Háromszék, 2019. február (31. évfolyam, 8609-8632. szám)

2019-02-26 / 8630. szám

2019. FEBRUÁR 26., KEDD 2 Allaromszeck Jövő év végén már működhet NAGY D. ISTVÁN FELVÉTELEI­ N» A tanácsadó szerint a repte­rek jövedelmének mintegy 40 százalékát ezen szolgáltatások jelentik. Az irányítótorony Ro­­mánia-szinten egyedinek számít majd: virtuálisnak tekinthető, digitális kamerákkal felszerelt oszlop lesz, amely panorámaké­pet közvetít a légi irányítóknak egy méretes kijelzőre. Jakab István Barna szerint biztonsá­gi szempontból sokkal hatéko­nyabb ez a rendszer, és mintegy feleannyiba kerül, mint ha egy tornyot építenének. A reptér en­gedélyeztetését az önkormány­zat végzi, a működtetésre szak­­vállalattal kötnek szerződést. Ez bevált európai példa, amely egyebek mellett azért is hasznos, mivel így a légikikötő hamarabb felzárkózik a szakmai elvárások­hoz. Jakab István Barna szerint az építkezés, az engedélyeztetés, valamint a szerződéskötés leg­jobb esetben 12, a legrosszabban 21 hónap alatt megvalósítható. A terv az, hogy 2020-ra minden meglegyen. Ami a költségeket illeti, ezek nagyjából 354 millió lejre rúgnak, ebből 258 millió lejjel rendelkeznek. Utóbbi te­temes része az önkormányzat által felvett hitelből származik, mintegy 50 millió a saját költség­­vetésük többletéből, illetve 23 millió lej a kormány idén jóvá­hagyott támogatása. A tanácsadó arról is beszámolt, hogy egy idén benyújtandó pályázat révén a költségek mintegy hetven száza­lékát utólag meg tudnák téríteni. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, va­lamint Antal Árpád, Sepsiszent­györgy polgármestere azt a mentalitásváltást szándékozott kihangsúlyozni, mely révén az önkormányzatok most már re­gionális együttműködésekben kezdtek el gondolkodni. A reptér mellett más infrastrukturális beruházások kapcsán is közö­sen lépnek fel, és ez az együtt­működés várhatóan kiterjed egyebek mellett a regionális kórházak építésére is. A két elöl­járó ugyanakkor rámutatott: a reptér kapcsán sikerült egy mítoszt is felszámolni, amely szerint a kormány semmilyen körülmények között nem támo­gatja a beruházást, noha évekig valóban mostohagyermekként kezelték a kérdést. Nagy kár ugyanakkor, hogy a Kovászna megyének erre a célra juttatott tízmillió lejes támogatás kér­dését túlpolitizálták, főképp az RMDSZ lobbiját illetően, min­denféle találgatásnak adva teret -jegyezték meg. George Scripcaru, Brassó pol­­gármestere is úgy vélte, több mí­toszt sikerült lerombolni mind az önkormányzati együttműkö­dés, mind a kormánytámogatás terén. „Ideje lenne elengedni a politikai kötöttséget, főképp az ilyen regionálisan fontos be­ruházásoknál” - fogalmazott. A polgármester ugyanakkor elismerte: Brassó önkormány­zatára nagy szerep hárul a légi­kikötő megközelíthetőségének biztosításában. A kormányt ért kritikák ellenére Marian Rasa­­liu prefektus arról biztosította a jelenlévőket, hogy ezután is számíthatnak a kabinet tá­mogatására, illetve méltatta a regionális összefogást. Kovács Attila RMDSZ-es megyei önkor­mányzati képviselő szerint a 2016-ban a Nemzeti Liberális Párttal kötött együttműködés révén sikerült több megyeközi projektet elindítani. az irányítótorony virtuálisnak tekint­hető, digitális ka­merákkal felszerelt oszlop lesz, amely panorámaképet közvetít