Háromszék, 2020. szeptember (32. évfolyam, 9065-9086. szám)

2020-09-16 / 9076. szám

áromszék 2020. SZEPTEMBER 16., SZERDA •• KÖZELIT KAMPÁNYBAN AZ RMDSZ Bevált csapattal a megyei közszolgáltatásokért Újabb négy megyei önkormányzati jelöltjét mutatta be tegnap az RMDSZ, akik ismét képviselő-testületi mandátumért szállnak versenybe a szeptember 27-én esedékes helyhatósági választáson. Ezúttal a közszolgáltatások területén dolgozókon volt a sor, Ambrus József tíz éve a megyei integrált hulladékgazdálkodás felelőse, Kovács Ödön megyemenedzserként a közúti infrastruktúra korszerűsítésének és karbantartásá­nak felügyeletét látja el, Fazakas András Levente az ivó- és szennyvízhálózat bővítésé­ben, fejlesztésében tevékenykedik az Aquacor Közösségfejlesztési Egyesület vezető­jeként, Váncza Tibor pedig mindhárom területen rendelkezik tapasztalatokkal. Amint elhangzott: a felsorolt területeken csak hosszú távú elképzelésekkel, alapos tervekkel lehet eredményt felmutatni, amihez folytonosságra, jó csapatra van szükség. NAGY D. ISTVÁN : Felvezetőként Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának el­nöke, az RMDSZ háromszéki területi szer­vezetének vezetője elmondta: a legfonto­sabb önkormányzati feladatok egyike a közszolgáltatások biztosítása. Ezek egy részét a megyei önkormányzat hatáskö­rébe tartozó szakintézmények végzik (szociális szolgáltatások, egészségügy). A továbbiakról, mint az út, híd, az ivó- és szennyvízhálózat kiépítése, karbantartá­sa vagy a hulladékgazdálkodás, Kovászna Megye Tanácsa alárendeltségében lévő vállalatok, szakosztályok vagy a közössé­gek közötti társulások gondoskodnak. Az elnök szerint ezeket a közszolgáltatások fenntartásához szükséges munkákat nem lehet úgy eredményesen véghezvinni, ha négyévente vagy akár évente változik az elképzelés, kicserélődnek az emberek. Meggyőződése, hogy a romániai kor­mányzati tevékenység eredménytelensé­gének egyik oka, hogy az elmúlt tíz évben 12 miniszterelnök volt, illetve számtalan miniszter váltotta egymást. Ha hasonló­képpen működne a megyei önkormány­zat is, hosszú távú elképzeléseket nem lehetne megvalósítani. Példaként Tamás Sándor a Románia-szinten első helyen álló megyei hulladékgazdálkodást emlí­tette, mellyel méltán dicsekedhetnek, de e mögött tíz év kemény munka áll, hosz­­szas előkészítéssel, pályázással, két évig is húzódó közbeszerzésekkel. Ha nincs folytonosság, egy ilyen vállalkozás rövid időn belül megbicsaklik. Ambrus József­fel, a megyei integrált hulladékgazdálko­dási egyesület igazgatójával, aki negyedik önkormányzati mandátumáért száll ver­senybe, tíz éve kezdték el a közös munkát, és amint azt maga a jelölt is megerősítet­te, még mindig sok a tennivaló. Ambrus József ugyanakkor rámutatott: az eddig elért eredmény, hogy Kovászna megye országos elsőnek számít az újrahaszno­sításban és az egész integrált rendszer működtetésében, az önkormányzat, az egyesület, valamint a hulladék begyűjté­sét végző vállalatok sikeres együttműkö­désének köszönhető, ami remélhetően az elkövetkezőkben is fennmarad. A közúti infrastruktúránál az elnök rámutatott, több mint 263 kilométernyi út, 80 híd, több ezer áteresz és nagyjából 500 kilométernyi árok korszerűsítése, karbantartása tartozik az önkormány­zat hatáskörébe. Nagyban nehezíti a munkájukat, hogy az intézmény által egyedüli tulajdonosként birtokolt Út és Híd Rt.