Háromszék, 2019. január (31. évfolyam, 8585-8608. szám)
2019-01-03 / 8585. szám
4_IP Háromszék______2019. január?, csütörtök_____________________________________külföld MAGYARORSZÁG ÁLLAMFŐJÉNEK ÚJÉVI KÖSZÖNTŐJE Szeressük embertársunkat! Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a közszolgálati televízióban elhangzott újévi köszöntőjében felidézte, hogy a csángó magyarok-ősi szokás szerint-az esztendő első óráiban még ma is házról házra járnak és áldást kérnek a falunak, szülőföldnek, a közös nyelvet beszélőknek, mert tudják: az összetartó közösségben az egyes ember is erősebb. „Csak rajtunk múlik, hogy mire mondunk nemet és mire mondunk igent” - fogalmazott az államfő. Az új esztendőnek számos régi-új elhatározással vágunk neki, a szilveszter elmúltával azonban néha úgy tűnik, mintha az újévi jókívánságok beteljesülését, az újévi fogadalmak betartását rajtunk kívül álló erők akadályoznák. Áder János megfogalmazása szerint mondhatunk nemet mindarra, ami mérgezi hétköznapi életünket: az elaljasult közbeszédre, az embertársainkat vallásukban, identitásukban, méltóságukban sértő cselekedetekre. Külső erők nem akadályozhatják meg, hogy nemet mondjunk „a másokra való mutogatásra, a magunk felelősségének palástolására, a mindenkin átgázoló törtetésre, a becstelenségre, mások tisztességének elvitatására”. „Mondhatunk nemet az igénytelenségre, az ünnepeinkből gúnyt űző cinizmusra, az érdekek szerint torzított valóságra, a rövidlátó gondolkodásra” - folytatta Áder János. Hozzátette azt is, hogy környezetünk felelőtlen kirablására, a vizeinket mérgező, a levegőt szennyező, a jövőnket felélő kíméletlen valóságra is lehet nem a válasz. „Mint ahogy mondhatunk igeneket is” - emelte ki az államfő. „Mondhatunk igent mindarra, amilyennek a jövőt, a magunk és gyermekeink életét szeretnénk látni. Otthonaink békességére, az egymással való törődésre, a teljesítmény elismerésére, a tisztességes versenyre, a barátainkat segítő jó szándékra is mondhatunk igent” - tette hozzá. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy „mondhatunk igent a magyar nemzetre, Kárpát-medencei együvé tartozásunkra, a magyar érdekek képviseletére, hagyományaink ápolására, anyanyelvünk megóvására”. Továbbá egy erős Európára, egy erősebb Európai Unióban erős Magyarországra, és mondhatunk igent a tisztább környezetre, vizeink, földjeink, erdeink védelmére húzta alá. „Szeressük embertársunkat, vagy azért, mert jó, vagy azért, hogy jó legyen” - idézte Szent Ágostont az államfő, aki beszéde végén boldog új évet kívánt Magyarországnak. FOTÓ: MTVA Áder János köszöntőjét Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre Nehéz esztendő Kárpátalján ! Az elmúlt hét évtized legnehezebb évén van túl a kárpátaljai magyar közösség, amelyet Kárpátalja 1944-es szovjet megszállása óta nem tapasztalt nyomás alá helyezett az ukrán államhatalom, mert az ukrajnai nemzetiségek közül egyedül a kárpátaljai magyarok szálltak határozottan szembe a kisebbségi jogok teljes eltörlésére irányuló nacionalista ukrán állami politikával. A kárpátaljai magyarság helyzetét 2018-ban az anyanyelvű oktatást ellehetetlenítő új ukrán oktatási törvény 2017. szeptemberi - a magyar-ukrán viszonyban gyökeresen negatív fordulatot hozó - elfogadása nyomán kialakult diplomáciai és belpolitikai csatározások határozták meg. A válság csúcspontjai a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székháza ellen február 2-án elkövetett sikertelen Molotov-koktélos, majd az épület belsejét megsemmisítő február 28-i robbantásos támadások voltak. A várakozásokkal