Háromszék, 2022. augusztus (34. évfolyam, 9546-9567. szám)
2022-08-01 / 9546. szám
U 25165 "00001 II III Ilitiii 2022. AUGUSZTUSI. HÉTFŐ XXXIV. ÉVFOLYAM • 9546. SZÁM Háromszék www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 2,5 LE] • ELŐFIZETŐKNEK: 1,86 LE] 000 0 1 Újjáélesztették a kalákát Felsőrákoson Csodás közösségi összefogás szemtanúi lehettek szombaton a Székelyföldi Magyar Újságíró Egyesület elővidéki riporttáborában részt vevő újságírók és fotóriporterek, belekóstolhattak az újjáéledt kaláka hangulatába Felsőrákoson. Az iskola négy épülete közül három menthető, és a szélsőséges időjárás ellenére a főút mentén található két épület tetőzetének hétvégén nekifogtak. Mindezt dokumentálta Székely Blanka is, az Erdővidéki Televízió felelős szerkesztő-riportere és mindenese, aki párjával és családjával 2004-től költözött vissza Felsőrákosra. Azóta hűséges krónikása és megörökítője az erdővidéki történéseknek. Neki köszönhetően minket is nyitottabban fogadtak a helybeliek. » 4 Bárcsak minél több helyen újraéledne a kaláka szelleme szép Erdélyországban! FOTÓ: KOVÁCS LÁSZLÓ ATTILA Ünnepelt Bardoc Két év kihagyás után ismét faluünnepet tartottak Bardocon. A fellépők zöme helyi és környékbeli volt, de szerepelt a programban a közismert Tamás Gábor is. » 3 Cigányfolklórtábor Zabolán tartották a huszonharmadik cigányfolklór-tábort a múlt héten. Múltról és jelenről nyilatkozik Tőkés Csaba Zsolt, Orza Călin és Mocsei Piroska. » 5 Találkozás a magyar űrhajóssal Életéről, katonai és űrhajós-pályafutásáról, a magyar űrkutatás múltjáról és jövőjéről beszélt Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós a tusványosi szabadegyetemen. »13 Most már biztos: az Európa egyik (arányaiban) legnagyobb és legjobban fizetett államapparátusával rendelkező Románia képtelen volt egy tisztességes népszámlálást lebonyolítani. A jelek szerint nem is ez volt a cél, de azért mégiscsak kínos és dühítő. Lett volna idő és mód ahhoz, hogy rendesen megszervezzék és kivitelezzék, hiszen a járvány miatt egy évet késett az esedékes cenzus, de hát az adminisztráció hozta a maga formáját, késve is lassan és rosszul dolgozik, a pénz és a személyzet hiányára panaszkodva. Nagyjából ez volt minden, ami a folyamatban levő összeírásról nyilvánosságra került, ezért jó, ha tudjuk, hogy országunk ugyan szinte minden olyan területen a kullogok között van, amely számít az embereknek (életszínvonal, oktatás, egészségügy, infrastruktúra, környezetvédelem stb.), az állami munkabérek arányát tekintve azonban már 2018 óta az élenjárók közé tartozik, és a közalkalmazottak létszáma is kiugróan magas: nálunk közel 1,3 millióra rúg a csökönyösen húszmilliósra taksált lakosságból, Lengyelországban 900 ezren vannak 35 millió lélekre, fa, és ne feledjük, a kormányfő szerint dübörög a gazdaság Romániában. Vajon miért tűnik úgy mégis, hogy nem a gazdaság, hanem a hazugság dübörög egyre fülsiketítőbben? A húszmillióval kezdve, hiszen valószínűleg az ötmilliót is meghaladja a külföldön élő román állampolgárok száma. Pár éve már, hogy hivatalosan is elismerték a négymilliót, és azóta csak nőtt a kivándorlás, ráadásul sokan feketén tartózkodnak az ország határain kívül (és így még túlduzzasztottabbnak látszik a közszféra). Nyilván őket is meg kell számlálni, de hát az itteniek összeírásánál is csődöt mondott az állam. Bedobott egy online önkitöltős kérdőívet minden előkészítés nélkül - még csak egy helyesen kitöltött példány kirakatba tevésére sem futotta a sok szakembertől, akiknek azonban sikerült a legegyszerűbb kérdéseket (például a születési helyre vonatkozót) is úgy elbonyolítani, hogy elvegyék az emberek kedvét a folytatástól. További hiba, hogy le lehetett zárni hiányosan is a kérdőíveket. A következő, lekérdezős szakaszban részint a táblagépekkel volt baj, részint a pontatlan nyilvántartással, no meg a számlálóbiztosok hiányával, különösen a nagyobb városokban, ahol pedig több a munkaerő. A kommunikáció gyakorlatilag nulla volt, legalábbis román közegben: a kormány, a pártok, az államfő, más politikusok nem létezőnek tekintették a népszámlálást, és még a független sajtó sem foglalkozott érdemben a témával. Egyedül az RMDSZ és a Népszámlálás.ro csoportja dolgozott azon, hogy a magyarság valós arányai szerint jelenjen meg a végső összesítésnél. De így lesz-e? Mert az adatkezelés a szakmabeliek számára is átláthatatlan, és semmiféle garancia nincs arra, hogy a meglévő kérdőívek adatait nem módosítják utólag, különféle érdekek szerint. Hiszen 2011 óta tudjuk, hogy Romániában a népszámlálás célja nem a lakosság minél pontosabb összeírása, hanem a létszám duzzasztása, mert ez több európai uniós pénzt és tisztséget jelent. Úgyhogy ne várjuk nagy reményekkel a decemberi eredményhirdetést, úgysem a valóságot fogjuk látni, hanem a kormány vágyálmát. DEMETER ILDIKÓ Népszámlálásból elégtelen máról holnapra