Háromszék, 2018. november (30. évfolyam, 8539-8563. szám)
2018-11-21 / 8556. szám
A vallásszabadság háromszéki emlékműve Ércnél maradandóbb - ez jutott eszembe a több évszázados árkosi templomvár belső udvarán felavatott, Péter Alpár által megalkotott emlékmű vasárnapi leleplezésekor: a halhatatlanság tudatának horatiusi jelmondata s a nagy orosz költő, Puskin csodálatos verse. Ugyancsak a 450 éve kihirdetett vallásszabadság emlékét őrzi a Balázs Antal által faragott emlékkopja, a templomban az úrasztalán pedig az árkosi unitárius vártemplom kicsinyített mását, Kiss Ernő makettjét lehetett megtekinteni. Ugyanakkor megünnepelték a Régeni Áron Dalárda-többszöri megszakítás utáni - újraalakulásának tizedik évfordulóját.17 KISGYÖRGY ZOLTÁN FELVÉTELE Emlékműavató után: Bíró Attila lelkész, Kovács István közügyigazgató, Boros János főgondnok és Péter Alpár képzőművész ERDŐ VIDÉK KULTÚRÁJÁÉRT DÍJ A szülőföld szolgálatában FOTÓ: HOFFMANN EDIT Demeter László adta át a kitüntetést Benkő Leventének Erdővidék Kultúrájáért díjjal ismerte el Benkő Levente újságírói, szerkesztői és történészi munkásságát a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület. A baróti művelődési házban tegnap este lezajlott díjátadón az ünnepelt tevékenységét méltatók elmondták: Benkő Levente közel három évtizede kutatja fáradhatatlanul szülőföldje múltját. A kutatómunka eredményeit számos riportban és irodalmi igényességgel megírt kötetben tárja a széles közönségeié. Neki köszönhetően szerezhettünk átfogó tudást a szárazajtai vérengzésről, az 1956-os forradalom erdélyi történéseiről, munkásságával hozzájárult a barcaföldvári haláltábor szörnyűségeinek megismeréséhez, Írásaiban ugyanakkor képes az élet humoros oldalát is megvillantani, szívhez szólóan, szeretettel tud írni ügyes-bajos, apró dolgainkról is.» 2 KORMÁNYÁTALAKÍTÁS Megtagadott két kinevezést az államfő Két miniszter leváltását és a helyettük javasolt jelöltek kinevezését is megtagadta tegnap Klaus Iohannis államfő. A Szociáldemokrata Párt országos végrehajtó bizottsága hétfőn nyolc miniszter cseréjéről döntött, de ezek közül csak hat jelöltet fogadott el az államfő, akik tegnap délután egy igen rövid ceremónia keretében le is tették a hivatali esküt. Iohannis bejelentette: aláírta az új gazdasági, védelmi, távközlési, munkaügyi, ifjúsági és kulturális miniszter kinevezését, de nem hagyta jóvá Lia Olguţa Vasilescu (jelenlegi munkaügyi miniszter) kinevezését a közlekedési tárca élére és lián Laufer kinevezését a-kormányban miniszterelnök-helyettesi ranggal társuló - regionális fejlesztési miniszteri posztra. Az államfő nem részletezte, mit kifogásol a két jelöltnél, de megjegyezte: a kormány egészét le kellett volna cserélni. Megerősítette: továbbra is úgy értékeli, hogy a Dăncilă-kabinet rengeteg problémát okozott Romániának, de „addig is”, amíg más kormánya lesz az országnak, „gyenge”, ám szükséges megoldásnak tartja, hogy lecseréljenek néhány minisztert. »5 SEPSISZENTGYÖRGYI VÁROSI STADION A városatyák miatt bukhat az átvétel Váratlanul bukott el tegnap a sepsiszentgyörgyi helyi tanács rendkívüli ülésén a városi stadion önkormányzati tulajdonba kerüléséhez szükséges határozattervezet. A jóváhagyásához kétharmados többségre lett volna szükség, de a román pártok tartózkodó, illetve ellenvoksa, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt önkormányzati képviselőinek szavazástól való távolmaradása miatt a tervezetet nem sikerült elfogadnia a testületnek. Mindez bő félórás, személyeskedésekkel is tűzdelt vitához vezetett.»3 ■■ü máról holnapra ■■■ Ez a harc sem a végső irány, jó lenne, ha ez a harc immáron a végső lehetne, s a szociáldemokraták legújabb kormányátalakítása kapcsán idézhetnénk alkalomhoz illően és találóan a szocialista Internacionálé dalszövegét. Jó lenne, ha a most bársonyszékbe kerülő régi-új emberek végre nem a teljességében abszurd állapotokat tartósítanák, hanem végre igazi, munka- és teljesítőképes kormánnyal büszkélkedhetne az ország, hiszen választások után két évvel, két korábbi kormány bedarálása után még mindig azért kell minisztereket váltogatni, hogy Dragnea és társai a párt töretlen egységének látszatát keltsék, s úgy tegyenek, mintha megtalálták volna végre a legrátermettebb tárcavezetőket. Távol állunk ettől. Csupán az borítékolható, hogy a harc folytatódik, párton belül és kívül egyaránt. A teljes mértékben politikai csatározásra berendezkedett államfő máris keresztülhúzta a szűk körű szociáldemokrata vezérkar számításait, és elfogadott ugyan hat jelöltet, de elutasította két javasolt miniszter kinevezését. Ilan Laufer alig ismert, őt fejlesztési miniszternek szánták, ám azzal, hogy Iohannis a párt üdvöskéjét, Lia Olguţa Vasilescut sem engedi a szállítási tárca élére, máris komoly fejfájást okozott azoknak, akik szinte már látni vélték, hogy a fizetéseket is látványosan emelő volt munkaügyi miniszter vezényletével gőzerővel épülnek az autópályák és Bukarest reménytelen körgyűrűje. S mivel az ambíciós politikus ezen a pályán nem rúghat labdába, a keményvonalas szociáldemokraták újra Iohannisra mutogathatnak, íme, Craiova volt polgármestere, néhai Vadim Tudor tanítványa csupán azért nem építheti országát, mert az elnök nem engedi. A szociáldemokraták forronganak, keresik a váratlan helyzet megoldását, s pillanatnyilag úgy tűnik, Lia Olguta Vasilescu két szék között a földön maradt. Képtelen, semmi jót sem ígérő állapot, mely furcsamód mégis mindkét tábornak előnyös. A szociáldemokraták ismételten háboroghatnak Iohannis miatt, az államfő és az ellenzék pedig tovább ostorozhatja a kormányt. A zűrzavar fenntartása a felek számára jobb és egyszerűbb, mintha valós, nehezen megoldható gondokat kellene orvosolniuk, az egymásra mutogatás valójában kényelmi állapotot biztosít számukra. A szociáldemokratáknak akár stratégiájuk is lehetne az állandó, párton belüli viszály fenntartása, hiszen lassan nevetségessé váló palotaforradalmaikkal, lázadozó politikusaik félreállításával szép lassan lejár a mandátumuk úgy, hogy a munka dandárját meghagyják az utánuk következőknek, így már nem is az a kérdés, hogy mit vállal Dăncilă asszony és új társasága, vagy hogy mennyire sokoldalú Lia Olguța Vasilescu, Ilan Laufer és a többi társa, hanem az, hogy meddig lehet még ámítani szavazók tízezreit, százezreit? Meddig helyettesítheti a cirkusz a cselekvést, az elfogadható és hiteles, életminőséget javító kormánypolitikát? MÓZES LÁSZLÓ