Háromszék, 2018. március (30. évfolyam, 8336-8361. szám)

2018-03-01 / 8336. szám

4 Aharomszeék 2018. MÁRCIUS 1.,CSÜTÖRTÖK BELFÖLD-KÜLFÖLD RÖVIDEN Kibertámadás érte Németországot Nagyszabású, valószínűleg orosz vonatkozású támadás érte a német szövetségi kormány informatikai rendszerét tegnapi német sajtójelentések szerint. A Süddeutsche Zeitung lap és a dpa hírügynökség biztonsági forrásokra hivatkozó jelentése szerint a támadást az ATP28 elnevezésű orosz hackercso­­port hajtotta végre, amelyet szakértők kapcsolatba hoznak a moszkvai vezetéssel. Ez a cso­port lehet felelős a szövetségi parlament (Bundestag) rend­szere ellen 2015-ben intézett támadásért is. Az orosz csoport ezúttal a szövetségi államigaz­gatás különlegesen védett rend­szere, az úgynevezett Berlin- Bonn kormányzati gerinchálózat ellen hajtott végre műveletet. Kártékony szoftvert helyeztek el a rendszerben, és adatokat is szereztek. A támadást tavaly decemberben fedezték fel. Ak­kor már hosszabb ideje zajlott, meglehet, hogy az év eleje óta. Amerikai fegyverek Ukrajnába Heteken belül meg kell érkez­nie Ukrajnába az első védelmi célú fegyverszállítmánynak az Egyesült Államokból - közölte Petro Porosenko ukrán elnök tegnap Kijevben tartott évin­dító sajtóértekezletén. Nem árult el részleteket az amerikai szállítmány tartalmáról, csupán annyit mondott, hogy orvlövé­szek elleni fegyverek is lesznek köztük, továbbá légvédelmi és elektronikus harci eszközök. Donald Trump amerikai elnök a múlt év végén hagyta jóvá, hogy élet kioltására is alkalmas védelmi fegyvereket szállítson az Egyesült Államok Ukrajnának. Meggyilkolt újságíró: lemondott a miniszter Bejelentette lemondását teg­nap Marek Madaric, a szlovák kormány kulturális minisztere, aki döntését Ján Kuciak tényfel­táró újságíró és élettársa vasár­nap történt meggyilkolásával indokolta. Marek Madaric tá­vozását olyan rendkívül feszült politikai légkörben jelentette be, amikor a jelentős részben külföldi tulajdonban lévő szlová­kiai sajtó - az újságíró-gyilkos­ságról megjelentetett cikkeiben - a téma mentén új erőre kapott parlamenti ellenzékkel együtt Tibor Gáspár országos rend­őrfőkapitány, Robert Kalinák belügyminiszter és Robert Fico kormányfő távozását köve­teli. Az ellenzéki pártok és a sajtó ennek kapcsán egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy több olyan, a kormányhivatal alkalmazásában lévő személyről tudnak, akik korábbi gazdasági tevékenységük kapcsán kapcso­latban álltak olyan - a sajtó által az olasz maffiához közel állónak tartott - olasz vállalkozókkal, akik tevékenysége után a meg­gyilkolt újságíró is kutatott. MTI-hírek alapján szerkesztette: Farcádi Botond Munkaszüneti nap lesz nagypéntek Munkaszüneti nap lesz a nagypéntek-döntötte el tegnap a parlament, megszavazva az erről szóló törvénymódosítást. A munkatörvény módosítására irányuló jogszabályt Szabó Ödön, az RMDSZ képviselője dolgozta ki, és 42- különböző pártokhoz tartozó - honatya támogatta kezdeményezőként. A képviselőház nagy többség­gel szavazta meg az újabb mun­kaszüneti napot: 233 támogató voksot kapott, és mindössze 7-en szavaztak ellene 19 tartóz­kodás mellett. Korábban a sze­nátus is rábólintott a törvényre, így most már csak Klaus Iohan­­nis államelnöknek kell kihir­detnie, hogy hatályba lépjen. A törvényt sürgősségi eljárásban tárgyalták, hogy már az idén alkalmazni lehessen. A jogsza­bály nem tér ki arra, hogy a különböző vallásúak esetében hogyan járnak el, Erdélyben általában a munkáltatók és a munkavállalók közös megegye­zése