Háromszék, 2017. december (29. évfolyam, 8266-8287. szám)
2017-12-04 / 8266. szám
2017. DECEMBER 4., HÉTFŐ BELFÖLD aromsze r Katonai parádé Bukarestben Mintegy 3500 katona, 350 csapatszállító és harci jármű, 50 katonai repülő és helikopter részvételével rendeztek pénteken minden korábbinál nagyobb szabású katonai parádét Bukarestben Románia nemzeti ünnepe alkalmából. A rendezvényen Bulgária, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, a Moldovai Köztársaság, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, az Egyesült Államok, Törökország és Ukrajna díszegységeinek mintegy háromszáz katonája is felvonult a nemrég felújított bukaresti Diadalív alatt. Az emlékműnél, illetve az ahhoz vezető sugárút mentén többezres közönség sereglett össze, nem csak a fővárosból: a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt például többtucatnyi autóbusszal szállíttatta a bukaresti ünnepségre vidéki szervezeteinek tagjait. A díszemelvény idén is feszültséget tükrözött: miután tavaly Klaus Iohannis államfő meg sem hívta őket, idén az elnöki meghívást elutasítva maradt távol a tribüntől a szociálliberális kormánykoalíció két pártelnöke, Liviu Dragnea képviselőházi és Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök. Elfogadta viszont a meghívást és Iohannis oldalán nézte végig a katonai parádét Mihai Tudose szociáldemokrata miniszterelnök, aki az utóbbi időben több jelét adta annak, hogy nem mindenben ért egyet pártja elnökével. A román nemzeti ünnepre az ellenzéki szervezetek is mozgósították szimpatizánsaikat. A korrupció öt nevű Facebookcsoport, az idei kormányellenes megmozdulások egyik szervezője például a nemzeti ünnep estéjére is a kormány székháza elé szólította híveit, hogy az SZDP és az igazságszolgáltatás átszervezése ellen tüntessenek. FOTÓ: B365 Felvonulás a Diadalívnél Nyertek a tüntetők Több mint száz ellenzéki tüntető foglalta el szombaton a kormány székháza előtti teret, és megakadályozta, hogy Bukarest főpolgármesteri hivatala karácsonyi vásárt alakítson ki a kormányellenes demonstrációk megszokott helyszínén. A tüntetők elkezdték szétszerelni a térre tervezett betlehemes fesztivál félig már felállított színpadát, ezt a helyszínt biztosító csendőrök nem akadályozták meg. Később kisebb dulakodás tört ki, amikor a csendőrök kiemeltek három tüntetőt, akik szerintük erőszakosan léptek fel. Gabriela Firea, Bukarest főpolgármestere a történtek hatására bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tesz a városháza javainak megrongálása miatt, de a kormánypalota előtti térre tervezett karácsonyi vásárt másutt szervezik meg. A tüntetők szombat este a főpolgármester leváltását célzó népszavazás megszervezése érdekében kezdtek aláírásokat gyűjteni a kormány székháza előtt. A főpolgármester éles kirohanást intézett a csendőrség ellen, amiért nem akadályozta meg a törvénytelen térfoglalást. Firea vádaskodását a csendőrségi szóvivő elutasította, azt állítva, hogy a karhatalom nem késlekedett a közbelépéssel és szabályszerűen járt el. Firea az állami intézmények vezetőit is bírálta, amiért nem emeltek szót a veszélyes precedenst teremtő törvénytelen megmozdulás ellen. A főpolgármester párttársának, Mihai Tudose kormányfőnek a korrektségét és kollegialitását is kétségbe vonta, amiért nyilvánosan bírálta őt a karácsonyi vásáros kezdeményezésért. A miniszterelnök korábban rámutatott: szerinte értelmetlen egy olyan téren vásárt szervezni, amelyet nem lehet az autóforgalom leállítása nélkül gyalogosan megközelíteni, ráadásul a helyszín kiválasztása is hátsó szándék gyanúját kelti az ellenzékben. Bukarest belvárosában két másik jelképes helyszínt, ahol gyakran vannak tüntetések - a parlament épülete előtti Alkotmány teret és az Egyetem