Háromszék, 2017. december (29. évfolyam, 8266-8287. szám)

2017-12-04 / 8266. szám

2017. DECEMBER 4., HÉTFŐ BELFÖLD aromsze­ r Katonai parádé Bukarestben Mintegy 3500 katona, 350 csapatszállító és harci jármű, 50 katonai repülő és helikopter részvételével rendeztek pénteken minden korábbinál nagyobb szabású katonai parádét Bukarest­ben Románia nemzeti ünnepe alkalmából. A rendezvényen Bulgária, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, a Moldovai Köztársaság, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, az Egyesült Álla­mok, Törökország és Ukraj­na díszegységeinek mint­egy háromszáz katonája is felvonult a nemrég felújított bukaresti Diadalív alatt. Az emlékműnél, illetve az ah­hoz vezető sugárút mentén többezres közönség sereglett össze, nem csak a fővárosból: a kormány vezető erejét ké­pező Szociáldemokrata Párt például többtucatnyi autó­busszal szállíttatta a buka­resti ünnepségre vidéki szer­vezeteinek tagjait. A díszemelvény idén is fe­szültséget tükrözött: miután tavaly Klaus Iohannis állam­fő meg sem hívta őket, idén az elnöki meghívást elutasítva maradt távol a tribüntől a szo­­ciálliberális kormánykoalíció két pártelnöke, Liviu Dragnea képviselőházi és Călin Popes­­cu-Tăriceanu szenátusi elnök. Elfogadta viszont a meghívást és Iohannis oldalán nézte vé­gig a katonai parádét Mihai Tudose szociáldemokrata mi­niszterelnök, aki az utóbbi idő­ben több jelét adta annak, hogy nem mindenben ért egyet pártja elnökével. A román nemzeti ünnepre az ellenzéki szervezetek is moz­gósították szimpatizánsaikat. A korrupció öt nevű Facebook­­csoport, az idei kormányellenes megmozdulások egyik szerve­zője például a nemzeti ünnep estéjére is a kormány székhá­za elé szólította híveit, hogy az SZDP és az igazságszolgáltatás átszervezése ellen tüntessenek. FOTÓ: B365 Felvonulás a Diadalívnél Nyertek a tüntetők Több mint száz ellenzéki tüntető foglalta el szombaton a kor­mány székháza előtti teret, és megakadályozta, hogy Bukarest főpolgármesteri hivatala karácsonyi vásárt alakítson ki a kor­mányellenes demonstrációk megszokott helyszínén. A tüntetők elkezdték szétsze­relni a térre tervezett betlehe­­mes fesztivál félig már felállí­tott színpadát, ezt a helyszínt biztosító csendőrök nem aka­dályozták meg. Később kisebb dulakodás tört ki, amikor a csendőrök kiemeltek három tüntetőt, akik szerintük erő­szakosan léptek fel. Gabriela Firea, Bukarest főpolgármestere a történtek hatására bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tesz a vá­rosháza javainak megrongálá­sa miatt, de a kormánypalota előtti térre tervezett karácso­nyi vásárt másutt szervezik meg. A tüntetők szombat este a főpolgármester leváltását cél­zó népszavazás megszervezése érdekében kezdtek aláírásokat gyűjteni a kormány székháza előtt. A főpolgármester éles ki­rohanást intézett a csendőrség ellen, amiért nem akadályozta meg a törvénytelen térfoglalást. Firea vádaskodását a csendőr­­ségi szóvivő elutasította, azt ál­lítva, hogy a karhatalom nem késlekedett a közbelépéssel és szabályszerűen járt el. Firea az állami intézmények vezetőit is bírálta, amiért nem emeltek szót a veszélyes precedenst te­remtő törvénytelen megmoz­dulás ellen. A főpolgármester párttársának, Mihai Tudose kormányfőnek a korrektségét és kollegialitását is kétségbe vonta, amiért nyilvánosan bí­rálta őt a karácsonyi vásáros kezdeményezésért. A minisz­terelnök korábban rámutatott: szerinte értelmetlen egy olyan téren vásárt szervezni, ame­lyet nem lehet az autóforga­lom leállítása nélkül gyalogo­san megközelíteni, ráadásul a helyszín kiválasztása is hátsó szándék gyanúját kelti az el­lenzékben. Bukarest belvárosában két másik jelképes helyszínt, ahol gyakran vannak tüntetések - a parlament épülete előtti Alkot­mány teret és az