Háromszék, 2021. január (33. évfolyam, 9150-9169. szám)

2021-01-29 / 9169. szám

KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA Vidéki fejlesztési pályázatokat hirdetnek Kovászna Megye Tanácsának tegnapi, a Bod Péter Megyei Könyvtár­tábor Áron Termében tartott, párhuzamosan online is követhető ülésén többek között kilenc vidéki fejlesztési programot hirdet­tek meg ismét, a Kézdiszentlélek és Lemhény közötti 114-es számú megyei út korszerűsítésének tervezése irányába tettek lépést, és igazolták egy új testületi tag mandátumát.»­3 KOCSIS B. JÁNOS FELVÉTELE SEPSISZENTGYÖRGY Személyzetet keresnek az új oltóközpontokhoz ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Orvosokat és egészségügyi asz­­szisztenseket toboroz Sepsi­­szentgyörgy önkormányzata két új oltóközpont megnyitásához. A városháza közleménye szerint az oltási kampány második sza­kaszában megnyílt Dália utcai oltóközpontban április végéig beteltek a helyek, de ha a követ­kező időszakban több vakcina lesz elérhető, valószínű, hogy még legalább egy oltóközpontot megnyitnak a megyeszékhelyen, a városi strandon vagy a Vadász utcai sportcsarnokban. Mindkét helyszínt előkészí­tik, hogy amikor a központi és helyi egészségügyi szervek úgy döntenek, gyorsan tudják üzem­be helyezni az egyiket vagy a másikat. Ezek működéséhez azonban szakképzett személy­zetre is szükség van, ezért kérik az oltási munka lebonyolítása iránt érdeklődő orvosokat, asz­­szisztenseket, hogy jelentkezze­nek a megyei orvosi kamaránál, a háziorvosok egyesületénél vagy a város szociális támogatá­si igazgatóságán. (demeter) L­ assan egy éve küzdünk a koronavírus-jár­­vánnyal, ám Romániában mindmáig nem si­került elérni, hogy a nem román nemzetiségű állampolgárait is tájékoztassák anyanyelvükön. Sok millió eurós kampányok zajlottak, de egy hivatal­noki „tévedés" miatt a magyar média is kénytelen volt a román reklámot közölni, sugározni, volt, aki vette a fáradságot, elkészítette és külön mellékelte a fordítást, mások hagyták csak az eredetit. Változ­tatni egy betűt sem szabadott - ezt leszögezte a kormányrendelet. Aztán lassan, kényszer alatt, de megtanultuk a maszk helyes viselését, és kénytele­nek voltunk megszokni a korlátozásokat is. A ma­gyar többségű önkormányzatok egy része fordított valamicske pénzt, figyelmet a kétnyelvű plakátokra, közleményekre, másoknak nem volt fontos. És most itt állunk, megkezdődött immár az oltási kampány is, a helyzet pedig mit sem változott. Sovány vigasz persze, hogy esetünk nem egyedi. Egy tavasszal készült felmérésből kiderült, az em­beri jogokra oly kényes, de a kisebbségek helyzetét semmibe vevő EU-ban a kisebbségek 44,2 száza­léka egyáltalán nem kap teljes körű tájékoztatást anyanyelvén. Az Európai Parlament Kisebbségi Intergroupja nyáron megfogalmazott egy ajánlást: az államnak biztosítania kell a kisebbségi közös­ségek megfelelő, pontos és érthető tájékoztatását a megfelelő csatornákon keresztül, ám ez úgy tűnik, Romániát nem hatotta meg, fél év múltán a helyzet ugyanaz, sőt, akár súlyosabbnak is nevezhetjük. Hisz míg a védekezéssel kapcsolatos információk va­lahogy eljutottak minden polgárhoz, az oltásra való feliratkozás egyáltalán nem egyszerű folyamatában semmilyen segítséget nem kapnak az állam nyelvét kevésbé ismerők. Az oltási platform csak románul elérhető, az ingyenes COVID tájékoztató közpon­tok, ahol telefonon lehet érdeklődni és regisztrálni, szintén románul válaszolnak. De kizárólag román nyelvűek az oltási központokban kitöltendő