teret, decemberben hagyományos módon karácsonyi vásárokkal foglalnak el. A szociálliberális kormányt bíráló civil szervezetek ezért a tüntetések megakadályozásának szándékát látták abban, hogy a főpolgármesteri hivatal idén egy harmadik karácsonyi vásárt is kitalált a kormány székháza elé. Január és február folyamán több alkalommal is meghaladta a százezret a kormány épülete előtt összesereglett tüntetők száma, akik a büntetőjog korrupcióellenes szigorának enyhítése ellen tiltakoztak. Az akkori vitatott rendeletet a kormány hatályon kívül helyezte. A tüntetések azt követően kezdődtek újra, hogy a szociálliberális koalíció az igazságszolgáltatás átszervezését célzó tervezetet terjesztett a parlament elé, az ellenzéki szervezetek szerint ugyanis ezzel a korrupt politikusok felelősségre vonását akarják megakadályozni. Két év múlva újabb autópálya-szakasz A közlekedési minisztérium jóváhagyta az észak-erdélyi autópálya részét képező Marosvásárhely-Aranyosgyéres szakasz finanszírozását - közölte a szaktárca. A finanszírozási kérést az autópályákat építő és kezelő állami vállalat terjesztette be. A közlemény szerint a csaknem 52 kilométer hosszú, összesen négysávos útszakasz része a 2014-2020-as Regionális Operatív Programnak. A beruházás költségeit 1,8 milliárd lejre becsülik, amelynek nagy részét megtéríti Brüsszel az uniós kohéziós alapokból. Az autópálya megépítése 62 percről 36 percre csökkenti a menetidőt Marosvásárhely és Aranyosgyéres között. A beruházást 2014-ben kezdték el, de a különböző engedélyek kibocsátásának késlekedése miatt állt az építkezés bizonyos szakaszokon. A tervek szerint 2019 októberében adják át a teljes szakaszt. A Brassó és Bors között tervezett 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópálya megépítésére 2003-ban írt alá megállapodást a román kormány az amerikai Bechtel társasággal, de miután csak 52 kilométer épült meg Gyalu és Aranyosgyéres között, a felek 2013-ban közös megegyezéssel felbontották a szerződést. A román hatóságok újabb versenytárgyalásokat írtak ki több szakaszra, de egyelőre sehol sem sikerült újabb szakaszokat megnyitni. Az MTI és az Agerpres hírei alapján szerkesztette: Szekeres Attila ■■■■■ a múlt hét HMBMMMHI Ki ünnepelt, ki nem / /gy december elseje körül mindig feltevődik, hogy a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett eseményeken a magyaroknak is lelkesen részt kellene venniük. Az az igazság hogy látván az eltelt boldog 99 évet, nem nagyon akaródzik ünnepeim. Ezért szokás szerint illojális hazaárulóként tartják számon őket De akkor mi a helyzet azokkal a magas állásokban levő román (vagy más) politikusokkal, akik szintén nem teszik tiszteletüket a hivatalos állami ünnepségek valamelyikén? Idén a nagyszabású katonai parádén például eléggé el nem ítélhető módon nem feszített a két kormánypárt fővezére, Dragnea, a képviselőház és Tariceanu, a szenátus elnöke sem Az elnök, Iohannis viszont megtekintette a felvonuló 3500 katonát, a 350 csapatszállító járművet, az 50 katonai repülőt és helikoptert Szerfelett elégedett lehetett mert az ellenfeleinek számító szociáldemokraták szimpatizánsai csak ötven autóbusszal rendelkeztek, és számításaim szerint ezerötszázan lehettek, akik semmiképp sem tudták volna felvenni a harcot Iohannis felvonuló katonaságával. Ráadásul az elnök mellett még a miniszterelnök is kiállt a placcra. Különben a centenáriumi megnyitón, amelyet november 26-án a bukaresti Nemzeti Színházban tartottak, az elnök sem vett részt Ezért megérdemelné, hogy elkergessék Németországba. Tavaly ő nem hívta meg cotroceni-i palotájába ünnepelni Dragneát és Tariceanut Idén meginvitálta őket az elsejei fogadásra, de mivel azt hihették, hogy elveszítik a fogadást Iohannisszal szemben, aki