Egyetem teret­­, decemberben hagyományos módon karácsonyi vásárokkal foglalnak el. A szociálliberális kormányt bíráló civil szerveze­tek ezért a tüntetések megaka­dályozásának szándékát látták abban, hogy a főpolgármeste­ri hivatal idén egy harmadik karácsonyi vásárt is kitalált a kormány székháza elé. Január és február folya­mán több alkalommal is meg­haladta a százezret a kormány épülete előtt összesereglett tüntetők száma, akik a bün­tetőjog korrupcióellenes szi­gorának enyhítése ellen til­takoztak. Az akkori vitatott rendeletet a kormány hatá­lyon kívül helyezte. A tünte­tések azt követően kezdődtek újra, hogy a szociálliberális koalíció az igazságszolgáltatás átszervezését célzó tervezetet terjesztett a parlament elé, az ellenzéki szervezetek szerint ugyanis ezzel a korrupt poli­tikusok felelősségre vonását akarják megakadályozni. Két év múlva újabb autópálya-szakasz A közlekedési minisztérium jóváhagyta az észak-erdélyi autópálya részét képező Ma­­rosvásárhely-Aranyosgyéres szakasz finanszírozását - kö­zölte a szaktárca. A finanszí­rozási kérést az autópályákat építő és kezelő állami válla­lat terjesztette be. A közle­mény szerint a csaknem 52 kilométer hosszú, összesen négysávos útszakasz része a 2014-2020-as Regionális Ope­ratív Programnak. A beru­házás költségeit 1,8 milliárd lejre becsülik, amelynek nagy részét megtéríti Brüsszel az uniós kohéziós alapokból. Az autópálya megépítése 62 percről 36 percre csökkenti a menetidőt Marosvásárhely és Aranyosgyéres között. A be­ruházást 2014-ben kezdték el, de a különböző engedélyek ki­bocsátásának késlekedése mi­att állt az építkezés bizonyos szakaszokon. A tervek szerint 2019 októberében adják át a teljes szakaszt. A Brassó és Bors között tervezett 415 ki­lométer hosszú észak-erdélyi autópálya megépítésére 2003-ban írt alá megállapodást a román kormány az amerikai Bechtel társasággal, de mi­után csak 52 kilométer épült meg Gyalu és Aranyosgyéres között, a felek 2013-ban közös megegyezéssel felbontották a szerződést. A román hatósá­gok újabb versenytárgyalá­sokat írtak ki több szakaszra, de egyelőre sehol sem sikerült újabb szakaszokat megnyitni. Az MTI és az Agerpres hírei alapján szerkesztette: Szekeres Attila ■■■■■ a múlt hét HMBMMMHI Ki ünnepelt, ki nem / /­­gy december elseje körül mindig feltevődik, hogy a román nem­zeti ünnep alkalmából rendezett eseményeken a magyaroknak is lelkesen részt kellene venniük. Az az igazság hogy látván az eltelt boldog 99 évet, nem nagyon akaródzik ünnepeim. Ezért szokás szerint illojális hazaárulóként tartják számon őket De akkor mi a helyzet azokkal a magas állásokban levő román (vagy más) politikusokkal, akik szintén nem teszik tiszteletüket a hivatalos állami ünnepségek valamelyikén? Idén a nagyszabású katonai parádén például eléggé el nem ítélhető módon nem feszített a két kormánypárt fővezére, Dragnea, a képviselőház és Tariceanu, a szenátus elnöke sem Az elnök, Iohannis viszont megtekintette a felvonuló 3500 katonát, a 350 csapatszállító járművet, az 50 katonai repülőt és helikoptert Szerfelett elégedett lehetett mert az ellenfeleinek számító szociáldemokraták szimpatizánsai csak ötven autóbusszal rendelkeztek, és számítása­im szerint ezerötszázan lehettek, akik semmiképp sem tudták volna felvenni a harcot Iohannis felvonuló katonaságával. Ráadásul az elnök mellett még a miniszterelnök is kiállt a placcra. Különben a cente­náriumi megnyitón, amelyet november 26-án a bukaresti Nemzeti Színházban tartottak, az elnök sem vett részt Ezért megérdemelné, hogy elkergessék Németországba. Tavaly ő nem hívta meg cotroceni-i palotájába ünnepelni Dragneát és Tariceanut Idén meginvitálta őket az elsejei fogadásra, de mivel azt hihették, hogy elveszítik a fogadást Iohannisszal szemben, aki otthon