Háromszék, 2020. október (32. évfolyam, 9087-9108. szám)

2020-10-09 / 9093. szám

2020. OKTÓBER 9., PÉNTEK Jaromszek Várják a jelentkezőket­ ­ » NAGY D. ISTVÁN » Lapunk megkeresésére Edler András elmondta: a program augusz­tusi bejelentésekor még a Ver­senytanács jóváhagyására vár­tak, illetve a sepsiszentgyörgyi Vállalkozói Konzultatív Tanács javaslatai sem érkeztek meg, de mindez azóta rendeződött. Emellett a vonatkozó tanácsha­tározatokat is elfogadta Sepsi­­szentgyörgy városi képviselő­testülete, és ezek is átestek már a törvényességi szűrőkön, így semmi akadálya, hogy fogadják a támogatási kéréseket az érin­tett vállalkozásoktól. Az elnök arról is beszámolt, hogy a kereskedelmi kamara az első pillér esetében októ­ber 26-án, míg az ipari parkba megtelepedni szándékozóknál december 26-án bírálja el a be­érkezett kéréseket, majd a jóvá­hagyónak ezt követőn benyújt­hatják a kifizetési igénylésüket. Az első támogatási változatnál december 4-ig, míg a második­nál 2022 januárjáig. Édler András szerint a prog­ram adta lehetőséggel élni fognak a vállalkozók, már többen érdek­lődtek, hogy mikor lesz elérhető. Számításaik szerint az első vál­tozatnak (mely elsősorban a sep­siszentgyörgyi szállásadókat és vendéglátó-ipari egységeket cé­lozza, de nem csak­ akár kétszáz kedvezményezettje is lehet idén. Amint azt jeleztük, a támogatási igényléseket idén kell eljuttatni a kereskedelmi kamarához, az abban foglalt beruházást viszont a jövő év folyamán is megvaló­síthatják a vállalkozások, mivel a programot másfél éves kifutá­súra tervezték. Az igényléseket aszerint rangsorolják, hogy az il­lető vállalkozásnál mekkora volt 2018-ban a bruttó átlagbér. Édler András és Miklós Zol­tán, az ipari parkot működtető Sepsi Ipar Kft. igazgatója sajtó­­tájékoztatón további részletek­kel is szolgált. Egyebek mellett elhangzott, hogy Sepsiszent­­györgy önkormányzata már négy, a gazdasági szférának szánt de minimis támogatási programot is útjára indított, emellett egy ötödiken dolgoz­nak, mely révén innovatív, a városban még nem létező öt­letek megvalósításához nyúj­tanának segítséget. A már futó programok között a most indí­tott kettőn kívül ott van a több éve működő, a cégek által a városkasszába befizetett ingat­lanadó adott hányadának meg­térítését lehetővé tevő, illetve egy kimondottan a kereskedel­mi és iparkamarának szánt. Édler András válaszolt a je­lentkezési határidők szűk voltát felvető kérdésre is. Az elnök sze­rint az igényléshez szükséges iratokat legtöbb egy óra alatt ki lehet tölteni, java részük sa­ját felelősségre tett nyilatkozat, beszerezni csak egy adóigazo­lást kell a várostól. Ebben az első fázisban is arra törekedtek, hogy minél gyorsabb legyen az eljárás, és ez igaz a beruházás megvalósítását követő kifizeté­si igénylés esetében is, ahol az igénylőnek egyszerűen bizonyí­tania kell, hogy a kért feltételek mellett megvalósította azt, ami­re a támogatást kérte. Mindketten elmondták to­vábbá, hogy a program célja a befektetések, fejlesztések ösztön­zése, hozzájárulva ahhoz, hogy munkahelyek maradjanak meg vagy újabbak jöjjenek létre, illet­ve a pénz is helyben maradjon. Miklós Zoltán arra is fel­hívta a figyelmet, hogy Sepsi­­szentgyörgy önkormányzata az elmúlt években több gazda­ságélénkítő programot indított, amire más önkormányzatok ese­tében nem igazán volt példa. Éd­ler András szerint remélik, hogy a megyeszékhelyi példa alapján más önkormányzatok is kidol­goznak de minimis támogatási programokat, melyeket a kama­rával közösen bonyolíthatnak le. De minimis támogatások Amint arról beszámoltunk, An­tal Árpád polgármester és Édler András kamaraelnök augusztus elején ismertették azokat a gaz­daságélénkítő elképzeléseiket, amelyekkel az önkormányzat a járvány miatt kárt szenvedett megyeszékhelyi vállalkozá­soknak segítséget szándékszik nyújtani. Egy hárompillérű programról van szó, melynek egyik összetevője több adóked­vezmény-lehetőséget biztosít, míg további két támogatási pil­lér pályázati alapon működő de miminis pénzügyi segítség­­nyújtást jelent. Édler András akkor arról számolt be, hogy a koronaví­­rus-járvány gazdasági hatásait enyhíteni szándékozó támoga­tási lehetőség esetében három csoportba sorolják a lehetséges kedvezményezetteket, az