ellentétben nem sikerült áttörést elérni a magyar-ukrán kapcsolatok normalizálását illetően azon a megbeszélésen, amelyet Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára folytatott a két merénylet közötti időszakban Ungváron Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettessel az ukrán oktatási törvény alkalmazásáról. A két ország közötti vita ezután tovább mérgesedett, abba ukrán részről bekapcsolódott a külügy- és oktatási miniszter, parlamenti képviselők mellett a kormányfő, valamint a belügyminiszter is, átvéve a korábban csak a szélsőséges ukrán nacionalisták által használt xenofób retorikát. A magyarok elleni provokációk, amelyekért az ukrán hatóságok minden esetben azonnal az orosz titkosszolgálatokat tették felelőssé, folytatódtak. A március 15-i nemzeti ünnepen Beregszászon provokátorok célirányosan mintegy másfél tucat magyar rendszámú autót rongáltak meg, májusban pedig a kárpátaljai magyarok ellen hangulatot keltő provokatív jelzőtáblákat helyeztek ki ismeretlenek a magyarlakta járásokban, miközben az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szeparatizmus és terrorizmus finanszírozásának gyanújával büntetőeljárást indított az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ ellen, amely a magyar kormány támogatását juttatja el pályázati úton kárpátaljai magyar vállalkozókhoz. Júniusban újabb kísérlet történt a magyar-ukrán viszony rendezésére, amikor az Ungvárhoz közeli Alsószlatinán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével együtt, a kárpátaljai magyarság vezetőinek részvételével tárgyalt Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel és Lilija Hrinevics oktatási tárcavezetővel az ukrán tanügyi törvény kisebbségeket hátrányosan érintő nyelvi cikkelyével kapcsolatos kérdésekről. Miután a megbeszélést követően Szijjártó Péter kijelentette: „a magyar fél a jó magyar-ukrán kapcsolatokban érdekelt, de mindent megtesz annak érdekében, hogy a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség jogai semmilyen formában se csorbulhassanak”, felerősödött a két ország közötti polémia. A magyar-ukrán államközi viszony mélypontra süllyedésére utalt, hogy augusztusban kitiltották Ukrajnából Grezsa Istvánt, a két ország határmenti régióinak együttműködését koordináló miniszteri biztost. A kapcsolatokat tovább rontotta, hogy szeptemberben az ukrán állami hírügynökség rejtett kamerával készített felvételt tett közzé arról, hogy ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek Magyarország beregszászi konzulátusán. Az összes korábbi magyarellenes provokációt Moszkvára kenő ukrán hatóságok ezúttal nem tagadták, hogy ők álltak a titkosszolgálati művelet mögött, és -Ukrajnában precedenst teremtve - kiutasították az egyik beregszászi magyar konzult, amire Magyarország hasonló lépéssel válaszolt. Ennek nyomán Kijev tovább fokozta a nyomást a kárpátaljai magyarokra azzal, hogy az SZBU elkezdte kihallgatásra beidézni és határátlépéskor vegzálni a magyar közéleti szereplőket, önkormányzati képviselőket, polgármestereket. Ehhez az alapot a Mirotvorec (Béketeremtő) elnevezésű, ukrán kormányzati közreműködéssel létrehozott és működtetett szélsőséges szervezet szolgáltatta, amely több mint félezer - szerinte kettős állampolgárságú - kárpátaljai magyar tisztségviselő személyes adatait tette közzé internetes honlapján. Az ukrán államhatalom októberben leplezetlenül megfenyegette a kárpátaljai magyarságot és Magyarországot azzal, hogy kilátásba helyezte belügyi csapatok és katonaság Beregszászra telepítését, amit Kijev a védelmi