Hasznos Mulatságok, 1835. 1. félév (1-52. szám)

1835-05-23 / 42. szám

330 tól mindig maradozik, el­bámészkodik, oda látszik menni, hová nem akarna, ’s fejét majd egyenesen feltartja, majd ismét jobbra vagy balra hajtja. A’ má­sodikban: a’ kerge juh járása mind inkább tétovázó kezd lenni, az az megy, a’ nélkül hogy maga is tud­ná merre ! Gyakran megállóiig , ’s a’ melly oldalra fe­jét csüggeszti, egész testével arra fordul. Valahány­szor pedig szédülése megszűnik, mindannyiszor sze­mei felfordulnak, szempillái, fülei, és ajkai reszket­nek. A’ harmadikban­ szűnik a’ szédelgés, mellynek helyébe rángatódzó hánykódás áll elő, ’s ez mind­addig növekedik, míg végre a’ juh többé a’ földről fel nem kelhet, lábai megmerevednek és hidegszenek , ’s valahányszor felkelni igyekezik, mind annyiszor visszarogyik, míg végre nagy rángatódzások közt meg­döglik. A’ betegség illyen meneteléből tehát az emlí­tett űz idegbetegségnek tartja azt, —mivel az minden egyéb betegségekben szokott előjelek nélkül egyszerre áll­ bé, — mivel váltogatva jelen­ meg, ’s minden csillapodásakor a’ juh ismét neki vadul, jóízűn eszik és kérődzik, ’s minden állati foglalatosságokat teljesít; mert még a’ harmadik stádiumban is a’ nyavalya csil­lapodásakor eszik a’ beteg juh, noha fel nem kelhet, csak addig azonban, míg újabb paroxismus által eb­ben meg nem akadályoztatik, ellenben minden gyul­lasztó betegség, az idült betegségeket kivéve, szünet nélkül nevekedik, — továbbá ebbe a’ betegségbe leg­inkább csak gyenge juhok és bárányok esnek, fog­hasadáskor, midőn könnyen görcsök ásnak­ elő ,— ide mutat az is, hogy e’ nyavalya ritkábban látogatja­ meg az erősebb honi juhokat mint az elkényeztetett birka nyájakat, ’s ezek közt is főképen az ollyanokat, mel­­lyek vagy különben is gyengék, vagy kora ellésből nagyon ifjú anyától származtak, — végre e’ betegség csak véletlen áll elő, ’s nincs kötve az esztendőnek semmi szakaszához, holott a’ gyúlasztó betegségek csak bizonyos esztendőszakokban fordúlnak elő. Ezen okok Pawlikowsky urat arra indították.

Next