Hasznos Mulatságok, 1835. 2. félév (1-52. szám)
1835-07-01 / 1. szám
lgári hivatalbéliekkel és rabszolgákkal tömött nagy termeket láttunk. Minden mozgásban volt, mint az európai udvarnoknál nagy ünnepeken szokott lenni. A’ palota’ belseje éppen nem volt nagy pompával bútorozva ; divánok, szőnyegek, fresco festések ’s kristály függőlámpák tették az egész ékesítvényt. A’ szép napkeleti öltözet nyomorult ’s ügyetlenül majmolt frank viselettel cseréltetett fel, és csak a’ gyémánt csillag, mellyet a’ basák mellükön hordanak, emlékeztet a’ hajdani pompára ’s egyedül különböztetimeg azokat. Végre egy kis terembe értünk , melly a’ palota’ végső kertjeire néz, ’s itt találtuk Namek basát, ki bennünket leültete, pipákat és sorbétot hozata, ’s több fiatal basákkal ismertete meg, kik véle együtt a’ szultán’ kedveltjei. Testőrezredesek is jövőnek hozzánk, ’s részt venek a’ beszélgetésben. Namek basa folyvást és csinosan beszél francziául, ’s módja szintén ollyan mint egy európai diplomatáé; épen olly jól beszél francziául Halil basa, ki akkor kapudambasa volt ’s azolta nőül vette a’ szultán’ leányát, valamint Ahmet basa is, egy udvarias török, ki csupa európainak látszik. A’ fekete rabszolgákon, a’ herészeken ’s a’ hárem rostélyos ablakain kívül semmi sem juttatta volna eszünkbe, hogy egy keleti udvar’ közepette valánk. Egész illendőséggel, de minden titkolódzás nélkül beszéltünk az Egyiptommal folyt alkudozásokról, a’ Törököknek tett és még teendő előrehaladásaikról a’ hadi tudományban ’s törvényhozásban , és több statusoknak a’ török birodalom iránti viszonyaikról ’s politikájokról. Ezen csupán tudni vágyással teljes ifjú emberek magukról ’s előhaladásaikról nemes és érzékenyítő szerénységgel szóltak (!). Midőn az imádság’ órája közelgetett, búcsút vevőnk , ’s Namek basa egy testőrezredesnek ajánla bennünket, hogy a’ mosché’ előudvarába vezessen a’ szultánt meglátni. Általkelénk a’ Bosporuson, ’s a’ mosché’ ajtajánál a’ lépcsőkön állánk meg; néhány perez múlva hirdetők a’ flotta’ ’s fővárosi bástyák ágyúi a’ szultán'