otthon van saját pályáján, hát ő magasságuk nem tették tiszteletüket (vagy tiszteletlenségüket). Most már mi legyen mindannyiukkal, akiket mindezért bosszúból sem Magyarországra, sem Németországba nem lehet elküldeni csak esetleg melegebb éghajlatra? Annyi politikusa van Romániának, hogy belőlük akár két garnitúrára való, a két párhuzamos állam elvezetésére is alkalmas vezetői gárda kitelne. Csak az a kérdés, hogy azok fővárosa hol lesz. Az is lehet, hogy mindkettőnek Bukarestben, csak más-más kerületben. Bár Dragneáék maradhatnának Bukarestben, és hazaköltöztetnék Iohannist Szebenbe számos palotája valamelyikébe, csak a sokat emlegetett két párhuzamos államot kellene valahogy elhatárolni egymástól. Bár sokak szerint Románia már ketté is van szakadva. Látván ezt a megosztottságot, mi melyik oldalra álljunk? Mert úgy néz ki, mindkettő rossz. Az elnök üzent Románia polgárainak, és üzengetett politikai ellenfeleinek is imigyen: „December elseje jelképezi a mi nemzetünk szabadságra és egységre vonatkozó ideálját, azt a vágyat, hogy felelősségteljes és feddhetetlen politikusok vezette, virágzó Romániában éljünk”. Lehet, hogy ennek megvalósulásához nem lesz elég újabb 99 év, de ne veszítsük el a reményt. Ezek után szegény földi halandó romániai magyar állampolgár az ünnep tekintetében nyakig van a dilemmában, és nem tudja igazán, mit is tegyen. Több magyar politikusunk is azt mondta, hogy nekünk nem ünnep december elseje, amiért megérdemelten megkapták a magukét. A románok szerint az ilyen hozzáállás elfogadhatatlan, és így nem csoda, ha egyre csökken elfogadottságunk. De aztán olyan románok is kerültek akik szintén ilyesmit állítottak A történész Lucian Boia szerint „Trianon egyetlen magyarnak sem ok az örömre”. Mircea Dinescu is feltette a kérdést: miért kellene ünnepelniük a magyaroknak Nagy-Románia megalakulását, hiszen akkor alakították kicsivé Magyarországot? De Sorin Mitu történész, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára is úgy véli: a románoknak meg kell érteniük, hogy a magyaroknak nem jelent örömet 1918 vagy Trianonra emlékezni... Ha a középkorban élnénk az ilyen eretnek kijelentéseik miatt máglyára vetnék és a nacionalizmus által felszított tűzön pirítanák meg őket így csak rájuk pirítanak és egy-egy tévéadásban keresztre feszítik ami mégiscsak humánusabb megoldás. Bár a magyaroknak nem nagyon fűlik a foguk az ünneplésre, szerencsére december elseje nem marad ünnepeletlen még nálunk, Sepsiszentgyörgyön sem. Itt erősítésként (heted)hét megyéből megjelent az Új jobboldal mintegy hetven jámborabb képviselője, akik most kivételesen nem kiabálták, hogy kifelé a magyarokkal az országból!, de a gyengébbek kedvéért elismételték: Hargita és Kovászna román föld!, A román nyelv az egyetlen uralkodó! A zenei aláfestést a Csíkszeredai katonazenekar szolgáltatta, s (rendfenntartani?) a helyieken és brassóiakon kívül Bukarestből jött még öt lovas rendőr is. KUTI JÁNOS Elsodorta a lavina Három hegymászót sodort el a lavina pénteken a Kelemen-havasokban. A két hivatásos tűzoltóból és egyikük barátnőjéből álló csapat a román nemzeti ünnep alkalmából zászlót vitt a Pietroszhegycsúcsra, amikor a baleset történt. Egyik férfinak sikerült kiszabadulnia és több mint három óra alatt eljutnia egy olyan helyre, ahonnan mobiltelefonon riaszthatta a hegyimentőket. A mentőknek sikerült megtalálniuk a riasztást leadó tűzoltót, aki megsérült a lavinában. Később a nő holttestére bukkantak. Lavina sodort el pénteken két túrázót a Páring-hegységben, a 2405 méter magas Carja-csúcs közelében. Egyiküknek sikerült kiszabadítania magát a hó fogságából, másikukat nem találták. A túrázók Bukarestből érkeztek, és nem vették figyelembe a lavinaveszélyre vonatkozó figyelmeztetést.