Háromszék, 2018. február (30. évfolyam, 8312-8335. szám)

2018-02-14 / 8323. szám

SEPSISZENTGYÖRGY www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,50 LE] • ELŐFIZETŐKNEK: 1,06 LE] Megcsappant költségvetés „Túlélési” költségvetése van idén Sepsiszentgyörgynek: miután a kormány tavaly év végén jelentős összegeket vett el az önkormányzatoktól, de kötelezte őket különböző intézmények költségvetésének növelésére, kevesebb pénzből gazdálkodnak, és ez leginkább a beruházásokon fog meglátszani; emiatt arra készül a város, hogy minél több európai uniós pénzt pályázzon meg- így foglalta össze Antal Árpád polgármester azt, amit a puszta számok nem fejeznek ki. A megyeszékhely 2018-as költségvetését tegnap rendkívüli ülésen és rendkívüli egyetértésben, ellenszavazat nélkül fogadta el a tanács.»­2 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE LAPTALÁLKOZÓ, KÖNYVBEMUTATÓ ÉS NYEREMÉNYJÁTÉK Találkozzunk, Rétyen Ma Rétyen találkozunk olvasó­inkkal. A helyi zeneteremben 18 órára várjuk mindazokat, akik a Háromszék munkatár­saival szeretnének találkozni, ugyanakkor bemutatjuk mun­katársaink legújabb, a Kaláka könyvek sorozatban megjelent köteteit. Hívjuk hűséges olvasó­inkat és mindazokat, akik részt kívánnak venni interaktív nye­reményjátékunkban. A lapértékelés, a média, első­sorban a nyomtatott sajtó jelenle­gi helyzetének elemzése mellett a szerzők jelenlétében bemutat­juk Kuti János legújabb, Lássuk a medvét! című kötetét, Pus­cás Atti­­la Utak és ösvények, Csinta Samu pedig a Plakátballada című kö­tetéről beszél, főmunkatársunk, Kisgyörgy Zoltán egyebek mellett a székelyföldi mofettákról nem­rég megjelent könyvet mutatja be. Ugyanakkor további, a Kaláka könyvek sorozatban nemrég meg­jelent könyvet is bemutatunk. A nyereményjáték részeként a találkozó minden résztvevője tombolajegyet kap, amelyet ki­töltve helyben tud elhelyezni egy nyersünk urnába. Továbbá a mai újságban megjelent szelvény is tombola­jegyként használható, amelyet mind a résztvevők, mind a ta­lálkozóról távol maradók kitölt­­hetnek, és február 14-én 15 óráig eljuttathatják a szerkesztőségbe. A találkozón részt vevők is elhoz­hatnak személyenként egy-egy szelvényt, a laptalálkozó részt­vevői így akár két tombolával is benevezhetnek, s dupla eséllyel vehetnek részt a sorsoláson. Azok, akik Facebook-oldalunkat látogat­ják, és a találkozó kezdési időpont­jáig, vagyis február 14-én 18 óráig ezt a bejegyzést megosztják (nem csak kedvelik), ugyancsak nyer­hetnek. A nyeremények listája, valamint a beküldendő szelvény lapunk 10. oldalán található. HÁROMSZÉK r !"Tivente egy városnyi ember tűnik el Ro­­mániából: 2016-ban több mint 55 ezer fej lélekkel - ez kicsivel több, mint Sepsi­­szentgyörgy teljes lakossága - számoltak össze kevesebbet, mint 2015-ben, tavaly már közel 70 ezres fogyást mértek. Ez annyi, mintha 2017-ben Sepsiszentgyörgy és Bárót, no meg a közigazgatásilag hozzájuk tartozó falvak maradtak volna üresen, és ez akkor is ijesztő, ha országos szórásban jóval kisebbnek látszik a veszteség. Más források szerint viszont na­gyobb, évente 110-120 ezerrel lettünk keve­sebben: két év alatt egész Kovászna megyényi lélekkel. Egyetértés abban van, hogy a jelenség nem új keletű: eredeti demokráciánkkal együtt kezdődött, és az életszínvonal (viszonylagos) emelkedése mellett is gyorsul. Ilyen mértékű népességfogyást háború, éhín­ség, pestis okozott eddig a történelemben: az 1990-ben 22 milliós Románia negyed évszázad alatt polgárainak bő negyedét elveszítette. Ta­valy ilyenkor 19,6 millió volt a román állampol­gárok száma, de ebből már hivatalos becslések szerint is legalább 4 millió él külföldön. Ez pedig azt jelenti, hogy 