Háromszék, 2021. február (33. évfolyam, 9170-9189. szám)
2021-02-23 / 9186. szám
aromsze 2021. FEBRUÁR 23., KEDD SEPSISZENTGYÖRGY TERELŐÚTJA Érdeklődnek az utászcégek Több nagy szakcég is érdeklődik a sepsiszentgyörgyi terelőút tervezése és megépítése iránt, ezért bő két héttel meghosszabbították a versenytárgyalás határidejét - közölte sajtótájékoztatóján Antal Árpád polgármester. Az eredeti határidő február 16-a volt, ezt azonban nem lehetett tartani, mert a jelentkező vállalatok több kérdést is feltettek, és ezekre a munkálatot meghirdető országos útügyi társaságnak (CNAIR) válaszolnia kell; az építkezési telephelyet is elő kell készíteni, mert ezt a megrendelő biztosítja a kivitelezőnek. Antal Árpád tudomása szerint három körforgalmat és három nagy hidat fognak építeni: a terelőút a 12- es országútból Szotyor előtt, az illyefalvi bekötőút mellett ágazik le, metszi az Uzonba vezető, majd a szépmezői utat, háromszor megy át a vasút fölött (a brassói, a berecki és a csíki vonalakon), és egyszer az Oltón is, mielőtt a vámhivatal tájékán visszacsatlakozik a 12- es országútba. A legnagyobb hídra ott lesz szükség, ahol a síneken és a folyón is át kell vinni a terelőutat. A nyomvonalon levő területek kisajátítását ugyancsak az útügyi társaság végzi. Antal Árpád korábban már elmondta, hogy a földtulajdonosoknak jogukban áll perelni, ha úgy érzik, hogy az útügy túlságosan alacsony árat fizet nekik. Ilyen esetekben a bíróság általában gyorsan jár el, kinevez egy másik szakértőt a terület felértékelésére, és ha az magasabb összeget szab meg, kötelezik az építtetőt a különbség kifizetésére. A sepsiszentgyörgyi terelőútra vonatkozó kormányhatározatnak a kisajátításokat tartalmazó mellékletében (amely a világhálón is megtalálható) 248 terület jelenik meg, amelyekért különböző árakat fizetnek. Van, akitől egyetlen négyzetmétert vesznek el - ő két lejt kap érte -, és van, akitől több parcellát is. A legnagyobb terület, amit ugyanattól a tulajdonostól sajátítanak ki, 77 688 négyzetméter (három szomszédos telekről van szó), ezért összesen 155 376 lejt fizetnek. Akad olyan kültelek is, amelynek négyzetméteréért egy lejnél is kevesebbet adnak (90 bánit), a beltelkek ára viszont magasabb, ezek négyzetméteréért 14 lejt fizet az állam, de kevés beltelek található a terelőút 2018-ban véglegesített nyomvonalán. A 248 telekre, amelynek összterülete meghaladja az 52 hektárt, összesen 1,13 millió lejt szánnak a 355 milliós beruházásból. A 11,5 kilométeres terelőutat két év alatt kell megépíteni és átadni a forgalomnak. (demeter) Egyre nagyobb a forgalom a megyeszékhelyi Oltmező utcában ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Patakszabályozás Dobollón és Velencén s Tánczos Barna az idei költségvetés-tervezet kapcsán kifejtette: idén 2018-ig viszszamenőleg kifizetik a védett vadállatok által okozott károkat, illetve azoknak is fizetnek kompenzációt, ahol a szigorúan védett területeken érvényes tiltás miatt nem lehetett kitermelni a fát, ami jövedelemkiesést jelentett a tulajdonosok számára. A találkozó második felében Tánczos Barna a hozzá intézett kérdésekre válaszolt. Többek között a vetési varjak és az egyre nagyobb károkat okozó, szigorúan védett hódok, illetve szemétudvarok létesítése, a Natura 2000 védett területek üzemtervezésének a kérdése