Hasznos Mulatságok, 1836. 2. félév (1-52. szám)

1836-07-02 / 1. szám

meséknek állítja, (e). Nagy jót tett a’ tudományoknak ezen megtámadásával; mert két tudósunkat Cornidest és Engelt ellene támasztotta, kik sokat, a’ mik még tudva nem voltak, felvilágosítottak. Illy hasznára vol­tak a’ diplomatikának és históriának a’ II. Sylvester bullájának, a’ Pannonhegyi ’s Jánoshídi fiundationálisok­­nak, úgy a’ Koriatovics adománylevelének megtáma­­dói is. Miólta a’ nagy tudományú Fejér diplomáinkat öszveszedte (bár tovább folytatta volna!),miólta a’nagy érdemű Horváth diplomatikánkba új fáklyát gyújtott; miólta a’ nagy tiszteletű Jankovics a’ régiségeket ’s pénzismeretet világítja: reménylhet­j­ük, hogy a’ diplo­matikai pennaharczokkal mind históriánk nyerni fog, mind pedig ezen tudományokra ’s a’ nem annyira meg­vetendő középidő nyomozására ifjabb tudósink is fel­­ébresztetnek. Ha szinte volnának is Béla Nevetlen íródeákjában ollyak, valamint Liviusban is vannak, mellyek nem épen úgy estek egészen, arra való a’ kritika, hogy azokat kirostálja, ’s mellyik nemzet az, mellynek tem­pója mythic­áj­a nem volt? nem elegendő példát mutatnak-e erre a’ Phoeniciaiak’ Sanctumiathonja, Per­­sák Ktesiássa, Egyiptomiak Manethója, ’s a’ Rómaiak ’s Görögök historikusi? Hát a’ Németekről nem más­ként beszél-e a’ sok esztendőkig ott­­vitézkedett Velle­­jus Paterculus, mint a’ talán ott sem volt, vagy leg­feljebb a’ Rajnán innen soha sem volt Tacitus? Hát Reginánál ’s más német íróknál nincsenek-e mesék? Nékünk ugyan emlékoszlopink, pompás templo­mink, forumink, amphitheátrumink, sem magok ép­ségekben, sem romladékikban nincsenek; de nemzeti szokásunkat, vizeket, hegyeket, sok tős gyökeres nem­zetségeket , és a’ topographiát, melly­nek, mint Livius, nagy esmerője volt a’ Nevetlen, meg nem emészthette a’ mostoha idő. Diplomáink is maradtak hellyel hel­lyel az északi, keleti ’s több barbarusoktól, kiktől 700 esztendők alatt védelmeztük pallérozódásunk nagy ká­rával a’ most ezzel dicsekedő nyugati Európát. Ezek­ből , ha többeknek volna kedvünk hozzá, kidolgozhat­nánk az Árpád-vére idejebeli magyar geographiát. A.’ e) «tfrtfífcfje Sammlungen bér ©eutfdjeit ín (Siebenbürgen, íingen, í795 So.

Next