Háromszék, 2019. február (31. évfolyam, 8609-8632. szám)
2019-02-26 / 8630. szám
2019. FEBRUÁR 26., KEDD 2 Allaromszeck Jövő év végén már működhet NAGY D. ISTVÁN FELVÉTELEI N» A tanácsadó szerint a repterek jövedelmének mintegy 40 százalékát ezen szolgáltatások jelentik. Az irányítótorony Románia-szinten egyedinek számít majd: virtuálisnak tekinthető, digitális kamerákkal felszerelt oszlop lesz, amely panorámaképet közvetít a légi irányítóknak egy méretes kijelzőre. Jakab István Barna szerint biztonsági szempontból sokkal hatékonyabb ez a rendszer, és mintegy feleannyiba kerül, mint ha egy tornyot építenének. A reptér engedélyeztetését az önkormányzat végzi, a működtetésre szakvállalattal kötnek szerződést. Ez bevált európai példa, amely egyebek mellett azért is hasznos, mivel így a légikikötő hamarabb felzárkózik a szakmai elvárásokhoz. Jakab István Barna szerint az építkezés, az engedélyeztetés, valamint a szerződéskötés legjobb esetben 12, a legrosszabban 21 hónap alatt megvalósítható. A terv az, hogy 2020-ra minden meglegyen. Ami a költségeket illeti, ezek nagyjából 354 millió lejre rúgnak, ebből 258 millió lejjel rendelkeznek. Utóbbi tetemes része az önkormányzat által felvett hitelből származik, mintegy 50 millió a saját költségvetésük többletéből, illetve 23 millió lej a kormány idén jóváhagyott támogatása. A tanácsadó arról is beszámolt, hogy egy idén benyújtandó pályázat révén a költségek mintegy hetven százalékát utólag meg tudnák téríteni. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, valamint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere azt a mentalitásváltást szándékozott kihangsúlyozni, mely révén az önkormányzatok most már regionális együttműködésekben kezdtek el gondolkodni. A reptér mellett más infrastrukturális beruházások kapcsán is közösen lépnek fel, és ez az együttműködés várhatóan kiterjed egyebek mellett a regionális kórházak építésére is. A két elöljáró ugyanakkor rámutatott: a reptér kapcsán sikerült egy mítoszt is felszámolni, amely szerint a kormány semmilyen körülmények között nem támogatja a beruházást, noha évekig valóban mostohagyermekként kezelték a kérdést. Nagy kár ugyanakkor, hogy a Kovászna megyének erre a célra juttatott tízmillió lejes támogatás kérdését túlpolitizálták, főképp az RMDSZ lobbiját illetően, mindenféle találgatásnak adva teret -jegyezték meg. George Scripcaru, Brassó polgármestere is úgy vélte, több mítoszt sikerült lerombolni mind az önkormányzati együttműködés, mind a kormánytámogatás terén. „Ideje lenne elengedni a politikai kötöttséget, főképp az ilyen regionálisan fontos beruházásoknál” - fogalmazott. A polgármester ugyanakkor elismerte: Brassó önkormányzatára nagy szerep hárul a légikikötő megközelíthetőségének biztosításában. A kormányt ért kritikák ellenére Marian Rasaliu prefektus arról biztosította a jelenlévőket, hogy ezután is számíthatnak a kabinet támogatására, illetve méltatta a regionális összefogást. Kovács Attila RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő szerint a 2016-ban a Nemzeti Liberális Párttal kötött együttműködés révén sikerült több megyeközi projektet elindítani. az irányítótorony virtuálisnak tekinthető, digitális kamerákkal felszerelt oszlop lesz, amely panorámaképet közvetít a légi irányítóknak Újságírói kérdésekre válaszolva Jakab és Anghel egyebek mellett tisztázták: az építkezési szerződések nagy részét megkötötték, a bérbeadás időtartama 25-től 40 évig terjedne, illetve a légikikötő 300-400 új munkahely létrejöttét jelentené. A bemutatót követő helyszíni terepszemlén Adrian Veştea ismertette: 2016 őszéig a közel három kilométeres kifutópályára 25 millió eurót áldoztak. Jelenleg két, egyenként 8 millió eurós szerződést írtak alá több kisebb, reptereken kötelező létesítmény, illetve pályarészek, utak kialakítására. A terminál megépítésére kiírt közbeszerzés jelenleg a kiértékelési fázisban van, ez lenne a legjelentősebb beruházás, értéke közel negyvenmillió euró. A megyei önkormányzat honlapján közzétettek szerint összesen négy kivitelező jelentkezett a február 11-i határidőig. A kérdésre, hogy 2020-ban valóban egy működő reptér lesz-e Brassó határában, Adrian Vestea kifejtette: elviekben lehetséges megoldani, viszont a romániai törvények miatt bármi előfordulhat, főképp a közbeszerzések vonalán. A működtetést illetően az elnök optimista: egy megépült létesítménynél ennek nem kellene gondot jelentenie, de addig még sok a teendő. Jakab István Barna a műszaki lehetőségeket vázolja A kifutópálya már megvan KÖZELET a múlt hétin A fékező filozófiája A tőle szokatlan viharos gyorsasággal Iohannis két új minisztert nevezett ki, egy közlekedésügyit és egy fejlesztésit. Pedig a kormánypártolók közül sokan azzal vádolják, hogy ellehetetleníti a kormány munkáját, és ott akadályozza annak tevékenységét, ahol csak tudja. Még többen értenek egyet azzal, hogy a