-nek nem lehet közvetlenül oda­ítélni a korszerűsítési, felújítási munká­latokat, ezek esetében a vállalat közbe­szerzési versenytárgyalásokon kell részt vegyen magáncégekkel versenyezve. A karbantartást is csak pár éve ítélhetik oda közvetlenül, miután sikerült elérni a szükséges jogszabály-módosítást. Tamás Sándor továbbá felidézte, hogy a legtöbb önkormányzat az elmúlt 20-25 évben felszámolta ezeket a szakvállalatokat, 2008-ban a háromszéki is privatizáció előtt állt, de ezt a folyamatot megfordí­tották, és jelenleg a cég 120 embernek ad munkát főidényben. A vállalat felügyele­tét Kovács Ödön megyemenedzser látja el, aki szerint mind minőségben, mind felszereltségben sokat fejlődött a cég, és ezt folytatni szándékoznak, de emellett a megyei önkormányzat már évek óta azon is dolgozik, hogy az utak korsze­rűsítésében a községeknek is segítséget nyújtson, átvállalva egyes szakaszok fel­újítását vagy alapanyagokat biztosítva az önkormányzatoknak. Az ívó- és szennyvízhálózat fejlesztése terén is nagy előrelépésre készülnek - de­rült ki Tamás Sándor szavaiból - és ennek a munkának az oroszlánrésze az Aqua­cor társulásra hárul. Amint azt Fazakas András elmondta: egy több mint százmil­lió euró értékű pályázatot készítenek elő, amely révén az 500 kilométernyi ivóvíz és 150 kilométernyi szennyvízhálózat bővíté­sét tudnák majd megvalósítani a megye öt városában és 22 községében. A beruházá­sok várhatóan hat-hét év alatt készülhetnek el, és siker esetén a megye településein az ivóvízhálózat kiépítettsége 95 százalékosra, míg a szennyvízhálózaté pedig 70 százalé­kosra nőhet a jelenlegi 45-50 százalékról. Váncza Tibor, Fazakas András Levente, Tamás Sándor, Ambrus József és Kovács Ödön A SZERZŐ FELVÉTELE SEPSISZENTGYÖRGYI KÉPVISELŐJELÖLTEK BEMUTATKOZÁSA Gazdaságról, fiatalokról Egy tapasztalt és két pályakezdő önkormányzati képviselőjelölt bemutatkozásával folytatta az RMDSZ a helyhatósági választások kampányát, tegnap délután Kiss- Bartha Annamária, Zsigmond József és Lakatos László ismertette a sepsiszentgyörgyi képviselő-testületben végrehajtandó terveit. VÁRY O. PÉTER » Kiss-Bartha Annamária közgazdász­mesteri dolgozatát agrártudo­mányokból írta angol nyelven, Kolozsvár­ról hazatérve egy mezőgazdasági vállalko­zás társvezetőjeként tevékenykedik. Mint mondta, mindenkinek saját döntése, hogy tesz-e valamit családjáért, közösségéért, vagy passzív szemlélője marad a körü­lötte zajló történéseknek - ő pedig a tenni akarást választotta. Az önkormányzatban a gazdaság terén szándékszik kifejteni tevékenységét, céljának tartja a meglévő vállalkozások fenntartását, a fiatalok itt­hon marasztalását. Jó ötletnek tartaná egy tárolóközpont létrehozását, ahová a ter­melők bevihetnék a helyben megtermelt élelmiszert, illetve ez nagyban segítene a lakosságnak, hogy a helyi termelők ter­mékeihez hozzájussanak. Támogatná egy ifjúsági szakképző központ létesítését, ha a fiatalok itthon boldogulnának, annak nem csak gazdasági hatása lenne, de szüleiket is segítenék, illetve közösségteremtő és közösségmegerősítő hatása is lenne jelen­létüknek. Zsigmond József Kolozsváron tanult politológiát, majd Budapesten mesterizett szociológiából. Két mandátuma a helyi tanácsban nem maradt nyomtalan: nevé­hez több kezdeményezés fűződik, többek közt az egyetemiösztöndíj-program meg­honosítása és az oktatásfejlesztési központ kialakítása. Következő mandátumában a családbarát város kiépítéséhez szándék­szik hozzájárulni, elképzelését három pil­lérre alapozná: Sepsiszentgyörgy