Háromszék, 2022. augusztus (34. évfolyam, 9546-9567. szám)
2022-08-01 / 9546. szám
közélet______________________2022. augusztus 1., hétfő_____________^Háromszék _3 Világhír és elmagányosodás Incze Mózes Baráton született, ma már világhírű festő műveiből nyílt kiállítás pénteken Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK). Miközben kint dörgött és villámlott, bent népes közönség előtt mutatták be az utóbbi három év termését, amely a külső és belső, valóságos és képzeletbeli világok között vezette a nézőket. DEMETER I. ILDIKÓ : Hangulatot Tókos Imre gitáros és Gáspár Csaba hegedűs teremtett, Bordás Beáta intézményvezető köszöntője után pedig elsőként a szülőváros polgármestere, Benedek-Huszár János beszélt, mindenki meglepetésére részleteiben is elemezve Incze János munkásságát, illetve Sepsiszentgyörgyön most kiállított műveit. A valósághűen ábrázolt, meztelen ember szépsége a reneszánszot idézi, de mögötte, mellette, körülötte mesterséges táj van, amelyben egyedül vagy (ritkábban) másodmagával jelenik meg, valamiféle elmagányosodást, elidegenedést jelezve, amit a hol vörös szalagként, hol rézkeretként feltűnő elem is kihangsúlyoz - fejtegette. Több festményről külön is ejtett szót, végül pedig megjegyezte, hogy a mai okos eszközök sokszor inkább a távolságtartást szolgálják, mint a kapcsolattartást, vigyázni kell, hogy az emberi test és tudat ne kerüljön a technika perifériájára. Már fiatalon kiforrott művész áll előttünk - jelentette ki Kányádi Iréné, aki a kiállítás kurátoraként elsősorban azt mondta el, hogy - más kortárs alkotóktól eltérően - nagyon könnyű és kellemes volt Incze Mózessel együtt dolgozni. Eredetileg átfogóbb kiállítást szerettek volna rendezni az életmű bemutatására, de egyrészt nagyon sok mű van szanaszét a világ múzeumaiban és magángyűjteményeiben, másrészt nagyon bőséges az elmúlt évek termése is, így csak néhány régebbi munka került itt a falra. Jó néhány motívum már a korai művekben is megjelenik, például a szalag világokat köt össze vagy választ el egymástól, az emberi test mögött pedig nagyon szép és nagyon erőteljes hátterek vannak - elveszett vagy meg nem talált paradicsomok és a mindennapi élet eszközei is -, amelyekhez minden néző saját történeteket tud hozzáfűzni. Részünk-e a kép, mi részei vagyunk-e a képnek, hogyan folytatódik a történet? - ezeket a kérdéseket tette fel Incze Mózes, megköszönve az előtte szólóknak, hogy megpróbálták „lerántani a szavakat a képekről”, illetve „lemezteleníteni magát a látványt”. Sokan kérdezik tőle, hogy honnan veszi a témáit, de ez nagyon egyszerű: ami ma lemaradt a vászonról, az kerül rá holnap, az egyik kép „rányitja az ablakot” a másikra. Saját belső térképének fehér foltjait próbálja felfedezni, és reméli, hogy egy-egy képe megfelelő iránytű lesz ehhez mások számára is. A kiállítás szeptember 24-éig látogatható. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Ismét ünnepet ült Bardoc ! Két év kihagyás után ismét faluünnepet tartottak Bardocon. TM A labdarúgópálya szomszédságában felállított színpad és a lacikonyhás sátrak környékén már szombat délelőtt jó volt a hangulat, amely estig csak fokozódott. A fellépők zöme helyi és környékbeli volt, de szerepelt a programban a közismert Tamás Gábor is. HECSER LÁSZLÓ : Az ünnepség első óráiban a sportolók, azaz a Lőrincz Zsigmondemlékkupa mérkőzéseit vívók voltak a főszereplők. Az „öregfiúk” - a legfiatalabb játékosnak is legalább negyvenévesnek kellett lennie - kétszer húszperces félidőket játszottak, ami éppen elégnek is bizonyult a melegben, mert mint az egyik fő szervező, Tókos Jenő mondotta, a szív még vinné őket, de a test már egyre kevésbé engedelmeskedik. A tornát Bardoc és Kovászna előtt Bárót nyerte. Az esemény részét képezte, hogy a Bardócról származó és ahhoz igencsak ragaszkodó néhai kovásznai polgármesterre, Lőrincz Zsigmondra emlékeztek tisztelői, és a pálya mellett álló emlékműnél koszorúztak. A hivatalos megnyitón Balázsi