is napirendre került. Kézdivásárhelyről Tánczos Barna és kísérői Lécfalvára mentek, ahol a hulladékkezelő központot tekintették meg. Délután a miniszter sepsiszéki, edővidéki és Bodzaforduló környéki polgármesterekkel találkozott. Egyszerűsítenék a vadkárok megtérítését Tánczos Barna az önkormányzati vezetőkkel folytatott tanácskozásokon elhangzottakról beszélt Sepsiszentgyörgyön ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Tamás Sándorral, valamit Antal Árpád polgármesterrel közös, délutáni sajtótájékoztatóján. A tárcavezető megismételte az elmaradt kártérítésekkel kapcsolatos, Kézdivásárhelyen is elhangzott ígéreteit, hozzátéve: a vadkárok térítéses rendszerét át szándékoznak alakítani, a jelenlegi ugyanis nem hatékony, egyszerűsíteni és decentralizálni szeretnék. Emellett egy társfinanszírozási lehetőségen is dolgoznak, mely a Natura 2000-es területen erdőkitermelést folytató magánszemélyeket, vállalatokat célozná, és melynek lényege, hogy az ilyen esetekben kötelező környezeti hatástanulmány költségeinek egy részét a minisztérium átvállalná. A vízgazdálkodás kapcsán Tánczos elmondta, hogy az Olt vízgyűjtő medencéjének Kovászna és Hargita megyei szakaszát az elmúlt években Bukarestből mostohagyermekként kezelték, ami a beruházásokat, munkálatokat illeti. Ezen változtatni akarnak. Emellett az európai uniós úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alap révén más irányt adnának a vízgyűjtő medencék kihasználásának. A terv magában foglalja a vízgyűjtők megőrzését, az árvízvédelmet, a mesterséges öntözés biztosítását, illetve a vízgyűjtő tavak, valamint az árterületek turisztikai kihasználását. Tánczos Barna méltatta a háromszéki hulladékgazdálkodási rendszert, kitérve a bevezetés előtt álló műanyag és üvegpalack-visszaváltó rendszerre, melyet várhatóan egy kormányhatározattal vezetnek majd be. Elmondása szerint ez az utolsó száz méteren van, jelenleg jogharmonizáció zajlik, hogy elkerüljék, hogy az új szabályzással zavart okozzanak a már létező hulladékgazdálkodási rendszerek működésében. A medvekérdés kapcsán a miniszter rámutatott, hogy ugyanazzal az összetett és szétágazó problémával találkozott, amit szenátorként több rendben is megtapasztalt. Lapunk kérdésére, hogy milyen konkrét lépéseket szándékoznak tenni, rámutatott: az első lépés az állományfelmérés, ez lesz a kiindulópont. Öt éven keresztül az egész kérdést a visszatáncolás jellemezte, olyannyira, hogy jelenleg még az állomány mérete sem ismert. Ha ez legalább tiszta lesz, akkor neki lehet látni egy menedzsmentterv kidolgozásához, ami nem lesz könnyű, mivel a hatályban lévő törvényekhez kell igazítani. Tánczos Barna úgy véli, a jelenlegi szabályozás sem megfelelő - a problémás nagyvadak kiemelése, elszállítása vagy kilövése -, nem jelent megoldást a problémára. A miniszter szólt még a Környezetvédelmi Alapból támogatott országos programokról is - zöld ház, roncsprogramok -, melyeket idén is kiírnak, de pontos összegekről, határidőkről csak az állami költségvetés elfogadása után tudnak beszélni. (ndf) Tánczos Barna a sepsiszentgyörgyi megyeházán tartott sajtótájékoztatón visszajelzés Miért szükséges Sepsiszentgyörgynek a kerülőút S ajnálattal és megértéssel olvastam a Háromszékben Vonalzóval döntik el a sorsodat címmel megjelent olvasói levelet, melyben