Háromszék, 2018. október (30. évfolyam, 8512-8537. szám)
2018-10-18 / 8527. szám
Imával a szórványért Erdély és Székelyföld rejtett, ritkán látogatott természeti és kulturális értékeinek felfedezésére vállalkoztak, vállalkoznak azok a sepsiszentgyörgyiek, akik részt vesznek a Kakas Zoltán néprajzkutató által szervezett honismereti kirándulásokon. A Beszélő Tájak Túracsoport e névre keresztelte csapatát a kezdeményező - szeptember végén Máramarosban járt, s felkereste a térség néhány magyar települését, köztük az erőteljes szórványsorsban lévőket is. Kakas Zoltán alapos és precíz idegenvezetőként már az autóbuszban ismerteti a látnivalókat, a helyszínen rendszerint rövid ideig tart a rápillantás egy-egy falura, városra. Ám a kíváncsibbakban megszülethet az elhatározás, hogy a rövid látogatást egy ráérősebb nézelődéssel is érdemes folytatni. Hiszen szülőföldünkkel, halkan beszélő tájainkkal ismerkedünk.» 6. A kapnikbányai Szent Borbála-templom Szakoktatás kreatív módon Kötelező tananyagon kívüli, készségfejlesztő gyakorlati oktatást indít a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola a mechanika, elektronika és autószerelés területén, amelyet az említett szakágazatokban működő helyi cégekkel közösen valósít meg a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által elnyert egymillió lejes uniós támogatásból. Az együttműködő partnereket a program részleteiről kérdeztük. FEKETE RÉKA » A cél az, hogy a szakiskolás diákok ne tananyagként tekintsenek az általuk választott szakmára, hanem megszeressék a fémmegmunkálást, az autószerelést, lehetőségük legyen kreatívan hozzájárulni egy végtermék elkészítéséhez - hangsúlyozza a Puskás Tivadar Szakközépiskola igazgatója. »2 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Ebben az épületben hozzák létre a kreatív műhelyt Diszkriminálják a magyar tanítókat Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tegnapi határozata szerint az Oktatási Minisztérium hátrányosan különböztette meg a kisebbségek nyelvén oktató tanítókat, amikor eltörölte az általuk tartott románnyelv-órák túlóraként történő kifizetését - tájékoztatott Asztalos Csaba, a testület elnöke. Asztalos Csaba elmondta: a tanács egyhangú döntéssel állapította meg a kisebbségi nyelveken oktató tanítók diszkriminációját, és felszólította a minisztériumot, hogy a határozat közzétételétől számított harminc napon belül szüntesse meg a hátrányos megkülönböztetést. A tanács szerint a minisztérium az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét sértette meg júliusban hozott rendeletével. A magyar iskolák tanítói azért tartanak hetente hárommal vagy néggyel több órát, mint a román iskolákban oktató társaik, mert ők a román és a magyar nyelvet is oktatják. Asztalos Csaba elmagyarázta: a tárca úgy próbálta azonos bérezésben részesíteni a román és a magyar iskolákban oktató tanítókat, hogy a románul tanítóknak előírta: részt kell venniük azokon az órákon is, amelyeket szaktanár oktat az elemi iskolában, a magyaroknak viszont nem. Ilyen órák az idegen nyelv, a testnevelés és a vallás. »5 Ellehetetlenítik az ügyészség munkáját Súlyos zavarokat okoz a vádhatóságok - elsősorban a korrupcióellenes ügyészség (DNA) - működésében az igazságügyi törvényeket módosító sürgősségi kormányrendelet, amely kedd délután jelent meg a Hivatalos Közlönyben-állapítja meg a legfőbb ügyész kijelentésére hivatkozva a Maszol. Augustin Lázár közölte, a rendelet egyes előírásai az alkotmányba ütközhetnek, ezért felkérik a nép ügyvédjét: támadja meg a jogszabályt az alkotmánybíróságon.5 I m máról holnapra győztek? Télen pillanatban nehéz megjósolni a hétfőn elfogadott, az igazságügyi törvényeket újból módosító sürgősségi rendelet összes hatását, szociálliberális kormánygaleria párhuzamos állam elleni harcban bevetett eddigi taktikái (a Iordache-különbizottság verejtékes harca, Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes fővezér menesztése) csak részleges sikert hoztak, ez a mostani azonban mesterhúzásnak minősül. Már az elfogadása is megér egy misét. Nehezen hihető, hogy Tudorél Toader miniszter úrnak hirtelen pattant ki a fejéből az ötlet, hogy mégsem elegendő az ügyészek megregulázására, amit végül a három igazságügyi törvény átszabásával kalandosan elértek, sürgős „pontosítások kellenek”. És míg a közvélemény éppen a családmeghatározási referendum körül forrongott, a minisztérium csendben dolgozott, majd az elhíresült 13-as rendelet mintájára fű alatt be is terjesztette szellemi remekművét. Pontosításokban tényleg nincs hiány, kár, hogy rend helyett nagy eséllyel inkább káoszt eredményeznek elsősorban a korrupcióellenes ügyészség és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság háza táján, hisz amennyiben a módosításokat betű szerint alkalmazzák, erősen megtizedelik e testületeket. Kérdés, hány jelenleg a két vádhatóságnál tevékenykedő ügyész képes felmutatni legkevesebb 10 éves szolgálati időt „mezei” beosztásban, illetve a vezető tisztségbeliek legkevesebb 15-öt. Valószínűleg igen kevesen, de ha mégis, még mindig ott van a másik sarokba szorítási eszköz: nem vizsgáztak a LIT ügyészi részlege előtt, igaz, ez a kötelezettség eddig nem is létezett. Ez az előírás is tökéletesen mutatja, milyen célt szolgál a rendelet, hiszen az áthelyezésekre vonatkozó szigorításokkal egyetemben (amelyek olyan nagy vádeljárásokat is megakaszthatnak majd, mint az 1989-es forradalom, vagy a 90-es bányászjárás dossziéit, vagy az augusztus 10-ei tüntetés szétverésének vizsgálatát) kellően tágan fogalmaz, hogy számtalan értelmezésre adjon lehetőséget. Ezért nem világos például, hogy visszaható módon - azaz elviekben alkotmányba ütközően - alkalmazandóak-e például a szolgálati évekre vagy a vizsgákra vonatkozó előírások, amint az sem, hogy ezután a nagy ügyekben a különböző jellegű ügyészségek hogyan működhetnek együtt. Azt a rendelkezést pedig, amely szerint az igazságügyi miniszter is kezdeményezhet fegyelmi eljárást az ügyészek ellen, talán kár is magyarázni, hogy gyakorlatilag megerőszakolja a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvét, és elsőrangú politikai fegyver is egyben. Első látásra tehát Dragnea és csapata megtalálta a győzelem útját az igazságszolgáltatás politikai alárendelésére, a helyzet mégsem reménytelen. A kormány nagy eséllyel nem vonja vissza a rendeletet, a parlament a megerősítő törvény révén viszont még tehet valamit. Esélyes továbbá, hogy a szakmai szervezetek, intézmények jelzései nyomán az ombudsman vagy végső védvonalként az államfő az alkotmánybíróság elé viszi az egészet, és ha Valentin Zegrean volt taláros testületi elnöknek hinni lehet, könnyedén elkaszálható jogszabályt kapnak a kezükbe. NAGY D. ISTVÁN