Háromszék, 2017. november (29. évfolyam, 8240-8265. szám)
2017-11-08 / 8246. szám
2017. NOVEMBER 8., SZERDA KÖZÉLET A városoktól vesznek el » DEMETER ). ILDIKÓ » Antal Árpád a jövedelemadók 16-ról 10 százalékra való csökkentésével egyetért, mert fontosnak tartja, hogy több pénz maradjon az emberek zsebében, de úgy látja, hogy megfelelő kompenzáció híján a városok lehetnek a kormány által adózási forradalomnak nevezett átalakítás vesztesei. Költségvetésükben ugyanis a személyi jövedelemadókból befolyó összeg volt a legnagyobb tétel, és Sepsiszentgyörgy évek óta növekedő pályán állt, idén például 13,8 százalékos az emelkedés, ami jövőben valószínűleg eltűnik. A kormány kompenzációs javaslata abból indul ki, hogy 2016. december 31-én összesen 11 milliárd lej maradt az önkormányzatok számláin - a városvezetők szerint az eljárások nehézkessége miatt -, ezért a megmaradt összeg fele és a hiányzó összeg közötti különbözetet fogja a városoknak kifizetni a kormány. Tehát ha egy városnak hiányzik hárommillió feje a személyi jövedelemadóból visszaosztott összegből, ám tavaly a számláján maradt hatmillió, akkor nem kap semmilyen kiegészítést, amit úgy is le lehet fordítani, hogy elvesz az állam az önkormányzattól hárommillió lejt - magyarázta. Az elöljáró szerint 2018-ban már nem növekszik a személyi jövedelemadóból befolyt összeg, legjobb esetben a 2017- es bevételeket lehet majd elérni, azaz a beruházások is ezen a szinten maradnak. A polgármester elmondta: Sepsiszentgyörgynek épp nem volt sok megmaradt pénze tavaly év végén, de több erdélyi város veszít jelentős összegeket, a kisebb települések pedig akár nyerhetnek is a rendszer módosításával. A reformáció emlékműve Torján A feltorjai református egyházközség a közelmúltban a bekerített műemlék templom közelében monumentális emlékművet állíttatott a reformáció 500. évfordulója tiszteletére. SOCHOM ISTVÁN » Egyed László Levente lelkipásztor elmondása szerint az emlékjel állítása hosszabb folyamat eredménye, hiszen már a múlt év novemberében elkezdték a tervezést Pethő Sándor helybeli fafaragó közreműködésével, a munkába később Nagy Gábor István Csíkszeredai kovácsmester is bekapcsolódott. A tervezés során az vezényelte őket - árulta el a tiszteletes -, hogy olyan székely és egyházi motívumokkal jelölhető emlékművet állítsanak, amely kifejezi azt is, hogy a reformáció 500 éves, ezért esett a választás a négy égtáj felé néző kopjafákra, az ötödik kopjafa pedig függőlegesen beleépül a négy kopja ölelésébe. Az ötödik méreteiben eltér a másik négytől, sokkal kisebb azoknál, hiszen vidékünkön a reformáció 450 évre tekint vissza. Ez a kopia a termékeny szépség, a továbbélés, a folytatás szimbólumát hordozza magában. Alul egy oltár látható, amin ott az ige maga a Szentírás, ami a reformációhoz köthető. A testi lét pillanatát örökíti meg a gömbcsillag, amely minden protestáns templomon ott van. A kezdeményezés határon átívelő folyamat, hiszen a magyarországi Karcagon is emlékjelet állítottak, ahová a feltorjai református egyházközség egy Pethő Sándor által készített székely kaput vitt ajándékba a testvérgyülekezetnek. Ezt október 31-én Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelenlétében avatták fel. Az ünnepségen részt vevő Egyed László Levente egyebek mellett azt mondta: a kapu legyen szimbóluma az összetartozásnak, a barátságnak, legyen