Háromszék, 2018. június (30. évfolyam, 8410-8434. szám)

2018-06-30 / 8434. szám

NAPSUGÁR-TÁBOR ILLYEFALVÁN Játék és nevelés Huszonöt éve szervezi meg ajándéktáborát a Napsugár című gyermeklap, ismételten Háromszéken, Illyefalván. Idén Erdély nyolc megyéjének tíz településéről tizenhárom három-négyfős csapat érkezett, kilenc városi és négy falusi - Nagybányától Zaboláig. A résztvevők főként harmadikosok és negyedike­sek, pedagógusok kísérték el. A keddtől hétfőig tartó táborról Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesz­tője mesélt lapunknak tegnap, miközben a csapat a Székely Nemzeti Múzeumba látogatott.­­3 FOTÓ: IMECS VERON­KA KÉZDI VÁSÁRHELY : Pro Urbe-díjra várnak jelöléseket Idéntől Pro Urbe-díjakat ítél oda Kézdivásárhely önkormányzata, a tervek szerint a kitüntetést ezentúl minden évben átadják egy arra érdemes személyiségnek. A céhes város önkormányzata tavaly no­vemberben módosította azt a tanácshatározatot, amely a különböző kitüntetések átadását szabályozza, és a Pro Urbe-díjakra részletesen is kitér, szabályozva odaítélését, jelölési feltételeit. A javaslatokat 2018. július 30-ig várják a polgármesteri hivatal iktatójába. SOCHOM ISTVÁN : A 2017/98-as tanácshatározat leszögezi, hogy a Pro Urbe-díj a város díszpolgá­ra cím mellett a második legfon­tosabb kitüntetés, amelyet az ön­­kormányzat évente egy-egy arra érdemes személynek ítélhet oda. A város díszpolgára címet eddig hatan kapták meg: báró Wesselé­nyi Miklós, Kossuth Lajos, báró Szentkereszty Stefánia, Wilhelm Wegener német vállalkozó, a hollandiai Coos Henneveld és legutóbb, 2016. május 6-án Dobo­lyi Aladár (1951-2015) asztali­­tenisz-edző. »3 A SZERZŐ FELVÉTELE Kézdivásárhely önkormányzata idén első alkalommal ítélne oda Pro Urbe-díjat 2018. JÚNIUS 30. • SZOMBAT • XXX. ÉVFOLYAM 8434. SZÁM aromsze www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,50 LE­ • ELŐFIZETŐKNEK: 1,06 LE A HÉTVÉGE M­íg korábban a magas munkanélküliség volt jellemző Székelyföldre, az utóbbi esztendőkben munkaerőhiányról beszél­hetünk. Felsőfokú végzettségűekkel vannak tele az intézmények irodái, de a magánszférában a vállalkozók többsége arra panaszkodik, nincse­nek szakmunkások, technikusok, akik el tud­nának végezni kétkezi munkát, működtetnének gépeket, hacsak az nem annyira automatizált, hogy már szinte magától dolgozik. A munkaerő­­börzéken többségében szakképzetlenek keresnek munkát, akiket alacsony bérrel alkalmaznak, a szakembert jobban megfizetnék, és ha jól végzi munkáját, a megbecsülés is kijár neki. Ehhez ellenben színvonalas szakoktatásra, jól képzett, elhivatott szakoktatókra lenne szükség, nem egy lezüllesztett rendszerre, ahonnan kikoptak a régi jó mesterek, és ahol többségében azok a diákok húzódnak meg, akik máshova nem jutnak be. Az egykor jól működő, magas színvonalú szakiskolák elveszítették erejüket, presztízsüket, a szakközépiskolák nem nyújtanak kellő gyakorlati felkészítést, a néhány éve újraindult szakmunkás­­képzők iránt annak ellenére is alacsony az érdek­lődés, hogy tanulmányi eredménytől függetlenül minden diák havonta kétszáz lejes ösztöndíjat kap, a duális képzésben pedig ezt a vállalkozók meg­kétszerezik. Ha egy szakma iránt mégis nagy az érdeklődés, az leginkább azért van, mert külföl­dön nagy a kereslet adott területen, egy-egy