miniszter ez ügyben tett kárpátaljai villámlátogatásával és a térségben sebtében lefolytatott hadgyakorlattal nyomatékosított. Mindazonáltal jelentősen oldotta a magyar-ukrán viszonyt jellemző feszültséget Pavlo Klimkin október 13-i ungvári látogatása, amikor a miniszter részt vett és felszólalt a KMKSZ rendkívüli választmányi ülésén, párbeszédet helyezve kilátásba a kárpátaljai magyar oktatás és a kettős állampolgárság kérdéseiről. Röviddel ezt követően Kárpátalja több pontján óriásplakátok jelentek meg, amelyek szeparatizmussal vádolták a kárpátaljai magyar közösség három prominens vezetőjét, ám ennek ellenére Kijev mégis elfogadta az új magyar nagykövet kinevezését, és megszüntette Grezsa István beutazási tilalmát, valamint húszévnyi egyeztetés után decemberben lehetővé tette a Munkácsot Budapesttel összekötő InterCity-járat beindítását. Biztató az is, hogy Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója és a megyei tanács képviselőinek döntő többsége - Kijev szándékaival szembemenve - ebben az évben is következetesen kiállt a kárpátaljai magyarság mellett. Jó jelnek tekinthető továbbá, hogy 2018-ban elmaradtak Kárpátalján a korábbi években rendszeresen ismétlődő, magyarokat fenyegető ukrán nacionalista menetelések. A KMKSZ-székház a robbantásos támadás után FOTÓ: KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Beiktatták Brazília új elnökét Beiktatták hivatalába Jair Bolsonaro brazil államfőt kedden. A 63 éves nyugalmazott katonatiszt 1990-től 27 éven át a Kereszténydemokrata Párt kongresszusi képviselője volt. Beiktatási beszédében a politikus azt ígérte, hogy helyreállítja a rendet országában, harcolni fog a bűnözés, a korrupció és a baloldali ideológia ellen. Később beszédet mondott hívei előtt is, és a többi között leszögezte: „Ma van az a nap, amikor a nép elkezdhet megszabadulni a szocializmustól.” Egyúttal teljes elkötelezettségét ígérte „álmaink Brazíliájának felépítéséhez”. Jair Bolsonaro a Szociálliberális Párt jelöltjeként nyerte meg az elnökválasztást, és a katonai diktatúra (1964— 1985) bukása óta ő az első jobboldali elnök Brazíliában. Az EFE spanyol hírügynökség szerint a brazil elnök megválasztása további bizonytalanságot szül a Brazília mellett Argentínát, Paraguayt és Uruguayt tagjai között tudó Dél-amerikai Közös Piac (MERCOSUR) tekintetében. Bolsonaro már január 1-jei beiktatása előtt világossá tette, hogy e kereskedelmi blokk nem fog elsőbbséget élvezni kormánya számára. Jair Bolsonaro Brazília elnökévé való választásához hasonlóan váratlan és jelentős változás állt be Mexikóban, ahol egy hónapja lépett hivatalba a baloldali Andrés Manuel López Obrador, valamint Kubában, ahol a Castro fivérek csaknem hat étvizedig tartó uralma után Miguel Díaz-Canel jutott hatalomra tavaly tavasszal. López Obrador december 1- jén lépett hivatalba egy takarékos gazdaságpolitika ígéretével, figyelmét leginkább a belpolitikára összpontosítva. Mexikó külügyi kapcsolatait illetően jelezte: reméli, hogy ugyanolyan jó kapcsolatokat fog fenntartani Donald Trump amerikai elnökkel, mint Nicolás Maduro venezuelai államfővel. Az EFE hírügynökség szerint azonban pont ez a kettősség az, amely bizonytalanságot teremt nemzetközi szinten, mivel Mexikó volt az egyike azoknak az országoknak, amelyek a legnagyobb nyomást gyakorolták Maduro kormányára a Venezuelában kialakult válság miatt, amely venezuelaiak tömeges kivándorlásához vezetett. ENSZ-ügynökségek szerint eddig több mint hárommillió venezuelai kényszerült elhagyni hazáját. MTI-hírek alapján szerkesztette: Szekeres Attila