Háromszék, 2018. március (30. évfolyam, 8336-8361. szám)
2018-03-01 / 8336. szám
4 Aharomszeék 2018. MÁRCIUS 1.,CSÜTÖRTÖK BELFÖLD-KÜLFÖLD RÖVIDEN Kibertámadás érte Németországot Nagyszabású, valószínűleg orosz vonatkozású támadás érte a német szövetségi kormány informatikai rendszerét tegnapi német sajtójelentések szerint. A Süddeutsche Zeitung lap és a dpa hírügynökség biztonsági forrásokra hivatkozó jelentése szerint a támadást az ATP28 elnevezésű orosz hackercsoport hajtotta végre, amelyet szakértők kapcsolatba hoznak a moszkvai vezetéssel. Ez a csoport lehet felelős a szövetségi parlament (Bundestag) rendszere ellen 2015-ben intézett támadásért is. Az orosz csoport ezúttal a szövetségi államigazgatás különlegesen védett rendszere, az úgynevezett Berlin- Bonn kormányzati gerinchálózat ellen hajtott végre műveletet. Kártékony szoftvert helyeztek el a rendszerben, és adatokat is szereztek. A támadást tavaly decemberben fedezték fel. Akkor már hosszabb ideje zajlott, meglehet, hogy az év eleje óta. Amerikai fegyverek Ukrajnába Heteken belül meg kell érkeznie Ukrajnába az első védelmi célú fegyverszállítmánynak az Egyesült Államokból - közölte Petro Porosenko ukrán elnök tegnap Kijevben tartott évindító sajtóértekezletén. Nem árult el részleteket az amerikai szállítmány tartalmáról, csupán annyit mondott, hogy orvlövészek elleni fegyverek is lesznek köztük, továbbá légvédelmi és elektronikus harci eszközök. Donald Trump amerikai elnök a múlt év végén hagyta jóvá, hogy élet kioltására is alkalmas védelmi fegyvereket szállítson az Egyesült Államok Ukrajnának. Meggyilkolt újságíró: lemondott a miniszter Bejelentette lemondását tegnap Marek Madaric, a szlovák kormány kulturális minisztere, aki döntését Ján Kuciak tényfeltáró újságíró és élettársa vasárnap történt meggyilkolásával indokolta. Marek Madaric távozását olyan rendkívül feszült politikai légkörben jelentette be, amikor a jelentős részben külföldi tulajdonban lévő szlovákiai sajtó - az újságíró-gyilkosságról megjelentetett cikkeiben - a téma mentén új erőre kapott parlamenti ellenzékkel együtt Tibor Gáspár országos rendőrfőkapitány, Robert Kalinák belügyminiszter és Robert Fico kormányfő távozását követeli. Az ellenzéki pártok és a sajtó ennek kapcsán egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy több olyan, a kormányhivatal alkalmazásában lévő személyről tudnak, akik korábbi gazdasági tevékenységük kapcsán kapcsolatban álltak olyan - a sajtó által az olasz maffiához közel állónak tartott - olasz vállalkozókkal, akik tevékenysége után a meggyilkolt újságíró is kutatott. MTI-hírek alapján szerkesztette: Farcádi Botond Munkaszüneti nap lesz nagypéntek Munkaszüneti nap lesz a nagypéntek-döntötte el tegnap a parlament, megszavazva az erről szóló törvénymódosítást. A munkatörvény módosítására irányuló jogszabályt Szabó Ödön, az RMDSZ képviselője dolgozta ki, és 42- különböző pártokhoz tartozó - honatya támogatta kezdeményezőként. A képviselőház nagy többséggel szavazta meg az újabb munkaszüneti napot: 233 támogató voksot kapott, és mindössze 7-en szavaztak ellene 19 tartózkodás mellett. Korábban a szenátus is rábólintott a törvényre, így most már csak Klaus Iohannis államelnöknek kell kihirdetnie, hogy hatályba lépjen. A törvényt sürgősségi eljárásban tárgyalták, hogy már az idén alkalmazni lehessen. A jogszabály nem tér ki arra, hogy a különböző vallásúak esetében hogyan járnak el, Erdélyben általában a munkáltatók és a munkavállalók közös megegyezése