Háromszék, 2022. június (34. évfolyam, 9505-9524. szám)
2022-06-30 / 9524. szám
2022. JÚNIUS 30. • CSÜTÖRTÖK • XXXIV. ÉVFOLYAM • 9524. SZÁM Háromszék www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 2,5 LE] • ELŐFIZETŐKNEK: 1,86 LE] MEGYEI KÓRHÁZ Épülhet az új tüdőgyógyászat Az új tüdőkórház látványterve Szerda reggel látták el kézjegyükkel Kovászna Megye Tanácsa, valamint a Fejlesztési, Közberuházási és Közigazgatási Minisztérium képviselői a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház tüdőgyógyászati osztálya új épületének a kivitelezési szerződését. A megállapodás értelmében a szaktárca 28 millió lejt biztosít a 34 beutalt páciens egyidejű ellátását lehetővé tevő új ingatlan építésére, mely az Országos Beruházási Társaság révén valósul meg. » 2 Batthyány küldöttei Háromszéken Batthyány Lajos miniszterelnök 1848. május 19- én keltezett felhívásában segítségért fordult a székelyekhez. Gál Sándor, Hajnik Károly és Klapka György személyében küldötteket indított Székelyföldre. » 8 Dohányzás és drogfogyasztás Az iskoláskorú fiatalok igen könnyen hozzájutnak a dohánytermékekhez, a drogfogyasztás létezik, de nem tekinthető aggasztó jelenségnek mifelénk, állapította meg a Kovászna megyei drogprevenciós központ vezetője. » 3 Éjjeli őrjárat Demján József Éjjeli őrjárat című filmjét kedd este láthatta a sepsiszentgyörgyi közönség a Művész moziban, majd az alkotók egy csoportjával közönségtalálkozót tartottak. »5 Bkármennyire is lehangoló kimondani, nekünk, Romániában élő magyaroknak nem jelentenek különösebb meglepetést azok a közösségünk helyzetével, a magyarellenességgel kapcsolatos, a sajtó számára is elérhetővé tett megállapítások, melyek az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagjai, illetve a Bálványos Intézet és az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) szakmai szervezetek képviselői tegnapi nagyváradi találkozóján elhangzottak. A nyilvánosságra hozottak egyértelműen és vitán felül igazolják újból, hogy a nemzeti kisebbségek ügyének mintaszerű rendezésével páváskodó Románia továbbra is egy gondosan díszített lufit fúj és mutogat kifelé, míg a valóság szinte minden kérdésben rácáfol erre a jó alaposan megrajzolt képre. A próbálkozásukat ráadásul egyenesen szánalmassá teszi, hogy még az említett bizottság tagjait sem sikerül igazán meggyőzni. A strasbourgi nemzetközi szervezet képviselői ugyanis ötödször járnak itt, helyben is megvizsgálni Románia kisebbségvédelmi vállalásainak teljesülését - melyek az Európa Tanács keretegyezményéből fakadnak, és az eddigi négy látogatásuk után általában siralmas véleményt, súlyos bírálatokat fogalmaztak meg az ország teljesítményéről a kisebbségi jogok érvényesítése terén. Tegyük hozzá: perdiktumukban komoly szerepet játszottak azok az árnyékjelentések, melyeket a fent említett, illetve hasonló szervezetek nyújtottak be az országjelentés mellett. A nagyváradi találkozón elhangzottakat végigvéve menthetetlenül az az érzése támad az embernek, hogy a román vezetés - a döntéshozók és nem utolsósorban a végrehajtók nem kis hányada ez esetben is körömszakadtáig ragaszkodik a tartalom nélküli formák mára már alaposan megcsontosodott hagyományához. Azt ugyanis teljes bizonyossággal nem lehet kijelenteni, hogy semmit sem valósítottak meg abból, amit csekély 27 éve bőszen vállalt az ország a kisebbségi keretegyezmény elfogadásával, azt viszont bátran kimondhatjuk: nagyjából minden területen a tessék-lássék megoldások, maszatolások, folyamatos halogatás, piszmogás a jellemző, illetve nem is oly ritkán a visszalépés, visszatáncolás és az ellenkező irányba menetelés. Mindezeket figyelembe véve már csodálkoznunk sem érdemes, hogy az árnyék- és államjelentések visszatérő motívumai a román nyelv nem megfelelő oktatása a magyar közösség tagjainak és ennek következményei, az anyanyelvi jogok érvényesítésének felemássága (például a közigazgatásban, oktatásban, egészségügyben) vagy éppen a többségi társadalmat jellemző széles körű, gyakran tájékozatlanságból, ismerethiányból fakadó kisebbség- és ezen belül magyarellenesség. Nyilván, gyermeteg dolog lenne azt hinni, hogy kizárólag a politikum felszínessége, felületessége okolható a kisebbségi jogok szánalmas állapotáért, amint az sem a véletlen műve, hogy a magyarellenesség jelensége továbbra is széles körűnek tekinthető Romániában. Szándékosság, cinkosság egyaránt ott húzódik a háttérben. Sötét és aljas célok az okai, hogy a kisebbségi jogokat, ahol tehetik, korlátozzák, sőt, ha lehet, vissza is szorítják. És ami még ennél is szomorúbb, hogy ebben igen erős a konszenzus, legyen szó a politikumról vagy a többségi társadalomról. Olyannyira, hogy gyakran még a látszat fenntartására sem vigyáznak. NAGY D. ISTVÁN Még a látszatra sem máról holnapra