forma­­nyomtatványok is, melyek értelmezése még anya­nyelven sem lenne egyszerű, hisz orvosi szakkifeje­zések sokaságát tartalmazzák. Kitöltésüknek pedig nem szabadna esetlegesnek lennie, hisz abból derül ki, az érintettnek van-e olyan baja, amely miatt ellenjavallott lehet az immunizáció. Romániára igencsak jellemző az a válasz, amit az Oltáskampányt Koordináló Bizottság küldött a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat fentebbi hiányos­ságokat számon kérő levelére. Egyrészt leszögezik, a regisztrációs platform nemcsak románul, de angolul (!) is elérhető, másrészt az alkotmányra hivatkozva pontosítják, az állam hivatalos nyelve a román, és a helyi hatóságokra hárítják a fordítás fe­lelősségét, ami például a hivatalos központi honlap esetében ugyancsak érdekes. Jó egy hónapja kormányon van az RMDSZ, ám úgy tűnik, mindeddig több figyelmet szenteltek a posztok és pénzek elosztásának, mint a magyar polgárok érdemi tájékoztatásának. Édeskevés, hogy Kelemen Hunor elnök magyar feliratú, oltást népszerűsítő pólóban adatta be a vakcinát, ha a szé­kelyföldi településeken polgárok tízezrei nem boldo­gulnak a román nyelvű regisztrációval, űrlapkitöl­téssel. Tavaly, főként kampányban, a pálya széléről kiabáltak követelőztek, most már­­ szavazatunknak hála - az ő térfelükön a labda, jó lenne hát, ha ilyen „apróságokra” is figyelnének. FARKAS RÉKA Román oltás, magyar oltás ■■■■ máról holnapra ■■■■ A magyar diákoknak nehezebb A magyar tannyelvű osztályokba íratott erdélyi elemi iskolások ötödrésze összevont osztályban tanul - állapította meg a romá­niai magyar iskolahálózat szerkezetét vizsgáló, tegnap közzétett elemzésében az Erdélystat.ro statisztikai portál. A magyar nyelvű képzésben az alacsony diáklétszám miatt sokkal gyakoribbak az össze­vont osztályok, mint országos szinten. A szimultán oktatásban a tanító ugyanabban az osztály­teremben egyidejűleg több kor­csoportnak tart órát. A magyar elemi iskolások 21 százaléka, és az általános iskolások 9 százalé­ka részesül szimultán oktatás­ban. A jelenség a szórványban hangsúlyos: Fehér megyében a magyar elemi iskolások 61 szá­zaléka, Beszterce-Naszód me­gyében 49, Hunyad és Arad me­gyében 36, Máramarosban 35, Temesben 33, Szebenben pedig 31 százaléka tanul összevont osztályokban. Az elemzésben feldolgozott hivatalos adatok szerint a 2019-2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult. A romániai iskolák 9,5 száza­lékában van magyar nyelvű képzés, a magyar nyelven ta­nulók aránya a közoktatásban 4,9 százalékos. De oktatási szin­tenként különbözik: az elemi és általános iskolai képzésben 5,5 százalék, középiskolai szinten viszont csupán 3,8 százalék a magyar diákok aránya. A magyar nyelven tanuló diákok mintegy kétharmada (65,7 százalék) kizárólag magyar nyelvű iskolákba jár, a vegyes tannyelvű iskolákba járók ará­nya Szilágy, Beszterce-Naszód, Maros, Brassó és Szatmár me­gyékben magas. A kizárólag ma­gyar iskolába járó diákok aránya Székelyföldön a legmagasabb (85 százalék), viszont a szórványrégi­ókban is jelentősnek tekinthető: Bánságban 77, Dél-Erdélyben 60, Észak-Erdélyben 57 százalék. A magyar oktatási kínálat­ban számos hiányterület van az országos választékhoz képest. A magyarul tanulók alulrep­rezentáltak a nyelvszakos, de részben a matematika-infor­matika és társadalomtudomá­nyi képzésben is, a testnevelési osztályokban, a szakközépisko­lai mechanika, élelmiszeripar, környezetvédelem, közgaz­daságtan szakokon, illetve az egészségügyi asszisztensi, ápo­lói képzésben.

Next