van saját pályáján, hát ő magassá­­guk nem tették tiszteletüket (vagy tiszteletlenségüket). Most már mi legyen mindannyiukkal, akiket mindezért bosszúból sem Magyaror­szágra, sem Németországba nem lehet elküldeni csak esetleg mele­gebb éghajlatra? Annyi politikusa van Romániának, hogy belőlük akár két garnitúrára való, a két párhuzamos állam elvezetésére is alkalmas vezetői gárda kitelne. Csak az a kérdés, hogy azok fővárosa hol lesz. Az is lehet, hogy mindkettőnek Bukarestben, csak más-más kerületben. Bár Dragneáék maradhatnának Bukarestben, és hazaköltöztetnék Iohannist Szebenbe számos palotája valamelyikébe, csak a sokat em­legetett két párhuzamos államot kellene valahogy elhatárolni egymás­tól. Bár sokak szerint Románia már ketté is van szakadva. Látván ezt a megosztottságot, mi melyik oldalra álljunk? Mert úgy néz ki, mindkettő rossz. Az elnök üzent Románia polgárainak, és üzengetett politikai ellenfeleinek is imigyen: „December elseje jelképezi a mi nemze­tünk szabadságra és egységre vonatkozó ideálját, azt a vágyat, hogy felelősségteljes és feddhetetlen politikusok vezette, virágzó Romániában éljünk”. Lehet, hogy ennek megvalósulásához nem lesz elég újabb 99 év, de ne veszítsük el a reményt. Ezek után szegény földi halandó romániai magyar állampol­gár az ünnep tekintetében nyakig van a dilemmában, és nem tudja igazán, mit is tegyen. Több magyar politikusunk is azt mondta, hogy nekünk nem ünnep december elseje, amiért megérdemelten meg­kapták a magukét. A románok szerint az ilyen hozzáállás elfogad­hatatlan, és így nem csoda, ha egyre csökken elfogadottságunk. De aztán olyan románok is kerültek akik szintén ilyesmit állítottak A történész Lucian Boia szerint „Trianon egyetlen magyarnak sem ok az örömre”. Mircea Dinescu is feltette a kérdést: miért kellene ünnepelniük a magyaroknak Nagy-Románia megalakulását, hiszen akkor alakították kicsivé Magyarországot? De Sorin Mitu történész, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára is úgy véli: a románoknak meg kell érteniük, hogy a magyaroknak nem jelent örömet 1918 vagy Trianonra emlékezni... Ha a középkorban élnénk az ilyen eretnek ki­jelentéseik miatt máglyára vetnék és a nacionalizmus által felszított tűzön pirítanák meg őket így csak rájuk pirítanak és egy-egy tévé­adásban keresztre feszítik ami mégiscsak humánusabb megoldás. Bár a magyaroknak nem nagyon fűlik a foguk az ünneplés­re, szerencsére december elseje nem marad ünnepeletlen még nálunk, Sepsiszentgyörgyön sem. Itt erősítésként (heted)hét megyéből megjelent az Új jobboldal mintegy hetven jámborabb képviselője, akik most kivételesen nem kiabálták, hogy kifelé a magyarokkal az országból!, de a gyengébbek kedvéért elismétel­ték: Hargita és Kovászna román föld!, A román nyelv az egyet­len uralkodó! A zenei aláfestést a Csíkszeredai katonazenekar szolgáltatta, s (rendfenntartani?) a helyieken és brassóiakon kívül Bukarestből jött még öt lovas rendőr is. KUTI JÁNOS Elsodorta a lavina Három hegymászót sodort el a lavina pénteken a Kelemen-hava­sokban. A két hivatásos tűzoltóból és egyikük barátnőjéből álló csapat a román nemzeti ünnep alkalmából zászlót vitt a Pietrosz­­hegycsúcsra, amikor a baleset történt. Egyik férfinak sikerült kiszabadulnia és több mint három óra alatt eljutnia egy olyan helyre, ahonnan mobiltelefonon riaszthatta a hegyimentőket. A mentőknek sikerült megtalálniuk a riasztást leadó tűzoltót, aki megsérült a lavinában. Később a nő holttestére bukkantak. Lavina sodort el pénteken két túrázót a Páring-hegységben, a 2405 méter magas Carja-csúcs közelében. Egyiküknek sikerült kiszabadítania magát a hó fogságából, másikukat nem találták. A túrázók Bukarestből érkeztek, és nem vették figyelembe a la­vinaveszélyre vonatkozó figyelmeztetést.

Next