ilyen osztály végzősei tömegével lépik át a határt, miként megkapják a diplomát. Az infrastruktúrára nem lehet panasz, hisz különböző pályázatok révén az iskolák többsé­gének jól felszerelt, korszerű műhelyeik vannak, 2015-ben pedig A külhoni magyar szakképzés éve program részeként a magyar kormány százhúsz­millió forinttal támogatta az erdélyi szakoktatás megerősítését. Ebből közel harmincmillió forintot húsipari szak beindítására fordítottak a sepsi­szentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskolában, ahol a tavaly indított osztályból már többen lemorzsolódtak, idén pedig senki nem jelentke­zett erre a szakra a felvételin. Említett évben az erdélyi, székelyföldi magyar szakoktatás fellendítéséről szinte havonta tartottak fórumot egy-egy régióban a szakképzés szereplői, ön­­kormányzatok, a politikum, a gazdasági szféra képviselői, egyházak részvételével, különböző civil csoportok kutatásokat végeztek, tanulmá­nyokat, stratégiákat készítettek, a Romániai Magyar Pedagógusok Szervezete rendezésében tartott Csíkszeredai konferencián - ahol hetven­négy magyar nyelven (is) oktató erdélyi szakkép­zési iskola képviselői vettek részt - bemutatták a 2015-2020 közötti időszakra vonatkozó szakkép­zési javaslatcsomagot, mindezek ellenére sem történt előrelépés a szakoktatás terén. Nem mindegy, hogy közel harmincezer ma­gyar diák - ennyien tanulnak anyanyelvükön a hazai szakképzésben - milyen tudással hagyja el az iskolapadot, kik lesznek a jövő munkavállalói. Nem csak tanulmányokkal és javaslatcsoma­gokkal kell segíteni a szülőföldön boldogulást, hanem konkrét gyakorlati lépésekkel. Úgy tűnik ellenben, ez nem erőssége sem a szakmai, sem az erdélyi magyar politikai érdekképviseletnek. FEKETE RÉKA ■■■■■ máról holnapra HHB Üresjárat a szakoktatásban ELKEZDTÉK A BTK.-MÓDOSÍTÁS VITÁJÁT A bűnözőknek kedveznek Csütörtökön kezdte el az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság a büntető törvénykönyvet (Btk.) módosító indítványok vitáját. A szociáldemokrata párti Flo­rin Iordache vezette testület által jóváhagyott egyik javas­lat értelmében a legfeljebb tíz év szabadságvesztésre ítélt személyek büntetésük felének, a több mint tíz évre ítéltek pe­dig büntetésük kétharmadá­nak (de nem több mint 15 év) letöltése után kérelmezhetik feltételes szabadlábra helye­zésüket. A jelenleg érvényben levő törvény szerint erre csak a büntetés kétharmadának, illetve háromnegyedének le­töltése után van lehetőség. Ugyanakkor a legtöbb tíz év börtönbüntetésre ítélt, 60 éven felüli elítéltek büntetésük egy­­harmadának letöltése után benyújthatják szabadlábra helyezési kérelmüket (jelenleg ennek az a feltétele, hogy bün­tetésük felét töltsék le).» 4 TÖRVÉNYTERVEZET: Súlyosan büntetnék a románellenességet Azok a személyek, akik nyilvános térben románellenes elkép­zeléseket vagy doktrínákat népszerűsítenek, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetést, akik pedig „románellenes jellegű” szervezetet alapítanak, három évtől tíz évig terjedő börtönbüntetést kockáztatnak-áll egy „románellenességet megelőző” célzatú törvényjavaslatban, amelyet a Népi Mozga­lom Pártja (NMP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) kezdemé­nyezett, és amelyet más alakulatok, köztük a Szociáldemokrata Párt képviselői is támogatnak.»­4

Next