15 millióan élünk a száz­éves országhatárokon belül - a kétszáz éves évfordulót pedig már nem lesz, aki megünne­pelje, ha így mennek tovább a dolgok. Pedig így mennek, mert a kormánynak és a fő erejét adó szociáldemokrata pártnak láthatóan kisebb gondja is nagyobb annál, hogy megállítsa az elvándorlást és elöregedést, vezetői az igazság­szolgáltatással, a titkosszolgálatokkal és saját, hozzá nem értésből született törvényeikkel hadakoznak, de hogy marad bárkinek ereje, ideje, ötlete épkézláb, előre tekintő stratégiák kidolgozására. A kérdést elsősorban a munka- és család­ügyi minisztériumnak kellene feltennie magá­nak, ám Lia Olguţa Vasilescu még az adózási forradalomnak nevezett béremelési szemfény­vesztés következményeit sem mérte fel előre, és akkor is csökönyösen szembemegy a valóság­gal, amikor a szakszervezetek már kétmillió munkavállaló bércsökkenéséről beszélnek. Rá­adásul folyton újabb kategóriákról - például a betegszabadságra kényszerülőkről, a gyermek­­nevelési szabadságon levőkről - derül ki, hogy a sokat hangoztatott nagy jólétből nekik az eddiginél is kevesebb jut, az utólagos „javító” intézkedések pedig csak rontanak a helyzeten. Egészen torz szemléletre mutat például az a rendelkezés is, hogy a részmunkaidős dolgo­zók társadalombiztosítását - az egészségügyi ellátásért és a majdani teljes nyugdíjért - a munkaadó kerekítse fel, hiszen így az a balek, aki nyolc órát lehúz naponta, így ösztönöz munkára a szaktárcavezető, és ugyanilyen fo­nákul megy minden Liviu Dragnea SZDP-elnök uralkodásának második évében. A párhuzamos állammal vagy annak fan­tomképével való küzdelem hevében egyetlen döntéshozó sem látszik észrevenni, hogy az igazi, emberek alkotta ország egyre kisebb, és szegénységénél csak a rossz híre nagyobb. DEMETER ILDIKÓ ■■■■■ máról holnapra ■■^■1 Eltévesztették az ellenfelet is KÉZDISZÉKI POLGÁRMESTEREK TALÁLKOZÓJA Bajban a községek Tegnap a bálványosfürdői Vár Panzióban tartották a kézdiszé­­ki polgármesterek soros találkozóját, amelynek házigazdája Daragos Attila, Torja község elöljárója volt. A kézdiszéki pol­gármesterek mellett meghívottként Henning László, a megyei tanács alelnöke, Kovács Ödön megyemenedzser és Könczei Csaba, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője is jelen volt. BOCHOM ISTVÁN »„Az idei költ­ségvetésünk csak hat hónapra elegendő, utána bezárhatjuk a községházát” - mondotta Da­­ragus Attila, aki szerint ilyen kritikus helyzetbe 1989 után nem voltak. A jelen levő köz­ségvezetők közül nagyon ke­vesen dicsekedhettek azzal, hogy a rendelkezésükre álló összegből egész esztendőben tudnak gazdálkodni. Hen­ning László szerint jelenleg még egy évre sem tervezhet­nek a helyi tanácsok, a megyei önkormányzat idei költségve­tése megközelíti 2013-as bü­dzséjét. » 2 Kovászna megye születése ötven évvel ezelőtt, február 14-én szavazta meg a Román Kommu­nista Párt plenáris ülése a Kovászna megye megalakulásáról szóló határozatot A döntést számos vita, hosszas forrongás előzte meg, ugyanis a kezdeti tervek szerint Háromszéket egészében vagy szétda­rabolva Brassóhoz akarták csatolni,­­A másik terv szerint Kézdiszéket Hargitához csatolták volna, hogy létrejöjjön a „nagy székely megye”, Sepsiszentgyörgy és környéke Brassóhoz került volna. Másfél hónapig rajzolgatták a térképeket, gyűléseket tartottak, hogy kitapogassák­­a közhangulatot, volt kisebb szervezkedés, sőt lázongás is, míg végül a központi pártvezetés, hogy csillapítsa az indulatokat, jobbnak látta egy harmadik változat megvalósítását, és beleegyezett, hogy önálló megye legyen a régió, igaz, a Háromszék nevet nem kaphatta vissza, de Ceauşescu elfogadta a Kovászna elnevezést­­.

Next