alapján szokták kiadni a húsvéti munkaszüneti napokat. A kezdeményezők azzal érveltek, hogy a munkatörvény 14 munkaszüneti napot biztosít, ami kevesebb, mint más nyugat-európai országokban, ahol több helyen a nagypéntek is hivatalos ünnepnek számít. Claudiu Racuci, az ellenzéki liberálisok képviselője egy nappal korábban a szakbizottsági vitában azt javasolta, hogy a magánvállalkozóknak az állam térítse meg az újabb munkaszüneti napot. A szociáldemokrata Adrian Solomon szakbizottsági elnök szerint a magánvállalkozóknak nem lehet okuk panaszra, mert amúgy sem szokták kiadni alkalmazottaiknak a vallási ünnepek alkalmából járó munkaszüneti napokat. A bizottsági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos a román nép keresztény tudatának erősítése, ezért indokolt a munkaszüneti nap a kereszténység számára oly jelentős ünnepnapon, mint a nagypéntek. Miért nem lehet világörökség a csíksomlyói búcsú? Méltatta tegnap a szenátus plénuma, hogy a márciusba (mărţişor) bekerült az UNESCO kulturális örökségei közé. Ennek kapcsán Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ honatyája emlékeztette a szenátust Románia azon mulasztására, amely által megakadályozták, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú felkerüljön az UNESCO szellemi világörökségi listájára. „Öt év telt el azóta, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök kezdeményezésére indítványoztuk a pünkösdi búcsú felterjesztését az UNESCO-listára, felfoghatatlan az a hozzáállás, amelyet azóta tapasztalunk kulturális örökségünkkel kapcsolatban” - mondta a parlament UNESCO bizottságának alelnöke. Rámutatott, a csíksomlyói búcsú a kelet-közép-európai régió legnagyobb katolikus zarándoklata, s méltán tarthatna számot arra, hogy Románia teljes mellszélességgel kiálljon mellette. Elfogadhatatlan, hogy a kulturális minisztérium államtitkára 2016-ban megakadályozta, hogy a csíksomlyói búcsút felvegyék az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Amikor Románia hivatalos képviselője azt az üzenetet fogalmazza meg egy nemzetközi fórumon, hogy nem ért egyet a saját országa felterjesztésével, akkor többről van szó, mint egyesek érzéseiről a magyar közösséggel szemben: ez a megnyilvánulás amellett, hogy az erdélyi magyarokkal szembeni tisztelet hiányáról tanúskodik, Románia nemzetközi megítélését is rontja” - fogalmazott tegnapi felszólalásában Novák Csaba Zoltán szenátor. Kitért arra is, az Európa Tanács szakértői testülete által kiadott jelentésében is feltüntették, hogy Románia nem támogatta a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű búcsú UNESCO-listára történő felterjesztését. „Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását vizsgáló legfrissebb jelentése is azt igazolja, sérült Románia nemzetközi imázsa a csíksomlyói búcsú kapcsán tanúsított állásfoglalása miatt. Emiatt is bízunk benne, hogy sikerül mielőbb véget vetni a vallási hagyományunk ellen szóló diszkriminációnak” - mondta. A szenátor rámutatott, a témában hetekkel ezelőtt levélben fordult a kulturális minisztérium illetékeseihez, hogy megindokolják a csíksomlyói búcsú felterjesztésének elakasztását, amelyre azóta sem kapott választ. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Kiküszöbölni a megkülönböztetést Esetenként még mindig megkülönböztetésben részesülhet az, aki nem beszéli folyékonyan az állam nyelvét-fejtette ki Benkő Erika a parlamentben. Az RMDSZ-képviselő annak a kézdivásárhelyi kislánynak az ügyében szólalt fel, aki nem tudott komplex orvosi kérdésekre válaszolni egy temesvári kórházban. „Kíváncsi lennék arra, hogy hány romániai felnőtt ember tudna, mondjuk, nem az anyanyelvén, hanem angolul válaszolni az egészségügyi állapotával kapcsolatos kérdésekre. Ebben az esetben egy gyerekről volt szó, aki egyelőre tanulja meg a román nyelvet, és akitől nem várható el az, hogy ismerje az amúgy is komplex orvosi nyelvezetet” - fogalmazott Benkő Erika. Hozzátette: az anyanyelvhez való jog nemzetközileg elismert jogosultság. 2018-ban Romániában azonban még mindig gondot okoz a kisebbségek számára, hogy hivatalos helyzetekben vagy például az orvosnál használhassák anyanyelvüket. Bár az RMDSZ kezdeményezésére tavaly elfogadta a parlament azt a törvényt, mely szerint az egészségügyi és szociális intézményekben legyen lehetőség az anyanyelv használatára, amint azonban az említett esete is mutatja, a gyakorlatban ez mégsem működik - mutatott rá közleményében a képviselő. Úgy vélte, nem megengedett, hogy a centenárium évét a magyarellenesség és az idegengyűlölet határozza meg, holott erre számtalan próbálkozás van. Meglátása szerint a centenáriumnak lehetőséget kell jelentenie a közösségek jó viszonyának megalapozásához. „Esélyt kell jelentenie arra nézve, hogy az erdélyi magyarok otthonuknak érezzék Romániát, hiszen ez az ország a mi egyetlen otthonunk. Ehhez viszont szükséges az, hogy a román állam értékként kezelje nyelvi és kulturális identitásunkat, vagyis Románia is magáénak érezze a területén élő magyar közösséget, és azt a kézdivásárhelyi kislányt is, aki még nem tud jól románul” - összegezte a sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő. Kárpátalja számíthat Budapestre Kormányzati segítséget ajánlott Orbán Viktor magyar miniszterelnök Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének, miután kedd hajnalban felgyújtották a szervezet központi irodáját Ungváron. A kormányfő a Facebook-oldalán tett közzé egy telefonbeszélgetést, amely a kormányülésre menet készült. Ebben egyebek mellett az épület és az emberek hogylétéről érdeklődik, s arról tájékoztatja a KMKSZ elnökét, hogy a kormányülés napirendjén szerepel a téma. Azt is kérdezi, mire van szükségük: pénzügyi segítségre, újjáépítésre vagy bármi másra. Orbán Viktor a beszélgetésben megerősíti, hogy a szervezet és az ott élő magyarok számíthatnak a magyar kormányra. Mint arról beszámoltunk, keddre virradóra térfigyelő kamerák időközben nyilvánosságra hozott felvételei szerint - egy kapucnit viselő személy robbanószerkezetet helyezett el a KMKSZ Ungvár központjában található székházának egyik ablakpárkányán, amely az illető távozása után hét perccel működésbe lépett. A nagy erejű robbanás következtében keletkező tűz miatt jelentős részben kiégett a magyar szervezet irodájának három földszinti helyisége. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EBESZ főtitkárával, Thomas Gremingerrel egyeztetett tegnap telefonon a KMKSZ ungvári székházát ért támadás ügyében. A tárcavezető elmondta: a szervezet főtitkárának megismételte Magyarország javaslatát, hogy ne csak Ukrajna keleti, hanem nyugati részén, Kárpátalján is teremtsék meg az EBESZ speciális megfigyelő missziójának állandó jelenlétét. Az EBESZ feladata a konfliktusok megelőzése, márpedig drámai következményei lehetnek annak, ha a helyzet így marad Kárpátalján - hangsúlyozta. A főtitkár megerősítette, hogy nincs jogi akadálya a magyar javaslat megvalósításának, így a külügyminiszter szerint az „csak politikai szándék kérdése”.