Háromszék, 2020. január (32. évfolyam, 8884-8907. szám)

2020-01-13 / 8892. szám

Hőlégballonos sétarepülés Kézdiszék fölött A hőlégballonos repülés napjaink legizgalmasabb repülési formája, bámulatos, és örök emléket adó program. December óta a Kovács házaspárnak, Izoldának és Gyulának köszönhetően lehetőség nyílt Kézdivásárhelyen is hőlégballonnal repülni. Az ilyen repülés élménye semmihez sem fogható, lehetőséget ad arra, hogy madártávlatból alaposan megfigyelhessük a helyet, ahol születtünk, ahol élünk. Páratlan élményt nyújt a ballon kosarából 360 fokban körbetekintve, akár 1000 méter magas­ról megtapasztalni a repülés szabadságának érzését - vallja a fiatal házaspár.­­3 FOTÓ: X BALLOON TRANSYLVANIA A doni katasztrófára emlékeztek SOCHOM ISTVÁN • Héjja Béla kezdeményezésére mintegy húszan gyűltek össze tegnap délután Kézdivásárhelyen a világháborús hő­sök emlékműve előtt, többek között a Történelmi Vitézi Rend és a Kézdszéki Székely Tanács tagjai, hogy emlékezzenek a doni kataszt­rófára és leróják kegyeletüket az ott elesett katonák emléke előtt. 77 évvel ezelőtti a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét a Don-kanyarnál. Beszédek nem hangzottak el, a jelenlevők több tucat gyertyát gyújtottak és virágokat helyeztek el az emlékmű talapzatára. Az alig negyedórás rendezvény végén a megemlékezők közösen mondották el a miatyánkot, majd elénekel­ték a magyar és a székely himnuszt. A Történelmi Vitézi Rend kézdiszéki állománya a Katrosában az apostoli kettős keresztnél január 26-án délben tart megemlékezést. A SZERZŐ FELVÉTELE Megemlékezés a világháborús hősök emlékművénél KÓS KÁROLY-DÍJ Elismerés Gazda Józsefnek Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly-díjjal tüntette ki Gazda Józsefet. A kovásznai művészeti író, szociográfus, tankönyví­ró, tanár, művelődésszervező szombaton vette át a díjat, amelyet - mint Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnökének méltatá­sában elhangzott-szerteágazó, tartalmas, magas színvonalú és mélyen elkötelezett munkásságáért ítéltek oda. A 84. éves kitün­tetett irigylésre méltó frissességgel és dicséretes szerénységgel vallotta meg köszönetmondásában, hogy ő csak tette a dolgát ott, ahová a Teremtő állította, a nemzet napszámosaként. A Királyhágó-melléki Re­formátus Egyházkerület ál­tal Nagyváradon szervezett újév-köszöntő ünnepélyt szom­baton tartották. A rendezvény megemlékezéssel és főhajtás­sal kezdődött a volt egyház­kerületi székház udvarában kialakított partiumi magyar történeti panteonban, a Tria­­non-emléktáblánál, amelynél koszorút helyeztek el. » 4 Gazda József megköszöni a díjat máról holnapra ■■■ Dolgozni mindhalálig Ú­­ár egy kormány meglebegteti a nyugdíj­­fel /jj korhatár emelését, mérget vehetünk JL JL rá, ez a valós szándéka, bármennyire visszakozik, próbálja szépíteni felkent szószólói nyilatkozatait. Márpedig az elmúlt hetekben több­ször is szóba került a téma, és nem csoda, hisz az őszre tervezett 40 százalékos emelés fenntarthatat­lanná teszi a nyugdíjrendszer már most is rendkí­vül rosszul álló egyensúlyát. Választási év lévén, a liberális kormány nem meri megvétózni a szociál­demokraták ígéretét, így más megoldást keres. Legelőször Violeta Alexandru munkaügyi miniszter fogalmazta meg aggodalmait december utolsó napjaiban: egyre kevesebb az aktív, adófizető polgár, és így veszélyben az időskori járandóságok rendszere. Kifejtette, az európai államok többsége fontolgatja a nyugdíjkorhatár emelését, nekik is ez a feladatuk, de leszögezte, csak a közvélemény egyetértésével tennének ilyen lépést. Pár nappal később Viorica Turcan miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a kormány az opcionális 70 éves nyugdíjkorhatár bevezetéséről szóló törvényterveze­ten dolgozik, számos ágazatban nagy a munkaerő­­hiány, így lehetővé tennék, hogy aki akarja, kitolja visszavonulása időpontját. Az indoklás érthető, ám a felvetés maga gyanakvásra ad okot, hisz miért kellene növelni a korhatárt? Egész egyszerűen úgy kell módosítani a törvényeket, hogy bizonyos szak­emberek nyugdíjazásuk után is dolgozhassanak (ha akarnak!). Ám mivel a helyesbítő, pontosító nyilat­kozatok is kitartóan a megemelt nyugdíjkorhatárról beszélnek, félő, valami egészen mást főznek Iohan­­nis kormányának boszorkánykonyháján. A kormány aggodalmain nincs miért csodálkoz­nunk, hisz Románia népessége az uniós átlagnál is nagyobb mértékben fogy, nemcsak az alacsony gyermekvállalási kedv, de a továbbra sem csappa­nó kivándorlás is tizedeli. Egyes adatok szerint az elmúlt évtizedekben legalább öt, de valószínűbb, hogy hétmillió polgár telepedett ki, számuk közelít az országban maradt aktív lakosságéhoz. Egyre kevesebb az itthoni társadalombiztosítási rendszer fenntartója, így jó román szokás szerint róluk kéne még egy rend­­őrt lenyúzni. Dolgozzanak tovább, akár halálukig, és akkor kevesebb az állam gondja. A jelenlegi romániai nyugdíjkorhatár illeszke­dik az EU-s átlaghoz, főként a 2030-ig fokozato­san bevezetett emelésekkel. A férfiak 65, a nők 63 éves korukban vonulhatnak vissza, és ez így van az európai országok többségében. Néhány helyen magasabb: Görögországban, Izlandon, Olaszor­szágban 67 év, máshol alacsonyabb: Svédország­ban 61, Norvégiában, Franciaországban 62 év. Csakhogy nálunk a várható élettartam legalább öt évvel kisebb, mint a fejlett nyugati országok­ban, alig tíz esztendővel haladja meg az egyre emelkedő nyugdíjkorhatárt. A mindenkori kormányok érdeke, dolgozzunk minél tovább, fizessünk mind többet az állam­kasszába, és lehetőleg rövid ideig élvezzük az időskori juttatásokat. Ez alól a liberálisok sem kivételek, így ma már nemcsak amiatt kell ag­gódnunk, hogy lesz-e majd nyugdíjunk, de azért is, egyáltalán megérjük-e azt a kort, ahová feltor­násznák visszavonulásunk lehetséges időpontját. FARKAS RÉKA

Next