egy panaszos, Donáth Anna arról írt, hogy mennyire kellemetlenül érinti őt az, hogy az ő területén vezet majd át a sepsiszentgyörgyi kerülőút. Először is arról szeretnék néhány szót szólni, hogy miért fontos a sepsiszentgyörgyi kerülőút megépítése. Az elmúlt évtizedben olyan rohamos ütemben nőtt a közúti forgalom Romániában, hogy a jelenlegi infrastruktúra egyszerűen nem képes megbirkózni a forgalom mostani volumenével. Sepsiszentgyörgy az országnak olyan részén fekszik, hogy a Bukarestből a Székelyföld északi részébe tartó forgalom teljességgel itt halad át, ennek minden nyűgével és veszélyével. Fontos megemlíteni azt is, hogy a repülőtér megépülésével az autós forgalom még jobban megnövekszik majd, és ezzel egy felelős önkormányzatnak számolnia kell, vagyis megoldásokat kell ezekre a problémákra találnia. Az utóbbi időben az érintett Kilyénben és Szotyorban a megnövekedett országúti forgalom nagyon megnehezítette az ott élő emberek életét, és Sepsiszentgyörgyön is halálos kimenetelű baleset fordult elő az Oltmező utcában, vagyis a Csíkszereda felé vezető úton, melyen áthalad minden északra tartó gépjármű. Nem kérdés tehát, hogy szükség van a kerülőútra, pontosan azért, hogy az áthaladó és főleg a teherforgalmat kitereljük a városból. Tíz éve beszélünk ennek az útnak a fontosságáról, azért, mert legtöbb szentgyörgyi ember azt szeretné, ha csökkenne a forgalom a városban, s ezt másképpen nem lehet elérni. Ugyanakkor sajnálattal értesültem arról, hogy vannak, akiket hátrányosan érint az út megépítése. Fontos tudni, hogy volt ezzel kapcsolatosan közmeghallgatás 2019-ben, amit az Országos Útügy hirdetett meg, de úgy tudom, a közmeghallgatás során nem érkeztek be észrevételek. Ugyanakkor azóta az önkormányzat felé többen is jelezték azt, hogy nagyon alacsonynak tartják a kisajátítás értékét. Az önkormányzat ez esetben nem tud mást tenni, mint azt tanácsolni az érintetteknek, hogy amennyiben azt gondolják, hogy a kisajátítás értéke nem piaci alapú, akkor együttesen, összefogással tereljék bírósági útra az ügyet, tekintve, hogy a törvény értelmében a bíróság kinevezhet egy másik felértékelőt és a beruházónak kötelessége a felértékelő által megnevezett összeget az érintetteknek kifizetni. Tekintve, hogy az állam sajátítja ki a területeket, sajnos nem lehetséges más területtel kompenzálni az érintetteket. Ugyanis azokat a területeket, melyeket érint a nyomvonal és melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, azokat az önkormányzatnak ingyen kell az állam rendelkezésére bocsátania. Ugyanakkor amennyiben előfordul az, hogy több olyan eset lesz, ahol az emberek földjét kettévágja a nyomvonal, ott cserével megoldható az, hogy egyiknek az egyik oldalon, a másiknak a másik oldalon legyen a földje. Amennyiben az érintetteknek segítségre van szükségük a folyamatot és a részleteket illetően, bármikor fordulhatnak Sepsiszentgyörgy önkormányzatához. Én szívesen állok a továbbiakban a rendelkezésükre, hogy segítségükre legyek abban, hogy megoldásokat keressünk. Igen, meg akarjuk építeni a kerülőutat, de úgy szeretnénk megépíteni, hogy senkit se érjen helyrehozhatatlan kár, mert mi olyan fejlesztésekben gondolkozunk Sepsiszentgyörgyön, melyek nagymértékben bírják a lakosság támogatását. ANTAL ÁRPÁD, SEPSISZENTGYÖRGY POLGÁRMESTERE KÖZELIT