Háromszék, 2022. január (34. évfolyam, 9402-9420. szám)

2022-01-13 / 9409. szám

2022. JANUÁR 13. • CSÜTÖRTÖK • XXXIV. ÉVFOLYAM • 9409. SZÁM Háromszék WWW.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA:2LE] RÉTY KÖZSÉG Jobb lesz a víz, de fizetni kell érte Szagos a vezetékes víz - ezzel az észrevétellel kereste meg szerkesztőségünket egy bitai háztulaj­donos. Elmondta: nem panaszkodni akar, mert ingyen jön a víz, mindössze azt szeretné tudni, hogy mi ennek az oka, hogy alkamas-e a fogyasztásra, és egyáltalán mi történik a falu vízellátásával. Minderre Dombora Lehel, Réty község polgármestere válaszolt lapunknak, aki türelmet kért és javulást ígért. »2 DIÁKBÁNTALMAZÁSI ÜGY KÉZDIVÁSÁRHELYEN Lezárult a fegyelmi eljárás A SZERZŐ FELVÉTELE Amint arról múlt év decemberében beszámoltunk, tettleges­­ségig fajult egy diák és egy tanár között létrejött konfliktus a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceumban. Az eset nagy sajtó­nyilvánosságot kapott, az ügyben megszólaló Kovászna Megyei Diáktanács a tanerő menesztését követelte, közleményük szerint az ügyben rendőrségi feljelentés is történt. A líceum vezetősége által elrendelt belső vizsgálat mindkét érintett írásos figyelmeztetésével zárult. BARTOS LÓRÁNT » Az oktatási intézmény frissen kiadott köz­leményében adja hírül, hogy az incidenssel kapcsolatosan a tör­vényes kivizsgálást - a fegyelmi eljárást - lezárta és szankciókat alkalmazott. Az esetet kivizs­gáló bizottságot Madarász Éva igazgatónő nevezte ki és az is­kola vezetőtanácsa hagyta jóvá, elnöke Constantinescu Herman aligazgató volt. » 2 Ismét tiltakoznak a tanügyiek A három tanügyi szakszervezeti szövetség bejelentette, hogy ma újabb tiltakozó akciókat szervez a kormány épülete, valamint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) bukaresti székháza előtt. A tanügyiek ezzel fejezik ki elégedet­lenségüket amiatt, hogy a kormány nem emelte a fizetésüket a közalkalmazotti béreket szabályozó 2017/153-as törvénynek meg­felelően-jelentették be tegnap az érdekvédelmi szervezetek. Közös közleményük szerint a megmozdulásokat a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szö­vetsége (FSLI), a Spirit Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szak­­szervezeti Szövetség szervezi. A három szakszervezeti szö­vetség több mint 300 ezer tan­ügyi alkalmazottat tömörít. A szakszervezetek emlékeztet­nek, hogy az ágazat dolgozói 2020 szeptemberétől lettek vol­na jogosultak a 2017-ben elfo­gadott bértörvényben rögzített fizetésemelésre, de a kormány elhalasztotta ezt az intézke­dést. » 5 ERDÉLYI MAGYAR NEMZETI TANÁCS Segítenek a szavazásban Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodáiban már az év első napjaitól a magyarországi országgyűlési választásokra történő regisztrációban való segítségnyújtás a prioritás, ennek lejártát követően pedig-ahogy korábban is-a levélszavazatoknak a konzulátusokra való eljuttatására összpontosítanak - mondta el tegnap Sepsiszentgyörgyön Sándor Krisztina, a szervezet ügyve­zető elnöke. Az EMNT képviselői nemzeti ügyként tekintenek az április 3-án esedékes anyaországi választásokra, és arra buzdíta­nak minden erdélyi magyar állampolgárt, hogy regisztráljon és éljen a szavazati jogával. » 2 ■ [UNK] [UNK] máról holnapra ■ [UNK] [UNK] Újabb igazságtalanság Omániában nem különösebben szokatlan, de mégiscsak mélységesen felháborító je­­­e­e­­lenségre hívták fel a figyelmet a napokban a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezetei: mi­közben az idősek túlnyomó többségének amúgy is alacsony járandóságát alig tíz százalékkal emelték idén januártól, az eleve nagyságrendek­kel magasabb különnyugdíjak húsz százalékkal növekedtek. Hogy Romániában még mindig nem sikerült megoldani a speciális nyugdíjak mélységesen igaz­ságtalan rendszerét, az már önmagában is vérlází­­tó. A téma időnként - rendszerint választások előtt - napirendre kerül, aztán - rendszerint választások után-gyorsan meg is feledkezik róla mindenki. A helyzet rendezését megígéri minden parlamenti párt, aztán vagy megfeledkeznek erről, vagy külön­féle látszatintézkedésekkel próbálják félrevezetni a közvéleményt, hogy rövid idő múlva kiderüljön: készakarva vagy akaratlanul, de alkotmányellenes döntést hoztak. (Nem mellesleg, ha a politikusok netán felül is emelkednek saját érdekeiken, ha az alkotmánybírákon állt, eddig sosem döntöttek saját juttatásuk megkurtítása mellett.) A különféle ér­dekcsoportok - belügyi, honvédelmi alkalmazottak, titkosszolgálati dolgozók, bírák, ügyészek - nyomá­sa és a politikai elit saját érdekei látványosan felül­írják a társadalmi igazságosság elvét, miközben a keveseknek járó kiváltságok megszüntetése az egyik legfontosabb lépés lehetne a demokrácia alapintéz­ményeibe, a parlamentbe és a politikai osztályba vetett bizalom visszanyerése útján. Az ország vezetőit azonban látványosan hidegen hagyja a társadalmi igazságosság elve, és nem hatja meg őket az sem, hogy évről évre alacsonyabb a beléjük és az állami intézményekbe vetett biza­lom. A kérdés rendezése helyett most is különféle magyarázkodásokkal álltak elő politikusaink - már aki egyáltalán megszólalt. Cătălin Predoiu igazság­ügyi miniszter például azzal mosakodott, hogy nem az általa vezetett minisztérium kezdeményezésére nőttek az igazságszolgáltatásban dolgozók bérei - és ennek nyomán az egykori dolgozók nyugdíjai -, hanem jogerős ítéletek kötelezték erre a kormányt. Érvelése szerint korábbi évek bértörvényeinek összehangolatlansága vezetett oda, hogy beperelték a kormányt, a jogerős ítéletek nyomán pedig emelni kellett az igazságszolgáltatásban dolgozók bérét - ez vezetett a húszszázalékos nyugdíjemeléshez is. A törvénnyel érvelő kormánytag magyarázkodása egyszerre kínos és cinikus, de miközben a minimális együttérzés legteljesebb hiányáról tanúskodik, sán­tít is, hiszen a parlament által a szociáldemokrata kormányzás idején nagy lendülettel megszavazott nyugdíjtörvény értelmében már tavaly 40 százalék­kal kellett volna emelni az idősek járandóságait - ér­dekes módon azonban azt a jogszabályt mintha már senki nem tekintené kötelezőnek. Vajon ki dönti el, Romániában mely törvényt és ítéletet kell alkalmaz­ni, és mely jogszabály életbe léptetése opcionális? Bármiként legyen is, a jogi csűrés-csavarás mit sem változtat a lényegen: jelenleg Romániá­ban a kiváltságos kevesek még több kiváltságban részesülnek, miközben a kisnyugdíjasok az el­szabaduló energiaárak és az egyre magasabbra kúszó infláció szorításában alig bírják fedezni legszükségesebb kiadásaikat. FARCÁDI BOTOND

Next