váljon okosvárossá, azaz egy mobiltelefonról minden ügyintézés végrehajtható legyen; a családbarát kártya lehetőségeinek fej­lesztése; és hogy mindezt magyarul is meg lehessen tenni, mert, mint mondotta, bár Sepsiszentgyörgy élen jár a kétnyelvűség terén, még van azért tennivaló. Emel­lett a fiatalságot jobban bevonná a dön­téshozatalba, ennek érdekében egy diák­parlament felállítását javasolja, amely összefogná az iskolai diáktanácsokat, és amellyel konzultálhatna adott esetben a városi képviselő-testület. Lakatos László közgazdászt, a Székely Hírmondó terjesztési és lapigazgatóját a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRÍT) ja­vasolta a képviselő-testületbe. Röviden felvázolt elképzelései: olyan gazdasági és infrastrukturális környezet megte­remtése, amely vonzaná az elvándorolt, de hazatérni vágyó fiatalokat; számukra lakhatási körülmények biztosítása; bicik­­liutak építése az autós forgalom csökken­tése érdekében; a szakoktatás támogatása. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Antal Árpád, Zsigmond József, Kiss-Bartha Annamária, Lakatos László, Tóth-Birtan Csaba WM kármentő Na, mindegy... ! Volt a dédai állomáson, várom a Vásárhelyről érkező vonatot. A lányom utazik ide a barátnőjével, viszem fel őket a hegyi faluba. Az állomás már nincs olyan siralmas állapotban, mint egy évvel ezelőtt (hihi, viccelek). Kicserél­ték a padokat, és a csatornát is... az egyik épületen a kettő közül. A másikból félmé­teres fű kandikál ki, nehéz lenne lefesteni, hogy néz ki itt minden. A síneket is benőtte a fű, így azt viszont nem nehéz megsac­­colni, hogy melyik „vágányra” érkezik a vonat. Nagyjából egy a nyerő. Rozsdaette, szétesőfélben lévő mozdonyhoz csatolnak vagonokat, s komolyan mondom, viszi őket, láttam a két szememmel. Na mind­egy, most nem erről szól a mise. „Berobog” a vonat, a két lány sápad­tan kiájul. Most pont nem amiatt, hogy majdnem szétesett vagy kisiklott a sze­relvény, egyéb oka van az állapotuknak. Vírusidőket élünk. Nem tudjuk igazából, hogy mi ez az egész, de annyit igen, hogy valami nagyon nem stimmel, és védekez­ni kell. Azt, hogy miként, már a hülye is tudja, nem fogom itt elismételni. Azt sem, hogy mit gondolok az egészről, mert fogalmam sincs, hogy mit gondoljak. De betartom, amit lehet és kell, és nem a büntetésektől való félelmemben. Mert­hogy kemény pénzbírság jár például, ha maszk nélkül kapják el az embert. Szóval ott tartok, hogy a lányok leszédülnek a vonatról. Induláskor behúzódtak egy üres fülkébe, de nem sokáig élvezhet­ték a levegős, távolságtartó magányuk biztonságát. A harmadik megállónál ellepte a nem túl hosszú vonatot egy nem igazán civilizált, kisebb tömeg. Az ő fül­kéjük is megtelt hangoskodó, tökmagot köpködő alakokkal. Tökmagot köpködni maszkban elég bonyolult lenne, szóval itt maszkról szó sincs, és nesze neked távolságtartás! (A bömbölő zene csak bónusz, nincs köze a vírushoz.) Hogy is van ez? És hol is van az, aki ilyenkor szá­mon kér, esetleg büntet? Merthogy nagy a baj, akárcsak a büntetés, ami például egy kasszásnőnek jár, ha sok óra után a nyakára tolja a maszkját, és rajtakapják. Vagy a kedves vevőnek is, ha legalább a salját nem húzza az orrára, és megjele­nik a rend lelkiismeretes őre. Nem kételkedem. Hogy valami baj van, és nem is kicsi, azt elhiszem. Csak szeretném megérteni végre, hogyan „működik” minden a baj körül. Legalább itt, ahol élek. Na, mindegy...! LÁSZLÓ ZSUZSA

Next