első­ben­ a szállásadó vállalkozások, a másodikban a közélelmezési egységek kaptak helyet, míg a harmadikban a többi kis- és kö­zépvállalkozás. Utóbbiak akkor élhetnek a lehetőséggel, ha 2020 első félévében az árbevételük 15 százalékkal csökkent 2019 azo­nos időszakához képest. Az elnök a pénzügyi segít­ség csoportonkénti szabályait is ismertette: a szállásadóknál szobánként 500 euró a támo­gatás, de legtöbb 50 ezer euró lehet, a vendéglátó egységeknél 50 euró/négyzetméter, de ösz­­szesen nem haladhatja meg a 10 ezer eurót, míg a harmadik csoport 500 eurót kaphat min­den olyan alkalmazottra, aki után Sepsiszentgyörgyön fize­ti be a jövedelemadó járulékos költségeit. További feltétel, hogy a kedvezményezettnek a támo­gatás összegével legalább meg­egyező önrészt kell biztosítania, a támogatásként kapott összeget pedig kizárólag a város terüle­tén eszközölt beruházásra lehet fordítani. Utófinanszírozásos támogatásról van szó, azaz a beruházás lezárását követően lehet igényelni, és csak friss fej­lesztésekre, befektetésekre. A kedvezmények között szerepel ugyanakkor, hogy a támogatás összege megduplázható, ameny­­nyiben a beruházáshoz szüksé­ges eszközöket, alapanyagokat helyi beszállítótól szerzi be a kedvezményezett. Édler András akkor úgy vél­te: az első két csoportba tartozó szóba jöhető vendéglátóipari vállalkozások száma legtöbb harmincra tehető, míg a har­madik csoportba majd minden sepsiszentgyörgyi kis- és közép­­vállalkozás besorolható, ameny­­nyiben teljesíti az árbevételre vonatkozó feltételt. A program harmadik pillé­rének számító támogatás azokat a kis- és középvállalkozásokat célozza, amelyek a szépmezői ipari parkban terveznek beru­házást, és területet is béreltek a létesítményben. A támogatás leg­több 100 ezer euró lehet, ameny­­nyiben a kedvezményezett helyi beszállítóktól szerzi be a szüksé­ges eszközöket, alapanyagokat, illetve maximum 50 ezer euró, ha nem. A további feltételek nagyjából megegyeznek az elő­ző pillérnél leírtakkal, kivétel, hogy az önrész a beruházás tel­jes összegének 75 százaléka kell hogy legyen. Miklós Zoltán azzal a kiegészítéssel szolgált, hogy a támogatásból például a bontási vagy közművesítési munkálatok egy részét is fedezhetik a cégek, amelyek a park azon részén bé­relnek területet, ahol az egykori istállók romos épületei állnak. A finanszírozást illetően An­tal Árpád augusztusban kijelen­tette: összesen másfél millió lejt szánnak a de minimis támoga­tásokra, tízmilliót a koronaví­rus hatásait enyhítőre, ötmilliót pedig az ipari parkban megtele­pedni szándékozó cégek megse­gítésére. Ez év végéig összesen ötmillió lejt foglaltak bele a vá­ros költségvetésébe, a fennma­radó tízmilliót pedig a 2021-es büdzséből állják. Az ipari park irodaépülete Szépmezőn ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Turkálóban játszódik Afrim új előadása­ ­ » Radu Afrim színházi világá­nak jellegzetes stílusát mágikus realizmusnak nevezi a szakma, ahol a leghétköznapibb emberek is csodákat rejtenek magukban. Afrimnál a generációs átkokat, a kisvárosi banalitást átitatja va­lami olyan sajátos poézis, amit csak a hétköznapok egymásutá­niságában lehet felfedezni. A kisvárosi turkálóban minden­ki mindenkit ismer, mindenki mindenkiről tud valamit, és itt a harag ugyanolyan illékony, mint a szimpátia. Az idő múlik, de nem halad semerre, mindig minden ugyanaz marad. Az új előadásról Kali Ágnes dramaturgot, a magyar szöveg­könyv szerzőjét kérdeztük, aki lapunknak kifejtette, hogy egy teljesen új szöveg alapján ké­szült a produkció, melyet a ren­dező írt a próbák során kiala­kult helyzetek nyomán, tehát valójában az előadással egy­szerre alakult a szövegkönyv. Mint mondta, abból indultak ki, hogy egy turkálóban történnek az események, ahol sokféle em­ber megfordul a saját történetei­vel és sajátos karakterjegyeivel. Kali Ágnes szerint egészen más az ilyen jellegű színház, mint amikor más szerző szövegével dolgozik az ember, nagyobb a szabadság, de ezzel együtt sok­kal nagyobb az alkotók felelős­sége is ilyenkor. Hangsúlyozta, hogy valójában az foglalkoztat­ta őket, hogyan lehet embernek maradni ezekben a furcsa idők­ben, hogyan lehet úgy hiteles dolgot létrehozni, hogy ne az aktuális problémákat feszeges­sék. „Természetesen