alapján szokták kiadni a húsvéti munkaszüneti napokat. A kezdeményezők azzal érvel­tek, hogy a munkatörvény 14 munkaszüneti napot biztosít, ami kevesebb, mint más nyu­gat-európai országokban, ahol több helyen a nagypéntek is hi­vatalos ünnepnek számít. Claudiu Racuci, az ellenzéki liberálisok képviselője egy nap­pal korábban a szakbizottsági vitában azt javasolta, hogy a magánvállalkozóknak az állam térítse meg az újabb munkaszü­neti napot. A szociáldemokrata Adrian Solomon szakbizottsági elnök szerint a magánvállal­kozóknak nem lehet okuk pa­naszra, mert amúgy sem szok­ták kiadni alkalmazottaiknak a vallási ünnepek alkalmából járó munkaszüneti napokat. A bizottsági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos a ro­mán nép keresztény tudatának erősítése, ezért indokolt a mun­kaszüneti nap a kereszténység számára oly jelentős ünnepna­pon, mint a nagypéntek. Miért nem lehet világörökség a csíksomlyói búcsú? Méltatta tegnap a szenátus plénuma, hogy a márciusba (mărţişor) bekerült az UNESCO kulturális örökségei közé. Ennek kapcsán Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ honatyája emlékeztet­te a szenátust Románia azon mulasztására, amely által meg­akadályozták, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú felkerüljön az UNESCO szellemi világörökségi listájára. „Öt év telt el azóta, hogy Kele­men Hunor szövetségi elnök kezdeményezésére indítvá­nyoztuk a pünkösdi búcsú fel­terjesztését az UNESCO-listára, felfoghatatlan az a hozzáállás, amelyet azóta tapasztalunk kulturális örökségünkkel kapcsolatban” - mondta a par­lament UNESCO bizottságá­nak alelnöke. Rámutatott, a csíksomlyói búcsú a kelet-kö­­zép-európai régió legnagyobb katolikus zarándoklata, s mél­tán tarthatna számot arra, hogy Románia teljes mellszé­lességgel kiálljon mellette. Elfogadhatatlan, hogy a kul­turális minisztérium államtit­kára 2016-ban megakadályoz­ta, hogy a csíksomlyói búcsút felvegyék az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Amikor Románia hivatalos képviselője azt az üzenetet fogalmazza meg egy nemzet­közi fórumon, hogy nem ért egyet a saját országa felter­jesztésével, akkor többről van szó, mint egyesek érzéseiről a magyar közösséggel szemben: ez a megnyilvánulás amellett, hogy az erdélyi magyarokkal szembeni tisztelet hiányáról tanúskodik, Románia nem­zetközi megítélését is rontja” - fogalmazott tegnapi felszó­lalásában Novák Csaba Zoltán szenátor. Kitért arra is, az Európa Tanács szakértői testülete ál­tal kiadott jelentésében is fel­tüntették, hogy Románia nem támogatta a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű búcsú UNESCO-listára törté­nő felterjesztését. „Az Európa Tanács kisebbségvédelmi ke­retegyezmény alkalmazását vizsgáló legfrissebb jelentése is azt igazolja, sérült Románia nemzetközi imázsa a csíksom­lyói búcsú kapcsán tanúsított állásfoglalása miatt. Emiatt is bízunk benne, hogy sikerül mielőbb véget vetni a vallási hagyományunk ellen szóló diszkriminációnak” - mondta. A szenátor rámutatott, a témá­ban hetekkel ezelőtt levélben fordult a kulturális minisz­térium illetékeseihez, hogy megindokolják a csíksomlyói búcsú felterjesztésének el­­akasztását, amelyre azóta sem kapott választ. