Hasznos Mulatságok, 1827. 2. félév (1-52. szám)
1827 / 1. szám
T- Rabelais ezután elbeszélte a’ Királynak, miképpen kéntelenittetett légyen Rómát elhagyni, és egyébb eseteit, megkóstolván továbbá a’ Király előtt mérges pakétáit, magát minden gyanúból kimosta. Ezen történet az udvart annyira mutatta, hogy sok ideig a’ közönséges beszélgetésnek tárgyává lett. — De illy tréfa másnak életébe kerülhetett volna. Kökeritz Lauzitzban magyarul folytatja perét, Kökeritz Gergely’ Szász Nemesnek 1550-dik esztendőben más nemes emberrel az Alsó Lauzitzi Ország Bírája elött peré volt. Minthogy az ellenfél’ Prókátora, Strauch Lörintz , védelmezése közbe sok deák szókat kevert, mellyeket Kökeritz nem érthetett, megboszonkodván tsalskaságán, azt mondá a’ Prókátornak : „Ne beszéljen az Ur ollyan nyelven , a’ mellyet én nem értek”. Erre Strauch Prókátor ezeket viszonozta: „Járt volna az Ur úgy, mint én, fiatal korában az oskolába, és a’ deáknyelv megtanulásáért annyi verést kapott volna, mint én, most bizonyossan megértené a’ deák szót”. Kökeritz erre elhalgatott, és nem sokára a Bíróság elül eltávozott egy kevés időre, midőn pedig vissza tért, Strauch ellen Magyarúl folytatta vitatását, és midőn ez a’ Bíróságnak panaszképen elő adta, hogy ő ezen