megjelen­nek az előadásban a 2020-ban aktuális társadalmi problémák és jelenségek, de nem a hétköz­napok megszokott szűrőin át vizsgáltuk ezeket, a napról nap­ra változó valóságon túli, álta­lánosabb érvényű igazságokat kerestünk az előadás által” - fo­galmazott Kali Ágnes. Hozzátet­te: a koronavírus miatt három szakaszban zajlottak a próbák, tehát az átlagosnál sokkal nehe­zebb próbafolyamat előzte meg a bemutatót, de nagyon jó mun­ka volt. Mint mondta, nagyon szeret Afrimmal dolgozni, úgy érzi, „bár más nyelven írnak, közös nyelvet beszélnek”. Kér­désünkre, hogy kiknek ajánla­ná az előadást, Kali Ágnes így válaszolt: „olyanoknak, akik unják a híreket nézni a tévében, de érdekli őket, hogy mi van a bennünket körülvevő világban, és képesek mindenféle elvárás és előítélet nélkül beülni egy hungaro-futurista turkálóba, hogy ott jókat kacagjanak...” A színház vezetősége arra kéri a nézőket, hogy a bemu­tatón tartsák be a járványügyi előírásokat, a színház belső te­reiben a kijelölt útvonalakon közlekedjenek, és türelemmel viseljék a maszkot az előadás teljes időtartama alatt. A bemu­tató után október 13-án, 20-án és 21-én látható még az előadás szintén 19 órai kezdettel. KÖZÉLET Elhunyt Molnár Gizella Nyolcvanöt éves korában tegnap elhunyt Molnár Gizella szí­nésznő, a Tamási Áron Színház társulatának nyugdíjas művésze, Sepsiszentgyörgy díszpolgára. Ki ne emlékezne az Yvonne, burgundi hercegnő esernyős nagynéni­jére, A csoda Köménynéjére, a Trakhiszi nők dajkájára vagy az Akárki Vénasszonyára? Ki ne emlékezne az Anyára a Vérnászból, az Öregasz­­szonyra az Alkésztiszből, Klütaimnésztiára az Iphigeneia Auliszban című előadásból? És tovább is lehetne sorolni rengeteg olyan szerepet, mely meghatározó fontosságú volt nemcsak bizonyos előadások szempontjából, hanem a sepsiszentgyörgyi színház mindenkori törté­netének, jellegzetes arculatának kialakulásában is. Szerepeinek nagy részét a mi nemzedékünk már nem láthatta, de ha kutakodik egy kicsit az ember a színház archívumában, végignézi az archív felvételeket, és beleolvas az előadásokról szóló krónikákba, kritikákba, egyértelművé válik számára, hogy miért nevezik őt egyes színháztörténeti források a sepsiszentgyörgyi színház Nagyasszonyának. 1957 óta, mióta a szentgyörgyi társulat tagja, a zenés vígjátékokat, kabarékat leszámítva szinte valamennyi előadás szereposztásában feltűnik a neve. „Paraszt típus vagyok, szomorkás, kesernyés arckifeje­zéssel inkább a komolyabb szerepek találtak rám”-vallotta egy inter­júban. Tompa Miklós minden szentgyörgyi rendezésében játszott, de más rendezők is állandóan foglalkoztatták. Legutóbb Bocsárdi László, aki nyugdíjasként is nagyon sok fontos szerepet bízott rá, Bocsárdi így nyilatkozott róla egy korábbi interjúban: „Rendkívüli érzéke van a tragikus és a groteszk iránt. Ez utóbbira csak az igazán jó színészek éreznek rá, mert ez egy kötéltánc a tragikus és komikus között...” Molnár Gizella 1935-ben született Gyimesközéplokon, 1953-ban Csíkszeredában végezte a középiskolát, 1957-ben pedig a maros­vásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémiát. Ő volt a sepsiszentgyörgyi színház első diplomás színésze. 1999 óta nyugdíjas, 2000-től tizenhárom éven át művészi beszédet tanított a művészeti líceum drámatagozatán és a Művészeti Népiskola színészosztályaiban. Szentgyörgyi István-díjas, Poór Lili-díjas, Pro Urbe díjas, többszörös alakításdíjas, a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem aranydiplomása. Több mint 60 évet töltött Thália szolgálatában, mely során saját bevallása szerint mindig az érdekelte igazán, ami túlmutat a rutinon, a látványosságon, mindenben a tartalmat, a gondolatokat, a mélyebb értelmet kereste. Egy korábbi interjúban így nyilatkozott a halálról: „Úgy érzem, mint minden más dolgot, ezt is nagyon jól kitalálta a Min­denható. Hetvenöt éves koromig eszembe sem jutott, hogy megöreg­szem, csak éltem, dolgoztam. Aztán egyre gyengébb lettem, és egyre nehezebb elviselni az öregséget. Jönnek a bajok, a tehetetlenség, és be kell látnom, hogy át kell adnom a helyemet. Hány nálam fiatalabb színész végzett 1957 óta... Elmúlunk, ez az élet rendje. És jól van ez így.” Nyugodjon békében, Gizi néni! NAGY B. SÁNDOR

Next