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Kiküszöbölni a megkülönböztetést Esetenként még mindig megkülönböztetésben részesülhet az, aki nem beszéli folyékonyan az állam nyelvét-fejtette ki Benkő Erika a parlamentben. Az RMDSZ-képviselő annak a kézdivásár­helyi kislánynak az ügyében szólalt fel, aki nem tudott komplex orvosi kérdésekre válaszolni egy temesvári kórházban. „Kíváncsi lennék arra, hogy hány romániai felnőtt ember tudna, mondjuk, nem az anya­nyelvén, hanem angolul vála­szolni az egészségügyi állapo­tával kapcsolatos kérdésekre. Ebben az esetben egy gyerekről volt szó, aki egyelőre tanulja meg a román nyelvet, és akitől nem várható el az, hogy ismer­je az amúgy is komplex orvosi nyelvezetet” - fogalmazott Ben­­kő Erika. Hozzátette: az anya­nyelvhez való jog nemzetközileg elismert jogosultság. 2018-ban Romániában azonban még min­dig gondot okoz a kisebbségek számára, hogy hivatalos helyze­tekben vagy például az orvosnál használhassák anyanyelvüket. Bár az RMDSZ kezdemé­nyezésére tavaly elfogadta a parlament azt a törvényt, mely szerint az egészségügyi és szociális intézményekben legyen lehetőség az anyanyelv használatára, amint azonban az említett esete is mutatja, a gyakorlatban ez mégsem működik - mutatott rá köz­leményében a képviselő. Úgy vélte, nem megengedett, hogy a centenárium évét a magyar­­ellenesség és az idegengyűlö­let határozza meg, holott erre számtalan próbálkozás van. Meglátása szerint a centená­riumnak lehetőséget kell jelen­tenie a közösségek jó viszonyá­nak megalapozásához. „Esélyt kell jelentenie arra nézve, hogy az erdélyi magyarok otthonuk­nak érezzék Romániát, hiszen ez az ország a mi egyetlen ottho­nunk. Ehhez viszont szükséges az, hogy a román állam érték­ként kezelje nyelvi és kulturális identitásunkat, vagyis Románia is magáénak érezze a területén élő magyar közösséget, és azt a kézdivásárhelyi kislányt is, aki még nem tud jól románul” - összegezte a sepsiszentgyör­gyi parlamenti képviselő. Kárpátalja számíthat Budapestre Kormányzati segítséget ajánlott Orbán Viktor magyar minisz­terelnök Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének, miután kedd hajnalban felgyúj­tották a szervezet központi irodáját Ungváron. A kormányfő a Facebook-olda­­lán tett közzé egy telefonbeszél­getést, amely a kormányülésre menet készült. Ebben egyebek mellett az épület és az embe­rek hogylétéről érdeklődik, s arról tájékoztatja a KMKSZ elnökét, hogy a kormányülés napirendjén szerepel a téma. Azt is kérdezi, mire van szük­ségük: pénzügyi segítségre, új­jáépítésre vagy bármi másra. Orbán Viktor a beszélgetésben megerősíti, hogy a szervezet és az ott élő magyarok számíthat­nak a magyar kormányra. Mint arról beszámoltunk, keddre virradóra­­ térfigye­lő kamerák időközben nyil­vánosságra hozott felvételei szerint - egy kapucnit viselő személy robbanószerkezetet helyezett el a KMKSZ Ungvár központjában található szék­házának egyik ablakpárká­nyán, amely az illető távozása után hét perccel működésbe lépett. A nagy erejű robbanás következtében keletkező tűz miatt jelentős részben kiégett a magyar szervezet irodájának három földszinti helyisége. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EBESZ főtitkárával, Thomas Gremin­­gerrel egyeztetett tegnap tele­fonon a KMKSZ ungvári szék­házát ért támadás ügyében. A tárcavezető elmondta: a szerve­zet főtitkárának megismételte Magyarország javaslatát, hogy ne csak Ukrajna keleti, hanem nyugati részén, Kárpátalján is teremtsék meg az EBESZ spe­ciális megfigyelő missziójának állandó jelenlétét. Az EBESZ feladata a konfliktusok megelő­zése, márpedig drámai követ­kezményei lehetnek annak, ha a helyzet így marad Kárpátal­ján - hangsúlyozta. A főtitkár megerősítette, hogy nincs jogi akadálya a magyar javaslat megvalósításának, így a kül­ügyminiszter szerint az „csak politikai szándék kérdése”.

Next