Dénes, a község polgármestere azoknak mondott köszönetet, akik lelkesen dolgoztak, hogy a színes program megvalósulhasson, valamint azoknak, akik hozzájárultak az anyagi fedezet előteremtéséhez, az eseményre ellátogatóknak pedig azt kívánta, mindenki találja meg a számára kedvére valót. Tókos Jenő nevén is nevezte a támogatókat, majd úgy fogalmazott, bár az elmúlt évek sok vállalkozót nehéz helyzetbe hoztak, most, felismerve, milyen fontos, hogy végre a kikapcsolódásra, szórakozásra is alkalmat kell biztosítani, első szóra készek voltak segíteni. A Bartha Imre által húsz éve létrehozott Hajnalcsillag néptánccsoport fellépésére sokan voltak kíváncsiak, ami nem meglepő, hiszen ha csak a három korcsoportban táncolók legközelebbi hozzátartozóit számítjuk, már jelentős számról beszélhetünk. A rockot játszó Háttérzaj koncertje azért volt különleges, mert az együttest nagyon fiatalok alkotják, soraikban - a gitárnál és a doboknál - pedig több lány is volt. Visszatérő fellépő volt a helybeli Kolumbán Sanyika, aki ismételten bizonyította, a nem látók nem csak énekesek, de jó gitárosok is lehetnek. Az est fénypontját az erdélyi könnyűzene egyik állócsillagának számító Tamás Gábor koncertje jelentette, majd utcabál zárta az ünnep első napját. Vasárnap délután a Csodacsapat és a citeracsoport, a Sincron tánccsoport, a Bogyor család (Hajnal, Dani, Gabi és Bogyócska), az erdőfülei Dobó néptánccsoport, Syntia és Sláger Tibó szerepelt a fellépők között. FOTÓ: HUSZÁR SZILAMÉR KÉZDI VÁSÁRHELY Speciális alapozás szükséges a Bem utcában Megérkeztek a földtani vizsgálat eredményei, ezekből kiindul T,va a kivitelező cégnek a klasszikustól eltérő alapozási munkálatot kell elvégeznie Kézdivásárhelyen a Bem József utcában. Ez egy szakaszon meg is történt már, pár nap múlva derül ki, hogy eredményes-e a kipróbált módszer vagy sem. Ha igen, ezzel a megoldással folytatódik a teljes körű felújítás a céhes város átmenő forgalommal alaposan „megvert” útszakaszán. BARTOS LÓRÁNT : Támfalakat építenek, bicikliutat alakítanak ki az oroszfalvi vasúti átjáró környékén, a kényesebb munkálatok magán az úttesten folynak, ahol a kivitelező speciális alapozással próbálja megakadályozni az útalap süllyedését. Ehhez gépeket béreltek, különleges kötőanyaggal, őrölt kavicsos-köves masszával próbálnak kiképezni egy olyan réteget, amely időtálló lehet a Moldvát és Erdélyt összekötő 11-es országút részeként rendkívül nagy forgalomnak kitett Bem József utcában. „A laborvizsgálatok után kapott recept szerint végeztek el egy speciális stabilizálást, ennek hatékonyságáról hét nap után, újabb vizsgálatok eredményeiből kapunk képet. Egy tartályból permetet szórtak szét, arra került rá egy kötőanyag, majd az egészet összedolgozza egy különleges, nagyon drága gépezet” - mondta el érdeklődésünkre dr. Szilveszter Szabolcs alpolgármester, aki azt reméli, beválik a módszer, és nem lesz gond az út alapozásával. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke - aki szenvedélyes térképgyűjtő lévén sokat tud a megye domborzatának a történelem során végbement átalakulásairól is - a területtel kapcsolatosan elmondta: régi térképeken is tisztán látszik, hogy a Kézdivásárhely és Szentkatolna határával szomszédos területek nagy részét egykor víz borította. A 19. század közepétől kezdve több lépésben végeztek lecsapolási munkálatokat, fokozatosan, a vasúttól egészen Szentkatolnáig. A Lókötő nevű hely például korábban nemcsak használhatatlan volt, hanem veszélyes is. Adatok vannak arról, hogy a víz lecsapolását még a 19. század végén is csak elérni szerették volna. 1899-ben például még csak tervezet szintjén álltak a munkálatokkal. Végül a 20. század első felében sikerült lecsapolni a területek nagy részét, de sok helyen ma sem alkalmas építkezésre vagy szántóföldi művelésre a talaj: esős időben a belvíz okoz károkat, ezért inkább legelőnek hagyják. Magyarázat ez arra is, hogy miért olyan körülményes jó utat építeni ezen a szakaszon.