barátsága. „Michel de Ghelderode modern kori lélektani drámája egy sajátos logikán keresztül olyan világba vezet be, ahol két ember élete a halálban, a hatalom a művészetben, a józan ész pedig a téboly végtelen kavargásában válik érvényessé” - írják az alkotók az előadás ajánlójában, hangsúlyozva, hogy bár a szerző jól meghatározott tisztségekről beszél darabjában, mindenekelőtt az embert kívánja megmutatni a színpadon a maga gyarlóságával, hibáival, küzdelmeivel. A 20. századi avantgárd drámaírót az elnyomottak képviselőjének tartják, aki beteges gyerekként tapasztalhatta meg a Belgiumban élő flamand kisebbség helyzetét, emiatt pedig az emberek közti egyenlőség és az igazság mibenléte még inkább foglalkoztatta írói fantáziáját. Michel de Ghelderode szürrealitásba ágyazott képei Hieronymus Bosch németalföldi festő démoni világát idézik, Zakariás Zalán előadásában pedig ennek megfelelően nem a történet realitásának keresése, hanem a szavakból építkező víziók érzékeltetése és az általuk közvetített érzelmek igazsága válik központi szervezőelvvé. „Több volt a szépsége, mint a nehézsége ennek a munkának, mert mindössze öt színésszel dolgoztam, kisebb csapattal pedig könnyebb elmélyülni, és általában arra is marad idő, hogy kísérletezzünk, megpróbáljuk tökéletesíteni a színészi játékot” - vallotta a rendező lapunknak, hozzátéve, hogy ez azért is fontos volt, mert ebben a darabban rendkívül gazdag a szavakon túli képek, érzetek világa. Az előadás elkészítésében Szakács László, Pálffy Tibor, Nagy Alfréd, Erdei Gábor és Szalma Hajnalka színművészek mellett Bereczki Ágota (dramaturg) és Csíki Csaba (díszlet- és jelmeztervező, zeneszerző) voltak a rendező közvetlen alkotótársai.