a légi irá­nyítóknak Újságírói kérdésekre vála­szolva Jakab és Anghel egyebek mellett tisztázták: az építkezési szerződések nagy részét megkö­tötték, a bérbeadás időtartama 25-től 40 évig terjedne, illetve a légikikötő 300-400 új munka­hely létrejöttét jelentené. A bemutatót követő helyszí­ni terepszemlén Adrian Veştea ismertette: 2016 őszéig a közel három kilométeres kifutópá­lyára 25 millió eurót áldoztak. Jelenleg két, egyenként 8 millió eurós szerződést írtak alá több kisebb, reptereken kötelező lé­tesítmény, illetve pályarészek, utak kialakítására. A terminál megépítésére kiírt közbeszer­zés jelenleg a kiértékelési fá­zisban van, ez lenne a legjelen­tősebb beruházás, értéke közel negyvenmillió euró. A megyei önkormányzat honlapján köz­zétettek szerint összesen négy kivitelező jelentkezett a febru­ár 11-i határidőig. A kérdésre, hogy 2020-ban valóban egy működő reptér lesz-e Brassó határában, Adrian Vestea ki­fejtette: elviekben lehetséges megoldani, viszont a romániai törvények miatt bármi előfor­dulhat, főképp a közbeszer­zések vonalán. A működtetést illetően az elnök optimista: egy megépült létesítménynél ennek nem kellene gondot je­lentenie, de addig még sok a teendő. Jakab István Barna a műszaki lehetőségeket vázolja A kifutópálya már megvan KÖZELET a múlt hét­in A fékező filozófiája A tőle szokatlan viharos gyorsasággal Iohannis két új minisztert nevezett ki, egy közlekedésügyit és egy fejlesztésit. Pedig a kor­mánypártolók közül sokan azzal vádolják, hogy ellehetetleníti a kormány munkáját, és ott akadályozza annak tevékenységét, ahol csak tudja. Még többen értenek egyet azzal, hogy a hatalmon levő pártok által kinevezett és vezetett kormány, élén Dăncilă asszonnyal, rossz irányba viszi az országot. Iohannis a Szociáldemokrata Pártot inkompetensnek, hazánk irányítására alkalmatlannak minősítette. Ebből az következik, hogy rossz irányba viszik az országot, és a szaka­dék felé rohanunk. Elnökünk, valószínű, csakis ettől való aggodalmá­ban lassítja az ország saját vesztébe való rohanását, és ezért tesz ott keresztbe, ahol csak tud, mindannyiunk érdekében, Így már érthető, hogy miért húzza-nyúzza gyakran egy-egy miniszter kinevezését, és szorgalmasan gyakorolja minden, a parla­ment által jóváhagyott törvény visszaküldését, s vág bele a költség­­vetési törvény alkotmánybírósági óvájába, ahogy tette minden, a kisebbségeknek kedvező törvénnyel is. Ez utóbbival, valószínű, a többségi nemzetnek akart kedveskedni, ami érthető. A költségveté­si törvény hiánya különben nálunk közel sem olyan nagy prob­léma, mint Amerikában, ahol idén januárban szintén emiatt 800 ezer kormányzati alkalmazott dolgozott fizetés nélkül, és közülük 380 ezret kényszerszabadságra küldtek. De ott a köztársasági elnök a kormány vezetője is, így Trump sem kap fizetést, ami valószínűleg nem is nagyon hiányzik neki. Ha nálunk sem kapna Iohannis gázsit, akkor lehet, másképp, gyorsabban gondolkodna és cselekedne. Itt, bár nincs költségvetés, de attól még mennek a fizeté­sek a közszférában. A kormánypártok véleménye szerint kitűnő Lia Olguţa Vasiles­­cunak Iohannis ötször is megtagadta kinevezését azzal a magyará­zattal, hogy alkalmatlan betölteni ilyen magas funkciót. Csak amikor legutóbb azonnal egyetértett, hogy Rázván Cucot