történelmi emlék. A feltorjai egyházközséget az emlékmű kivitelezésében az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint Vojna Zoltán és családja támogatta. A SZERZŐ FELVÉTELE Távlati tervek Sepsiszentgyörgyön » DEMETER G. ILDIKÓ » Elsőként a Design Bank létrehozását említette, nem azért, mert ez a legfontosabb, hanem mert a tervet nemrég mutatták be az IT-konferencián. Az új intézmény székhelye az egykori jegybank épületében lesz (a Kossuth Lajos és a Körösi Csoma Sándor utca találkozásánál), tavasszal a kivitelezést is elindítanák. Mivel a hely elég tágas, ugyanott hoznak létre egy pénzügyi oktatási központot az OTP támogatásával (már egyeztetnek róla). Az elöljáró szerint az OK Center megjelenése jó alkalom, egyúttal pedig komoly kihívás lesz a városban működő oktatási és vállalkozásfejlesztési intézmények (a két egyetem, az inkubátorház, más állami vagy magánlétesítmények) tevékenységének összehangolására, hiszen sokszor hasonló programokkal is elmennek egymás mellett, noha fontos lenne egyirányba húzni a szekeret. Az egyik legmerészebb elképzelés a helyi szállítási vállalat és a közüzemek kiköltöztetése: ha sikerül nekik új telephelyet biztosítani a város szélén - nyilván, pályázati pénzből, mert a helyi költségvetési keretet messze meghaladó összegekre lesz szükség, akkor a Iorga utca végétől a törvényszékig új városrendezési tervet kell készíteni. A polgármester szerint a felszabaduló területre korszerű vásárcsarnokot, a Tamási Áron Színház és az Erdélyi Művészeti Központ számára új épületeket szeretnének felhúzni. Utóbbi jelenleg a tükörpalotában működik, amelyet nemrég vásárolt meg Sepsiszentgyörgy városa, de ott székel a helyi adóhivatal is, és oda költöztetnék a postát is az egykori Hungária Szállodából. Ez régebbi terv, évek óta tárgyalnak róla, de most már közelebb a megoldás, van mit elcserélni. Az önkormányzat egyrészt a műemlék épület megmentéséért harcol, másrészt a belső városmag sétálóutcává alakításáért, ami szintén hosszú ideje húzódik, de ha minden jól megy, egyszer majd a Hungária-gang is nyitott átjáróvá válik. Ugyancsak nagy beruházást, új uszodát álmodtak a Vadász utcába, amelyben az elemista gyermekek számára külön úszótanfolyamokat szerveznének, kiterjesztve az Arénában pár hete rajzolt gyermekmozgató programot a vízre is. Az Aréna melletti terület rendezésének a Kisstadionban folyó építkezés befejezése után látnának neki. Nem kevésbé fontos kérdés az Őrkő átalakítása sem, amiről az október közepén megtartott Manus találkozón is sokat beszéltek. Az önkormányzat szociális és szolgálati lakásokat szeretne építeni az ott élők számára, és az utcákat is rendezni kívánja, mégpedig úgy, hogy a negyed zsákutca jellegét felszámolva, a Tavasz és a Borvíz utca összekötésével átjárást biztosítson rajta, és így bekapcsolja a város vérkeringésébe ezt a peremen élő közösséget. Erre a célra jövőben tudnak pályázni, Antal Árpád szerint jó eséllyel. A megyeszékhelyet és a hozzá tartozó falvakat elkerülő terelőút valamivel közelebb áll a megvalósuláshoz, a kormányprogramban is szerepel, tervezése folyamatban, és a polgármester reményei szerint két éven belül az építkezés is elkezdődik. A terelőút a szépmezői réten vág át. Szotyor előtt ágazik le az országútról és Gidófalva előtt kanyarodik vissza rá; ha elkészül, az átmenő forgalomtól megszabadulnak