hatalmon levő pártok által kinevezett és vezetett kormány, élén Dăncilă asszonnyal, rossz irányba viszi az országot. Iohannis a Szociáldemokrata Pártot inkompetensnek, hazánk irányítására alkalmatlannak minősítette. Ebből az következik, hogy rossz irányba viszik az országot, és a szakadék felé rohanunk. Elnökünk, valószínű, csakis ettől való aggodalmában lassítja az ország saját vesztébe való rohanását, és ezért tesz ott keresztbe, ahol csak tud, mindannyiunk érdekében, Így már érthető, hogy miért húzza-nyúzza gyakran egy-egy miniszter kinevezését, és szorgalmasan gyakorolja minden, a parlament által jóváhagyott törvény visszaküldését, s vág bele a költségvetési törvény alkotmánybírósági óvájába, ahogy tette minden, a kisebbségeknek kedvező törvénnyel is. Ez utóbbival, valószínű, a többségi nemzetnek akart kedveskedni, ami érthető. A költségvetési törvény hiánya különben nálunk közel sem olyan nagy probléma, mint Amerikában, ahol idén januárban szintén emiatt 800 ezer kormányzati alkalmazott dolgozott fizetés nélkül, és közülük 380 ezret kényszerszabadságra küldtek. De ott a köztársasági elnök a kormány vezetője is, így Trump sem kap fizetést, ami valószínűleg nem is nagyon hiányzik neki. Ha nálunk sem kapna Iohannis gázsit, akkor lehet, másképp, gyorsabban gondolkodna és cselekedne. Itt, bár nincs költségvetés, de attól még mennek a fizetések a közszférában. A kormánypártok véleménye szerint kitűnő Lia Olguţa Vasilescunak Iohannis ötször is megtagadta kinevezését azzal a magyarázattal, hogy alkalmatlan betölteni ilyen magas funkciót. Csak amikor legutóbb azonnal egyetértett, hogy Rázván Cucot nevezze ki szállításügyi miniszternek, akkor kezdett derengeni nekem, hogy miért tette. Cuc úr ugyanis már korábban volt egyszer közlekedési miniszter, de akkor fél év után lemondatták olyan címen, hogy inkompetens, leváltásával pedig rögtön egyetértett elnökünk. Azóta bizonyosan éjt nappallá téve tanult, és így ismét bejelentkezett közlekedési miniszternek. Nagy érdeme az, hogy szavatartó. Régebbi kinevezésekor megkérdezték, hogy mennyi autópályát szándékszik megépíttetni, azt mondta, hogy semmit nem ígér, és sikerült betartania szavát, minisztersége alatt egy centiméter sem készült el. Most állítólag úgy került vissza miniszternek, hogy megzsarolta a kormánypárt vezérét, Dragneát, hogy kiáll a pártból és átpártol egy másikba, ráadásul még magával visz másokat is. (Ily módon lett ismét oktatásügyi miniszter Ecaterina Andronescu is, aki ismét büszkén és boldogan dolgozik az ifjú generáció okításának jobbításán.) Azt, hogy hány kilométer autópálya épül, megkérdezték Dăncilă asszonytól is, aki megmondta, hogy az nem megy olyan könnyedén, hisz ahhoz mindenféle tanulmányokat s terveket kell elkészíteni. Ha ilyenek nincsenek is, de kész programjaink, azok vannak. Létezik már nemzeti programunk a helyi fejlesztésekre, amelyről a szintén frissen kinevezett fejlesztési miniszterünk, Vasile Dániel Suciu is regélt a kormányfőre hivatkozva. Mint a miniszterelnök asszony mondta, ezzel kihúzzák az országot a sárból. Azt már szégyellem leírni, hogy mit mondanak mások, hogy mibe nyomták bele. Persze vannak rosszhiszemű újságírók, akik kikurkászták, hogy az államkasszából hatalmas pénzek mentek el potyára, tízszeresére duzzasztott számlák kifizetésére, amit alkalmazott nélküli cégeknek juttattak. Például egy Hercinic nevű kft. polgármesteri hivatalokon keresztül 130 szerződést kötött a fejlesztési minisztériummal. Végül is jó, hogy rossz irányba haladunk, a régi-új közlekedési miniszter mandátuma alatt ismét nem épül egyetlen méter autópálya sem, és dugába dől a vidékfejlesztés, a lényeg, hogy Iohannis el tudja játszani a nagy ellenálló harcost, és így abban reménykedhet, hogy ismét elnökké választják. KUTI JÁNOS Átjárón ütötte el Gyalogátjárón ütöttek el egy 71 éves férfit tegnap kora délután Sepsiszentgyörgyön. A rendőrség közleménye szerint egy, a Csíki utcán a központ felé haladó személygépkocsi a főutat követve balra kanyarodott a Grigore Bălan tábornok útra, ám 31 éves vezetője nem vette észre az átjárón levő gyalogost. A súlyosan sérült férfit a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházba szállították. A figyelmetlen gépkocsivezetőt gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértésért vizsgálják. Sztrájkolnak az ügyészek Külön közleményben tudatta mind a Kovászna megyei, mind a sepsiszentgyörgyi ügyészség, hogy közgyűlési határozat értelmében ötnapos figyelmeztető sztrájkot tartanak. A tegnaptól kezdődött munkabeszüntetéssel a múlt kedden hozott, az igazságügyi törvényeket módosító sürgősségi kormányrendeletek elleni országos megmozdulásokhoz csatlakoznak. A sepsiszentgyörgyi ügyészség szűkszavú közleménye szerint többségi döntéssel hozták meg a határozatot, a Kovászna megyei ügyészség bővebben kifejtett állásfoglalásban jelzi, hogy azt egyöntetűen támogatták. (sz.)