Hasznos Mulatságok, 1827. 2. félév (1-52. szám)

1827 / 1. szám

T- Rabelais ezután elbeszélte a’ Királynak, miképpen kéntelenittetett légyen Rómát el­hagyni, és egyébb eseteit, megkóstolván to­vábbá a’ Király előtt mérges pakétáit, ma­gát minden gyanúból kimosta. Ezen történet az udvart annyira mutatta, hogy sok ideig a’ közönséges beszélgetésnek tárgyává lett. — De illy tréfa másnak életé­be kerülhetett volna. Kökeritz Lauzitzban magyarul foly­tatja perét, Kökeritz Gergely’ Szász Nemesnek 1550-dik esztendőben más nemes emberrel az Alsó Lauzitzi Ország Bírája elött peré volt. Minthogy az ellenfél’ Prókátora, Strauch Lörintz , védelmezése közbe sok deák szókat kevert, mellyeket Kökeritz nem érthetett, megboszonkodván tsalskaságán, azt mondá a’ Prókátornak : „Ne beszéljen az Ur ollyan nyelven , a’ mellyet én nem értek”. Erre Strauch Prókátor ezeket viszonozta: „Járt volna az Ur úgy, mint én, fiatal korában az oskolába, és a’ deáknyelv megtanulásáért annyi verést kapott volna, mint én, most bi­­zonyossan megértené a’ deák szót”. Kökeritz erre elhalgatott, és nem sokára a­ Bíróság elül eltávozott egy kevés időre, midőn pedig vissza tért, Strauch ellen Ma­gyarúl folytatta vitatását, és midőn ez a’ Bí­róságnak panaszképen elő adta, hogy ő ezen

Next