az itt élők, ami jelentősen javítja majd az életkörülményeiket. IHHNHMi kármentő MMM El a juhokkal a havasról! "V"kihasználatlanok az alpesi rétek, sokkal több hasznot hajtanának, ha juhokat legeltetnének rajtuk - jelentette ki a JL V minap Petre Daea mezőgazdasági miniszter, akinek juhokkal kapcsolatos aranymondásain már a fél világ nevet. Pedig nem tréfál, és sajnos, abban a helyzetben van, hogy a természetszerető embereknek is elvegye a jó kedvét. A juh hasznos állat, szó se róla, csakhogy ártalmas is: ahol a nyáj legelt, ott többet virág nem nő, fű sem nagyon, csak gaz, de az évekig, évtizedekig. Lehet ennek a nyomait látni szerte a Kárpátokban, mégis juhok járnak még a természetvédelmi területeken is, a sokak által látogatott Bucegi nemzeti parkban, a Fogarasi-havasok nehezebben elérhető lejtőin, a kevésbé felkapott Hagymás-hegységben, a legnagyobb hazai rododendron-mezőkkel büszkélkedő Csukás tetején, a mostanában divatba jött Istenszékén, még a legjobban féltett Retyezátban is messziről felismerni sárgásfehér bundájukat. A magasan fekvő legelőkre sok esetben az erdőn átvágva jutnak fel, amit nem véletlenül tilt a törvény - de nem éri őket utol parkőr, erdész, környezetvédő, bírság... Mintha valami szent állat lenne a juh Romániában, a sajtért mindent elnéznek, nem számít, mekkora kárt okoz az előállítása, mi marad egy esztena nyomában, hány túrázót kergetnek meg a juhászkutyák. Ezzel együtt furcsa, hogy senki nem emelt szót az alpesi rétek védelmében, noha épp elegen pusztítják azt az egyedi élővilágot, ami büszkeségünk lehetne ritka és endemikus növényeivel, színpompás virágaival, sokféle pillangójával, illatos füveivel, tiszta levegőjével, egyéb csodáival. A környezetvédelmi miniszternek kellene elsőként kiállnia e pótolhatatlan természeti kincstárért, de valószínű, hírből sem ismeri az értékét. Pedig ha másra nem, arra felfigyelhetett volna, hogy Károly brit trónörökös első unokájának a Kálnoky család egy vadvirágos rétet ajándékozott. Mert még maradt érintetlen természet Európa innenső végén. Ennek üzent most hadat Petre Daea, a juhok nagy barátja. És nincs egyedül: a Királykő tövében - a nemzeti park területén! - egy 1990 után épült ortodox kolostor lakói kihasítottak egy jó darabot abból a tisztásból, ahova letelepedtek, és most ott pünkösdi rózsa helyett burgonya terem. Mert az hasznosabb, mint az amúgy - papíron - védett, nagy eszmei értékű zergeboglár. Ez az érv még a kommunizmus idejéből maradt ránk, de éppen ideje szemétre dobni, fenntartóival együtt. Van elég parlagon heverő földterület Romániában, tessék azokat hasznosítani. Már így is sok, amit erdeink, vizeink elszenvednek a mindenható profit nevében, legalább a hegyek tetejét hagyják meg azoknak, akiknek nyereség az is, ha néhány órányi gyaloglás után csendben elgyönyörködhetnek a teremtett világon. DEMETER I. ILDIKÓ Bővül a Körösi-líceum ! Az előzetes tervek szerint az építkezés 1,25 millió lejbe kerül majd, ezt nagy részben az állami költségvetésből, a Helyi Beruházások Országos Programján keresztül biztosítják. A város önrésze alig haladja meg a 150 ezer lejt. A szükséges dokumentumokat továbbították a finanszírozónak, remélik, idejében megkapják a jóváhagyást, aláírhatják a szerződést, ezt követően licitre írják ki a munkálatot. Ha minden rendben megy, már jövő évben megkezdhetik a kivitelezést.