Háromszék, 2022. június (34. évfolyam, 9505-9524. szám)

2022-06-30 / 9524. szám

2022. JÚNIUS 30. • CSÜTÖRTÖK • XXXIV. ÉVFOLYAM • 9524. SZÁM Háromszék www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 2,5 LE] • ELŐFIZETŐKNEK: 1,86 LE] MEGYEI KÓRHÁZ Épülhet az új tüdőgyógyászat Az új tüdőkórház látványterve Szerda reggel látták el kézjegyükkel Kovászna Megye Tanácsa, valamint a Fejlesztési, Közberuházási és Közigazgatási Minisztéri­um képviselői a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház tüdőgyógyászati osztálya új épületének a kivi­telezési szerződését. A megállapodás értelmében a szaktárca 28 millió lejt biztosít a 34 beutalt páciens egyidejű ellátását lehetővé tevő új ingatlan építésére, mely az Országos Beruházási Társaság révén valósul meg. » 2 Batthyány küldöttei Háromszéken Batthyány Lajos minisz­terelnök 1848. május 19- én keltezett felhívásában segítségért fordult a széke­lyekhez. Gál Sándor, Hajnik Károly és Klapka György személyében küldötteket indított Székelyföldre. » 8 Dohányzás és drogfogyasztás Az iskoláskorú fiatalok igen könnyen hozzájutnak a dohánytermékekhez, a drogfogyasztás létezik, de nem tekinthető aggasztó jelenségnek mifelénk, ál­lapította meg a Kovászna megyei drogprevenciós központ vezetője. » 3 Éjjeli őrjárat Demján József Éjjeli őrjárat című filmjét kedd este lát­hatta a sepsiszentgyörgyi közönség a Művész mozi­ban, majd az alkotók egy csoportjával közönségta­lálkozót tartottak. »5 B­kármennyire is lehangoló kimondani, nekünk, Romániában élő magyaroknak nem jelentenek különösebb meglepetést azok a közösségünk helyzetével, a magyarelle­­nességgel kapcsolatos, a sajtó számára is elér­hetővé tett megállapítások, melyek az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tag­jai, illetve a Bálványos Intézet és az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) szakmai szervezetek képviselői tegnapi nagyváradi talál­kozóján elhangzottak. A nyilvánosságra hozot­tak egyértelműen és vitán felül igazolják újból, hogy a nemzeti kisebbségek ügyének mintasze­rű rendezésével páváskodó Románia továbbra is egy gondosan díszített lufit fúj és mutogat kifelé, míg a valóság szinte minden kérdésben rácáfol erre a jó alaposan megrajzolt képre. A próbálkozásukat ráadásul egyenesen szá­nalmassá teszi, hogy még az említett bizottság tagjait sem sikerül igazán meggyőzni. A stras­­bourgi nemzetközi szervezet képviselői ugyanis ötödször járnak itt, helyben is megvizsgálni Románia kisebbségvédelmi vállalásainak telje­sülését - melyek az Európa Tanács keretegyez­ményéből fakadnak­, és az eddigi négy látoga­tásuk után általában siralmas véleményt, súlyos bírálatokat fogalmaztak meg az ország teljesít­ményéről a kisebbségi jogok érvényesítése terén. Tegyük hozzá: perdiktumukban komoly szerepet játszottak azok az árnyékjelentések, melyeket a fent említett, illetve hasonló szervezetek nyújtot­tak be az országjelentés mellett. A nagyváradi találkozón elhangzottakat végigvéve menthetetlenül az az érzése támad az embernek, hogy a román vezetés - a döntés­hozók és nem utolsósorban a végrehajtók nem kis hányada­­ ez esetben is körömszakadtáig ragaszkodik a tartalom nélküli formák mára már alaposan megcsontosodott hagyományá­hoz. Azt ugyanis teljes bizonyossággal nem lehet kijelenteni, hogy semmit sem valósítottak meg abból, amit csekély 27 éve bőszen vállalt az ország a kisebbségi keretegyezmény elfo­gadásával, azt viszont bátran kimondhatjuk: nagyjából minden területen a tessék-lássék meg­oldások, maszatolások, folyamatos halogatás, piszmogás a jellemző, illetve nem is oly ritkán a visszalépés, visszatáncolás és az ellenkező irányba menetelés. Mindezeket figyelembe véve már csodálkoznunk sem érdemes, hogy az ár­nyék- és államjelentések visszatérő motívumai a román nyelv nem megfelelő oktatása a magyar közösség tagjainak és ennek következményei, az anyanyelvi jogok érvényesítésének felemássága (például a közigazgatásban, oktatásban, egész­ségügyben) vagy éppen a többségi társadalmat jellemző széles körű, gyakran tájékozatlanság­ból, ismerethiányból fakadó kisebbség- és ezen belül magyarellenesség. Nyilván, gyermeteg dolog lenne azt hinni, hogy kizárólag a politikum felszínessége, felüle­tessége okolható a kisebbségi jogok szánalmas állapotáért, amint az sem a véletlen műve, hogy a magyarellenesség jelensége továbbra is széles körűnek tekinthető Romániában. Szándékosság, cinkosság egyaránt ott húzódik a háttérben. Sötét és aljas célok az okai, hogy a kisebbségi jogokat, ahol tehetik, korlátozzák, sőt, ha lehet, vissza is szorítják. És ami még ennél is szomo­rúbb, hogy ebben igen erős a konszenzus, legyen szó a politikumról vagy a többségi társadalom­ról. Olyannyira, hogy gyakran még a látszat fenntartására sem vigyáznak. NAGY D. ISTVÁN Még a látszatra sem máról holnapra

Next