nevezze ki szállítás­ügyi miniszternek, akkor kezdett derengeni nekem, hogy miért tette. Cuc úr ugyanis már korábban volt egyszer közlekedési miniszter, de akkor fél év után lemondatták olyan címen, hogy inkompetens, leváltásával pedig rögtön egyetértett elnökünk. Azóta bizonyosan éjt nappallá téve tanult, és így ismét bejelentkezett közlekedési minisz­ternek. Nagy érdeme az, hogy szavatartó. Régebbi kinevezésekor megkérdezték, hogy mennyi autópályát szándékszik megépíttetni, azt mondta, hogy semmit nem ígér, és sikerült betartania szavát, minisztersége alatt egy centiméter sem készült el. Most állítólag úgy került vissza miniszternek, hogy megzsarolta a kormánypárt vezérét, Dragneát, hogy kiáll a pártból és átpártol egy másikba, ráadásul még magával visz másokat is. (Ily módon lett ismét oktatásügyi miniszter Ecaterina Andronescu is, aki ismét büszkén és boldogan dolgozik az ifjú generáció okításának jobbításán.) Azt, hogy hány kilométer autópálya épül, megkérdezték Dăncilă asszonytól is, aki megmondta, hogy az nem megy olyan könnyedén, hisz ahhoz mindenféle tanulmányokat s terveket kell elkészíteni. Ha ilyenek nincsenek is, de kész programjaink, azok vannak. Létezik már nemzeti programunk a helyi fejlesztésekre, amelyről a szintén frissen kinevezett fejlesztési miniszterünk, Vasile Dániel Suciu is regélt a kormányfőre hivatkozva. Mint a miniszterelnök asszony mondta, ezzel kihúzzák az országot a sárból. Azt már szégyellem leírni, hogy mit mondanak mások, hogy mibe nyomták bele. Persze vannak rosszhiszemű újságírók, akik kikurkászták, hogy az államkasszából hatalmas pénzek mentek el potyára, tízszeresére duzzasztott számlák kifizetésére, amit alkalmazott nélküli cégeknek juttattak. Például egy Hercinic nevű kft. polgár­­mesteri hivatalokon keresztül 130 szerződést kötött a fejlesztési minisztériummal. Végül is jó, hogy rossz irányba haladunk, a régi-új közlekedési miniszter mandátuma alatt ismét nem épül egyetlen méter autópá­lya sem, és dugába dől a vidékfejlesztés, a lényeg, hogy Iohannis el tudja játszani a nagy ellenálló harcost, és így abban reménykedhet, hogy ismét elnökké választják. KUTI JÁNOS Átjárón ütötte el Gyalogátjárón ütöttek el egy 71 éves férfit tegnap kora délután Sepsi­­szentgyörgyön. A rendőrség közleménye szerint egy, a Csíki utcán a központ felé haladó személygépkocsi a főutat követve balra kanya­rodott a Grigore Bălan tábornok útra, ám 31 éves vezetője nem vette észre az átjárón levő gyalogost. A súlyosan sérült férfit a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházba szállították. A figyelmetlen gépko­csivezetőt gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértésért vizsgálják. Sztrájkolnak az ügyészek Külön közleményben tudatta mind a Kovászna megyei, mind a sep­siszentgyörgyi ügyészség, hogy közgyűlési határozat értelmében ötnapos figyelmeztető sztrájkot tartanak. A tegnaptól kezdődött munkabeszüntetéssel a múlt kedden hozott, az igazságügyi tör­vényeket módosító sürgősségi kormányrendeletek elleni országos megmozdulásokhoz csatlakoznak. A sepsiszentgyörgyi ügyészség szűkszavú közleménye szerint többségi döntéssel hozták meg a ha­tározatot, a Kovászna megyei ügyészség bővebben kifejtett állás­­foglalásban jelzi, hogy azt egyöntetűen támogatták. (sz.)

Next