Háromszék, 2019. november (31. évfolyam, 8835-8859. szám)

2019-11-19 / 8850. szám

ERDŐVIDÉKI KÖZMŰVELŐDÉSI NAPOK Felsőrákosi hagyományőrzőket díjaznak Ma kezdődnek a huszonhetedik alkalommal megszervezett Erdővidéki Közművelődési Napok. A ba­ráti Caál Mózes Közművelődési Egyesület és az Erdővidék Múzeuma Barót, Bardoc, Bodos, Felsőrákos, Köpec és Nagybacon közönségéhez viszi el programját. A kínálatból kiemelkedik az Exposia Fotográfi­ai Alkotócsoportnak az Orbán Balázs nyomdokán Erdővidéken tavaszi és őszi fotótáborában készült fényképekből nyíló kiállítás. A székelyföldi és anyaországi alkotók munkáira érdemes odafigyelni.» 2 Balázs Ödön: Mészégetés Vargyas határában Feltámad-e Málnásfürdő? Székely szójárással, kicsinyítő képzővel, úgy tűnik, „messzibbecs­­ke” még Málnásfürdő fellendülése-derült ki a málnásfürdőiek­­kel történt beszélgetés során. Mint mondták, a fürdőn egy egész emberöltő várja az egykor virágzó Málnásfürdő fellendülését. Azt tudják, hogy létezik egy megyei szintű elképzelés a település fejlesztésére, csak azt nem tudják, mennyire biztos ez. Jó lenne, ha gyermekeinknek, unokáinknak munkahely hiánya miatt nem kellene messzire elmenni, itthon ugyanis lassan minden megszűnt. Nincs már borvíztöltöde, szénsavgyár, hol van már a valamikori likőrgyár, téglagyár, a fürdővállalat, a nyúlfarm? Tényleg: vajon mennyire messzi még a messzi, vajon feltámad-e Málnásfürdő? AZ ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Községháza és református templom Málnáson 2019. NOVEMBER 19. • KEDD • XXXI. ÉVFOLYAM • 8850. SZÁM FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,50 LE] Nemzeti régiókért és autonómiáért A magyar nemzetpolitika prioritásai közé sorolja a Székely Nem­zeti Tanács (SZNT) nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezését a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), arra biztatva a magyar közösségek képviselőit, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsék azt, és hangsúlyozzák az aláírások össze­gyűjtésének fontosságát-áll az SZNT tegnapi közleményében. A Máért azt is üdvözli, hogy a Rákóczi Szövetség közreműkö­dik a magyarországi aláírások összegyűjtésében. „Örömmel és megelégedéssel vesszük tudo­másul mindezeket, ugyanakkor emlékeztetünk arra, hogy a szé­lesedő erkölcsi támogatással egy időben fogy a rendelkezésre álló idő, és ez megemeli a felelőssé­gét minden olyan szervezetnek, amely határozatban kötelezte el magát a kezdeményezés mellett és ígéretet tett az aláírások össze­gyűjtésére: a Rákóczi Szövetség, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Nyugat-európai Országos Ma­gyar Szervezetek Szövetsége, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, az Európai Szabad Szö­vetség és más nyugat-európai szövetségeseink, akikben válto­zatlanul megbízunk, de akiknek egyre nehezebb és egyre felelős­ségteljesebb lesz az idő múlásával a vállalt feladatot teljesíteni” - áll a közleményben.­­5 Gábor Áron ágyúja Budapesten Az 1848-49-es ereklyék a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múze­um gyűjteményéből című kiállítás nyílt tegnap a budapesti Had­történeti Intézet és Múzeumban az intézmény létesítésének id­. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat részeként. A tárlat fő látványossága Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúja. A rendezvényen bemutatták a Háromszék nem alkuszik emlékévet lezáró Lesz ágyú! Lesz muníció című tanulmánykötetet is.­­4 máról holnapra Medve az úttesten ,­ fogyóbb figyelmet kap ma egy szerencsétlen Jél autóbaleset miatt szenvedő, majd súlyos JL­V sérülései miatt elaltatott és kilőtt termetes medve, mint egy, a brummogó nagyvad által felt­­rancsírozott ember. A hétvégi sajnálatos parajdi eset média- és társadalmi visszhangja alapján lát­ható - ismételjük: maga a történet szomorú és meg­rázó -, hogy szinte kizárólag az agonizáló állat okoz tömeges felháborodást, noha egy, az autóban utazó gyermek is pánikrohamot kapott, akihez mentőt kellett hívni. A hatóságok viszonyulása is a bírálók kereszttüzébe került, ugyanis miután a személygépkocsi Parajd és Szováta között elütötte a medvét, húsz órába telt, míg végre intézked(het)tek. A belügyminiszter utasítására leváltották Hargita megye prefektusát is - nem kár érte -, s ostorozzák az állatorvost, a polgármestert, akit csak lehet, ki­fogásolván, hogy nem álltak a helyzet magaslatán. Romániában a hatóságok szinte soha és sehol nem állnak a helyzet magaslatán, történjék bármi­lyen váratlan természeti katasztrófa vagy súlyos baleset. Az elütött medve a teljesen egyedi esetek közé sorolható, s bizony, ember legyen a talpán, aki ilyen körülmények között a kusza jogszabályok között pon­tosan, megtámadhatatlanul és gyorsan eligazodna. Hiszen bizonyosan nincs olyan érző és gondolkodó ember, akit nem bánt egy tehetetlen, szenvedő állat, ezért jól irányzottan és számosan ezt az érzelmi szálat ragadják meg, s terelgetik a közvéleményt. Sze­gény agonizáló állat, a Kárpátok büszkesége - olvas­ható, hallható. Igen, elfogadhatatlan és embertelen, hogy ilyenkor ne lehessen gyorsan cselekedni. Ám az autóban tartózkodó, majd pánikrohamot kapott gyermeket viszont már kevésbé vagy alig sajnálják, pedig, amennyiben medveügyben semmilyen változás nem lesz, sokak gyermekével megtörténhet, hogy váratlanul egy tetemes barna medvével találja szem­be magát: nappal a belvárosban, a falu főutcáján, a vidéki iskola vagy akár otthona udvarán. Elpusztították a medvék életterét, kivágták a fákat, nem tehetnek arról, hogy az úttestre is kényszerülnek, s ott barbár módon elütik, az irgal­matlan hatóságok pedig közömbösen nézik szegény pára haláltusáját - nagyon sokan így vélekednek a mostani esetről. Hogy e kérdés jóval árnyaltabb és összetettebb, hogy Parajd polgármestere, Bokor Sándor nem megalapozatlanul mondja: „kényes üggyel állunk szemben, a pontos előírások hiánya vezetett idáig”, már keveseket érdekel. Pedig a sóvidéki településvezető azt is megjegyzi, a helyzet nagyon súlyos és mielőbbi megoldást kíván. „A lakosság veszélyben érzi magát, szürkület után veszélyes kimenni az utcákra, utakra. Döbbenetes és súlyos a helyzet, mégis úgy érezzük, senki sem tesz konkrét lépéseket a megoldás érdekében.” Ellentmond egymásnak a székelyföldiek és a környezetvédelmi tárcavezető is, s e túlhevített idő­szakban azt is lehetne kérni a belügyminisztertől, váltsa le bátran a Kovászna megyei prefektust is, hiszen példátlan a bálványosfürdői medvehelyzet, amelynek rendezéséért semmit sem tett. Meneszté­sének még örülni is lehetne, ám az önmagában nem oldaná meg a háromszéki aggasztó medvegondokat. MÓZES LÁSZLÓ

Next